Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-31 / 202. szám, szerda
10 Vásároljon velünk - nyugdíjpénztárak mutatói ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 31. Akár rosszindulatú daganat is kialakulhat az élelmiszerekbe kerülő vegyszerektől Környezeti veszélyforrás Beszélgetés Gráf József magyar földművelésügyi miniszterrel Védik a hazai fogyasztók érdekeit Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (A szerző felvétele) A termékbiztonság megteremtésére való törekvés mind a nemzetközi, mind a hazai gazdasági, állami és társadalmi szervezetek kiemelt feladata. Az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer összetett funkciója miatt, különösen érzékeny terület a fogyasztói bizalom és megelégedettség kritériumainak teljesítése során. ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbiakban a fogyasztót érintő egészségi ártalmak közül a vegyi szennyeződés következtében bekövetkező kémiai-toxikológiai veszélyekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A lehetséges ártalmak közül egyesek rövid időn belül ható súlyos tüneteket okoznak. Nagyobb azonban azoknak a jelentősége, melyek a szervezetbe kerülve lassan, hosszan tartó felhalmozódás és beépülés következtében fejtik ki hatásukat. Ezek akár eredményezhetik a rosszindulatú daganat kifejlődését is. Növényvédőszer-maradék A korszerű növénytermesztésben nagy számban használnak olyan kémiai anyagokat, amelyek a kultúrnövényeket védik a különböző kártevők ellen. Ezeknek az anyagoknak egy része a táplálékláncon keresztül eljuthat az ember szervezetébe is. A maradékanyagok mennyisége az előírt technológia és mennyiség betartásával nem okoz gondot. Előfordulhat azonban, hogy a hatékonyság fokozása miatt nagyobb koncentrációban használták fel a vegyszert, nem várták meg a lebomláshoz szükséges várakozási időt, esetleg ma már betiltott anyagot alkalmaztak. Nemcsak növényi eredetű nyersanyagokban, hanem az állati szervekben, szövetekben is megtalálható a helytelen takarmányozás, állattartás következményeként. Emberre igen veszélyesek a rovarölő szerek maradványai, pl. a klórozott szénhidrogének (ide sorolható a ma már betiltott DDT és bomlástermékei), szerves foszforvegyületek stb. Az emberre kevésbé veszélyesek a növények gombás megbetegedése ellen használt gombölő anyagok vagy a csávázószerek (pl. szerves higanyvegyületek), szerves és szervetlen gombaölők, valamint a gyomirtó szerek, amelyek szektív módon a gyomnövényektől védik a kultúrnövényeket. Az utóbbiak ugyan az emberre kevésbé veszélyesek, de hatásuk összegződhet. Állattartásban alkalmazott anyagok A betegségek megelőzésére, járványok leküzdésére, hozamnövelésre, gyógyításra néhány száz szer használata engedélyezett. A helytelenül alkalmazott állattartás, a várakozási idő be nem tartása miatt elsősorban az antibiotikumok, szulfonamidok, hormonok jelentenek veszélyt. A maradékanyagok tejben, húsban, belsőségekben, tojásban is megjelenhetnek. Emberre elsősorban az antibiotikum miatt kialakuló baktérium-rezisztencia, a szervezet ellenálló képességének gyengülése, allergia kialakulása jöhet szóba, mint veszélyforrás. Technológiai eredetű szennyező anyagok Az élelmiszerek termelése, előállítása, feldolgozása, csomagolása, szállítása stb. során a nyersanyag, a félkész-, és késztermék számtalan olyan műveleten megy keresztül, amely során szennyeződhet. A technológiai előírások be nem tartása, a korszerűtlen vagy nem kellően karbantartott gépek és berendezések használata miatt a késztermékben olyan anyagok jelenhetnek meg, amelyek elsősorban a hosszú