Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-16 / 214. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5- Álljanak csak be a sorba! Mi előbb választunk... (Ľubomír Kotrha rajza) Ismét a cseh állam tulajdonában a kelet-csehországi Opočno reneszánsz épülete Oda-vissza vadászkastély FIGYELŐ CSEH SAJTÓ Legfeljebb negyvenéves az az állítólag népvándorlás kora­beli, szenzációsnak minősített régészeti lelet, amelyet a múlt héten találtak cseh archeoló­gusok Prága közelében, s amelynek híre azonnal bejárta a világsajtót. Bár David Da- néček régész azt állította, hogy a tíz centiméteres szobrocska a termékenység iráni istennőjét, Anahitát ábrázolja, s a népván­dorlás korából, a IV-V. század­ból származik. Most viszont úgy tűnik, hogy a gipszből ké­szült alkotás minden való­színűség szerint legfeljebb negyvenéves. A szenzációs hír hallatára ugyanis a héten meg­szólalt Jiŕí Siműnek 72 éves nyugdíjas keramikus, aki új­ságíróknak elmondta: a hatva­nas évek végén az ő műhe­lyéből került ki néhány ilyen szobrocska; saját magának, va­lamint barátainak készítette őket. A forma műhelyében má­ig is megmaradt, s öt éve, ami­kor unokái felfedezték, szintén készítettek néhány darabot. Családi házuk átépítésekor a szobrocskák több, kevésbé si­került darabját kidobták, s a ki­ásott földdel együtt a város szélére szállították. Műiden va­lószínűség szerint e szobrok egyike került most a régészek kezébe. Siműnek azt állítja, hogy a forma alapján a szobor nagyon könnyen beazonosít­ható. A Közép-csehországi Mú­zeum régészei a Prága melletti Roztokyban, ahol a szobrot ki­ásták és a médiának szenzáció­ként tálalták, nem kívánták kommentálni a nyugdíjas kera­mikus bejelentését. Csak any- nyit közöltek, hogy az általuk' megtalált szobrocskát a közel­jövőben szakértői vizsgálatok­nak vetik alá. Siműnek el­mondta: a szobrocska egy ülő apácát ábrázol, aki egyik kezé­vel az ölében játszik. Barátai­nak a szexis apáca nagyon tet­szett, ezért többet készített be­lőle nekik is. A forma sajátossá­gai alapján a régészek által meglelt szobrocska könnyen felismerhető. Hasonló tévedé­sek a régészeti munka velejá­rói, s jóval gyakoribbak, mint ahogy azt gondolnánk, (kés) Újra cseh állami tulajdonba került a kelet-csehországi opočnói reneszánsz va­dászkastély, amelyet a II. világháború után a Beneš- dekrétumok alapján koboz­tak el a Colloredo-Mansfeld arisztokrata családtól. KOKES JÁNOS A Rychnov nad Knéžnou-i Já­rásbíróság elutasította a család visszaszolgáltatási követelését, s a hatalmas történelmi értékű kas­télyt a Nemzeti Műemlékvédő Hi­vatalnak ítélte oda. A kastélyper 1995 óta folyik, a döntés nem jog­erős. A Colloredo-Mansfeld csa­lád jogi képviselője jelezte, való­színűleg fellebbezni fognak. A kastélyt eredetileg a németek kobozták el 1942-ben tulajdono­sának birodalomellenes magatar­tása miatt. Az alkotmánybíróság szerint ez nem minősíthető faji ül­döztetésnek, amely bizonyos fel­tételek teljesítése mellett jogala­pot szolgáltathatna a vagyon visszaadására - indokolta a dön­tést Ondrej Rótt bíró. A háború után a Beneš-dekrétumok alapján aztán a csehszlovák állam minden német vagyont elkobzott, s a dek­rétumok ma hivatalosan érinthe­tetlenek. A járásbíróság döntésével meg­változtatta saját korábbi határo­zatát, amikor a kastélyt a Collore­do-Mansfeld családnak ítélte meg. Ugyanilyen döntést hozott a kerületi bíróság is