Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-31 / 202. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 31. Kultúra9 Tim Burton pazar látványvilágot teremtett; mindannyiunk számára tanulságul szolgálhat a történet Charlie és a csokigyár Willy Wonka (Johnny Depp) és vendégei (Képarchívum) Tim Burton filmjei - mint például az Ollókezű Ed­ward, a Támad a Mars!, Az Álmosvölgy legendája vagy a Nagy hal - egytől egyig kü­lönleges alkotások. Nem csoda, mivel Tim Burton rendező maga is különc, furcsa alak. Kétségtelen, hogy a filmes elbeszélés nagymesterével van dol­gunk, aki fölöttébb érdeke­sen ötvözi a valóságot a fik­cióval, kedveli a humoros és bizarr jeleneteket, a melan­kolikus, magányos hősöket pedig kimondottan imádja. ERDÉLYI EDIT Az amerikai mester - rajongói nagy örömére - nemrégiben új munkával jelentkezett. A Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory) története a szeszélyes és excentrikus csoko­ládégyárosról, Willy Wonkáról (Johnny Depp) meg egy szegény családból származó kisfiúról, Picur Charlie-ról (Freddie High­­more) szól. Charlie a szüleivel és a nagyszü­leivel él pici házukban a csokoládé­gyár közelében. Joe nagy­papa (David Kelly) valami­kor a gyárban dolgozott, de már tizenöt éve egyetlen munkást sem láttak se be­menni, se kijönni az épület­ből. Ám a gyár mégis folya­matosan ontja a finom édessége­ket, az üzletek polcai roskadoznak a Wonka-csokik súlyától. Egy napon Willy Wonka beje­lenti, hogy azok, akik megtalál­ják az aranyjegyet a csoki csoma­golópapírjában, gyárlátogatáson vehetnek részt. Až öt szerencsés nyertes között van Picur Charlie is, pedig vajmi kevés eséllyel in­dult. Csokoládét ugyanis csak egy évben egyszer, a születés­napjára kap. Belépve a gyár kapuján Picur Charlie Joe nagyapóval meg a négy elkényeztetett kölyök - a falánk Augustus, a zsarnok Veruka, az ál­landóan rágógumizó Violet és az okoskodó Mike Tévé - a szüleikkel együtt csodálatos világban találják magukat. Van itt csokoládéfolyó, csoki vízesés, rengeteg édesség, di­ót törő mókusok, kattogó Wonka­­találmányok, keresztül-kasul szá­guldozó lift és jókedvű, táncoló­éneklő Umpa-Lumpa-emberkék. A gyárlátogatás során az elké­nyeztetett gyerekek - akár a mesé­ben - meglakolnak bűneikért, a jószívű és végtelenül szerény Charlie pedig elnyeri a gyárlátoga­tás különdíját. Természetesen egyáltalán nem véleden, hogy Tim Burton rendező a gonoszkodó, sötét és furcsa ala­kokkal teli gyerekregények és fel­nőtteknek szóló irodalmi alkotások (a Meghökkentő meséket bizonyá­ra önök is ismerik) írójának, a kü­lönc Roald Dahlnak az egyik mun­káját választotta filmjének alapjá­ul. A Charlie és a csokigyár című Dahl-regény 1964-ben jelent meg, és az évtizedek során harminckét nyelvre fordították le. Mintegy ti­zenötmillió (!) példányban kelt el, és bár a mi tájainkon nem tartozik a legközkedveltebb olvasmányok közé, az angol gyermekek körében ez a harmadik legnépszerűbb könyv. (A magyar nyelvű fordítást Karcsi és a Csokoládégyár cím alatt keressék.) Tűn Burton rendező és John August forgatókönyvíró némüeg megváltoztatták, pontosabban ki­egészítették a regényt. Úgy érezték ugyanis, hogy teljesebb lesz a törté­net, ha megmagyarázzák, miért vált Willy Wonka üyen furcsa és kü­lönc figurává. Picur Charlie ártat­lannak tűnő kérdéseire válaszolva Wonka elmesél egy-egy sztorit a gyerekkorából. Visszaemlékezései­ből tudjuk meg, hogy apja, a szigo­rú fogorvos megtiltotta fiának az édességfogyasztást (a gyermek Wonka fogszabályozóját akár kín­zóeszközként is felfoghatjuk!), s így Willy édesség iránti vágyából végül csokibüodalom lett. Tűn Burton a kiváló alapanyag­hoz pazar látványvilágot teremtett. Az öt gyárlátogató gyermekhez ha­sonlóan mi, felnőtt nézők is csak ámulunk, hogyan lehetséges ez. Szükség volt jó néhány makettre, különféle technikai eljárásokra, trükkökre, és a mókusokat is be kellett tanítani. Tény és való: Tim Burton va­rázslatos utazásra hívja a kicsiket és nagyokat egyaránt. Jókat derü­lünk az egyes képsorokon, izgatot­tan figyeljük a kiváló színészi játé­kot, és ámulunk a mesés látvány­­világon. Úgy érzem, mindannyi­­unk számára tanulságul szolgál­hat Picur Charlie és Willy Wonka igaz története. Izgatottan figyeljük a színészi játékot, és ámu­lunk a mesés látványon. A Las Vegasból származó négytagú The Killerst a vicces kedvű kritikusok a new new wave irányzatba sorolták be Ártatlan Gyilkosok - elégedett áldozatok PUHA JÓZSEF Sokan -azt mondják, a siker alapja a popzenében a jó névvá­lasztás, és egyre nehezebb megta­lálni a megfelelő zenekari nevet. (Lehet benne valami, mivel a Beatles vagy a Rolling Stones már foglalt...) Ha ezt vesszük alapul, nem meglepő, hogy Amerikában létezik olyan cég, melyet felkeres­hetnek együttest alapított tanács­talan fiatalok, és ott vehetnek ma­guknak frappáns nevet. Érdekes azonban, hogy a közelmúltig a ne­gatív kicsengésű, ám kétségkívül jól hangzó Killers név (Gyilkosok) parlagon hevert. Mígnem jött négy Las Vegas-i fickó és lecsapott rá. (Vagy megvették?) A veterán New Order hosszú szünet után 2001-ben tért vissza a zenei életbe a Get Ready című al­bummal, de hogy a zenészek az öregedő külsejükkel ne rémisszék el fiatalos hangzású zenéjüktől a rajongók új generációját, inkább nem szerepeltek a klipjeikben. A Crystal című dal videójában egy fi­atalokból álló ismeretlen zenekar „helyettesítette”, a The Killers. Nem véledenül esett a választás a kvartettre, hiszen egyik zenei ihletője éppen a New Order. Meg a The Cure, a Duran Duran, az Echo & The Bunnymen, a Joy Divison, a The Smiths... -szóval, a 80-as évek brit sztárzenekarai inspirálják a ze­nészeket. A legstabüabb fellépési lehetőséget az első két évben egy transzvesztita bár biztosította szá­mukra - ettől még izgalmasabb és különlegesebb lett zenei vüáguk. Lemezük Hot Fuss címmel tavaly nyáron került a boltokba, de széle­sebb körben csak az év elején vál­tak ismertté. Azóta levakarhatatla­nok az eladási listák éléről, világ­szerte egyre nagyobb a rajongótá­boruk. A Gyilkosok tehát sínen vannak, és szedik elégedett áldo­zataikat... Az örömbe viszont kis üröm is vegyül, egykori dobosuk, a The Bravery frontembere beperelte őket - állítása szerint az ő szerze­ménye a The Killers nagy slágere, a Mr. Brightside. „A dalt réges-régen írtuk, amikor még másik dobosunk volt. Neki semmi köze hozzá. Szá­nalmas, profitálni akar a sikerünk­ből. A The Bravery minket másol. Nemrég még más stílusban ját­szott, most pedig a nyolcvanas évekből merít ihletet. Azt mond­ják, teljes szívükből az általuk ját­szott stílust szeretik, közben meg nem is olyan régen még ska banda voltak. Nevetségesek. Csak azért kaptak lemezszerződést, mert mi sikeresek lettünk” - mondta Bran­don Flowers, a megvádolt zenekar énekese. A kulisszák mögött nagy a rivalizálás a hasonló zenét játszó két együttes között, a kritikusok is akarva-akaratlan összehasonlítják őket. A The Killers jóval sikere­sebb, de a The Bravery lemeze jobb: zenéje intenzívebb, energi­­kusabb, a dalok gyorsabbak, lé­nyegre törőbbek. A The Killers közben már a má­sodik albumán dolgozik, az éne­kes szerint a felvételek szerveseb­bek lesznek, több zongorával és orgonával, kevesebb szintetizátor­ral, még The Police-os dallamok is felkerülnek rá. „Az új számok megmutatják, milyen irányba sze­retnénk elvinni a hangzásunkat. Nem akarunk örökre szinti-zene­kar maradni” - nyilatkozta. A ko­rong megjelenési dátuma egyelő­re nem ismert. A The Killers Mr. Brightside című dalának videoklipje a vasárnap Miamiban megtartott MTV Video Music Awardsszon megkapta a „Legjobb videó új előadótól” díjat (TASR/AFP-felvétel) RÖVIDEN Forman filmet készít Goyáról Milos Forman cseh rendező Goya szellemei címmel történelmi filmet készít Francisco de Goya spanyol festőről, és a forgatás szeptember 5-én, Madridban kezdődik. A film, amelyben a fő­szerepet a dán Stellán Skarsgard, Goya múzsáját pedig Natalie Portman alakítja, Goya szemével ábrázolja Spanyolország 1792 és 1809 közötti, vagyis az inkvizíció végétől a napóleoni invázió­ig terjedő történetét. Javier Bardem spanyol színész játssza Lorenzo testvért, az inkvizíció korának igen befolyásos alakját, aki viszonyt kezd Goya szép és fiatal múzsájával, Ineszel. A film forgatókönyvét Forman és Jean-Claude Carriere írta, akárcsak a Valmont című alkotásét. A forgatás egyébként végig Madridban és környékén zajlik. (MTI) A Sziget A történet a 21. század köze­pén játszódik, Lincoln 6-Echo (Ewan McGregor) és Jordan 2- Delta (Scarlett Johansson) több száz társukhoz hasonlóan szigo­rú ellenőrzés alatt élnek, abban reménykedve, hogy kiválasztják őket a Szigetre, amely az egyet­len lakható hely maradt a Földön egy ökológiai katasztrófa után. Lincolnban egyre növekszik a kí­váncsiság a külső vüág űánt, amit sohasem látott, és szörnyű felfedezésre jut: műiden hazug­ság, amit eddig saját magáról és a világról tudott. Lincoln és Jor­dan megszöknek. Az ismeretlen külvilágban szerelem ébred kö­zöttük, de hajtóvadászat indul ellenük, és csak egy céljuk lehet: megúszni élve. Rendezte: Mi­chael Bay (Amerikai) Díj eső magyar filmkészítőknek A legjobb operatőrnek járó Arany Hattyú-díjjal tüntették ki Pa­dos Gyulát a Sorstalanság című film fényképezéséért a Koppen­hágai Nemzetközi Filmfesztiválon. A rangos fesztivál három ma­gyar fűmet is műsorra tűzött. Koltai Lajos rendező Sorstalanságát a versenyprogramban, Mundruczó Kornél Johanna és Mészáros Márta A temetetlen halott című fümjét az információs program­ban mutatták be. A hétvégén véget ért tizenegyedik Szarajevói Filmfesztivál versenyében első ízben vett részt Magyarország, és •Kenyeres Bálint Before Dawn című alkotása el is nyerte a legjobb rövidfilm díját. A szarajevói rövidfilmversenyen a régióban ké­szült tíz kisfilm szállt ringbe. A zsűri elnöke Alexander Payne Os­­car-díjas amerikai filmrendező volt. Kenyeres Bálint személyesen vette át a díjat. Kocsis Tibor Új Eldorádó című munkája viszont Olaszországból tért haza újabb díjjal a hétvégén. A Verona szom­szédságában, Cerro Veronesében megrendezett tizenegyedik Premio Lessinia Fümfesztiválon Ezüst Tölgyfa-díjjal jutalmazták a dokumentumfilmet. (MTI) Vera Drake 50-es évek, London. Itt él Vera Drake és családja. Az önfeláldo­zó Vera olyat tesz, amit titokban tart még a családja előtt is. Amit tesz, azt soha nem pénzért, ha­nem tisztán könyörületből teszi­­egész egyszerűen olyan ember, aki mindig és mindenütt motivá­ciót érez, hogy ott segítsen, ahol csak tud. Vera Drake szabadide­jében részvéttel teli „angyalcsi­náló”, azaz fiatal nőknek segít nem kívánt terhességük megsza­kításában. Amikor az egyik üyen fiatal lányt a magzatelhajtás után kórházba kell vinni, a rend­őrségi nyomozás során a szálak A címszerepben Imelda Verához vezetnek, és Vera világa Staunton összeomlik. (Angol-új-zélandi) A legkedveltebb filmbeli jármű James Bond Lotus Esprit típusú gépkocsija a mozinézők ked­ves fümbeli járműve - ez derült ki egy angol filmkölcsönző cég felméréséből. A fehér, négyhengeres, tengeralattjáróként is be­vethető kocsi - amely radarral, és torpedókilövővei is rendelke­zett - volt az a csoda, amelyet Roger Moore A kémnő, aki szere­tett engem című, első James Bond-filmjében vezetett. A kocsi je­lenleg a cumbriai Star Motor Múzeumban látható. Filmbeli mása számtalan hirdetésben szerepel, nem csoda, hogy a felmérésben megkérdezett 5000 ember többsége ezt választotta. A cég mar­keting-igazgatója az El País című spanyol napilapnak elmondta: a felméréssel azt is kifejezésre akarták juttatni, hogy a filmekben szereplő kocsik is megérdemlik az elismerést, és méltatlan do­log, hogy a glória csak a színészeké. A felmérésben második lett Michael J. Fox Deloreanja, amelyet a Vissza a jövőbe című film­ben használt, a harmadik pedig a Starsky és Hutch krimisorozat hőseinek Ford Torinója. (MTI) Menekülés a hajtóvadászat elől

Next

/
Thumbnails
Contents