Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-14 / 213. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 14. Karzai: a nemzeti megbékélés érdekében az emberi jogok megsértői is indulhassanak a választáson Nagylelkű gesztus a táliboknak A versengésből kizárt tálib harcos, Kumadan Didar mintegy száz híve tüntetett tegnap Kabulban Didar indulási jogának visszaadásáért. A kis képen Mulla Chaksar volt belügyminiszter-helyettes, aki a tálibok vallásrendőrségét irányította. (Reuters- és TASR/AFP-f elvétel) A közvélemény-kutatók egy százaléknyi különbséget mutatnak csak ki a két tömb között Patthelyzet a német választások előtt MTI-JELENTÉS Norvégiában megszerezte az abszolút többséget az ellenzéki balközép pártszövetség Vereséget szenvedett a legjobb élet kormánya küzdéséhez. (...) Meggyőződésem, hogy meg kell keresnünk a forrásait, (...) oda kell mennünk, ahol a terroristákat kiképzik” - szögezte le, anélkül, hogy a szomszédos Pakisztánra mutogatott volna. Karzatnak a tálib harcosok társadalomba való visszaillesztését célzó erőfeszítéseivel egyelőre a volt kormányzat csupán maroknyi ismertebb képviselőjét sikerült rábírnia, hogy induljon a választásokon. Köztük van Vakil Ahmad Mutta- vakil volt külügyminiszter és egy miniszterhelyettes, aki az egykor hírhedt vallásrendőrség működtetéséért volt felelős, (m, t, ú) Schröder-Merkel televíziós vita visszavágójának tekintették. Angela Merkel CDU-elnök a műsorban azzal vádolta Schrödert, hogy hamisításokkal próbálja elterelni a közvélemény figyelmét 7 évi kormányzásának mérlegéről. A konzervatívok legújabban azzal riogatnak, a szociáldemokraták és a környezetvédők minden fogadkozás ellenére mégis összeállnak az egykori kommunistákkal. RÖVIDEN Palesztin pénz amerikaiaknak Rámalláh. Tízezer dolláros csekket adott át a Palesztin Menekültügyi Bizottság tegnap Rámalláhban Jake Walles- nak, az USA jeruzsálemi konzuljának a Katrina hurrikán áldozatai javára. „E csekk arra szolgál, hogy kinyilvánítsuk a palesztin menekültek szolidaritását az amerikai menekültekkel” -jelentette ki Rafík al- Huszeini, Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatalának vezetője. (MTI) Róma kiadja Hamdi Isaacot Róma. Olaszország kiadja Nagy-Britanniának a július 21- i, meghiúsult londoni merényletek egyik tettesét, a Rómában elfogott, etiópiai születésű Hamdi Isaacot. Az olasz legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a döntést, amelyet egy római esküdtbíróság hozott augusztus közepén a terrorizmussal vádolt Isaac kiadatásáról. A legfelsőbb bírói testület végzése ellen nem lehet fellebbezni. Paolo Iorio olasz ügyvéd, aki a brit kormányt képviselte ebben az ügyben, közölte újságírókkal, várhatólag tíz napon belül megtörténik a kiadatás. Isaac beismerte, hogy részt vett a pokolgépes támadások kísérletében, de azt áhította, a tervezett merényletek célja nem a gyilkolás, hanem csak a londoniak megijesztése volt. (MTI) Isaac mindenképpen el szerette volna kerülni a kiadatást (SITA/AP) Mugabe újabb jogkorlátozásai Harare. A tulajdonjogokat és az állampolgári jogokat korlátozó alkotmánymódosításokat írt alá Robert Mugabe. Mint tegnap kiderült, a zimbabwei elnök még a múlt pénteken látta el kézjegyével a dokumentumot, ugyanaznap, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hat hónappal elhalasztotta a döntését arról, hogy kizárja-e Zimbabwét a szervezetből. Az alkotmány- módosítások értelmében a földtulajdonosok nem fellebbezhetik meg, ha kisajátítják földjüket. Ezentúl földbirtokot csak a kormánytól lehet bérelni 99 éves időtartamra. További módosítás értelmében meg lehet tagadni bárkitől, hogy útlevelet kapjon, ha a hatóságok szerint ezt kívánják a nemzeti érdekek. Ezzel a kormány megakadályozhatja, hogy a rendszer bírálói külföldre utazzanak, és beszámoljanak a Zimbabwét sújtó gondokról. Mugabe a függetlenné válás óta kormányozza Zimbabwét, az egykori Rhodesiát. (MTI) Berlin/Kabul. A németországi mellett az afganisztáni választások jelenthetik majd a vasárnapi politikai szenzációt. Igaz, ez utóbbit a megnövekedett terrorfenyegetettség légkörében tartják, a felkelők, a maradék tálib erők minden eszközt bevetnek, hogy megakadályozzák a politikai helyzet stabilizálódását. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel is magyarázható, hogy a NATO védelmi minisztereinek tegnap kezdődött berlini értekezletén az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők létszámának növelése volt az egyik fő téma. Például London szerint legalább nyolcezer fővel kellene erősíteni a nemzetközi kontingenst. Hamid Karzai afgán elnök szerint a nemzeti megbékélés érdekeit az szolgálja, ha emberi jogok megsértésével vádolt jelölteknek is megengedik a részvételt a vasárnap tartandó választásokon. Álláspontját Karzai a BBC-nek adott interjújában fejtette ki, egy nappal azon kabuli bejelentés után, miszerint a kormány megbékélési programja keretében szabadon engedték amerikai fogságából a volt tálib kormány pakisztáni nagykövetét. A választási panaszokat elbíráló, ENSZ támogatta bizottság ugyanakkor éppen hétfőn újabb 28 képviBerlin. Gerhard Schröder német kancellár szerint nem „bizonyos, szövetségbe tömörült közvélemény-kutatók és újságok döntik majd el hat nap múlva” a választást, hanem a szavazók. A szociáldemokrata Schröder az ARI) televízió hétfő esti vitájában nyilatkozott így, miközben a közvéleménykutató intézetek többsége azt muMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Abszolút többséget szerzett a norvégjai parlamenti választásokon az ellenzéki balközép párt- szövetség a leadott szavazatok 97,2 százalékának feldolgozása alapján. Kjell Magne Bondevik keresztény- demokrata miniszterelnök már a tegnapra virradó éjszaka elismerte vereségét. A Jens Stoltenberg vezette Norvég Munkáspárt és két szövetségese, a liberális Centrumpárt és a Szocialista Baloldali Párt 88 képviselői helyet szerzett a 169 fős törvényhozásban. A miniszterelnöki poszt várományosa a 46 éves, közgazdász végzettségű Jens Stoltenberg, aki korábban rövid ideig (2000-2001) már volt Norvégia kormányfője. Az 58 éves Kjell Magne Bondevik távozó kormányfő jobbközép koalíciója és nem hivatalos szövetségese, a szélsőjobb Haladó Párt várhatóan 81 képviselői helyet kap. Az ellenfelei által gyakran a Le Pen vezette francia selőjelöltet zárt ki a választásokból, többségüket törvénytelen fegyveres csoportokkal fenntartott kapcsolat miatt. Karzai államfő azt mondta, az afgánok eldönthetik, kire akarnak szavazni a nemzetgyűlés és a tartományi tanácsok összetételéről döntő vasárnapi választásokon. „Ha én valakit bűnözőnek tartok, nem szavazok rá. Ugyanezt megteheti minden afgán. Úgyhogy használnunk kell az ítélőképességünket.” Ajelöltek közt tálib eszméket hirdető személyek, valamint súlyos jogsértésekkel vádolt hadurak is vannak. Ezzel kapcsolatban Karzai így fotatja ki, az ellenzéki konzervatívok (CDU/CSU) és liberálisok (FDP) esetleg nem szerzik meg a kormányzóképes többséget a vasárnapi előre hozott választásokon. Az RTL televízió és a Stern magazin megbízásából a Forsa intézet új kimutatása szerint a konzervatívok a szavazatok 42 százalékát szereznék meg, ha most lennének a választások, de liberális partnerükkel együtt csak 48 száNemzeti Fronthoz és az osztrák Szabadságpárthoz hasonlított, a bevándorlást ellenző politikai formáció 37 várható képviselői helyével a második legerősebb párt lesz a törvényhozásban a Norvég Munkáspárt után. galmazott: „Ez nem kompromisz- szum. Ez a sebek begyógyítását, a nemzet újbóli összehozását célozza. Új élet kezdetét jelenti, új utat az afgán nemzethez, amelyet részvételre és differenciálásra szólítunk fel.” Kifejtette: még hosszabb időbe telik, amíg vereséget mérnek a szélsőségesekre, akik a tálib kormány amerikai segítséggel történt 2001-es elűzése óta folytatják véres lázadásukat az ország Pakisztánnal határos térségében. „Mindazonáltal a nemzetközi közösséggel és a koalícióval együtt újra kell gondolnunk, vajon a legjobb megközelítést választottuk-e a terrorizmus lezalékig jutnának el, míg a baloldalhoz sorolt három erő - szociáldemokrata párt, környezetvédők, baloldali választási szövetség - 49 százalékra tenne szert. A szocde- mek a Forsa szerint most 35 százalékon állnak. Van olyan felmérés is, amely enyhe CDU/CSU/ FDP többséget mutat ki. A hétfő esti vitában a vezető pártok első számú jelöltjei vettek részt, s az összecsapást sokan a jó egy héttel ezelőtti Bondevik azt mondta, politikailag csalódott. A kormányfő népszerűsége az utóbbi időben csökkent, jóllehet az ENSZ évente végzett kimutatása szerint kormányzása óta rendre Norvégia vezette azon országok jegyzékét, ahol a legjobb az élet minősége. Az olajexportból származó bőséges jövedelemből a korábbiaknál nagyobb részt kíván fordítani jóléti kiadásokra a győztes vörös-zöld pártszövetség. „Munkahelyek, iskolák és idősgondozás” - foglalta össze tömören Stoltenberg tegnapi televíziós nyilatkozatában jövendő kormánya legfontosabb célkitűzéseit. Elismerte ugyanakkor, hogy mindenekelőtt a közös kormányzás alapelveiben kell egyezségre jutni szövetségeseivel. Az október közepéig ügyvezetőként hivatalban maradó Bondevik úgy nyilatkozott: nincs jó válaszuk arra, miért szenvedett vereséget adócsökkentést kilátásba helyező jobbközép koalíciója. Stoltenberg tudni vélte a feleletet: szerinte Bondevik adómérséklő programja a norvég egyenlőségi hagyományok elárulását jelentette volna. Közölte, a munkáspárt fokozatos adónövelésre készül egészen a 2004-es szint eléréséig, és nem fogja esztelenül szórni az olajdollárokat, ami kisiklathatná a gazdaságot. Ketten a kamerák előtt. Stoltenberg (balról), az új és Bondevik, a távozó kormányfő. (CTK/AP-felvétel) Ciprusi fenyegetés Törökország provokál Nicosia/Brüsszel. Ciprus tegnap ismét kilátásba helyezte: megakadályozza a török-EU csatlakozási tárgyalások október 3-i megkezdését, amiért uniós partnereivel nem sikerült dűlőre jutnia arról, hogyan kezeljék Ankara elutasító álláspontját Ciprus elismerésével kapcsolatban. „Ha nem sikerül megállapodnunk, akkor nem lesz megállapodás Törökország uniós tárgyalási mandátumáról sem, s ez természetesen azt jelenti, hogy a tárgyalások nem kezdődnek meg október 3-án” - közölte Kiprosz Kriszosztomidesz kormányszóvivő. Bizakodónak mondta magát tegnap az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja, Olli Rehn az EU-török csadakozási tárgyalások október eleji megkezdését illetően. Az Európai Parlament külügyi bizottsága előtti meghallgatásán annak fontosságát is hangoztatta, hogy Ankara mielőbb ismetje el független országként Ciprust. Rehn szerint Ankara teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az EU október előttre követelt meg. Leszögezte: Törökországnak meg kell nyitnia kikötőit a ciprusi hajók előtt addig is, amíg az elismerésre nem kerül sor. Jelezte, csak így teljesülhet teljes egészében az EU-török vámuniós megállapodás, amelynek az új tagországokra való kiterjesztését Ankara is aláírta. Rehn ugyanakkor aggasztónak nevezte Orhan Pamuk török író bebörtönzésének tervét is. A hazájában népszerű írót azért fenyegeti a büntetés, mert a nyüvánosság előtt egyetértőén nyilatkozott azokról az állításokról, amelyek szerint Törökország népirtást hajtott végre az örmények ellen az I. vüágháború alatt és után. Ráadásul egyértelműen provokációnak tekinthető, hogy a Pamuk elleni bírósági eljárás december 16-án, az EU csúcstalálkozójának napján kezdődik. Az író elleni eljárás az emberjogi konvenció megsértését is jelenti. (MTI, TASR) Zűrzavar a határon Fosztogató palesztinok Jeruzsálem/Gáza. A fosztogatás beszüntetésére szólította föl a palesztinokat tegnap Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök a Gázai övezetben. Koréi a kiürítés előtti legnagyobb zsidó telepen, Neve De- kalímban így szólt honfitársaihoz: „Nem hajtanak sok hasznot azok az oszlopok, műanyag csövek és fadarabok, amiket elvisztek. Inkább véd- jétek meg e tárgyakat, mert minden a tiétek.” Az övezetbe beözönlő arabok tegnap is több telepen folytatták a harácsolást, s még a rendőrség jelenléte sem tántorította el őket attól, hogy minden mozdítha- tót magukkal vigyenek. A biztonsági erők tagjai a kezdeti passzivitás után tegnap már igyekeztek megakadályozni a fosztogatást, mérsékelt sikerrel. Zűrzavar uralkodott az övezet és Egyiptom határán is az izraeli kiürítést követő napon. Palesztinok tömegei másztak át a határon emelt falakon az egyiptomi oldalra, ahonnan olcsó cigarettával, lábas jószággal, illetve elektromos áruval megpakolva tértek vissza. Ariel Sáron izraeli kormányfő tanácsadója, Szalmán Sóvál figyelmeztetett: ilyen körülmények között fegy- verek is szabadon áramolhatnak a Gázai övezetbe. A hírek szerint egy ideig lezárják a Gázai övezet és Egyiptom határát. (MTI)
