Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-08 / 208. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. SZEPTEMBER 8. RÖVIDEN Pesszimisták a szlovákok Budapest. A szlovákok és a lengyelek bizonyultak a leginkább pesszimistának hazájuk jelenlegi gazdasági helyzetét illetően, a jövőt pedig a szlovákokon kívül a magyarok látják a legborúsabban. Ez derült ki a Tárki legfrissebb kutatási eredményeiből, mely a visegrádi országokat vizsgálta. Míg a szlovákok 57 és a lengyelek 58 százaléka értékelte rossznak vagy nagyon rossznak hazája gazdasági helyzetét, a magyaroknak éppen a fele, a lengyeleknek pedig mindösz- sze 42 százaléka vélekedett így. Szélsőségesen negatív helyzetértékelőket is a szlovákok között találunk a legnagyobb arányban. Csehországban és Magyarországon egyaránt az a vélemény van túlsúlyban, amely szerint a gazdasági helyzet „se nem jó, se nem rossz”. (MTI) Leszámolás Csecsenföldön Moszkva. Többhetes nyomozás és harc után Csecsenföldön fölszámoltak egy terrorista sejtet a Moszkva-barát csecsen belügyi erők. Rusz- lan Alhanov ezredes, belügyminiszter jelentette be, hogy végeztek a Kazbek Batalov vezette csoporttal. A szervezet 30 emberét megölték, hat tagját pedig bebörtönözték, ők információkat szolgáltattak a hatóságoknak. (MTI) Per készül a tábornok ellen Varsó. Bíróság előtt kell felelnie Wojciech Jaruzelski tábornoknak, volt lengyel államfőnek, amiért 1981 decemberében bevezette a hadiállapotot. A Zycie Warsza- wy igazságügyi forrásokra hivatkozó tegnapi cikke szerint az államügyészség már októberben vádat emel a tábornok ellen. (MTI) Wojciech Jaruzelski (Képarchívum) Gyakorol a cseh terrorelhárítás Prága. Nagyszabású terroristaellenes gyakorlatra készülnek a cseh hatóságok Prágában és a közeli Kralupyban. František Bublan belügyminiszter közölte: az akció keretében, amelyre szeptember 23-ra virradó éjjel kerül sor, a rendőrségnek, a katonaságnak, a tűzoltóknak és a mentőknek egy vasútállomáson történt bombarobbanással, a metróban elhelyezett robbanóanyag hatástalanításával, valamint egy veszélyes lég- szennyezéssel kell megbirkózniuk. (-kés) Agyonlőttek Mahmúd Abbász palesztin elnök biztonsági tanácsadóját, a néhai Jasszer Arafat unokaöccsét, Músza Arafatot A gyilkosság a palesztin frakciók harcának kezdete lehet ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Agyonlőtték Gázában Músza Arafatot, a palesztin elnök biztonsági tanácsadóját, a palesztin nemzetbiztonsági szolgálatok korábbi parancsnokát ismeretlen fegyveresek tegnapra virradóra. Utóbb a Népi Ellenállási Bizottságok nevű szélsőséges szervezetjelentkezett elkövetőként. Szemtanúk szerint tucatnyi fegyveres rohanta meg az éjszaka Músza Arafat házát, rakétagránátokat lőttek ki rá, és tűzpárbajt vívtak a politikus testőreivel, majd végeztek vele. Egy időben Músza Arafat irányította a palesztin biztonsági szolgálatokat, Mahmúd Abbász jelenlegi elnök leváltotta, de kinevezte saját biztonsági tanácsadójának. Abbász elítélte a gyilkosságot, s hangsúlyozta: a merénylet nem akadályozza meg őt abban, hogy helyreállítsa a törvényt és a rendet. Szakértők szerint a gyilkosság vélhetően a Gázai övezetben uralkodó frakcióharcok jele. A tábornokot gyakran vádolták korrupcióval, és számos befolyásos ellenséget gyűjtött össze magának. Már többször próbálták megölni. A rendőrség közlése szerint a