felhalmozódási idő miatt jelentenek veszélyt a fogyasztó számára. Az egészségkárosodás megjelenhet allergia formájában, de szélsőséges esetben különböző súlyosságú mérgeződés is felléphet. Legfontosabb veszélyforrásai:- gépek, eszközök fémkioldódása (pl. nikkel, réz, ón stb.) műanyagokból (eszközökből, csomagolóanyagokból) kioldódó komponensek (pl. lágyítószerek, dioxinok). Allergizálóan hatnak. tisztítószer maradékok, amelyeket az eszközök, felületek, raktárak stb. tisztítására és fertőtlenítésére használtak. Helytelen használat esetén a vegyszerek az élelmiszereket is szennyezhetik. Környezeti eredetű szennyező anyagok Az élelmiszer alapanyaga legyen bár növényi, vagy állati eredetű, a környezetből nagyon sok olyan kémiai anyagot tartalmazhat, amely súlyos egészségkárosodást idézheti elő. A táplálékláncon felfelé haladva jól követhető egyes szennyezőanyagok megjelenése az adott szervezetekben. A forgalmas főútvonalak melletti nehézfémmel szennyezett szántóföldről származó takarmánnyal etetett szarvasmarha máj-, vese-, izomszöveteiben kumulálódik a mérgező fém, amit kellő ellenőrzés hiányában a fogyasztó megvásárol és elfogyaszt. A helytelen termesztési, előállítási technológia eredményezhet olyan szennyező vegyületek megjelenését is, ami egyes fogyasztói csoportokat rendkívüli mértékben veszélyeztethet, pl. mértéktelenül műtrágyázott zöldségnövény csecsemőkben halálos mérgeződést idézhet elő. (fvf, g) ÚJ SZÓ-INTERJÚ A magyar agrárkormányzat célul tűzte, hogy kitiltatja a hazai piacról a „silány élelmiszereket. Lépéseit azonban Brüsszelben könnyen protekcionista jelzővel illethetik. A magyar szándék kivitelezéséről Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert kérdeztük. Két feladatot tűztem magam elé. Az egyik, hogy a Brüsszelből érkező támogatások maradéktalanul eljussanak a gazdákhoz, ez nálunk súlyos problémát okozott az év elején, a másik a magyar termelők és termékek, valamint a magyar fogyasztók védelme. Köztudott, hogy az EU-csatlakozás után a belső határok megszűntek. Sajnos egy sor olyan termék lepte el Magyarországot, amelyek igazán nem tartoznak az élelmiszer kategóriába, melyeket minőségi kifogások sorozata ér. Ezeket a termékeket akarjuk kitiltani a piacról. Miként akarják ezt megvalósítani? Vannak állat- és növény-egészségügyi előírásaink, mindössze ezeket akarjuk mindenkivel betartatni. Ugyanakkor az élelmiszertörvény értelmében nem jelenhet meg a piacon olyan élelmiszer, amely nem biztonságos. Sajnos mégis megjelentek. Ezért kellett tojást bezúzatnom, higiéniailag nem megfelelő szalmonellás csirkét kivonatnom a forgalomból. Számtalan hasonló intézkedést foganatosítottunk, ezeket a fogyasztók és a termelők egyaránt pozitívan fogadták. De például annak a 2,8 százalékos zsírtartalmú, szlovákiai eredetű tejnek, amelyet Magyarország nagy sajtóvisszhang közepette kitiltott a forgalomból, semmi baja nem volt... Mindössze egy baja volt, hogy Szlovákiának nincs joga ilyen típusú terméket előállítania, mert nem kért derogációt az EU-tól. Amit tettem, azt a saját fogyasztóink, és a saját piacunk védelme érdekében tettem. A piacvédelemnek van egy nagyon fontos eleme, amiről sokat megfeledkeznek. Mi az EU-ba úgy léptünk be, hogy mezőgazdasági termelőink a régi tagországok gazdáihoz képest mindössze 25 százalékot kapnak. Ha még a piacunkat sem védjük tisztességes termeléssel és termékekkel, akkor kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk, és termelőink kiszorulnak a saját piacukról is. A fogyasztó viszont vásárláskor nem a termék származási helye, hanem az ára szerint