Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-13 / 212. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 13. Kultúra ll RÖVIDEN At Home Gallery: kiállítás és koncert Somorja. Várat ígér a városnak az At Home Gallery legújabb vendége, Sonja Hinrich- sen német képzőművész. Kiállítása ugyanis, amely pénteken 18.30-kor nyílik meg a zsinagógában, a „Varat Somorjának” címet viseli. Szombaton 18.30-tól Peter Gulas és a pozsonyi zene- művészeti főiskola diákjai koncerteznek a zsinagógában a (New) Music At Home rendezvénysorozat keretében, (e) Ida Kelarová hangversenye Pozsony. Ida Kelarová, a nemzetközi hírű roma-morva származású énekesnő, a nem kevésbé híres Iva Bittová nővére ad koncertet szombaton 17 és 19.30 órai kezdettel a Klarisszák templomában, a Konvergenciák elnevezésű kamarazenei fesztivál keretében. Ida Kelarová hosszabb nyugat-európai tartózkodás után 1995-ben tért vissza Csehországba, és létrehozta nemzetközi énekiskoláját. Munkájáról több dokumentumfilm készült. 1998-ban társával, Dezider Duždával megalapította a Romano Rat (Roma Vér) nevű együttest, amellyel öt éven keresztül koncertezett szerte a világban, a cseh és a roma kultúrát népszerűsítve. Saját roma fesztivált is alapított, amelyet évente Svojanov várában rendez meg. (e) Ida Kelarová (Képarchívum) AZ MKKI HÍREI Meteorit Nemzetközi Művészeti Fesztivál Gúta. Holnap kezdődik és szeptember 26-ig tart a városban a Meteorit Nemzetközi Művészeti Fesztivál, amely színházi előadásokat, koncerteket és egyéb programokat kínál. A programok egy részét Somorján és Kisbéren is láthatja a közönség. A magyarországi vendégművészek a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének közvetítésével vesznek részt a fesztiválon. Winand Gábor és együttese koncertje Ipolyság. A holnap kezdődő Honti Kulturális Napok záróestjén, szeptember 18-án Winand Gábor és együttese Elsa Valle kubai énekesnő közreműködésével ad koncertet a Menora Saag Centrum Artis falai között 19 órai kezdettel. Winand Gábor egyedülálló hangjának köszönhetően a magyar dzsesszélet egyik legkiemelkedőbb énekese. Megjelent a Szőrös Kő folyóirat új száma A női princípium LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő idei negyedik számát a marosújvári Muresan Ildikó színes és fekete-fehér illusztrációi díszítik. A szépirodalmi rovatban Z. Németh István fanyar humorú verseit olvashatjuk, amelyekben aktuális jelenségekre is reflektál a maga sajátos stílusában. A vajdasági Muzslán élő Sándor Zoltán három novellát közöl, amelyek más-más aspektusból világítják meg férfi és nő örökös párharcát, s amelyekből az is kiderül: „Azért szar ez a világ, mert a női princípiumot háttérbe szorították.” A nagyváradi Kinde Annamária vadonatúj szonettkoszorúval lepi meg az olvasókat, Hajtman Béla pedig legújabb novellájával van jelen a számban. A kortárs fiatal szlovák irodalomból Horváth Erika két művet ültetett át magyarra. Svetlana Zuchova író, műfordító - fő foglalkozását tekintve Bécsben végzett pszichológus - Jelenés Klaipedában című elbeszélése a mágikus realizmus ízeit kínálja, a kassai underground jelentős alakjának, Ursula Kovalyknak A ragadozó című novellája pedig egy teljesen mai, színes és szabad szájú történetet mesél el. Érdekes jelensége a fiatal irodalomnak a szekszárdi Sós Dóra, akinek első könyve tavaly, 15 éves korában jelent meg. Folytatásokban közölt, Tealevelek című kisregényének témája az internet, a fiatalok és a chatek világa, meg ami körülötte zajlik. A tatai Vasi Ferenc Zoltán haiku-füzérrel jelentkezik. A Kő kövön rovatban Kelemen Zoltánnak a tiszaeszlári vérvád évfordulójának apropóján írott, A „nagy pör” perei című tanulmánya olvasható. „A vérvád az utóbbi majd’ ezer évben egyértelműen a zsidó közösségek ellen fölhozott vád volt, melyben keveredtek a vallási szertartások törvényszerűségeire, az élethez való jog elvitathatatlanságára és legfőképpen a rasszizmusra utaló vonatkozások a mindenkori jogi eljárással” - írja, majd végigköveti a jelenség világ- és magyar irodalmi előfordulásait, változásait és azok hatását. Ardamica Zorán Nem vállalhatok közösséget... című jegyzete a mai fiatal értelmiségiek kontra közösség dilemmáját járja körül. A Kolozsváron élő Francois Bréda író Csáki István grafikus képeinek és Ármos Lóránd költőnek a közös kolozsvári tárlatáról szól. Érdekes projekt megvalósításába kezdtek a jobb napokat is megélt bányavárosban, Selmecbányán Mégiscsak jobb a régi? ságára, kiemelve a jól bevált természetes anyagok szerepét. A gyakorlati oktatást a nemzetközileg is elismert Hannes Weissenbach restaurátor, az osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal mellett működő épületrestaurálási központ munkatársa vezeti. „Nem első ízben járok itt, de valahányszor visszajövök, úgy érzem, van még itt munka bőven - mondta. - Három évvel ezelőtt innen indítottuk útjára a »Selmecbányái kiáltványt«, melynek küldetése az, hogy felhívja az illetékes tárcák figyelmét a restaurátorok képzésének és továbbképzésének szükségességére, valamint egy gyakorlati oktatási központ létrehozására. Ausztriában Mauerbachban működik ilyen, és jelentős kereslet mutatkozik iránta. Szlovákia a természeti kincsek mellett az építészeti műemlékek országa címet is méltán kiérdemelhetné; lépniük kell, ha ezeket meg is akarják őrizni az utókornak.” A gyakorlati oktatás jelenleg a Selmecbányái Kézműves utca 5-ös házszám alatt található épületen zajlik, mégpedig magyar, cseh, szlovén, szlovák, osztrák és lengyel részvétellel. Tegnaptól holnapig szakmai előadások zajlanak a Selmecbányái Óvár lovagtermében, amelyeknek központi témája a természetes anyagok, valamint a szintetikus anyagok használatának előnyei és buktatói lesznek. A szakmai szimpózium kísérőprogramja a mészégetés, amely szeptember 9-én vette kezdetét. Selmecbánya központjában - amely műemlékvédelmi rezervátum - mintegy háromszázhatvan fokozott védettséget élvező történeti-művészeti emlék található; az UNESCO Világörökségébe is besorolt város tágabb környékén számuk továbbiakkal gyarapítható. Ha a Selmecbányái példa ragadós lesz, az itt megfogalmazott kiáltvány pedig nem marad pusztába kiáltott szó, még van esély arra, hogy legalább városaink történelmi magvát megmentsük az „elharapódzó” urbanizáció üveg-beton csodáitól és más vívmányaitól. Olykor az az érzésem támad, mintha az építészetet a laikusok és a művészetben jártas szakemberek is amolyan mostohagyermekként kezelnék. Nem méltányos ez az eljárás, hiszen az építészeti műemlékek látványosan őrzik múltunk egy-egy darabját, és eszmei értékük lényegesen magasabb a piacinál. LŐRINCZ ADRIÁN Mégis a piaci érték a meghatározó - szűrhetjük le a tanulságot, úton-útfélen rácsodálkozva a szakszerűtlenül felújított történelmi épületekre, melyek használhatóvá válnak ugyan, de jobb esetben is csak „zavarják” a városképet, ha ugyan véglegesen tönkre nem teszik. Az építészek helyzetéhez hasonló szituációba kerültek a restaurátorok és a műemlékvédők is. Minthogy az „iparág” valahol az építészet és a művészet határmezsgyéjén mozog, senki sem érzi igazán kötelességének a támogatását. Mindehhez persze még olyan „apróságok” is hozzájárulnak, mint a technológiák, a nyersanyagok költséges volta. Pedig a műemlékvédők és -helyreállítók tudnák, mihez és miképp fogjanak hozzá; mecénások híján viszont nem tudnak lépni, s így számos építészeti műemlék állaga az évek folyamán rengeteget romlott, és a pusztulás lassan visszafordíthatatlanná válik. A fent leírtak mindegyike valószínűleg közrejátszott abban, hogy az ország „legvédettebb” városában, Selmecbányán idén már második alkalommal szerveznek alkotóműhelyt a műemlékvédő szakemberek számára. A cél az egykor alkalmazott, az új anyagok megjelenésével azonban háttérbe szorított eljárásokhoz való