Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-07 / 207. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 7. Tizenhat szakkör és sok-sok rendezvény teszi vonzóvá a buzitai iskolát. Az osztálytermekben mindenütt új padok, új székek várták a vakációról visszatérő gyerekeket „Igazi falusi iskola a miénk” A táblán az elsősök névsora, mire felnőnek, a facsemete is hatalmas lesz A buzitai alapiskola területére belépve először a hatalmas tér nyűgöz le. Ez nem egy nagyváros két forgalmas utcája közé benyomorított szűkös épület, keskeny, sötét folyosókkal, lommal teli udvarral, kert helyett két út közti parkosított járdával. KOZSÁR ZSUZSA Ez hamisítatlan falusi iskola, sok különálló épülettel, nagy füves térséggel, konyhakerttel, sportpályákkal. Itt mozoghatnak a gyerekek, szünetben nem kell az osztályban zsúfolódniuk. Itt javíthatnak a tanárok felmérőt lyukasórán, nem zavatja őket az osztályból áthallatszó munkazaj, hiszen a tanári egész más épületben van, mint a tantermek. Itt játszhatnak a gyerekek a napköziben leckeírás előtt, senki sem érzi terhesnek a kikapcsolódással járó zsivajt. A főkapun jöttem be, a nagy, rendezett pázsit mentén. Az első, tőlem jobbra eső épületen ott az intézmény táblája, ám a földszinten ebédlő és konyha működik, ezt dél felé a kevésbé érzékeny orrú látogató is azonosíthatja. Mégis ebben az épületben, az emeleten találom a tanári szobát és az igazgatói irodát. A folyosón szőnyegek és rengeteg szobanövény; olyan barátságos az a sokablakos, világos folyosó. Az irodaberendezés egyszerű, itt nem az elkápráztatáson van a hangsúly, hanem a célszerűségen. Új bútort, berendezést inkább a gyerekek élvezzenek, ne az intézményvezetők. Az osztálytermekben mindenütt új padok, új székek várnak, a közelmúltban vált valóra az iskola régi álma, sikerült megvalósítani a teljes belső felújítást. A könyvtárban is vadonatújak a polcok, a padlószőnyeg, és a polcok tartalma is nemrég érkezett, negyvenezer korona értékben, pályázatból. Katonás rendben, ábécé szerint sorakozik a sok olvasnivaló, legszívesebben belemélyednék, de nem lehet, hiszen annyi még a néznivaló. Elsősorban ott a napközi. Barátságos terem, süppedős szőnyeggel, játékokkal, a pihenőteret alacsony polcok választják el a padoktól, ahol a gyerekek a leckéjüket írják. A terem melletti kiskonyhát is átalakították, behoztak néhány régebbi padot, ezt használják most tanulásra, gyakorlásra a roma napközisek. „Tizenhét roma napközisünk van - magyarázza Mohňanský Csilla megbízott igazgató. - A délután nagyobb részében együtt vannak a többiekkel, de a tanításra külön készülnek fel. így az ő igényeikhez lehet szabni a tempót. A roma nemzetiségű napközis tanító nénink nagyon tud bánni velük, őt a szülők is szívesen fogadták. A gyerekek tanulmányi eredményén meglátszik, hogy lelkiismeretesen foglalkozik velük.” A tornaterem hatalmas. Mivel az iskola területén több sportpálya is van, a buzitai gyerekek megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy egyszerre csak egy osztály használja a tornatermet. Az öltözőket, zuhanyzókat is újracsempézték. A jövőbeli nagy tervek közé tartozik a tanulómedence létrehozása az immár funkciótlanná vált kazánház épületében. A belül csodálatos iskola kívülről már kissé rozogább, de a község, az iskola fenntartója nagyon fontosnak tartja, hogy az épület jó karban legyen. A külső tatarozás tetőcserével, szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, vakolással, festéssel a közeljövőben várható. „A fenntartónak kötelessége, hogy rendben tartsa az iskola épületét. Hogy a szülő érezze, biztonságos iskolába járatja a gyerekét, és jól döntött, mikor ide íratta be a csemetét” - mondta Mohňanský József polgár- mester, akinek gyermekei szintén az iskola tanulói. Nyolc községből járnak gyerekek a buzitai iskolába, Restéről, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímről, Gombosról, Nagyidáról, Kománkról és Buzitáról. A magyar tagozaton kilenc osztályban folyik az oktatás, az átlagos gyereklétszám 18 fő évfolyamonként. A tantestület a külsősökkel együtt tizennyolc fő, a fő tantárgyakat képesített pedagógusok oktatják. Csupán a földrajz és történelem tanítására nem tarthat az iskola külön szakost, mivel nem olyan nagy létszámú a diáksereg, hogy egy képesített tanárnak elegendő szakórája legyen. „Figyelve a szülők véleményét és a középiskolákból visszaigazolt eredményeket, elmondhatjuk, hogy a megfiatalodott pedagógusgárda jól végzi a dolgát - ez a polgármester meggyőződése. - Szeptemberben, a tanév elején gondot jelentett, hogy az akkori igazgató, Pálmai Gábor Angliába távozott. Ez mellbe vágta a szülőket, gyerekeket, tanárokat, a fenntartót is, de mostanra a tantestület már kiheverte a megrázkódtatást, és még lelkiismeretesebben végzi a dolgát.” A tanári odafigyelésnek meg is van az eredménye. Nincs olyan verseny, ahol a buzitai