Hradec Králo- véban, de januárban mindkét ha­tározatot felülbírálta az alkot­mánybíróság, s elrendelte az ügy újratárgyalását. A legfelsőbb cseh bírói testület szerint az alsóbb fokú bíróságok korábban hibásan ítélték meg azokat a bizonyítékokat, melyek arra vonatkoztak, hogy a kastély akkori tulajdonosa, Josef Collore­do-Mansfeld kitöltötte-e a német nemzetiséget bizonyító kérdőívet, s ezzel a csehszlovák állam szá­mára megbízhatatlan személlyé vált. Nem vették figyelembe, hogy az említett kérdőív kitöltését egyik, 1945-ben keltezett életraj­zában Colloredo-Mansfeld is meg­erősítette. Az alsóbb fokú bírósá­gok azt is hibásan ítélték meg, hogy teljesültek-e a vagyonelkob­záshoz szükséges feltételek. Jan Musil alkotmánybíró a talá­ros testület januári döntését pre­cedensértékűnek minősítette, amely szerinte megerősítette, hogy a csehországi kárpótlásnál nem szabad átlépni az 1948. feb­ruár 25-i dátumot, a kommunista hatalomátvétel napját. „A Beneš- dekrétumok felülvizsgálatának folytatása megengedheteden” - mondta Musil. Az 1948 februárját megelőző időszakból csak kivéte­les esetekben - holokauszt vagy népirtás - lehet szó kárpódásról. Az opočnói reneszánsz vadász- kastély Csehország egyik legláto­gatottabb műemléke. Opočno (ČTK-felvétel) A farkasok csordába járnak, a kutyák moslékot esznek, az önrendelkezés önmegtartóztatás, a biológia biológia Gyatra romániai magyar tankönyvfordítások GARZÓ FERENC A romániai magyar iskolások számos tankönyvét ki kell javítani, mert hemzsegnek a fordítási hibák­tól. Lakatos András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ok­tatási kérdésekkel foglalkozó ügy­vezető alelnöke felsorolt néhány gyöngyszemet a románról magyar­ra fordítások torzításaiból, magyar­talanságaiból, helyesírási hibáiból. A kilencedik osztályosoknak szóló biológia-tankönyv fedőlapján rossz helyen szerepel az ékezet a bioló­gia szóban („biológia”). A másodi­kos természetismereti könyv ilyen megfogalmazásokat használ: „a farkasok csordába járnak”, „a ku­tyák moslékot esznek”. A nem való­di gombát „tökéleden gombának” nevezi a fordító. Egy másik tan­könyvben a Marea Británie (Nagy- Britannia) „Brit tengerként” szere­pel, a csúcsszög román változata magyarul úgy olvasható: „szöge a csúcson”. Az „autodeterminare” (önrendelkezés) a magyar válto­zatban „önmegtartóztatás”, a „frec- venta sunetului” (hangfrekvencia) pedig azt jelenti az ismeretien for­dító szerint, hogy „a hang gyakori­sága”. A fordítás közben egyes mondatok teljes süledenséggé vál­tak. „Az emberi megélhetéshez és az embertársi viszonyokhoz az em­bernek szüksége van arra, hogy ja­vakat és szolgáltatásokat fo­gyasszon azaz változatos szükség­leteit se” - írta egy helyütt a fordító. (Helyesen: „Az emberi léthez és az emberi kapcsolatokhoz az ember­nek szüksége van javak fogyasztá­sára és szolgáltatások igénybevéte­lére.”) Hogyan jelenhettek meg e tankönyvek üyen silány fordítás­ban? Lakatos emlékeztetett a ro­mán oktatási minisztérium által ta­valy szeptemberben (tehát még a korábbi, szociáldemokrata kor­mány hivatali idejében) kidolgo­zott ütemtervre. E terv helytelenül szabta meg a határidőket, a minisz­térium későn kötötte meg szerző­déseit a kiadókkal. A szoros hatá­ridő sürgette a kiadókat, ezért ­nem ellenőrizve előzetesen a minőséget - hamarjában megbíz­tak valakit, aki gyorsan és olcsón fordított. „Szerencsére a