Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-31 / 202. szám, szerda

12 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 31. Nincs érdemi együttműködés a tagok között Pénzmosók paradicsoma ISMERTETÉS Brüsszel. Továbbra is akadozik az unióban a pénzmosási ügyek fel­derítését célzó együttműködés. Jogszabályokban nincs hiány e té­ren (nemrég már a harmadik pénz­mosás elleni irányelvet fogadták el a huszonötök), ám a tényleges együttműködést, a tagállamok kö­zötti adatcserét még mindig sok té­nyező hátráltatja. Ken Farrow, a londoni rendőrség gazdasági osztályának távozó ve­zetője nemrég egy interjúban kije­lentette: bár Nagy-Britannia az EU tagja, a brit hatóságok előbb kap­nak segítséget a pénzügyi bűncse­lekmények felderítéséhez amerikai partnereiktől, mint az európaiak­tól. A rendőrtiszt szerint abszurd, hogy míg egy London-Frankfurt közötti pénzátutalás egy nap alatt megvalósul, a nyomozóknak fél évükbe is beletelik, hogy egy ilyen tranzakció vizsgálatához megsze­rezzék a szükséges engedélyeket. A rendőri szervek mindent megtesz­nek a helyzet javításáért, ám a ta­gországok közötti politikai viták hátráltatják munkájukat. Az együttműködés hiányára panasz­kodik Max-Peter Ratzel, az Europol áprilisban hivatalba lépett új igaz­gatója is. Az 1999-ben létrehozott, mintegy 500 fős uniós nyomozó szerv alapvetően a tagországok adatszolgáltatására van utalva, és ennek színvonalán még jócskán volna mit javítani. A gondokat szaporítja, hogy egyes országok saját jogszabályaik­kal sem lépnek fel elég szigorúan a pénzmosók ellen. Németországban például az üyen tevékenységen raj­takapott vállalkozásokat nem lehet büntetőjogüag felelősségre vonni; a természetes személyeket le­hetőség van szabadságvesztéssel sújtani, ám a gyanús eredetű pénz lefoglalása ilyenkor is nagy nehéz­ségekbe ütközik. Szerencsére a pénzmosás elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó bankok komolyan veszik feladatai­kat. Az európai hitelintézetek ko­moly összegeket áldoznak a gyanús esetek felderítésére, és ezeket ezer­szám jelentik a hatóságoknak - összegzi a Handelsblatt. Nem cso­da, hogy a legfrissebb uniós direktí­va is a bankok együttműködésére épít. A jogszabály lényege, hogy az eddiginél is mélyrehatóbban vizs­gálják a szerteágazó cégcsoportok­tól származó pénzek eredetét. Az eddigi jelszó - ismerd ügyfeledet! - helyett most már az ügyfelek ügy­feleit is ismerniük kell a hitelintéze­teknek. A tervek között szerepel a pénzátutalások során a feladó ada­tainak (név, cím, számlaszám) rög­zítése és a nyomozó szervek számá­ra való elérhetővé tétele, továbbá a pénzügyi szankciókkal sújtott sze­mélyeket, vállalatokat és szerveze­teket tartalmazó adatbázis létreho­zása is. A pénzmosás kiszűrését alap­vetően a terrorizmus elleni küz­delem részének tekinti az unió, jóllehet az illegális tevékeny­ségből származó összegek tisztára mosása nem feltétlenül terrorcse­lekmények finanszírozását szol­gálja. Sőt: egyes szakértők arra fi­gyelmeztetnek, hogy tévúton jár az, aki összemossa e két kérdést. A legutóbbi londoni bombatáma­dások előkészítése és kivitelezése például nem igényelt komolyabb összeget, (világgazdaság.hu) Sutba dobná az európai alkotmányt is Clarke: az euró egy tévedés ÖSSZEFOGLALÓ London. Kenneth Clarke, Euró­pa-párti brit konzervatív politikus beismerte, tévedés