politikust a támadók kirángatták a házából az utcára, és ott lőtték agyon, vagyis kivégzés jelleget adtak a gyilkosságnak. Megölték Músza Arafat idősebb fiát is, aki szintén a biztonsági erők tisztje volt. Időközben a Népi Ellenállási Bizottságok (PRC) szervezet képviselője közölte: „Palesztin harcosok elleni támadásokért, gyilkosságért és korrupcióért végezték ki” Músza Arafatot. Az izraeliek által Tanzimnak nevezett PRC-t 2000 szeptemberében alakították meg a palesztin rendőrség soraiból eltávolított tisztek és a Jasszer Arafat vezette Fatah mozgalom szélsőséges tagjai, s bár Arafat 2001 áprilisában elrendelte feloszlatását, a PRC tovább működött. A csoport vezetője Muhammad Kamal al- Baba, aki négy évet töltött izraeli börtönben, s ott belépett a szélsőséges Hamász soraiba. 2000-ig a Gázai övezetben a palesztin elhárításnak dolgozott, amelyet akkor Mohamed Dahlán, a polgári ügyek jelenlegi minisztere vezetett. A PRC nem tartozik a legismertebb palesztin szélsőséges csoportok közé, a Gázai övezetben azonban az egyik legnagyobb létszámú szervezet, amely kezdettől fogva fegyveres támadásokat hajtott végre a 2000 szeptemberében kirobbant második intifádában. Izrael ellenzi a Hamász részvételét a januárra kitűzött palesztin parlamenti választásokon. Szilván Salom külügyminiszter kijelentette: „Nem adunk lehetőséget a Hamásznak arra, hogy egyik kezében fegyvert tartson, és továbbra is terrorszervezetként működjön, a másik kezével pedig részt vegyen a választásokon.” Már az 1993-as oslói megállapodásokban is szerepelt az a kitétel, miszerint egyetlen olyan mozgalom sem vehet részt választásokon, amely tagadja Izrael jogát a létezésre. Márpedig a Hamász üyen szervezet, miközben továbbra is fenyegeti Izraelt és polgárait, a létében fenyegeti Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét és rendszerét is. (MTI, t, ú) Músza Arafat a nagybácsi plakátja előtt (ČTK/AP) A Bush-kormány egészségügyi szükséghelyzetet hirdetett ki a Mexikói-öböl amerikai partvidékére Időzített üzlet Újabb hurrikánok a térségben Másfél évszázad óta először vezényeltek mexikói katonákat az USA- ba, hogy részt vegyenek a mentésben és a segélynyújtásban. New Orleansba indult egy mexikói hajó is, amely kétéltű mentőjármüveket, egy mentőautót, egy mozgó sebészeti egységet és két helikoptert szállít. (SITA/AP-felvétel) New Orleans/Washington. Viharriadót léptettek életbe Floridánál, mert újabb három hurrikán kialakulását figyelték meg a karibi térségben. New Orleansban eddig öt ember vesztette életét kolerában. A szeny- nyezett víz még mindig a város 60 százalékát borítja. ÖSSZEFOGLALÓ Három hurrikán volt kialakulóban az elmúlt órákban a karibi térségben és Florida partjainál. Közülük az egyik, az Ophelia még csak trópusi vihar, és várhatóan Cape Canaveralnél pusztít majd. Mindenesetre Florida adanti-óceáni partvidékén viharriadót léptettek életbe, erős esőkre és 180 kilométeres szélre számítanak a meteorológusok. A két másik, készülődő vihar közül az egyik a Bermudáknál pusztít, a hármas erősségű Maria hurrikán pedig a karibi térség felől északra tart, az Atlanti-óceán fölött. New Orleansban eddig öt ember vesztette életét kolerafertőzésben a szennyezett víz miatt. Ray Nagin polgármester parancsára erőszakkal is kitelepítik azokat, akik nem akaiják elhagyni a várost, ugyanis veszélyessé vált a közegészségügyi