gyerekek ne szerepelnének jól. A tizenhat érdekkör rendszeres működése mellett rengeteg az iskolai rendezvény is, többségében nem új keletű, hagyományos, népszerűségnek örvendő akcióról van szó. Ilyen a Ka- talin-napi kosárlabdatoma a csécsi, nagyidai, buzitai és szepsi iskola részvételével, melynél a vándorserleg évente gazdát cserél. Az őszi események közé tartozik a Fut az egész iskola sportnap is. A legkedvesebb és legmaradandóbb mégis a faültetés, melyet minden éven az új elsősök végeznek. Az iskola kertje nagy, sok facsemete fér még, s ha egy emberöltő múlva ellátogat a hajdani kisdiák az alma materbe, megtalálja a nevét az immár terebélyes faóriás melletti táblácskán. A szürkébb téli és kora tavaszi hónapokat saját tárgyakból álló vásár és jelmezbál édesíti meg, elmaradhatatlan a teltházas karácsonyi és anyák napi műsor is, melyben az egész iskola részt vesz. A rendezvényekről, versenyekről, körtevékenységről, apró-cseprő iskolai dolgokról hűen tudósít a diákönkormányzat gondozásában félévente megjelenő Gólyahír, az iskola vékony dongájú, ám becses tartalmú hírmondója. Zárszó helyett szerepeljen a beiratkozási ismertető utolsó bekezdése: „Gyönyörű és egészséges környezetben, fákkal, virágokkal körülvéve, egy igazi falusi iskola a miénk, ahol elsősorban a gyermek a fontos, az ő tudása, az ő egészsége, tehetsége, szórakozása. Fontos az, hogy hogyan jut haza, hogy mivel tölti a szabadidejét, hogy miért örül, és miért szomorú. Szeretnénk, ha az Ön gyermeke is a mi iskolánk diákja lenne.” Az osztálytermek berendezését is kicserélték (A szerző felvételei) Az ünnepi ebéden részt vett szinte a falu teljes lakossága Zsórban felavatták a falu jelképeit PUSKO GÁBOR Zsór. Szombaton több gömöri településen is falunapot tartottak. Sajószentkirályon a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya szervezte meg éves kulturális ünnepségét, Gömörpanyiton pedig már hagyománya van az augusztus végi rendezvénysorozatnak. Az idei gömörpanyiti eseményen egyébként a falu díszpolgárává avatták Cselényi László költőt, egyetemi oktatót, a falu szülöttét. Zsórban viszont első alkalommal szerveztek falunapot. „Tavaly május elsején szerveztünk egy kisebb ünnepséget, ami arra szolgált, hogy felmérjük, igényli-e Zsór lakossága az ilyen rendezvényeket. A főpróba jól sikerült, ezért úgy döntöttünk, az idén sort kerítünk az ünnepségre” - tájékoztatott Csizmadia Zoltán polgármester. Az esemény apropóját a falu jelképeinek felavatása szolgáltatta. Az ide vonatkozó törvény értelmében 2006-ig minden településnek címert, zászlót és pecsétet kell készíttetnie vagy a régi jelképeket kell felújíttatni és elfogadtatni a belügyminisztérium illetékes szakosztályán. Zsór jelképei ez év tavaszán készültek el és kerültek bejegyzésre, így szinte kínálta magát a lehetőség, hogy azok beiktatása köré szervezzék az ünnepséget. Az eseményen részt vett Erdélyi Géza református püspök, Miklós István esperes és Tóth László, a helyi gyülekezet lelkésze is, akik ünnepi istentiszteletet tartottak. Ezt követően leplezték le azt az emlékoszlopot - Cselényi Árpád munkáját - mellyel emléket állítottak a jeles napnak. Az ünnepi ebéden részt vett szinte a falu teljes lakossága, a szomszédos települések polgármesterei, valamint Szögedi Anna és Csolti Lajos megyei képviselő is. Pohárköszöntőjében Szögedi Anna rámutatott: az idei választási ciklus harmadik évében végre Zsór is elért ahhoz a rajtvonalhoz, ahonnan a környező települések 2002-ben indulhattak. Utalt ezzel annak a tetemes tartozásnak a kifizetésére, melyet a falu korábbi vezetése halmozott fel, s az új önkormányzatnak és polgármesternek ez évben sikerült törlesztenie. „Valóban, a falunak most már nincsenek tartozásai, s így megnyílt az út előttünk is, hogy különféle pályázatokkal próbáljunk anyagi támogatást szerezni terveink megvalósításához. Azok az intézmények, szervezetek, települések ugyanis, melyeknek köztartozásuk van, nem igényelhetnek olyan támogatást, melyet az állam vagy állami intézmények jogosultak elosztani” - mondta a polgármester. Azt azonban már mi jegyezzük meg, hogy a falu adósságának utolsó részletét épp a polgármester vállalta át, s fizette ki személyi kölcsönből. „A falunap nagyon jól sikerült, amiért köszönet illeti Zsór valamennyi polgárát. Látva ezt a lelkesedést és kedvező hozzáállást, biztos vagyok benne, hogy hasonló eseményre a jövőben is sort fogunk keríteni” - mondta végezetül Csizmadia Zoltán. A falu adósságának utolsó részletét a polgár- mester vállalta át. Önkéntes tűzoltóalakulatoknak rendeztek terüleü versenyt múlt szombaton Boldogfán (Szenei járás). Kategóriájában (8 csoportból) ismét a boldogfai női csapat (képünkön) nyerte meg a polgár- mester serlegét; Keszölcés a 2., Diószeg a 3. lett. A 20 férficsapat közül az első három helyezett: Járfalu, Keszölcés és Senkőc. (Korpás Árpád felvétele)
