Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-31 / 202. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 31. Téma: hallgatói ösztöndíjak 11 Százszázalékos garancia nem létezik, egy rendeletet bármikor lehet módosítani, sőt vissza is lehet vonni Lesz pénz a diákösztöndíjakra Ha októberben hatályba lép a rendelet, már novemberben kéz­hez kapják az első ösztöndíjakat (Illusztrációs felvétele) A hallgatók tíz százaléka lesz jogosult támogatásra Az előmenetel a mérvadó Az oktatási tárca a tervek szerint a napokban, legkésőbb a jövő héten kí­ván tárgyalni a diáktámo­gatásokról szóló rendelet­tel kapcsolatos módosító javaslatokról, amelyeket az egyes minisztériumok nyújtottak be a doku­mentum tárcaközi egyez­tetése során. RÁCZ VINCE Szigeti László oktatási államtit­kár lapunkkal közölte, csupán há­rom minisztérium, a belügyi, munka-, szociális és családügyi, valamint a pénzügyi tárca emelt kifogásokat a rendelettel kapcso­latban. A későbbi tárgyalások fo­lyamán a belügyminisztérium módosított negatív álláspontján. A legtöbb kifogást a rendelet hatálybalépésének várható időpontja váltotta ki. Gondot okozhat ugyanis a kritériumrend­szer meghatározásakor, hogy a rendelet október elsején lép élet­be, a tanév azonban már szeptem­berben elkezdődik. „Véleményem szerint, míg a rendelet hatályon kívül van, nem lehet megszabni az ösztöndíj elnyerésének feltéte­leit, sem megkezdeni a juttatások átutalását” - fűzte hozzá. Szigeti szerint nem jelenthet problémát, hogy a magánegyete­mek diákjai is részesülhetnek ösztöndíjban: „Mivel a magán felsőoktatási intézmények a köz­egyetemekhez hasonlóan szintén részét képezik a felsőoktatási rendszernek, akár diszkrimina­tívnak is minősülhetne, ha a ma­gánegyetemek hallgatóit kire­­kesztenénk a támogatottak kö­réből.” Az államtitkár úgy látja, ha sikerül október elsején hatály­ba helyezni az említett rendele­tet, már idén novemberben folyó­síthatnák az első ösztöndíjakat, természetesen azoknak a hallga­tóknak, akik az előző szemeszter­ben elért teljesítményük alapján erre méltán számíthatnak. Szige­ti bízik abban, a későbbiekben, vagyis a további években is lesz pénz az ösztöndíjak kifizetésére, ugyanakkor belátja, az oktatási minisztérium nem nyújthat bizto­sítékot erre. „Százszázalékos ga­rancia nem létezik, tudni kell, hogy egy rendeletet bármikor le­het módosítani, sőt akár vissza­vonására is sor kerülhet. A jelen­legi kormányzattól az érintett hallgatók biztosan megkapják az ösztöndíjat, de számolni kell az­zal, hogy egy esetleges kormány­­váltás révén módosulhat a hely­zet. Ennek ellenére remélhetőleg néhány évig biztosan fog működ­ni a rendszer. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az új tanévtől kezdve az egye­temisták tanulmányi eredménye­ik függvényében ösztönző támo­gatásokban részesülnek. A vissza nem térítendő juttatásra a hall­gatóknak legfeljebb tíz százalé­ka lesz jogosult, vagyis egyete­menként a hallgatók egytizede számíthat tanulmányi ösztöndíj­ra. Tényleges számukat maguk a felsőoktatási intézmények szab­ják meg. Az ösztöndíj elnyerésé­nek feltételeit az egyetemek ha­tározzák meg rögtön a tanév kez­detén. Az intézményeknek nem­csak a megszabott kritérium­­rendszert, hanem a támogatott hallgatók jegyzékét is nyilvános- v ságra kell hozniuk. Éves szinten átlagban 15 ezer korona ösz­tönző támogatáshoz juthatnak a hallgatók. Az ösztöndíj összegé­nek alsó határát 10, a felső hatá­rát 20 ezer koronában állapítja meg a vonatkozó oktatási minisz­tériumi rendelet. A legmagasabb összegű ösztöndíjban a hallga­tóknak legfeljebb csak öt százalé­ka részesülhet. A támogatásért nem kell pályázniuk a diákoknak, a juttatás odaítélése kizárólag az előzőleg elért tanulmányi ered­ménytől függ. Az előző tanulmá­nyi félévben vagy trimeszterben elért előmenetel lesz a mérvadó a támogatás elnyeréséhez, az első évfolyam diákjai csak a második félévben, illetve második trimesz­terben számíthatnak ösztönző juttatásra, (érvé) Különleges ösztöndíjak Az előmeneteltől függő ösztönző támogatáson kívül a hallgatók 2%-a ősztől kimagasló kutatási, tudományos, sport-, illetve kultu­rális tevékenységéért is kaphat éves szinten egyszeri támogatás gyanánt legfeljebb 10 ezer koronás különleges ösztöndíjat. Az utóbbi