Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-30 / 201. szám, kedd
30 Szülőföldünk ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 3 A Holló László Galéria elsősorban a gömöri születésű, Debrecenben élő Ujváry Zoltán professzor nagylelkűségének köszönheti létrejöttét Ezer műalkotás van a galéria tulajdonában Putnok. A nyolcezer lakosú, magyarországi határ menti kisváros hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a térség többi rokon települése. A kisváros az utóbbi években azonban egyre inkább kezd magára találni, s napjainkra gazdasági téren is fontos szerepet tölt be a régióban. PUSKO GÁBOR A putnoki üzemekben több száz szlovákiai alkalmazott dolgozik, gimnáziuma és mezőgazdasági szakközépiskolája már a szlovákiai magyar gyerekek körében is toborozza leendő diákjait, a város egyre jelentősebb kulturális eseményeknek ad otthont, s ami egy ekkora településen, szlovákiai szemmel nézve kuriózumnak számít: Putnokon 1987-től múzeum, 1993-tól galéria működik. Ezek az intézmények nemcsak az általuk rendezett állandó és időszaki kiállításokkal, hanem különféle rendezvényekkel is gazdagítják a kisváros kulturális életét. A fennállásának 15. évfordulóját tavaly ünneplő putnoki Holló László Galéria egyik fő feladatának tekinti, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a szlovákiai - elsősorban gömöri - képzőművészeknek is. Jelenleg két tornaijai alkotó, Cselényi Árpád és Ivan Weis munkáit tekinthetik meg a galéria látogatói egy időszaki kiállítás keretei között. , A Holló László Galéria története most már évtizedekre nyúlik viszsza” - tájékoztatott Ujváry Mária, az intézmény igazgatója. Elmondta, hogy a lakóház, melyben a galériát kialakították, Lendváryné Seress Sarolta tulajdona volt. Mivel neki nem voltak közeli rokonai, leszármazottai, ezért úgy rendelkezett, hogy halála után valamüyen nemes célra használják fel az ingatlant. „A tulajdonos 1986-ban ruházta át az épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságára azzal a kikötéssel, hogy halála után egy éven belül valamüyen kiállítótér jöjjön itt létre” - mondta el az igazgatónő, majd így folytatta: „Sárika néni 1993 nyarán meghalt, és a megyei múzeumigazgatóság 1994. szeptember 23-án a Seress-házban megnyitotta a Holló László Galériát.” Felvetődik természetesen a kérdés, miért pont Holló Lászlóról nevezték el az intézményt. Nemcsak a putnokiak, de a gömöri emberek általában tudják, hogy a határ menti településen Ujváry Zoltán professzor volt az, akinek jóvoltából 1987-ben megnyílhatott a Gömöri Múzeum. Ujváry porfesszor Gömör szülötte, s bár életének nagy részét Debrecenben töltötte a Debreceni Egyetem - korábban a Kossuth Lajos Tudományegyetem - oktatójaként, számtalan, Gömörhöz kapcsolódó esemény kötődik személyéhez. Miután értesült róla, hogy Putnok újabb kiállítótérrel bővülhet, rögtön felajánlotta képzőművészeti gyűjteményének jelentős részét, amivel megalapozta egy galéria létrejöttét. Ekkor hozzávetőleg 150 műalkotást adományozott az Jelenleg két tornaijai alkotó munkái láthatók Putnokon. újonnan alakuló létesítménynek, melyek között főleg Holló László festményei, grafikái, kisplasztikái voltak. „A professzor ekkor adományozta azokat az alkotásokat, melyekből létrehoztuk első állandó kiállításunkat” - mesélte a galéria igazgatója. Holló Lászlónak számtalan jelentős képe a putnoki galériában látható. Ezek mellett olyan ritkaságok is láthatóak itt, mint például Bodó Sándor, Amerikában élő művész történelmi érméi, melyekből három van az egész vüágon. Ugyancsak a galériában tekinthető meg Medgyessy Ferenc Táncosnő című szobrának egyik változata. Mikor Ujváry Zoltán oktatóként dolgozni kezdett Debrecenben, nagyon közeli kapcsolatban került HoUó Lászlóval, aki a fiatal oktatót „kis unokájának” tekintette. Egyébként több grafikáján is olvasható ez az ajánlás. Ujváry Zoltán az adományozás során a művész iránti tiszteletét kívánta kifejezni, amikor azt kérte, az újonnan alakuló intézmény vegye fel a nevét. A galéria alapítása óta minden évben megemlékeznek Holló Lászlóról is, az idén augusztus 20-án nyílik ez alkalomból egy kiállítás. „Tavaly, a galéria fennállásának tizedik évfordulóján a professzor úr