részben félrefordított könyvek nagy része nem jelent meg” - mondta az alel- nök. Áprilisban napvilágot látott ugyanis egy miniszteri rendelet, amelynek értelmében a nemzeti ki­sebbségek nyelvére lefordított tan­könyv csak akkor jelenhet meg, ha az adott nemzetiség érdekvédelmi szervezete jóváhagyja. Ez a rende­let az RMDSZ kormányzati szerep­lésvállalásának köszönhető, főleg annak, hogy Markó Béla RMDSZ- elnök miniszterelnök-helyettesként az oktatásért is felelős - állapította meg Lakatos András. Júniusban megalakult a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. A kilenctagú testületben jelen van az RMDSZ, a Romániai Magyar Pedagógusszö­vetség, az Iskola Alapítvány, az Er­délyi Tankönyvtanács, a Magyar Tankönyvkiadók Egyesülete és a Román Tankönyvkiadó. A testület első munkaülésén döntés született arról, hogy a 2005/2006-os tanév­re lefordítandó 50 tankönyvet csakis az RMDSZ oktatási főosztá­lya által felkért szakértők kedvező véleménye esetén szabad kiadni. Eddig 39 lefordított tankönyv „fu­tott be” ellenőrzésre. A szuperlek­torok óriási munkát végeznek, mert sokszor 20-30 hibát javítanak egy-egy oldalon, sőt egyes könyve­ket gyakorlatilag újra kell írniuk. Fáradságos munkájuknak köszön­hetően sikerült megállítani a rom­lást. A jövő tanévtől lehetőség lesz eleve magyarul írni tankönyvet matematikából, természetisme­retből, földrajzból és Románia tör­ténelméből. Ezáltal az egész proce­dúra egyszerűsödik, s a megjelenés sem késik - mondta az alelnök. Az áprilisi miniszteri rendelet azt is le­hetővé teszi, hogy magyarországi tankönyveket hozzanak be és hasz­náljanak, ha azok illeszkednek a romániai kerettantervhez. A szerző az MTI bukaresti tu­dósítója KOMMENTÁR Képviselő-lízingelés MOLNÁR NORBERT Az előrehozott választások réme mindig bizonytalanságot hoz magával, pedig lehet, hogy csak letisztítja a káoszt. Előre­hozott választásokat akkor szoktak tartani, amikor egy kor­mány már képtelen kormányozni, mert nincs meg hozzá a par­lamenti, kifinomultabb demokráciákban a társadalmi háttere. Papíron. Mert előrehozott választásokat akkor is tartanak, ha egy kor­mány mérlegre akarja magát tenni, pontosabban érzi, ha ren­des időben rendeznék a voksolást, nem tudna többséget szerez­ni, de ha korábban, akkor még akár nyerhet is. Ez a németor­szági példa, hiszen két hónapja még nagyon nem Schröderék balfelének állt a zászló, mára mégis ott loholnak Merkelék bal­ján, merthogy Merkelék tőlük jobbra kicsit kezdenek lemara­dozni. Pár sorral feljebb azt írtam, papíron, mert Szlovákiában általában mindig minden másképpen van. A Dzurinda-kormány társadalmi támogatottsága évek óta csökken (ebbe nyugodtan beleszámolhatjuk az első időszakot is), mégsem tartottak előre­hozott választásokat. Ami még súlyosabb: a kormánypártok évek óta kisebbségben kormányoznak, ami a legbiztosabb mu­tatója az előrehozott választások szükségességének. Ha nem volna Dzurinda. Módszerével, a híres képviselő-lízingeléssel lassan történelmet ír. Ez a fickó a legkilátástalanabb helyzetek­ben is kormányozni tudott, tehát vonjunk gyököt mindenféle olyan kezdeményezésből, amely előrehozott választásokra irá­nyul. És itt még véletlenül sem akarom megkérdőjelezni a kez­deményezők hitelességét. Dzurinda maratoni futó, s ha a hata­lom mint cél lebeg a szeme előtt, akkor akár doppingszerhez is nyúl, még a WADÄ sem érdekli. Éppen ezért a Bugár