visszatérés, a természetes anyagok „újrafelfedezése”. ,Általános jelenség, hogy a műemlékvédő szakemberek idegenkednek a hagyományos eljárásoktól és anyagoktól - tudtam meg A gyakorlaü oktatás jelenleg a Selmecbányái Kézműves utca egyik épületen zajlik (A szerző felvétele) Katarína Vosková mérnöktől, a workshop szervezőjétől, aki a Műemlékvédelmi Hivatal Selmecbányái kihelyezett részlegének vezetője is egyben. - Ez főképp annak tudható be, hogy a nem természetes anyagok könnyebben megmunkálhatok, kezelhetők - ám, sajnos, csak a legritkább esetben alkalmasak a történelmi épületek felújítására. A korábban alkalmazott építőanyagok, mint például az égetett tégla vagy a kő, nem »takarhatok be« bármivel, és ez nem csak az épületek külcsínén mutatkozik meg, hanem állaguk további romlásában is. A szeptember 5-étől 16-áig tartó gyakorlat célja, hogy szakembereink figyelmét felhívja a természetes anyagok és hagyományos restaurációs módszerek sajátos tulajdonságaira.” Korábban, 2002-ben Selmecbánya már adott otthont hasonló alkotóműhelynek; a mostani ennek hagyományaira épít. Célkitűzései között szerepel egyebek között az is, hogy a műemlékértékű vagy -jellegű épületek gazdáinak - legyen az az önkormányzat, az állam vagy magánszemély - figyelmét felhívja az eredetihez hasonló állapotok visszaállításának fontosEgyre nagyobb az érdeklődés a négy szomszédos ország kultúráját bemutató fesztivál iránt Ismét Visegrádi Napok Kassán JUHÁSZ KATALIN Immár ötödik éve rendezik meg Kassán a négy ország kultúráját bemutató Visegrádi Napokat. A fesztivál maratoni hosszúságú, hiszen hivatalosan négy hónapon át tart, bár lesznek olyan hetek, amikor csak egy rendezvényt kínál a kassaiaknak a FORSA szervezőiroda. A választék viszont idén is a megszokott magas színvonalon van. Csakúgy, mint az elmúlt években, ismét számítani lehet nívós színházi előadásokra, éjszakába nyúló dzsesszkoncertekre, valamint érdekes tárlatokra. Magyar és szlovák „zászló alatt” hirdetik a Ghymes együttes szeptember 21-i koncertjét, valamint Michal Hajnal magyarországi szlovák festő tárlatát a Löffler Múzeumban. Szlovák és cseh együttműködés eredménye az október végén sorra kerülő komolyzenei hangverseny, és négy ország zenekarait vonultatja fel a Jazz For Sale című, három egymás utáni szombaton zajló dzsesszfesz- tivál, amelyen olyan nevek lépnek fel, mint a Correct Groove Quartet,' a Walk Away, a Jacek Kochan Quartet vagy Zuzana Lapčíková és a George Mraz Trio. Gabriel Horal, a FORSA szervezőiroda vezetője szerint a regionális és állami intézmények egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a rendezvénysorozat iránt, az idei fővédnök Ivan Gašparovič államfő, a Visegrádi Alaptól pedig a tavalyi 8000 euró helyett már 4,5 millió korona érkezett a rendezvényre, amely nemcsak Kassa, hanem az egész régió hírnevét öregbíti. Nem mellékes, hogy olyan produkciók kerülhetnek el az ország keleti végébe, amelyek egyébként feltehetően sosem lennének láthatóak és hallhatóak Kassán. Ilyen például a cseh Divadlo na Vinohradech „hírhedt” Nem félünk a farkastól-elő- adása, a Jin Bartoška rendezte Mathilda című Veronique Olmi- darab a Divadlo Ungelt előadásában vagy a legendás Pražský Výber zenekar koncertje. A magyar színeket többek között a visszajáró vendégnek számító Jazz Pression, valamint a European Mantra zenekar képviseli, akik már olyannyira otthon érzik magukat Kassán, hogy tavaly épp a Jazz For Sale fesztiválon rögzítették koncertlemezük anyagát. A népes hazai mezőnyből idén is a pozsonyi Štúdio L+S három előadása számíthat a legnagyobb érdeklődésre. Ők nyitják a fesztivált szeptember 15-én a történelmi városháza színháztermében, ahol Peter Pavlač darabjában Marián Labuda együtt játszik szintén Marián nevű fiával. A magyar színeket többek között a visszajáró vendégnek számító European Mantra zenekar képviseli (A szerző felvétele)