tájékozódik. A „silány” pedig általában olcsóbb... Viszont akkor ezekre a „hamis” termékekre ne legyen ráírva, hogy vaj, tej, vagy virsli, ha igazából nincs sok köze a tejhez, vajhoz, húst pedig alig látott. Ezt tartalmazza majd az az etikai kódex, amelynek megalkotásáról a napokban számolt be a magyar sajtó? A közelmúltban a termelőkkel, feldolgozókkal és a nagykereskedelmi láncokkal folytatott megbeszélésen elfogadtuk az etikai kódex kidolgozásának szándékát. Ez a kereskedelmi vagy az egészségügyi törvényt ugyan nem helyettesíti, ám magatartásformákat fog ösztönözni. Például azt, hogy a dinnyeszezon kellős közepén ne lehessen 50 százalékra csökkenteni a dinnye árát, mert 12 ezer dinnyetermelő tett lehetetlenné két áruházlánc ilyen magatartásával. Közöltem partnereimmel, tudatosítsák, hogy Magyarországon dolgoznak, és az országért is felelősek. Nem gondolja, hogy Brüsszel protekcionizmussal bélyegzi meg Magyarországot? Én a magyar gazdák minisztere vagyok, nem Brüsszelé. Az én feladatom az ő érdekeiknek a képviselete. Brüsszelbe se udvarolni járok, hanem azért, hogy- a magyar érdekekért keményen kiálljak. Szankciók jöhetnek... Tőlem ezt szokták meg, s ezen nem akarok változtatni, (gyor) A legveszélyesebb környezeti szennyezőanyagok Nehézfémek - Az ólom, kadmium, higany, arzén az ipari övezetek, közutak mellett termelt élelmiszereket szennyezik. Radioaktív szennyezők (jód-, cézium-, stronciumizotopok) - atomerőmű-balesetek, háborús események nyomán a légtérbe, talajba, vízbe kerülnek és beépülnek az élelmiszerekbe. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) - Környezetből veszi fel a nyersanyag, de egyes fajtái füstöléskor, pörköléskor is keletkezik. Poliklórozott bifenilek (PCB)- Ipar használta adalékanyagként, ma a talajból, vízből, légkörből mutatható ki és jelent veszélyforrást. Nitrát - A túlzott műtrágyázás eredménye nyomán a talajból kerül a táplálékláncba, ami nitritként fejti ki mérgező hatását. A MAGÁN NYUG DÍJ PÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíj pénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0226 Sk 8 207 148,26 Sk 0,00% 1,0232 Sk 42 858 528,19 Sk 0,00% 1,0235 Sk 95 447 598,29 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS 1,0205 Sk 56 654 287,18 Sk 0,07% 1,0211 Sk 313 115 123,05 Sk 0,07% 1,0212 Sk 606 189 018,35 Sk 0,07% Magánnyugdíjpénztár 1,0206 Sk 37 685 957,38 Sk 0,08% 1,0208 Sk 294 063 682,00 Sk 0,08% 1,0207 Sk 743 112 823,81 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0147 Sk 7 224 906,14 Sk 0,00% 1,0250 Sk 64 966 698,31 Sk 0,00% 1,0237 Sk 137 275 589,58 Sk 0,00% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0203 Sk 2 823 856,13 Sk 0,08% 1,0210 Sk 37 089 893,38 Sk 0,08% 1,0205 Sk 92 729 637,42 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0097 Sk 5 611 174,95 Sk 0,08% 1,0164 Sk 88 958 014,12 Sk 0,08% 1,0188 Sk 217 805 825,27 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdíjpénztár 1,0173 Sk 9 547 652,09 Sk 0,00% 1,0182 Sk 43 659 903,90 Sk 0,08% 1,0186 Sk 82 096 500,76 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0219 Sk 36 415 879,66 Sk 0,08% 1,0209 Sk 238 286 118,95 Sk 0,08% 1,0204 Sk 349 959 718,41 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. augusztus 26-i adatok, kivéve a VÚB Generali Magánnyugdíjpénztárat, mely lapzártánkig csak augusztus 25-i adatait közölte A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékelt Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustólvagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0009 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