újabb adománnyal, 350 alkotással gyarapította gyűjteményünket” - tudtuk meg Ujváry Máriától. Az említett alkotások között 200 Holló-grafika és további 50 bekeretezett grafika származik ettől a művésztől, a további száz alkotás pedig kortárs művészek munkája. Ujváry Zoltán ötévente ajándékozza meg nagyobb adománnyal a Holló László Galériát, emellett természetesen a gyűjtemény a kiállító művészek egy-egy munkájával is gyarapodik. „Évente öt-hat időszakos kiállítást Kiállítás megnyitása a galériában (P. Bodnár Enikő felvételei A Seress-ház, melyben a galériát rendezték be rendezünk. Ilyenkor az alkotók is nekünk adományoznak valamit a kiállított anyagból” - tájékoztatott az igazgatónő. Elmondta továbbá, hogy az idén sikerült megvásárolniuk két képet, de a galéria gyűjteményének gyarapodása igazából Ujváry Zoltán professzor nagylelkűségének köszönhető. A galéria a megyei múzeumigazgatósághoz tartozik, az intézmény vezetője mellett jelenleg két félállású alkalmazottal működik. Gyűjteményében mintegy ezer műalkotás található. A galéria már a kezdetektől felvállalta a határon túli magyar alkotók bemutatását is. Mint megtudtuk, korábban nagy gondot okozott a államhatár, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozása óta azonban lényeges javulás állt be a műalkotások egyik országból a másikba történő szállítása terén. Ennek köszönhetően egyre több szlovákiai alkotó munkáival ismerkedhet meg a putnoki közönség, ugyanakkor lassan most már ezek a cserekiállítások az ellenkező irányban is működni kezdenek. Ezt elősegítendő, a Holló László Galéria tavasszal nyújtott be egy pályázatot az EU Phare CBC programjába azzal a céllal, hogy a határ két oldalán élő és alkotó művészek munkáit közösen, egy régió keretem belül mutassák be. E tervek lebonyolításában a tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely a galéria szlovákiai partnere. A kézművesmesterségek fortélyait tanulhatják meg Nemrégiben halt meg Borovi József, aki 1940-ben a rozsnyói szemináriumban tanított V. Honismereti Tábor Az utolsó piarista tanár LECZO ZOLTÁN Abara. A Csemadok Ung-vidéki Területi Választmánya a községben honismereti tábort rendezett a bodrogközi és az Ung-vidéki fiatalok számára. Augusztus elején nyolcvan 10-15 éves gyerek üdült Abarán. A résztvevők főleg a hagyományos kézművesmesterségek fortélyait sajátíthatták el. A bőrözést a tokaji Riczu Gyulától, az agyagozást a királyhelmeci Szúnyog Líviától, a fafaragást a biatorbágyi Csemesz Farkastól, az üvegfestést a bodrogszerdahelyi Tóth Zitától, a gyögyfűzést pedig a nagytárkányi Kopasz Emesétől tanulhatták meg a gyerekek. A nagykaposi nyugdíjasotthon lakói a szövést, a miskolci Fügedi Márton Népművészeti Egyesület tagjai pedig a gyertyaöntést oktatták. Az érdeklődők számára a budapesti Szőke István Attila „rímfaragást” tanított. Esténként János Hajnalka néptánc- és népdaloktató vezetésével táncház volt, a tábor zárónapján Petraskó Tamás, a kisrozvágyi Árpád-kori régészeti part igazgatója tartott előadást. A rendezvény helyszínéül egyébként az a terület szolgált, melyen Abarán hamarosan egy új, multifunkcionális üdülőközpontot alakítanak ki. Csűri Árpád polgármester elmondta, a területen már kisebbnagyobb munkálatokat elvégeztek. Az elmúlt években felújították a helyi sportpályát, teniszpályákat alakítottak ki. A falu vezetőségének nagyszabású tervei vannak. A mintegy 4 hektáros területen csónakházat, vendéglőt és szállodát is építtetnének. A 6 hektáros halastóba nemrégiben 21 mázsa halat telepítettek, itt horgászversenyt is rendeznek. KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Borovi József 1917- ben született Vácott, ahol piaristaként érettségizett. A Rozsnyói Egyházmegye magyarországi helynöksége teológiai tanulmányainak elvégzésére a budapesti Központi Szemináriumba küldte, majd 1940-ben szentelték pappá. Közben 1938-ban egyházmegyéjének nagy része, Rozsnyóval együtt viszszakerült Magyarországhoz. Mivel a területváltozással többen a papok közül Csehszlovákiába távoztak, az egyházmegyében paphiány keletkezett. Ezért püspöke Sőregre helyezte káplánnak. Három hónapos káplánság után, 1940 szeptemberétől a rozsnyói szemináriumban tanított egyháztörténetet