helyzet. A vízben gázszivárgásokat észleltek, mérgező anyagok vannak, a bomló holttestek és az elöntött autókból szivárgó benzin és vegyi anyagok különösen veszélyessé teszik az ott-tartózkodást. A város tegnap már legalább négy helyen lángokban állt. A kormány egészségügyi szükséghelyzetet hirdetett ki a Mexikói-öböl amerikai partvidékére. Környezetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, ha a vizet fertőtlenítés nélkül pumpálják vissza a Mississippibe és a Pont- chartrain-tóba, akkor újabb, immár környezeti katasztrófa fenyeget. Ami pusztítás egészségügyi hatásait illeti: nemcsak a fertőzésekről van szó, hanem lelki traumákról is. A bírálatok kereszttüzébe került George Bush elnök közölte, a természeti csapásra adott késedelmes szövetségi válasz ügyében vizsgálatot indít, és azt ő is fogja vezetni. A térségbe küldte Dick Cheney alelnököt, hogy ellenőrizze, megtesz-e minden tőle telhetőt a szövetségi kormányzat. Bush ezenkívül további 40 milliárd dollárt kér a kongresszustól a Katrina károsultjainak megsegítésére és az újjáépítésre. Az elnök tanácskozást tartott a kongresszus vezetőivel; a törvényhozás négy nappal korábban már jóváhagyott egy 10,5 milliárdos áthidaló összeget a folyó kiadások fedezésére. A mentési és segélyezési műveletek jelenleg naponta több mint 500 millió dollárt emésztenek fel, és a költségek folyamatosan növekednek. Harry Reid, a szenátus demokrata frakciójának a vezetője szerint a katasztrófa következményeinek felszámolására fordított szövetségi kiadások elérhetik a 150 milliárd dollárt is. A külügyi szóvivő szerint több mrnt 90 ország ajánlott fel segítséget az USA-nak a hurrikán következményeinek a felszámolásához. A felajánlott segítséget és szakértelmet egyeztetik a szükségletekkel. (m, mr, t) Német-orosz gázvezeték Berlin. Gerhard Schröder német kancellár irányadó lépésnek nevezte, hogy német és orosz cégek a Balti-tengeren át húzódó, Lengyel- országot és Ukrajnát elkerülő gázvezeték megépítésére készülnek. Az orosz Gazprom és a német Win- tershall és Ruhrgas cégek vállalkozásának tető alá hozását Vlagyimir Putyin orosz elnök mai németországi látogatásához időzítették. Putyin cáfolja, hogy bele kívánna avatkozni a német választási kampányba, de elemzők mégis egyfajta támogatást látnak a látogatásban és az üzletben. A vesztésre álló Schröder kiváló személyes kapcsolatokat is ápol a németül jól beszélő Putyinnal, aki a konzervatív ellenzék kancelláijelöltjét, az oroszul jól beszélő Angela Merkelt sem hagyja figyelmen kívül: vele is találkozik. Schröder tegnap a Bundestag választások előtti utolsó ülésén azt állította, a német és az orosz cégek megállapodásával biztosított a német energiaellátás függetlensége. Putyin német újságíróknak kijelentette: „Nem azért jövök, hogy választási segítséget nyújtsak, azért sem, hogy a keleteurópaiak büntetést kapjanak, mert leváltak a birodalomról. A szállítás biztonságáról és költségmegtakarításról van szó.” (MTI) Mubarak után Mubarak következik - most először indulhatott több jelölt Egyesélyes egyiptomi elnökválasztás ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Egyiptomban tegnap először tartották elnökválasztást több jelölttel, és már ez is valami. Annak ellenére, hogy szinte senki nem kételkedik abban, az ország ügyeit immár 24 éve irányító, 77 éves Hoszni Mubarak lesz ismét az államfő. Mubarakot a vasárnap véget ért háromhetes választási hadjárat során példátlan bírálatok érték. A 32 millió választópolgár tíz jelölt közül dönt, de az ellenzéki jelöltek közül többen túlságosan ismeretlenek, és nagyon rövid volt a választási kampány is. Döntő tényező azonban az lehet, hogy az elnök Nemzeti Demokrata Pártjának (NDP) hatalma teljesen áthatja az állami szerveket. Néhány ellenzéki vezető a szavazás bojkottjára szólította fel a választókat az esély- egyenlőség hiányára hivatkozva. Számos nem kormányzati szerveHoszni Mubarak (Reuters) zet, valamint még azon bírók egy része is, akiket a kormány a választások kizárólagos megfigyelőinek rendelt ki, attól tart, hogy az NDP meghamisítja az eredményeket. „Sem a bírók, sem pedig a helyi választási bizottságok nem hozhaiják nyüvánosságra az egyes választókerületek eredményeit. Ez lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a legfelsőbb választási bizottság által kihirdetett végeredmény helytálló lesz-e” - állítja a Sajfín- kum, magyarul: Látunk Benneteket! polgári mozgalom. A választási bizottság figyelmen kívül hagyta a közigazgatási bíróság ítéletét, amelynek értelmében a nem kormányzati szervezetek is megfigyelhetnék a választásokat. Mubarak két fő vetélytársa: Noaman Gomaa a nagy hagyományú Új Vafd párt vezetője és az év nagy politikai feltörekvője, Ajman •Núr, az al-Gad (Holnap) párt negyvenéves elnöke, aki kampánya során mindenekelőtt a fiatal munkanélküliekhez fordult. Megfigyelők az USA politikai nyomásának tulajdonítják, hogy Mubarak engedélyezte riválisok részvételét a választásokon. Az első eredményeket várhatóan holnap teszik közzé, (m, ú) Gyilkosságokat ismert be a volt iraki diktátor Szaddám Húszéin vallott MTI-HÍR Bagdad. A rendszere alatt elkövetett bűncselekményeket, köztük gyilkosságokat ismert be Szaddám Húszéin volt iraki diktátor a jelenlegi államfő szerint. Dzsalal Talabani elnök a bagdadi televízióban elmondta, egy vizsgálóbíró tájékoztatta őt, hogy „sikerült vallomást kiszednie Szaddámból a bűncselekményekről, mint például kivégzésekről, amelyekre a megdöntött vezető személyesen adott parancsot”. Talabani szerint a vallomások a jelenleg vizsgálat alatt álló ügyekre vonatkoznak, de nem közölte, konkrétan melyikre. Szaddám a tervek szerint október 19-én áll először a bírái elé. E tárgyalás napirendjére annak a tömegmészárlásnak az ügyét tűzték, amelyet a volt diktátor rezsimje követett el 1982-ban egy síita faluban, a Bagdadtól 80 küométerre északra lévő Dudzsailban. Miután a településen egy sikertelen merényletet kíséreltek meg Szaddám Húszéin és kísérete ellen, bosszúból a diktátor pribékjei 143 helybelit gyilkoltak meg. Ha a volt iraki diktátort bűnösnek találják, akár halál- büntetést is kiszabhatnak rá. Ezen a peren kívül még tucatnyi bírósági tárgyalás vár a jövőben Szaddámra. Kivizsgálják szerepét más atrocitásokban is, így Halab- dzsa kurd település több ezer lakosának gázfegyverrel történt elpusztításában 1988-ban, és a déli országrész síita lakossága felkelésének elnyomásában, 1991-ben. Talabani a televízióban kijelentette: „Szaddám rászolgált a hússzoros halálos ítéletre, mert hússzor próbált meggyilkolni... száz ok is van arra, hogy Szaddámot halálra ítéljék.” Irakban a régi rendszer 2003- as megdöntése óta először a múlt héten akasztottak fel halálra ítélt bűnözőket.
