Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-14 / 213. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 14. A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő Lezárulhat az olajkorszak? Hiába a közös állásfoglalás, minden tagország a maga módján oldaná meg a benzinár problémáját Pánik nincs, de még lehet Nemsokára akár másfél euróba is kerülhet egy liter benzin (TASR-felvétel) MTI-PRESS A nyersolaj, s ezzel a gépjárművek üzemanyagárának további drasztikus növekedését jósolják a gazdaságkutatók. Külországi számítások szerint a benzin literjéért hónapokon belül akár másfél eurót is fizethet Európa. Persze a világ már túlélt néhány globális katasztrófával fenyegető olajkrízist. Egyesek már az autóközlekedés, a gépkocsival történő szállítás végét vetítik előre. A Katrina hurrikán augusztus végi pusztítása tetézi az üzemanyag iránti igényeket, amelyeket többek között az iraki háború, de legfőképp - a nyugati világ ösztönzésére - óriási ütemben fejlődő ázsiai gazdaság amúgy is táplál. A korábbi olajkríziseket többnyire világpolitikai események, s nem konkrét hiányok váltották ki. Nagy szerepe volt és van annak a ténynek, hogy a világ kőolajkészletének zöme a'Perzsaöböl térségére koncentrálódik, s az ottani történések nagyban befolyásolják, sokszor el is bizonytalanít- ják a világgazdaság olajellátását. A legelső említésre méltó olajválságra 1951-ben került sor, amikor az irániak államosították az Angol- Perzsa Olajvállalatot, a későbbi British Petrolt és az abadani finomítót. Ám a kellő hozzáértés és a kereskedelmi kapcsolatok hiánya miatt a termelés a korábbinak a töredékére esett vissza. Ez a válság csak a közlekedésben okozott ideig-óráig tartó zavart. Az árakat kevéssé befolyásolta, mertakkoriban a világ energiaigényének 80 százalékát még kőszénből elégítették ki. 1956-ban Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csator- nát, de a felajánlott kártalanítást Anglia és Franciaország nem fogadta el, ezért a csadakozó Izraellel októberben megtámadták Egyiptomot. Mivel az akkori két világhatalom - az éppen egy időben zajló magyarországi forradalommal elfoglalt Szovjetunió és a világméretű katonai összecsapást elkerülni akaró Egyesült Államok - aktuálpolitikai okokból úgy döntött: az egyik Magyarországon, a másik viszont Egyiptomban nem avatkozik közbe, Egyiptom elsüllyesztett hajókkal megakadályozta a Szuezi-csatoma forgalmát. Szíria elzárta az olajvezetékeket, Szaúd-Arábia embargóval sújtotta az angolokat és a franciákat. Ekkor vezették be Angliában egy időre a benzinjegyet, Belgiumban pedig megtiltották a kocsik hétvégi használatát. 1967-ben Izrael a hatnapos háborúban elfoglalta a gázai övezetet, a Golán-fennsíkot és Nyugat-Jordá- niát. Az arab olajkitermelő országok emiatt embargót hirdettek Izrael és támogatói ellen, de ők akkorra már bőséges tartalékokat halmoztak fel, így a konfliktus akkor sem növelte meg nagy mértékben az árakat. 1973 októberében Szíria és Egyiptom megtámadta Izraelt. Az arab-izraeli háború első szakaszában az arab országok exportcsökkentésről döntöttek, ám Líbia teljesen leállította exportját, amit a többi arab államnak az Izrael támogatóivá nyilvánított nyugati országok elleni újabb embargója követett. Ekkor rövid idő alatt négyszeresére, a csúcson 36 dollárra emelkedett egy hordó olaj ára. A fejlett országokban csökkentették az áram- fogyasztást, sorok álltak a töltőállomások előtt, valóságos pánik tört ki, keresetté váltak a japán kiskocsik. Egyes szakértők szerint az USA nagyvállalatai az áremelés támogatásával is segítették csökkenteni a hatalmas államháztartási többletet. (Bennünket ez kevésbé érintett, hiszen akkor a Szovjetunióból kaptuk az olajat, KGST-ára- kon. Persze idővel a világpiaci olajárak - a gyakran használt akkori jelzővel - begyűrűztek hozzánk is.) 1979-ben a két nagy olajtermelő, Irak és Irán háborúja idején 40, majd 50 dollárra ugrott az olaj hordónkénti ára, ami mai értékre átszámítva legalább a kétszeresének felelne meg. A nyolcvanas években aztán ennél lényegesen alacsonyabb szinten rögzültek az olajárak, s csak tizenöt évvel ezelőtt emelkedtek ismét 35 dollárra, amikor Irak lerohanta Kuvaitot és fenyegette Szaúd-Arábiát. Az 1991- es öbölháború, majd a 2003-ban megkezdődött iraki harcok idején még hullámzott, de átlagban az idei év elejéig nem drágult lényegesen, bár az olaj iránti kereslet növekedésével mind nehezebben bírnak lépést tartani a finomítók. Hogy