és egyházjogot. Igyekezett megírni egyházmegyéjének történetét. Előbb a pápai tizedszedők jelentései alapján a középkori egyházias települések történetét írta meg. A munka folytatásába azonban beleszólt a háború, ráadásul az új püspökség alapításának 1776-os dokumentumai a rozsnyói püspökség levéltárába kerültek. Mivel 1945-ben el kellett hagynia Csehszlovákiát, nem férhetett hozzá a dokumentumokhoz. Előbb Putnokon, majd Hejcén tevékenykedett, mint helynökségi, majd mint püspöki titkár. Bár 1947-ben ösztöndíjat nyert Rómába, püspöke nem engedte el. Egy évvel később, a püspök halála után, előbb két évig Sajópüspökiben volt plébános, majd közel négy éven keresztül szórványlelkészi feladatot vállalt, hogy közben a Budapesti Levéltárban kutathasson. Ennek a kutatásnak az eredménye az a munka, amelynek címe Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása. Ebben a munkában kitér a besztercebányai és szepesi püspökségek mellett a rozsnyói püspökség alapítására is, hiszen mindhárom az esztergomi érsekség alá tartozott. Borovi József a szórványlelkészi státusz megszüntetése után az 50- es években Mátranovákon, majd Salgótarjánban lett plébános. 1959-ben pedig ismét visszakerült a papneveldébe, Egerben lett teológiai tanár és vicerektor, négy évvel később pedig Budapestre, a Központi Szemináriumba került. 1964- ben végre kijuthatott Rómába, s a Vatikáni Levéltárban végzett kutatómunkát. Visszatérve, 1967 és 1988 között a Hittudományi Akadémia egyházjogtanára lett. Főpásztora címzetes zámmonostori apáti címmel tüntette ki, s haláláig egyháztörténeti kutatással foglalkozott. A történelem folyamán többször módosultak az egyházmegyék határai. Két évszázaddal ezelőtt Mária Terézia rendezte az egyházmegyék területét az akkori Magyarországon. Nyolc új egyházmegyét alapított, amelyek közül a legnagyobb kiterjedésű az Esztergomi Főegyházmegye volt. Ezen belül három új püspökség jött létre, a szepesi, a rozsnyói és a besztercebányai. A rozsnyói egyházmegye első püspöke Galgóczy János lett, aki azonban súlyos beteg volt, és még abban az évben meghalt. Még azelőtt távozott, hogy Rómából megérkezett volna a megerősítés, az egyházmegye azonban mégis őt tartja első püspökének. Ezen alapítások hátterének bő feldolgozását Borovi József előtt az egyháztörténettel foglalkozók közül még senki sem végezte el. Amikor 1962-ben készen lett a kiadvány, a szerző felajánlotta a Szent István Társulatnak kiadásra. Az azonban túl költségesnek ítélte, és nem jelentette meg. A kézirat további kálvárián ment keresztül, amikor a szerző az akkori rozsnyói püspöknek, Pobozsny Róbertnek adta kézirata egy gépelt oldalát, tőle pedig Tomkó József vatikáni tisztviselőhöz, később bíboroshoz került. „Én nem tudtam megjelentetni a magyar királyok főkegyúri jogán és a pápai engedélyeknek jogán alapuló munkámat. O azonban - 1968-ban olyan könyvet írt erről a kérdésről, amely tagadja a magyar királyok főkegyúri jogát. Következésképpen jogtalannak tartja Mária Terézia kezdeményezését és hivatalainak intézkedéséti’ - írja Borovi könyvében. Holott történel-Dr. Borovi József (Képarchívum) mi tény, hogy VI. Pius pápa 1776. március 13-án aláírta az esztergomi egyházmegye feloszlatását és három új püspökség, a besztercebányai, a szepesi és a rozsnyói megalapítását. Ezzel tulajdonképpen megtörtént a korábban feloszlatott jezsuita rend javadalmainak rendeltetésszerű felhasználása. A pápai bullák végső megszövegezése a bécsi Magyar Kancelláriában történt, ugyanis főleg a határok megjelölésében és a javadalmak felsorolásában az első változat nem volt pontos. Az új püspökségekről a pápa úgy beszél, hogy azokat ő állítja fel. A pápa pedig átengedte a királynőnek és utódainak a jogot, hogy ezekre a püspökségekre alkalmas egyént kinevezhessenek. A hármas, új püspökség ezzel a pápai intézkedéssel egyházjogilag az ősi püspökségek formájára és színvonalára emelkedett. Végül, a rendkívül alapos és terjedelmes mű 2000-ben, a főegyházmegye alapításának ezredik évfordulójára a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség . kiadásában jelent meg. Egész nap folytak a foglalkozások (Szabó Bernadett felvétele) Igyekezett megírni egyházmegyéjének történetét.
