Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-14 / 213. szám, szerda

12 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 14. A kőolajár emelkedésének további fájdalmas hatása Tovább nőhet a hő ára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szeptembertől 8-12 százalékkal drágult a hőszolgálta­tás, ez havi 300 koronás többletki­adást jelent a háztartásoknak. Ab­ban az esetben viszont, ha a kőolaj hordónkénti (159 liter) ára marad a jelenlegi 60 dollár körüli szinten, akkor a hőszolgáltatás ára januártól további, legalább 7 százalékkal emelkedhet - szivár­gott ki az árszabályozási hivatal berkeiből. Augusztus végéig egy gigajoule energia áüagára 530 korona körül mozgott, ez napja­inkban 588 korona, s ha január­ban valóban újabb áremelés lesz, akkor 630 koronára ugrik fel az összeg. (P,ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Osztrák vállalatok cégmustrája Pozsony. Egy hét múlva, vagyis szeptember 21-én 20 oszt­rák cég mutatkozik be Pozsony­ban, beszállító cégeket keresve. Az osztrák bevásárlási napokra eddig 160 szlovák cég jelentke­zett. Az osztrák fél célja, hogy növeljék a Szlovákiából szárma­zó importot. Míg tavaly 70,2 mil­liárd koronányi árut vittünk ki Ausztriába, idén ezt 5-10%-kal szeretnék növelni. (TASR) Cseh trolibuszok Pozsonyban Prága. A plzeni Škoda Elect­ric a közeljövőben hat Škoda 25 Irisbus típusú trolibuszt szállít a pozsonyi közlekedési vállalat­nak. A cseh cég a versenypályá­zaton a lengyel és német ajánla­tot körözte le, 80 millió cseh ko­ronás árat ajánlva. (TASR) Egyre vonzóbbak az atomerőművek Bécs. Az Ausztriával szomszé­dos országok a növekvő olajárak miatt egyre nagyobb szerepet szánnak az atomerőműveknek. Szlovénia e héten jelentette be, hogy újabb atomerőművet épít, egy ilyen erőmű már működik az országban. Magyarországon a múlt héten döntöttek arról, hogy a paksi erőmű üzemeltetését 20 évvel hosszabbítják meg, míg ná­lunk a mohi erőmű felépítését tervezik. (TASR) Rákkeltő anyag az alsónadrágban Pozsony. Rákkeltő anyago­kat tartalmaz a BONITE cég fér­fi alsónadrágja - derül _ki a Szlovák Kereskedelmi Felügye­let (SOI) elemzéséből. A 100 százalékban gyapjúból készült alsóneműt hármasával csoma­golták, különféle színekben. A ŠOI szerint az alsónadrágokat visszavihetjük az üzletbe, a ke­reskedőknek pedig vissza kelle­ne fizetniük a vételárat. (TASR) Reformokban az élvonalban vagyunk Washington. Szlovákia a leg­inkább reformer országok közé tartozik - derül ki a Világbank legfrissebb „Doing Business in 2006” elemzéséből. A reformor­szágok idei rangsora: Szerbia, Grúzia, Vietnam, Szlovákia, Né­metország, Egyiptom, Finnor­szág, Románia, Lettország, Pa­kisztán. Szlovákia előnye, hogy az elmúlt évben egyszerűsítette a cégalapítást. (TASR) Mind több magyar kap rá a jó borra Budapest. Az elmúlt időszak­ban több magyar iszik bort, mint korábban, az általuk elfogyasz­tott mennyiség azonban csök­kent (7,1-ről 6,5 literre) - derül ki GfK Hungária Piackutató Inté­zet elemzéséből. Minőségi vál­tozás indult el: a kannás borok teret veszítenek, míg pozitív vál­tozás figyelhető meg az üveges borok forgalmának terén, (m) Ausztriában esett a benzin ára Bécs. Ausztriában 1 eurócent- tel csökkentette a motorbenzin árát az OMV osztrák olajkon- szem azt követően, hogy Karl- Heinz Grasser pénzügyminiszter egy rádióműsorban felvetette: különadóval sújthatnák a ben- zinkút-hálózatokat, hogy az extrabevételek egy részét visszajuttathassák a fogyasztók­nak. Ausztriában az ólommen­tes euroszuper literje az év eleje óta 23 eurócenttel drágult 1,149 euróra, ami 25,6%-os árnöveke­dést jelent. (TASR) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Árfoly am EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 38,390 1,311 26,340 Lengyel zloty Svéd korona 28,191 Svájci frank USA-dollár 9,769 56,898 Magyar forint (100) 15,647 4,126 5,149 Szlovén tollár (100) 16,032 24,819 31,225 VETEL- ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,45-39,45 30,46-32,12 1,28-1,34 15,03-16,33 OTP Bank 37,44-39,39 30,44-32,13 1,28-1,34 15,08-16,23 Postabank 37,46-39,46 30,53-32,17 1,28-1,34 15,04-16,28 Szí. Takarékpénztár 37,45-39,37 30,46-32,06 1,27-1,35 14,96-16,37 Tatra banka 37,46-39,46 30,53-32,17 1,28-1,34 15,04-16,28 UniBanka 37,47-39,43 30,50-32,10 1,28-1,35 15,25-16,05 Általános Hitelbank 37,44-39,44 30,50-32,13 1,27-1,35 15,08-16,24 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A rossz feltételeket szabó uniós támogatási politika megfojthatja az egyes mezőgazdasági ágazatokat Több pénzt követel az agrárium Nagyon nehéz a helyes útra terelni Brüsszel agrártámogatási rendszerét. A reformországok gazdái csalódottak, mivel az EU-s alapokból képtelenek annyi pénzhez hozzájutni, mint amennyire ko­rábban számítottak. (Képarchívum) Prága. Az európai uniós mezőgazdasági támogatá­sok kérdésének újratárgya­lását követelik Brüsszeltől a visegrádi négyek agrár­kamarái, amelyek e héten a dél-morvaországi Židlo- chovicében tárgyaltak Ru­dolf Schwarzböckkel, az európai agrárkamara (CO- PA) elnökével. KOKES JÁNOS A visegrádiak úgy látják: a ré­gió gazdái a számukra rosszul és kedvezőtlenül megállapított felté­telek és egyezségek miatt jelenleg nem versenyképesek a nyugat-eu­rópai partnereikkel szemben. En­nek a helyzetnek az egyik súlyos következménye, hogy régiónkban csökken az állatállomány és foko­zódik az agrártermékek behoza­tala. Csehországban például idén megtízszereződtek a tojásárak. „Tudatosítjuk, hogy a problémák rendezése csak hosszabb távon le­hetséges” - mondta újságíróknak a megbeszélés után Jan Velebe, a cseh agrárkamara elnöke. Kifejtet­te, hogy a találkozó legfőbb célja az volt, hogy részletesen tájékoz­tassák az európai agrárkamara, a COPA elnökét, miért van olyan sú­lyos helyzetben az új uniós tagálla­mok mezőgazdasága a csatlakozás után. Általános meggyőződés, hogy a rosszul beállított támogatá­si politika megfojthatja az egyes mezőgazdasági ágazatokat. Rudolf Schwarzböck nem kíván­ta kommentálni az esedeges diszk­riminációval foglalkozó fejtegeté­seket, s megjegyezte, hogy a bel­épési feltételekről minden állam kiilön-külön egyezett meg az EU- val. ígéretet tett azonban arra, hogy a COPA latba veti befolyását a kelet-európai gazdák érdekében. „Célunk, hogy egységesen hallas­suk hangunkat az EU-ban” - szö­gezte le. Az uniós mezőgazdasági politikában szerinte is változásokra van szükség, mert az ágazat olyan nagy nyomás alá került, ami a jövőben komoly gondokat okozhat. „Csak a felét kapjuk annak a tá­mogatásnak, amit nyugati kollé­gáink. így nem vagyunk verseny- képesek” - jegyezte meg Ivan Oravec, a szlovák agrárkamara el­nöke. Franciaország ugyanakkor épp vasárnap hangsúlyozta, hogy érinthetedennek tartja a maga szempontjából az eddigi uniós mezőgazdasági politikát. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara elnöke ismét elége- dedenségének adott hangot az egyenlőtlen uniós feltételek mi­att. Egybehangzóan hangsúlyoz­ták, hogy nemcsak az agrárkama­rákkal, de a kormányokkal is tár­gyalni akarnak, s az esetleges til­takozó akciókat sem zárják ki. Az Általános Hitelbank segítséget nyújt ügyfeleinek Térségünk részvényei viharos felfutást produkáltak Jelzálog, szinte azonnal Piacon a KD Investments ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Általános Hitel­bank (VUB) mától, a hazai pia­con egyedüliként kezelési költsé­gek nélkül nyújt jelzáloghiteit - mondta Dana Kondrótová, a pénzintézet termékmenedzsere. Az ügyfél két lehetőség közül vá­laszthat: vagy díjmentesen felve­szi a hitelt, vagy sürgősségi eljá­rással, 5 napon belül az igényelt pénzhez jut. A VÚB 10 jelzálogközpontot működtet, s napjainkban már ezek bonyolítják le a jelzálog­nyújtás 39 százalékát. Napjaink­ban a jelzálogpiacon éppen az Ál­talános Hitelbank a piacvezető, részesedése 28,7 százalék, a Tat­ra banka 23,45, a Szlovák Taka­rékpénztár 17,1 százalékkal