Béla által felvetett előrehozottválasztá- sok-ötletet én inkább a független képviselők megfegyelmezésé- nek eszközeként fognám fel. Mert mi is történik: a lízingelt füg­getlenek érezvén, hogy az utolsó olyan költségvetési vita előtt állnak, amelyből még valamit kicsikarhatnak szavazataik fejé­ben, megpróbálják felsrófolni saját árukat. De olyan helyzet­ben, amikor a kormánypártok is egymás torkának esnek pár millióért, elfogadhatatlan a függetlenek több milliárdos zsaro­lása. Hát Bugár és Hrušovský meglebegtette a szemük előtt: ne ugráljatok, mert ha előrehozott választások lesznek, ugrott az üzlet, de a mandátumotok is, mert nem akad párt, amely ko­molyan számolna veletek. A lízingeltek politikai karrierje a legjobb esetben is még egy évig tart, ha viszont kedden vagy szerdán nem nyomják meg a jelenléti gombot, se maradék kar­rier, se pengők. És hát a kormánypártok közül ki vesse fel az esetleges előrehozott választásokat, ha nem a két legstabilabb választóbázissal rendelkező párt, az MKP és a KDH. Ez a felve­tés mellesleg finom jelzés Dzurindának is, így a költségvetési vita előtt. A ma délutáni koalíciós egyeztetésen sok minden kiderül, de nagyon meg lennék lepődve, ha a koalíció nem vinné végig mandátumát. Egy évig még ellízingelgetnek. JEGYZET Újra indul Taki bá Ladája RÁCZ VINCE Bevallom, alig hittem a fü­lemnek, mikor meghallottam, hogy a Magyar Televízió újra műsorára tűzi egykor oly nép­szerű és közkedvelt, sokak ál­tal mégis szidott teleregényét, a tizenhárom éven át, kéthe­tente csütörtökön sugárzott Szomszédokat. A közszolgála­ti tévé a napokban újra ml-re keresztelt csatornája hétfőtől naponta vetítené a sorozat egyes darabjait, közvetlenül a híradó előtt. Mi tagadás, alig várom, hogy újra találkozhassam gyermekkorom kissé ómódi valósághőseivel. Alig hiszem el, hogy újra felcsendül Vukán György, a sorozathoz írt, mé­lyen, a tudatalattinkba szivár­gott zenéje. Újra szemünk elé tárulhat a nagy magyar rögvalóság, a ké­ső kádári gulyáskommuniz­mus világa. Persze kérdés, mi jó van ebben. Könnyen lehet, hogy semmi, mint ahogy egy felmelegített párkapcsolat­ban, nosztalgiázni azonban mégiscsak jó. Jövő héttől kezdve Taki bá újra taxijába ül, minden este okulhatunk Etus bölcselkedéseiből, elá- mulhatunk Mágenheim doki sziklaszilárd jellemén, hall­hatjuk, amint Gábor Gábor so­kat sejtetően felsóhajt: kla- rissza mia; és újra zsörtölőd­hetünk Virág doktorral, lát­hatjuk, mint szaladnak udvar­lói Alma szoknyája után, és ez még nem minden. Lenke néni is beáll a pult mögé. És majd’ elfelejtettem Nemcsák Ká­rolyt, alias Vágássy Ferit, a főfoglalkozású kisembert, aki- mint a korabeli vicc állította- nem Csák Máté fia. Szóval alig várom, annak. ellenére, hogy ha jól emlék­szem, rettenetesen unalmas volt, minduntalan az élet sót- lanságáról, szürkeségéről akart meggyőzni, miközben a valóság azért mégiscsak több színben pompáz. De hát nincs mit tenni, életünk része volt egykoron. Hogy a többségün­ket minden második csütörtö­kön a képernyő elé szegezte, kár volna tagadni, felérne egy öncsalással. Nekem legyen mondva, ugyancsak fura lény az ember, még az önkínzásban is talál élvezetet. Én például még a Korda Gyurit is szeretem utálni, pedig az nagy szó. Visszatérve azonban a Szom­szédokhoz, egyre ügyeljünk: nehogy szívbajt kapjunk az izgalmaktól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents