Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-14 / 213. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 14. Kitekintő - hirdetés 13 hypotéka A lakáshitel-kérvény beadásakor eldöntheti, mit szeretne: garantáljuk, hogy az ügyintézés nem tart a kérvény benyújtásától számított 5 napnál tovább, vagy megtakarítja a flexi jelzáloghitel intézéséért felszámolt illetéket Beszéljen meg találkozót, időpontot a jelzáloghiteire szakosodott tanácsadónkkal, aki térítés nélkül segít Önnek elintézni a flexi jelzáloghiteit. így még egyszerűbben és gyorsabban jut hozzá. Részletes tájékoztatás a VÚB jelzálogközpontjainak egyikében: Besztercebánya, Námestie slobody 1 • Eperjes. Masarykova 13 • Kassa. Strojárenská 11 • Nagyszombat, Dolné bašty 2 • Nyitra, Štefánikova 44 * Poprád, Mnohelöva 2832/9 • Pozsony, Štefanovičova 14 » Pozsony, Mlynské nivy 1 • Trencsén. Dolný Sianec 1 • Zsolna, Na bráne 1. és egyszerre van lakása. VUB, a Gruppo Banca Intesa csoport tagja www.flexihypoteka.sk • KONTAKT 0850 123 000 ne sajnálja magától a több helyet 5 napon belül vagy illeték nélkül BP-5-13935 Manapság mind több japán válik a munka áldozatává Újabban egyre több japán dolgozza magát halálra A gazdasági csoda ára TÁJÉKOZTATÓ A hosszabb munkaidő és a nagyobb stressz következményeként mind több japán válik a munka áldozatává. A jelenség már a második világháborút követő „gazdasági csoda” idején ismert volt, külön szót is alkottak rá: karosi - ez történik, amikor valaki halálra dolgozza magát. Tavaly április és idén március között a japán egészségügyi-, munka- és szociálisügyi minisztérium rekordszámú, összesen 524 kérelmet kapott túlfeszített munka által okozott halálesetek vagy idegkimerültség címén, ezek közül 121-et öngyilkosságok miatt. A hatóság csak 130 kérelemnek adott helyt. Az egy fő által évente teljesített munkaórák száma Japánban a világon a legmagasabbak közé tartozik: 1975 óra, 2,4 százalékkal több, mint az Egyesült Államokban, 28,8 százalékkal több, mint Franciaországban és 29,5 százalékkal több, mint Németországban. A japánok 'által havonta munkával töltött idő 2 óra 36 perccel nőtt 2001 és 2004 között. A részidős vagy meghatározott időre szóló munkaszerződések száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt években, noha Japán hosszú időn át az életre szóló munkahelyek országának számított. A japán alkalmazottak harmada dolgozik ma ilyen bizonytalan, és stresszt okozó munkahelyen. Szumioka Takasi pszichológus, aki a munkához kapcsolódó zavarok kezelésére specializálódott, arról számolt be, hogy míg korábban általában a munkanélküliség által megviselt negyven- és ötvenévesekből kerültek ki a betegei, ma főleg a harmincasok közül jönnek, akik fiatalon túl sok energiát fektettek a munkába, (origo) Karosi - ez történik, amikor valaki halálra dolgozza magát (Illusztrációs felvételek) Változik a környezet, az elmúlt nyolc hónap alatt többször kaptunk kegyetlen leckét a természettől. A tudósok ezért intenzíven keresik a katasztrófák okait. Egyre pusztítóbb viharok jönnek? A tavaly karácsonyi a thaiföldi partvonalat elmosó cunami, a nyári szélsőséges európai időjárás, a romániai áradások és a New Orleanst elárasztó Katrina hurrikán után több kutató azt feltételezi, hogy a most bekövetkezett klimatikus események egy nagyobb változás első jelei. ÖSSZEFOGLALÓ Szinte minden esetben mérsékelhetők lehettek volna a károk, ha a védekezés és a mentés szervezettebb lett volna. Thaiföld esetében a partot szegélyező, természetes védőpajzsot nyújtó korallzátonyok és mangroveerdők kipusztításában, a tengerszint alá épült New Orleansnál pedig a lápvidék fokozatos eltűnésében is keresendők az okok. Romániában az erdőirtás és a helytelenül tervezett településszerkezet okozza a legnagyobb gondokat. Egyre pusztítóbbak? A tudósok szerint a felmelegedő víz a gleccserek olvadásával terjeszkedik, megemelve a tengerszintet, valamint felerősítve a hurrikánokat tápláló energiát, így a jövő viharai egyre pusztítóbbá válnak. Sokak szerint a hurrikánok természetes részei az éghajlati körforgásnak, és semmivel sincs belőlük több, mint korábban. A Katrinát Amerikában emberemlékezet óta a legpusztítóbb természeti katasztrófának minősítették. A hurrikánok, más néven trópusi ciklonok az óceánban eltárolódott napenergia táplálásával a meleg tengervizek felett kelnek életre. Képesek heteket utazni az óceánon, szigeteket és partvonalakat tarolva le heves szeleikkel, szakadó esővel és felkorbácsolt hullámokkal, amint azonban elérik a szárazföldet, gyorsan elvesztik erejüket. Dél-Florida partvidéki városai New Orleanshoz mind nagyon hasonló módon nyertek teret maguknak a kontinens egyik leginkább hurrikánveszélyes vidékén, akárcsak Los Angeles is. A gondok azonban nem korlátozhatók kizárólag az Egyesült Államokra, hasonló esetek szinte minden kontinensen előfordulnak. A rossz helyválasztás, az építkezési rendszer, a gyenge infrastruktúra mind tálcán kínálhatja a településeket a földrengéseknek és az áradásoknak. Rosszul tervezett világ A rosszul tervezett ipari környezet különböző környezet- szennyezései a helyi lakosság egészségére is komoly veszélyt jelentenek. Bombayben egy monszun alkalmával 400 ember halt meg, mivel a 19. században lefektetett csatornarendszer nem bírt a lezúduló vízzel. A csillogó, modern Sanghaj meggondolatlan felhőkarcolói a talajvíz mértéktelen megcsapolása következtében elkezdtek süllyedni. A világ különböző tájain ma már nem lehet nyugodtan napozni az ultraibolya sugárzás megnövekedése miatt. Nem kell hozzá még környezet- védelmi szakembernek sem lenni, hogy valaki ráébredjen, a Föld nem terhelhető tovább. Védelme közös ügyünk. (FigyelőNet) Árvíz, hurrikán, tájfun - valamennyi közös eredője az otthon nélkül maradottak tragédiája (AP-felvétel)