ren­delkezik. A VÚB emellett augusz­tustól egyszerűsítette, áttekint­hetőbbé tette és felhasználóba­ráttá változtatta az elektronikus banki ügyfélszolgáltatását, amely az érintett klienseket napraké­szen informálja pénzügyeik pilla­natnyi helyzetéről, (só) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Közép- és Délkelet- Európa részvénypiaca az elmúlt három évben óriási felfutást pro­dukált, a térség gazdaságai az Eu­rópai Unió ádagánál sokkal gyors­abban nőttek, emellett az infláció is fokozatosan mérséklődik. Min­dez vonzóvá teszi e régió érték­papírpiacát - mondta Branislav Habán, a KD Investments alapke­zelője. A KD Groupba tartozó KD Investments szlovén társaság a volt Jugoszlávia utódállamaiban, valamint Bulgáriában és Románi­ában tevékenykedik, és 2005-től Pozsony székhellyel a visegrádi négyek csoportjára is kiveti háló­ját. Tegnaptól hivatalosan is kí­nálják KD Prosperita nevű nyűt végű befektetési alapjukat, amely­nek portfoliójába döntően a kö­zép-európai, illetve a romániai és bulgáriai részvények és kötvények tartoznak. A belépést megkönnyí­tendő, a minimális lakossági be­fektetés nagysága 2000 koroná­nál kezdődik, az ideális időtartam 3 és 5 év közötti, (shz) Idén a román lakások 35 százalékkal drágulnak, míg a termőföldek piacán 100%-os értéknövekedés várható Még mindig megéri erdélyi ingatlant vásárolni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Bukarest. Míg az európai uniós csatlakozásunk előtt a szlovák ingatlanpiac a nyugati befektetők számára volt vonzó, addig Románia csatlako­zását most a magyar és a szlová­kiai ingatlankereskedők próbál­ják meglovagolni. Az ország 2007-ben esedékes uniós tagsá­gától elsősorban az ingatlanárak elszabadulását várják. A javuló gazdasági mutatók, az életszínvonal folyamatos e- melkedésével párhuzamosan egyre izmosabb a román lakáspi­ac is. Bukarestben nagyon válto­zatos a kép, meghökkentők az ár­különbségek. Igazi fővárosi árak vannak, egyes kerületekben nem ritka a 3000-4000 eurós négyzet­méterár sem, míg a külső kerüle­tekben már 800 euróért is vásá­rolhatunk. Bukarest után Erdély két legnagyobb városa, Temesvár és Kolozsvár a legdrágább. Te­mesváron főként az olasz beru­házóknak köszönhető az áremelkedés, míg Kolozs­váron a külföldi befek­tetők mellett a szűkösebb lakáspiac is sokat tett és tesz azért, hogy felfelé kússzanak az árak. Nagy­váradon már 400-900 eu­rós négyzetméterárakkal találko­zunk. Ennél olcsóbb panellakásokat ma már csak főleg az erdélyi kis­városokban lehet vásárolni, sok­szor a nagyvárosi árak töredéké­ért. Kolozsváron például egy garzonért 20 ezer eurót (764 ezer Sk) is elkérnek, míg egy kis­városban ugyanazért 5-6 ezret (191 ezer-230 ezer) kérnek. Po­zsonyban egy hasonló méretű la­kás 1 millió, Kassán pedig 600 ezer koronába kerül. Ingatlanpi­aci szakértők azt állítják: 2005­ben a lakások Romániában mini­mum 35 százalékkal drágulnak, míg egyéb ingatlanok és a termőföldek piacán 100 százalé­kos értéknövekedés várható. Töretlen érdeklődéssel figyelik az építési telkek piacát is a befek­tetők. Bihar vagy Kolozs megyé­ben korlátozott számmal kínál­nak ilyen telkeket, az árak pedig elérik a négyzetméterenkénti 15- 20 eurót (573-764 korona) is. Ennél valamelyest olcsóbbak a székelyföldi telkek és a kínálat is gazdagabb. Hargita, Maros és Ko- vászna megyében a festői környe­zetben elterülő telkek négyzet­méterenkénti ára 2-5 euró (76- 191 korona) között mozog, csu­pán az üdülőövezetekben éri el a 15-20 eurót (573-764 korona). Összehasonlításképpen Po­zsonyban egy négyzetméternyi telek átlagosan 950 koronába, Nagyszombatban 1100 koroná­ba, Nyitrán 700 koronába, Kas­sán pedig 300 koronába kerül. Erdély nyugati területein, Bihar, Arad, Temes megyében főleg az olaszok vásároltak fel nagy föld­területeket, míg Maros megyé­ben holland befektetők jelentek meg. (mi, ú) Hargita, Maros és Ko- vászna megyében fillé­rekbe kerülnek a telkek.

Next

/
Thumbnails
Contents