mit hoz a jövő az olajfronton? Valójában senki sem tudja, de érdemes meggondolni a világ egyik vezető olajtársasága, a Shell egyik vezetőjének tréfába csomagolt jóslatát: az emberiség kőolajkorszaka nem az olajhiány miatt ér majd véget, ahogy á kőkorszak sem azért zárult le évezredekkel ezelőtt, mert elfogyott a kő. Szakértők szerint nincs olajpánik. Az unió pénzügy- miniszterei a hétvégi ECOFIN-ülésen elfogadtak egy ajánlást, de máris több tagország éppen az ellenkezőjét cselekszi. Több európai országban erősödik a felvásárlási hullám, s ellátási gondok is jelentkeztek. ÖSSZEFOGLALÓ Az ECOFIN-ülés előtt, a múlt héten az Európai Bizottság megvitatta azt az ötpontos tervet, amelyet Andris Piebalgs energiaügyi biztos ismertetett. „A jelenlegi magas olajárak aggodalomra adnak okot, nem csak azért, mert az unió polgárainak társadalmi jólétét veszélyeztetik, hanem mert a gazdasági növekedésre is hatással vannak, és emiatt a lisszaboni célok elérését veszélyeztetik” - mondta a biztos. Az EB ötpontos terve az energia- szükséglet csökkentésére összpontosít. Az EU kormánya elfogadta az épületek öko-design direktíváját, 2005 júniusában kidolgozta az energiahatékonyság zöld könyvét, amit 2006-ban egy konkrét akcióterv követ, ennek feladata lesz kijelölni azokat a helyeket, ahol az energiatakarékosság a leghatékonyabban megvalósítható. A magas olajárakra adott közép- és hosszú távú választ az alternatív energia- források használatára való áttérés jelenti. Növelni kell az olajpiac átláthatóságát, a változások előrejelzésének pontosságát, hogy ezzel a spekulatív áremelkedést meg lehessen előzni. Noha a prioritást az alternatív energiaforrások jelentik, rövid és középtávon növelni kell az olajtartalékokat, több feldolgozó kapacitást kell kialakítani. A váratlan helyzetekre úgy kell készülni, hogy ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Lengyelország és a balti államok heves tiltakozását váltotta ki, hogy a múlt héten német-orosz vállalkozásban lefektetendő Balti-tengeri gázvezetékről írtak alá megállapodást Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Az 1200 kilométer hosszú gázvezeték a Szentpétervár melletti Viborgtól Greifswaldig húzódna, kikerülné a Baltikumot, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot, s 2010-től kezdve látná el gázzal Németországot és más nyugat-európai országokat, például Hollandiát és Nagy-Bri- tanniát. A terv költségeit hivatalosan „legkevesebb 4 milliárd euró- ra” becsülik, viszont Putyin az aláírást követő sajtóértekezleten 5,7 milliárd euróra becsülte az összköltségeket. Az államfő célzást tett arra is, hogy a DaimlerChrysler és a Volkswagen autókonszern összeszerelő üzemet létesítene Oroszországban. A gázvezetéküzletben az orosz Gazprom konszern 51 százalékban, a német BASF és E.ON konszern, illetve leányvállalataik 24,5-24,5 százalékban részesednének. A vezetéknek elágazása lenne Finnország, Svédország és a kalinyingrádi terület kányába. a reakció sokkal hatékonyabb legyen, ideértve az olajtartalékok fel- használását is. Az EU törvényei alapján az összes tagállamnak rendelkeznie kell 90 napi fogyasztásra elegendő sürgősségitartalékkal. Ez az amerikai stratégiai olajtartalékok megfelelője, mennyiségben azonban Európa jóval többet tartalékol, mint az USA. A manchesteri ECOFlN-értekez- leten a miniszterek úgy foglaltak állást, hogy nem tartják jó megoldásnak az adócsökkentést a magas üzemanyagárak elleni fellépésként, mert ez csak hátráltatja a piaci alkalmazkodást a kialakult helyzethez. Az érvelés'szerint az olajtermékekre vonatkozó adók csökkentése csak növelné a keresletet, márpedig a cél éppen a kereslet csökkentése. Ennek ellenére Lengyelország elsőként jelentette be, hogy már ezen a héten csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját. Magyar- ország is előrehozza az áfacsökkentést, hogy lefaraghassa a benzinárakat. Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint megfontolásra érPutyin szerint a teljes vezetékhálózat hossza elérné a háromezer kilométert. A vezeték a teljes kiépítettség állapotában évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására lenne alkalmas. A észak-európai tengeri gázvezeték megépítése főleg Lengyelországban váltott ki elégedetlenséget. Lengyelország tranzitdíjat szed a területén áthaladó, Németországot Oroszországgal összekötő vezeték után. Attól tart, hogy elesik a tranzitdíjtól, illetve hogy a különutas német-orosz megoldás a politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet. Lengyelország mellett Litvánia is élesen elítélte a gázvezeték tervét, amely szerinte erőfitogtatás Moszkva részéről, és arra hivatott, hogy megváltoztassa Európa politikai térképét. „Az Oroszország és Németország közti szövetség, amelyet most energetikai szövetségnek hívnak, valójában Európa politikai térképének megváltoztatására hivatott terv” - jelentette ki Vytautas Landsbergis, a független Litvánia első elnöke, jelenleg európai parlamenti képviselő. Landsbergis szerint a balti országokat és Lengyelországot megkerülő gázvezeték révén Oroszország „monopolárakat érvényesíthet, és ily módon befolyást gyakorolhat szomszédai politikájára”. demes a menchesteri állásfoglalás, de most fontosabb a magyar gazdaság, az emberek érdeke. A kampánylázban égő Németországban a szociáldemokraták a kőolajtartalékok megcsapolásával akarják lejjebb nyomni a benzin árát. A francia kormány extraadót vet ki az olajtársaságokra, ha nem csökkentik a benzinkutaknál megvásárolható üzemanyag árát. Thierry Breton pénzügyminiszter e héten találkozik az ügyben az olajipar képviselőivel. „Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a parlamentben szavazásra bocsátunk majd egy, a speciális helyzet igényelte különadód’ - mondta. Nyilvánvaló, hogy a párizsi lépés is ellentétes az EB kérésével: a tagállamok tartózkodjanak a benzinárat befolyásoló egyedi akcióktól. Több tagországban utcai demonstrációk is várhatók, s ez is lépéskényszerbe hozza a kormányokat. Belgiumban taxisok és teherautók lezártak egy autópályát és megakadályozták, hogy a szállítók hozzáféljenek Liege kikötői olajtermináljaihoz. Marek Belka lengyel kormányfő szerint „úgy tűnik, a gázvezeték inkább politikai, mint gazdasági projekt, erőfitogtatás Putyin elnök és Oroszország részéről”. Aleksander Kwasniewski lengyel államfő már korábban is bírálta a lengyelek és az Európai Unió feje fölött kötött orosz-német gázegyezményt. A lengyel elnök szerint gazdaságilag gyenge érvek szólnak a tenger alatti gázvezeték mellett, mert volna olcsóbb mód is a szállításra, ökológiai szempontból pedig potenciális fenyegetést jelent a Balti-tengerre. Kwasniewski szerint az, hogy sem Lengyelországgal, sem a baltikumi államokkal „nem konzultáltak a csővezeték tervéről, elNagy-Britanniában tűnik a legkomolyabbnak a helyzet. Már hétfőn erősödő felvásárlási hullámról és egyes helyeken akadozó ellátásról számolt be számos brit üzemanyag-forgalmazó. Londonban és a többi nagyvárosban hosszú sorok álltak a benzinkutaknál. A közúti árufuvarozók üzem- anyagár-letörésre alakult érdek- képviseleti csoportja, a Fuel Lobby mától háromnapos országos tiltakozó akciót tervez, ha a kormánynyal nem sikerül megállapodni a példátlan benzin- és kiskereskedelmi árak csökkentésének módjáról. A Fuel Lobby kamionok százaival lépésben haladó menetet szervez a Londont a Heathrow repülőtérrel és Walesszel összekötő M4-es autópálya szinte teljes hosszára. A teherautósok megpróbálják eltorla- szolni a délkelet-angliai Dover kikötőjét is. Híreik szerint a francia kamio- nos szervezetek a szemközti Calais kikötőjében tervezik ugyanezt, vagyis ebben az esetben leállna a fő átkelő útvonalon a kompközlekedés. (m, ek, ú) árulja a beruházás politikai dimenzióját”. Schröder kancellár természetesen nyomban kijelentette: a gázvezeték terve senki ellen sem irányul. A gázvezeték megépítésével Németország gázszükségletének 40 százalékát fedezi majd Oroszországból. Német lapértesülés szerint az üzlet véglegesítését csak októberre tervezték, Putyin az időpont előrehozásával, a német választásokat tíz nappal megelőző látogatásával gesztust tett Schrödernek. Hiszen Putyin megemlítette, az orosz adósság meghatározott részének idő előtti törlesztésével, hatmilliárd dohárral enyhítettek a német államháztartási gondokon, (m, ú) Az unió felszólította a nagy olajtermelő országokat, a magas olajárakból befolyó pluszjövedelmeik egy részét fordítsák a kitermelés növelését célzó beruházásokra (Képarchívum) Elsüllyesztett hajókkal megakadályozta a Szue- zi-esatorna forgalmát. Baltikumi vélemény: Európa politikai térképének megváltoztatása a német-orosz paktum célja A gázvezeték erőfitogtatás Putyin részéről v Finnország > u. ^ Svédország ^ Észtország q ŕ V ŕ / % V) Dánia Litvánia * Lettország ^Greifswald Lengyelország Fehéroroszország Németország ___________________________.gázvezeték (S ITA-térkép)