elnyerhető egy jól sikerült szakdolgozattal is. A tényleges összeget, csakúgy, mint a juttatásban részesülő hallgatók számát az egyetem szabná meg. A támogatásért nem kell majd kérelmet be­nyújtani, a teljesítmény függvényében önműködően jár. (rv) A Comenius Egyetem rektora a dokumentum tárcaközi egyeztetésekor módosító javaslatot nyújtott be az ösztöndíj elnyerésének feltételeire vonatkozólag A magánegyetemeket sem zárták ki ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kiváló képességű és kitűnő ta­nulmányi eredményeket felmutató egyetemistáknak folyósítandó ösz­tönző támogatásokról szóló mi­nisztériumi rendelet a tervek sze­rint október elsején lépne hatályba. Ezzel szemben a rendeletből adó­dóan a felsőoktatási intézmények­nek már a tanév kezdete előtt meg kell szabniuk az ösztöndíj elnyeré­sének feltételeit. Ezt több egyetemi vezető is kifogásolja, František Ga­llér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora a dokumentum tárcaközi egyeztetésekor ezzel kapcsolatban módosító javaslatot is benyújtott. Azt is nehezményezik felsőoktatási berkekben, hogy az elképzelések­nek megfelelően az ösztöndíjakra fordítandó keret nagyságáról min­den tanévkezdés előtt az oktatási tárca döntene. Ilyen módon köny­­nyen előfordulhat, hogy a későbbi­ekben esetleg nem lesz elkülöní­tendő keret a hallgatók ösztöndíjai­nak kifizetésére. Az intézményve­zetők egy része a szóban forgó ren­delkezés miatt a jövőben nem lát biztosítékot a támogatások átutalá­sára. Az oktatási tárca idén mint­egy 85 millió koronát szán a diákok előmenetelük függvényében tör­ténő anyagi támogatására. A követ­kező évben a tervek szerint 196, 2007-ben 207, 2008-ban pedig 228 millió koronát fordítana e cél­ra. A rendelet a továbbiakban előír­ja, hogy az ösztöndíj tanulmányi programhoz kötött, ugyanakkor a párhuzamosan két tanulmányi programban részt vevő hallgatók csakis az egyik tanulmányi prog­ramjuk keretében elért eredmé­nyek alapján kaphatnak támoga­tást. Vegyünk például egy egyetem­istát, aki egyszerre két kar diákja. Hiába teljesít mindkét intézmény­ben kiválóan, csak az egyik kartól kaphat ösztöndíjat. Adott esetben tehát választania kell, melyik ta­nulmányi programban elért ered­ményeiért fogadjad a juttatást. Az oktatási minisztérium által biztosí­tott ösztöndíjcsomagból csak a köz- és magánegyetemek hallgatói részesülhetnek, az állami felsőok­tatási intézmények diákjai nem. A Rendőr Akadémia, a Katonai Aka­démia és a Szlovák Egészségügyi Egyetem hallgatói számára a bel­ügyi, a védelmi és az egészségügyi tárca költségvetésében elkülöní­tett keretből folyósítják a tanulmá­nyi ösztöndíjakat. Az utóbbi diá­kok körében a tervek szerint 128- an számíthatnak ösztönző támo­gatásra. (rv) Az oktatási tárca idén mintegy 85 millió koronát szán a diákok előmenetel szerinti ösztönző támo­gatására (Képarchívum) VÉLEMÉNYEK Meglepő egyetértés a pártok részéről Az ösztöndíjrendszer bevezeté­se többnyire pozitív visszhangot váltott ki politikusi berkekben. Még az oktatási minisztériummal szemben leginkább kritikus állás­pontot képviselő Új Polgári Szö­vetség (ANO) is üdvözölte az arra érdemesült hallgatók anyagi meg­segítését célzó rendelet megalko­tását. Beáta Brestenská, a liberáli­sok parlamenti képviselője úgy látja, égető szükség volt már az egyetemistáknak juttatandó ösz­tönző támogatásokra: „Minden­képpen fontos, hogy minél jobb teljesítményre ösztönözzük a hall­gatókat. Úgy vélem, a rendelet végrehajtása akadályokba ütköz­het, mivel a benne megfogalma­zott szabályok csupán ad hoc jel­legűek.” A képviselő szerint a leg­főbb gondot az okozza, hogy - ami a hallgatók felkészültségét illeti - eltérő színvonal jellemzi az egyes karokat: ”A szürkeállomány elván­dorlása a gazdag országokba ugyanis felerősíti a hazai felsőfokú képzés fokozatos leépülését és a színvonal csökkenését. Az utóbbi jelenségnek a gazdasági fejlődésre is káros hatása volna. Brestenská szerint a tanulmányiösztöndíj­rendszer bevezetésével párhuza­mosan az egyetemek minőség sze­rinti besorolására is nagy szükség volna. A meglévő színvonalkü­lönbségekből adódóan ugyanis egyetemenként nem ugyanazt je­lenti a jó tanulmányi előmenetel. Magyarán, korántsem biztos, hogy csakis az arra érdemesek kapják majd meg az ösztönző tá­mogatást. Dolník Erzsébet, a Magyar Koa­líció Pártja parlamenti képvi­selője: „Pozitívan értékelem, hogy nem csupán a tanulmányi előme­netel lesz a döntő az ösztönző tá­mogatás odaítélésekor, hanem a hallgatók kimagasló tudományos, kulturális és sportteljesítményü­kért is számíthatnak juttatásra. A vonatkozó rendelet, illetve a ta­nulmányi ösztöndíjak révén úgy vélem, egy kissé valóban előre lendíthetjük a hazai felsőoktatás ügyét, hangsúlyoznom azonban, hogy valódi megoldást a kudarc­ba fúlt tandíjtervezet jelentett vol­na.” Dolník nem lát semmi kivet­nivalót abban, hogy a magán­­egyetemek diákjai is részesülhet­nek majd támogatásban. „A gon­dok abból származhatnának, ha maguk a felsőoktatási intézmé­nyek, és nem pedig hallgatóik profitálnának az ösztöndíjrend­szerből” - fűzte hozzá. Dušan Čaplovič, a Smer parla­menti képviselője, a Martin Frone oktatási miniszter elleni kirohaná­sairól ismert ellenzéki politikus is egyetért az ösztöndíjrendszer be­vezetésével, nagyra értékeli, hogy az eredetileg a felsőoktatási re­formmal kapcsolatos többletkölt­ségek fedezésre szánt, költségve­tési tartalékként kezelt mintegy 300 millió koronás csomag végső soron - hacsak részben is - a diá­kok támogatását szolgála ösztön­díjak formájában. „Szintén fontos­nak tartom, hogy nemcsak az előmenetelt, hanem az egyéb, a tanulmányokkal másként össze­függő teljesítményt is díjazni kí­vánják ösztönző juttatásokkal. Úgy vélem, az ösztöndíjrendszer bevezetése egyike azon kevés, tá­mogatásra érdemes javaslatnak, amelyek az oktatási tárca műhe­lyéből kerülnek ki” - közölte la­punkkal a képviselő. A szakmának sincs lényegi ellenvetése Szakmai körökben, vagyis a felsőoktatási intézmények ve­zetői, a rektorok részéről egyetér­téssel találkozott az oktatási mi­nisztérium elhatározása az ösz­töndíjrendszer dolgában. Vladi­mír Báleš a Szlovák Rektori Kon­ferencia elnöke, egyébként a po­zsonyi Szlovák Műszaki Egyetem rektora úgy látja, az ösztönző jut­tatások folyósításával vélhetőleg sikerül a szaktárcának a hallgatók kedvében járnia: „A vonatkozó rendelettel kapcsolatban egyedül azt tartom kifogásolhatónak, hogy a felvázolt szabályozás alap­ján nem az egyetemek, hanem a karok döntenek majd az ösztöndí­jasok személyéről, a juttatás pon­tos mértékéről. így a rektoroknak vajmi kevés beleszólásuk lesz a di­ákoknak szánt támogatás odaíté­lésébe, illetve a szükséges kritéri­umrendszer felállításába.” Libor Vozár, az Egyetemek Ta­nácsának elnöke abban bízik, az ösztöndíjrendszer segít erősíteni a hallgatók felelősségtudatát, és érdekeltségét minél jobb tanul­mányi eredmények elérésében. A felsőoktatási intézmények egyik legfőbb képviseleti szerve elnö­kének érdemi kifogása nincs a tervezett ösztöndíjrendszerrel kapcsolatban. František Gahér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora ez­zel szemben számos ponton módosítaná az oktatási minisz­térium vonatkozó rendeletét. Gahér szerint a dokumentum­ban felvázoltak alapján nem vi­lágos, hogy a külföldi állampol­gárságú hallgatóknak is jár-e a tanulmányi ösztöndíj. A rektor nem tartja szerencsésnek, hogy az egyetemek első évfolyamá­nak diákjai is részesülhetnének tanulmányi eredményeiktől függően az első trimesztert, il­letve félévet követően ösztönző támogatásban. Ezért a rendelet tárcaközi egyeztetésekor javas­latot tett, az első évfolyam hall­gatói maradjanak ki a támoga­tottak köréből. Gahér szerint fé­lő, hogy a jövőben nem lesz ga­rantált a szükséges pénzcso­mag. „A hallgatóknak ez eset­ben nem lesz könnyű megma­gyarázni, miért nem kaphatják meg a tanulmányi ösztöndíjat” - tájékoztatott. A diáksztrájktanács fenntartásai A hallgatói sztrájkbizottság fenntartásokkal ugyan, de egé­szében pozitívan értékeli a ta­nulmányi és különleges ösztön­díjak rendszerének bevezetését. Karol Klobušický, a diákszerve­zet koordinátora lapunknak el­mondta, a hallgatóknak szánt juttatások révén esély kínálkoz­hat a felsőfokú képzés színvon­alának emelkedésére. Kifogásol­ja azonban, hogy a magánegye­temek diákjai is részesülhetnek majd ösztönző támogatásban. A diákoknak durván egyharmada támogatja a szaktárca elképze­lését, mintegy 15 százalékának pedig nincs határozott vélemé­nye a kérdésben.(érvé)

Next

/
Thumbnails
Contents