volt támogatni az euró bevezetését. A volt brit pénzügyminiszter nyilatkozata meglehetősen nagy sajtóvisszhan­got kapott. Clarke korábban pártja többsé­gével szemben is támogatta az euró bevezetését és a közös alkotmány elfogadását, most azonban úgy nyi­latkozott, hogy a francia és a hol­land elutasítás után az alkotmányt sutba lehet dobni. A politikus soka­kat meglepő nyüatkozata elemzők szerint a többségében euroszkepti­­kus Tory Párt elnöki székének el­nyeréséért folytatott küzdelem ré­szét képezi. „Azt hittem, hogy az euró növeli majd a termelékenysé­get, az életszínvonalat, és ösztönzi a politikai reformokat, ám nem így történt” - mondta a Central Bank című folyóiratnak adott interjúban a politikus, aki szerint óriási kocká­zat lett volna felcserélni a fontot az euróval. „Nem hiszem, hogy Nagy- Britannia valaha is teljes biztonság­ban és bizalommal csatlakozhatott volna az euróövezethez, és erre Kenneth Clarke (Képarchívum) aligha nyűik lehetőség a következő tíz évben.” A konzervatív politikus szerint az euróövezet súlyos terhe­ket ró az EU bizonyos földrajzi tér­ségeire, így például a mediterrán övezetre. „Aggódom Olaszország miatt, hiszen az olasz kormány vég­telenül hanyag a pénzügyi fegye­lem terén. Még ma is amolyan családi kapitalizmust folytat, nem figyel a bérek vagy más költségek szintjére.” Az uniós alkotmány megmentésére már nem lát esélyt, ehelyett a lakosság élet­­színvonalát látványosan emelő in­tézkedések foganatosítását tartja sürgősnek, (eurohirek.hu) Több kelet-európai vendégmunkás London. Több mint 230 ezer kelet-európai érkezett egyetlen év leforgása alatt, ez év június elejéig, munkát vállalni Nagy-Britan­­niába - olvasható egy friss brit kormányjelentésben. Ez aláhúzza, korábban úgy becsülték: az EU kiszélesítésével legfeljebb évi 13 ezer munkás érkezik majd Kelet-Európából. A nagy kelet-európai munkavállaló seregből a jelentés szerint 131 ezer a lengyel. Egyes szakmunkásokból a vártnál kevesebb érkeztek a brit munkaerő-pi­acra, például a hazájukban általában elég keveset kereső bádogo­sokból. A munkaerőt küldő ország lakosságához mérten viszont Litvániából érkeztek legtöbben munkát vállalni Nagy-Britanniá­­ban: összesen 34 ezren. (MTI) Egyetlen ország számára túl nagy anyagi terhet jelentene a speciális repülőgéppark fenntartása Lesz európai tűzoltószolgálat? Francia tűzoltókat is bevetettek a portugáliai erdőtüzekben (SITA/AP-felvétel) Lisszabon/Brüsszel. Euró­pai tűzoltószolgálat létre­hozását javasolta a napok­ban Antonio Costa portu­gál belügyminiszter, csat­lakozva ezzel Nicholas Sarkozy francia belügymi­niszter korábbi kezdemé­nyezéséhez. ÖSSZEFOGLALÓ Portugáliában az elmúlt heteken óriási területen erdőtüzek pusztí­tottak, s az oltásban francia, spa­nyol, olasz és német repülőgépek, helikopterek is segédkeztek. „Ma Portugáliában harcolunk a tűzzel, de holnap Spanyolországban, Olaszországban, vagy akár Görög­országban lehet tűzvész” - indokol­ta javaslatának időszerűségét a portugál belügyminiszter. Kifeje­zetten tűzoltó-repülőgépekre volna szükség, méghozzá azok közös működtetésére, egyeden ország számára ugyanis túl nagy terhet je­lentene egy üyen speciális,haderő” fenntartása. Nicholas Sarkozy fran­cia belügyminiszter előzőleg ugyancsak közös tűzoltóság kiala­kítására szólította fel az uniós tag­államokat. Portugáliában a múlt héten egyszerre több mint ötven helyen pusztított tűzvész, Lisszabon ké­résére francia, spanyol, olasz és német alakulatok siettek segédke­zet nyújtani. Becslések szerint a tűz addig 120 ezer hektárnyi terü­letet emésztett fel. Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke - korábban portugál kormányfő - szintén hazautazott, hogy figyelemmel követhesse az eseményeket. Üdvözölte azt a gyorsaságot, amellyel az európai közösség polgári védelmi mecha­nizmusában részt vevő tagorszá­gok, valamint Bulgária, Románia, Izland, Liechtenstein és Norvégia reagált az Európai Bizottság felhí­vására. Stavros Dimas, az unió környe­zetvédelmi biztosa az európai együttműködés előnyeinek bizo­nyítékát látja a gyors segítségnyúj­tásban. A portugáliai beavatkozás egész sor katasztrófa során szerzett tapasztalatokra épült: a francia és portugál erdőtüzekére (2003, 2004), a tavalyi dél-ázsiai szökőáréra, újabban pedig a romá­niai és bulgáriai áradásokéra. Dimas is annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a közös európai katasztrófaelhárító ala­kulatok létrehozásának kérdése egyre sürgetőbbé válik. Nem kel­lene megvárni egy újabb szeren­csétlenséget. (eurohirek.hu) Sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd rendelkezésünkre, mint annak idején a régi tagországoknak Az újak jól használták ki az uniós forrásokat MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Unió új tagországai a várakozásokhoz ké­pest jobban használták ki az uniós forrásokat - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb vizsgálatából. A forrásoknak az unióba való belépéstől számított igénybevételét vizsgáló EIU szerint az új tagországok gyorsabban és szakszerűbben választották ki a megfelelő fejlesztési projekteket, mint a szintén forrásokra jogosult Dél-Olaszország vagy Görögor­szág egyes térségei. Ausztriának két évbe tellett, amíg a Brüsszelből érkező forrá­sok felhasználását lendületbe hoz­ta, Spanyolországban, Portugáliá­ban ez a folyamat csaknem nyolc évig tartott, Lengyelországnak vi­szont sikerült a 2004-re rendelke­zésre álló teljes pénzalapot igény­be vennie. Görögországnak 1993 és 1999 között a támogatásra szánt brüsszeli pénzek 45 százalé­kát sikerült csak felhasználnia, a megfelelő projektek kiválasztásá­nak nehézségei miatt. A tíz új EU-tagország közül Észt­ország az uniós fejlesztési pénzek leghatékonyabb felhaszná­lója: 2006-ig összesen 829 millió eurót (a GDP 3,5 százaléka) használ fel. Az EIU tanulmánya szerint a projektekről adott széles körű tájékoztatás révén si­került sok jó fejlesztési ter­vet kiválasztani. Érdekes, hogy a kilencek közül a leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. A regionális hatóságokat nem vonták be a pro­jektek kiválasztásába, emiatt a fo­lyamat lassú volt. Összességében 2006-ig Szlovénia 783 millió euróhoz jut Brüsszelből, ami a GDP 1 százaléka. A projektkiválasztás regionális infrastruktúrájának hiánya gondot okozott Szlovákiában is, amely 2,1 milliárd eurót (a GDP 2,5 százalé­kát) fordíthatja fejlesztésre brüsz­­szeli forrásokból. Lengyelország esetében számítottak a szakértők a forrásfelhasználás legnagyobb gondjaira, ezzel szemben az EIU szerint „elég hatékonyak” voltak e tekintetben a lengyelek. Az ország 2006-ig 15 milliárd euróhoz (a GDP 2,8 százaléka) jut. Kulcskér­dés, hogy a kiválasztott projektek az EU-szakértők értékelésének megfelelően valósulnak-e meg. Magyarország (3,7 milliárd euró; a GDP 1,7 százaléka) és Csehor­szág (3,1 milliárd euró; a GDP 1,3 százaléka) egészében véve jól használta ki a lehetőségeket. A szakértők azt is jelezték, hogy az új tagországoknak előrelátható­lag sokkal rövidebb felzárkózási idő áll majd a rendelkezésükre, mint annak idején a régi tagorszá­goknak, Írországnak, Görögor­szágnak, Spanyolországnak. Ez utóbbiak több (hétéves) pénzügyi perióduson át részesedtek az EU strukturális és kohéziós alapjaiból, míg az új tagországok 2013-tól már várhatóan változó rendszerben jut­hatnak a támogatásokhoz. Az EU- nak akkor már - a Balkán szegé­nyebb országainak, esetleg Törö­kországnak a csatlakozásával - más fejlesztési súlypontjai lesznek. A leggazdagabb Szlovénia bizonyult a leggyengébb forrásfelhasználónak. Az EUYO tagjai nem kapnak fizetést, de az utazás, a szállás, valamint az oktatás teljesen ingyenes Támogatás fiatal európai zenészeknek NOL-JELENTÉS Brüsszel. Talán kevesen hallot­tak még róla: ismét felvételt hirde­tett az Európai Unió Ifjúsági Zene­kara (EUYO). Olyan 14-23 év kö­zötti fiatalok jelentkezését várják december 15-ig, akik szívesen ját­szanának a nemzetközi együttes­ben. A140 tagú zenekart az Egyesült Királyságban alapították 28 éve, hogy. összegyűjtse az EU legtehet­ségesebb fiatal zenészeit, és le­hetőséget adjon nekik arra, hogy a legnagyobb muzsikusokkal dol­gozzanak együtt. Az EB, a tagálla­mok kormányai és magánszponzo­rok segítségével fenntartott zene­karban évente tartanak meghallga­tást. A sikeres felvételi egy évadra szóló tagságot jelent, tehát aki is­mét a zenekar tagja szeretne lenni, annak újra részt kell vennie a meg­mérettetésen. Eddig minden régi tagországban tartottak meghallga­tásokat, és ha sok volt a jelentkező, előzetes válogatást is. Az utóbbia­kon az adott ország neves muzsiku­sai, zenei szakértői alkotják a zsűrit, az innen továbbjutott jelent­kezőket pedig mindenhol a zene­kar két képviselője hallgatja meg, ők mondják ki a végső szót. Évente nagyjából négyezren jelentkeznek a 140 helyre. Ami a zenekar munkáját illeti: nem folyamatosan, hanem kurzu­sok formájában működik. A tava­szi és a nyári szünetben általában kéthetes periódusokban gyűlnek össze a zenészek Európa egy-egy városában. A fiatalok a nagyzene­kari próbák mellett szekciókban is dolgoznak vezető európai zene­karok és konzervatóriumok okta­tóival. A próbaidőszak után egy legfeljebb tíz fellépésből álló tur­né következik a világ nagyvárosai­ban (pl. 2003-ban Budapesten ők adták a Tavaszi Fesztivál zárókon­certjét). Az EUYO tagjai nem kapnak fi­zetést, de az utazás, a szállás tel­jes ellátással és persze az oktatás ingyenes számukra. Ennek pedig rendkívül nagy az értéke, hiszen az EUYO jelenlegi zenei igazgató­ja például Vladimír Ashkenazy, és az elmúlt években olyan neves vendégkarmesterekkel dolgoztak együtt, mint Leonard Bernstein, Herbert von Karajan, Zubin Meh­ta, Solti György vagy a szólisták közül Barbara Hendricks, Nigel Kennedy, Lord Yehudi Menuhin. így talán nem is annyira meglepő, hogy a tapasztalatok szerint a leg­több EUYO-zenész hivatásos mu­zsikussá válik, és sokan kapnak közülük állást Európa vezető ze­nekarainál. Vladimír Ashkenazy (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents