Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-03 / 204. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 3. RÖVIDEN Börtönlázadás Brazíliában Rio de Janeiro. Túszul ejtenek több tucat látogatót az Északkelet-Brazfliában levő Campina Grande börtön foglyai. A különleges egységek páncélozott járművekkel vették körül az épületet. (SITA) Túszul ejtett franciák Párizs. Kiszabadult az a két francia katonatiszt, akiket bolíviai bűnözők ejtettek túszul az ország déli részén. A két tisztért 5-5 ezer dollár váltságdíjat követeltek. (TASR) Éhségsztrájkoló foglyok San Juan. Újabb éhség- sztrájkot kezdett több fogoly az amerikai hadsereg guantá- namói támaszpontján, és többen közülük az éhhalálra is elszánták magukat arra az esetre, ha nem állítják bíróság elé, vagy nem engedik szabadon őket - közölték emberijogi ügyekben eljáró ügyvédek. (MTI) Egymillió embert kitelepítettek Sanghaj. A Talim tájfun 11 ember halálát okozta eddig Kínában. Az ország délkeleti részén helyi idő szerint péntek délig óvatosságból már csaknem egymillió embert telepítettek ki otthonából. A vihar központja péntek délben 750 kilométerrel délnyugatra volt Sanghajtól. (MTI) Csaltak az ukránok? Kijev. A pénzügyi visszaélésekről keringő hírek miatt Libanonban állomásozó béke- fenntartói kivonását kérte Ukrajnától az ENSZ. A minisztérium szűkszavú közleménye szerint az ENSZ és Ukrajna egyaránt komolyan veszi a vádakat, és Kijevből hamarosan különbizottság utazik a közel- keleti országba, hogy kivizsgálja az ukrán zászlóalj soraiban elkövetett pénzügyi túlkapásokat. (MTI) Robbanás Csecsenföldön * Mahacskala. Felrobbant egy katonákat szállító teherautó péntek délután Mahacs- kalában, legalább két katona meghalt, többen megsebesültek. A dél-oroszországi Da- gesztán belügyminisztériumának első közleménye e- gyéb részleteket nem tartalmaz. (MTI) Megölték a terroristát Moszkva. Megöltek egy régóta körözött terroristát az ingusföldi Karabulakban az orosz biztonsági erők; Alihan Merzsojevnek egyebek között köze volt az egy évvel ezelőtti beszlani túszdrámához is. A terroristaellenes erők a nap folyamán körbezárták azt a házat, ahol a 28 éves férfi rejtőzött. Mivel nem volt hajlandó megadni magát, a rendőrök lőfegyverüket használták, és az ezt követő tűzharcban Merzso- jev életét vesztette. (MTI) Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Tajvan, Szingapúr, Ausztrália, Tokió, Venezuela, Sri Lanka ajánlotta fel segítségét Nemzetközi segélyáradat Amerikának Reménytelenül. A városban rekedteknek fogytán az élelmük és az ivóvizük. (ČTK-felvétel) London/Párizs/Berlin/Sto- ckholm/Tajpej/Szingapúr/ Canberra/Tokió/Newport/ Washington. Folyamatosan érkeznek a külföldi felajánlások az amerikai kormányhoz a katasztrófa kárainak mérséklésére. ÖSSZEFOGLALÓ Nagy-Britannia „kész minden eszközzel segíteni” a Katrina hurrikán után, jelentette ki pénteken Tony Blair brit miniszterelnök, aki ezt már telefonon meg is ígérte az amerikai elnöknek. A francia kormány bejelentette, hogy egyelőre nyolc repülőgépet, két hadihajót, 600 sátrat és 1000 tábori ágyat, valamint víztisztító készülékeket, áramfejlesztőket küld, s velük együtt katasztrófahelyzetekre szakosodott 35 szakértőt. Németország kész stratégiai olajkészleteihez nyúlni, jelentette be Gerhard Schröder német kancellár, hozzátéve, hogy támogatják a Nemzetközi Energia-ügynökséghez ebben az értelemben intézett amerikai kérelmet. Svédország orvosi felszereléseket és technikai segítséget ajánlott föl a megszakadt távközlési összeköttetések helyre- állításához. Szállítanának ezenkívül víztisztító készülékeket és előre gyártott, ideiglenes lakóhelyeket is. Tajvan kétmillió dolláros pénzsegélyt ajánlott fel. Az adományozók között vannak olyan országok, mint például Srí Lanka, amelyek maguk is amerikai segítséget kaptak a tavaly decemberi indiaióceáni szökőár után. Ausztrália 7,6 millió dollárt és katasztrófaelhárító szakembereket ígért, Japán félmillió dollár értékben pénzt és a kimenekítettek ellátáA kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni A nemzeti felelősségről Budapesten MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Napra pontosan háromnegyed évvel a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után találkozik hétfőn a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A népszavazást követő első ilyen jellegű találkozón a kormányfő tájékoztatást ad majd a nemzeti felelősség öt pontjának eddigi eredményeiről és a tervezett változtatásokról a meghívott tíz szervezet vezetőjének. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség öt pontos programját. „Egyik javaslatunk sem kőbe vésett, tehát ha lesznek észrevételeik és konstruktív javaslataik, akkor mi nyüván megpróbáljuk figyelembe venni azokat - mondta Avarkeszi Dezső kormánymegbízott, majd hozzátette - megvizsgálják, ezek az uniós elveknek megfelelnek-e, illetve a kormány elképzeléseivel összeegyeztethe- tők-e.” A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja a kérdésben december 5-e óta, szögezte le a kormánymegbízott. A szeptember 5-ei találkozó másik fontos témája a határon túli magyarok közjogi státuszának kérdése. Avarkeszi Dezső elmondta, az alkotmányos státusz meghatározását kiterjesztenék nem a világban bárhol élő magyarokra. Ez a státuszrendezés jelentené egyben az alkotmányos alapját is a különböző törvényekben foglalt kedvezményeknek. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, személyes véleményeként fejtette ki, hogy továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állam- polgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a találkozó hírére azt közölte: ott fel fogja vetni a „Szülőföld Program késlekedését”. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. Reményét fejezte ki, hogy a mostani találkozón „olyan továbblépésre alkalmas javaslatok is születnek, melyeket aztán a Máért fórumán is egyeztetni kell”. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az MTI megkeresésére elmondta, a találkozóra a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli szervezeteinek vezetői kaptak meghívást, közjogi méltóságok vagy a parlamenti pártok képviselői nem. Václav Klaus „nagyon komolynak” minősítette a cseh politikusok elleni vádakat Folytatódik az Unipetrol-botrány KOKES JÁNOS Prága. A cseh szociáldemokrácia lejáratására előre kitervelt és megszervezett botránynak minősítette a legnagyobb cseh kormánypárt vezetése azt a Lengyelországból Csehországba átgyűrűzött vitát, miszerint az Unipetrol vegyipari holding magánosítása nem volt tiszta, s a szociáldemokrata politikusok kenőpénzeket kaptak azért, hogy a céget a lengyel PKN Orlen csoport kapja meg. Stanislav Gross pártelnök és volt kormányfő a párt vezetőségének és minisztereinek közös tanácskozása után tegnap nyilvánosan felszólította a felelős állami hatóságokat, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az ügyet, s derítsék ki, ki áll annak hátterében. „Az ügy mögött álló csoport törvénytelen módon megpróbálja befolyásolni az alkotmányos tényezők és a magas állami tisztviselők döntéseid’ - jelentette ki Gross. Václav Klaus cseh államfő ugyanakkor nyilatkozatában „nagyon komolynak” minősítette a vezető cseh politikusok elleni vádakat, s követeli azok tisztázását. Hasonló követelést fogalmazott meg az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt vezetése is. Az eredetileg a lengyel médiákban megjelent értesülések szerint a botrányba Stanislav Gross, volt belügyminiszter, Bohuslav Sobot- ka, pénzügyminiszter és Milan Urban ipari miniszter keveredett bele. Zdenék Doleželt, Jirí Paroubek kormányfő irodavezetőjét, aki egy rejtett kamerával készített felvétel tanúsága szerint ötmillió koronás csúszópénzt kért Jacek Spyra lengyel lobbistától, hétfőn menesztette a miniszterelnök. Spyra és Doležel ellen Paroubek és Gross feljelentést tettek. „A legnagyobb cseh vegyipari holding, az Unipetrol 63 százalékos állami részvénycsomagjának eladása a lengyel PKN Orlennek teljesen áttekinthető volt. Ez a privatizáció lezárult, s már nincs lehetőség újra hozzányúlni” - jelentette ki egy másik sajtóértekezleten Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter. Leszögezte: a magánosítást az Európai Bizottság illetékesei is megvizsgálták és jóváhagyták, nem találtak semmi kivetnivalót benne. sához szükséges felszerelést ajánlott föl. Szingapúr három katonai helikoptert küldött a mentőknek Louisianába Texasból, ahol éppen kiképzésen vettek részt. Egymillió dollárt küldött Hugo Chavez venezuelai elnök kormánya is, de a Washingtonnal politikailag élesen szemben álló elnök bírálta az amerikai hatóságokat, mert szerinte nem szervezték meg New Orleans kiürítését. A New Orleans-i polgármester szemére vetette pénteken George Bush amerikai elnöknek, hogy csupán a levegőből, elnöki repülőgépéről vette szemügyre a hurrikán sújtotta térséget, a katasztrófa hatását, és a szövetségi hatóságok nem érzik a baj súlyosságát. „Két nappal azután, hogy vége lett ennek a rohadt dolognak, egyszer elrepültek ide tévékamerákkal, AP-tudósítókkal, mindenféle átkozott....bocsássák meg, hogy ilyeneket mondok, de teljesen ki vagyok akadva....” - mondta Ray Nagin. Nem fogad több menekültet az egyesült államokbeli Houstonban az Astrodome baseballstadion, mert megtelt a sportlétesítmény. Dana Allen, az amerikai vöröskereszt szóvivője csütörtök este elmondta, hogy elérték azt a szintet, ameddig biztonságosan és megfelelően lehet embereket elszállásolni. Buszokkal más térségbeli óvóhelyekre szállítják az újonnan érkezőket. (MTI) Három magyart keresnek New Orleans. Három magyart továbbra is keresnek a természeti katasztrófa sújtotta városban, mondta Batiz András kormányszóvivő. Közölte: összesen kilenc ideiglenesen kint tartózkodó magyar volt a városban, hárman közülük már jelentkeztek a családjuknál, három ember kimentése folyamatban van. Három embert azonban még nem találnak - folytatta a szóvivő. Elmondása szerint közülük ketten a hurrikán után jelentkeztek a Külügyminisztériumnál, és akkor elmondták, hogy egy egyetemi épületben vészelték át a vihart, azóta azonban nincs hír felőlük. Nincs hír a harmadik - minden valószínűség szerint egy szálloda vendéglőjében két éve dolgozó - magyar fiatalemberről sem. (MTI) Huszonkilenc halálos áldozatot követelt a robbanás Megkezdődik az IRA-per MTI-HÍR London. Elrendelte a bírósági per elkezdését az illetékes belfasti törvényszék az észak-írországi konfliktus legvéresebb, 29 rendbeli gyilkossága címén. Az Omagh kisvárosban elkövetett pokolgépes akciót 1998 augusztusában hajtotta végre egy fanatikus britellenes csoport, amely magát „igazi IRA”-ként azonosította, s amelynek tagjai jórészt a legnagyobb katolikus gerillaszervezet, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) soraiból verbuválódtak. Az omagh-i terrortámadás kapcsán az északír hatóságok még májusban vádat emeltek a 35 éves Sean Gerard Hoey villanyszerelő ellen. A 29 rendbeli gyilkosság mellett 61 másik vádpont is szerepelt a hivatalos vádemelésben, egyebek mellett a biztonsági erők tagjainak megölésére irányuló összeesküvés. Maradéktalanul kifizették a földekért a kártérítést Kisajátítások Erdélyben MTI-HÍR Bukarest. Az észak-erdélyi autópálya szerződése körüli huzavona ellenére az idén elkezdett telekkisajátítás folytatódik, erősítette meg Mircea Pop, a román Országos Autópálya Rt. aligazgatója. Pop szerint az idén sikerül az elkezdett két szakaszon végrehajtani a kisajátításokat, de Bihar megyében például nagy gondok vannak, ott csak a telkek 35 százalékát sikerült állami tulajdonba helyezni, mivel számos terület esetében zűrzavaros a tulajdonjogi viszony. Mircea Pop szerint a tervezők nem tértek el az autópálya eredeti nyomvonalától, mindössze „apró igazításokat” hajtottak végre az eredeti tervhez képest. De nem fordult elő az, hogy az eredetileg kisajátított telek fölöslegesnek bizonyult az utólagos nyomvonal-módosítások miatt. Az aligazgató közölte: a részvénytársaság nem adósa a volt tulajdonosoknak, maradéktalanul kifizették a kártérítést azoknak, akiktől elvették a földet. A népszavazás után lesz a monstre per Szaddamról októberben MTI-HÍR Bagdad. Október 19-én veszi kezdetét Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök és bűntársainak bírósági tárgyalása, közölte egy neve elhallgatását kérő iraki igazságügyi illetékes. A bírósági eljárás kezdetét az iraki alkotmányról kiírt, október 15-én esedékes népszavazás utánra időzítették. Korábban már ismeretessé vált, hogy a tárgyalás október 15-e és 20-a között kezdődik. Ennek a tárgyalásnak a napirendjére annak a tömegmészárlásnak az ügyét tűzték, amelyet a volt diktátor-elnök rezsimje követett el 1982-ben egy síita faluban, a Bagdadtól 80 kilométerre északra lévő Dudzsailban. Miután a településen egy sikertelen merényletet kíséreltek meg Szaddám Húszéin és kísérete ellen, bosszúból a diktátor prib^cjei 143 helybelit gyilkoltak meg. Ä vádlottak padján Szadám Húszéin mellett három bűntársa is helyet foglal: Barzan Ibrahim akkori hírszerzési főnök, az exdiktátor féltestvére, Taha Jaszin Ramadan volt alelnök és Avad Hamed al-Bandar, a Baasz párt akkori falubeli tisztségviselője.
