Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-30 / 201. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR TALLÓZÓ ROMÁNIAI SAJTÓ Francia kriminalisták számára készít pszichiátriai jelentést a romániai Iasi környéki kórház annak a román nőnek az elmeállapotáról, aki nemrég meggyilkolta a Taizéi Közösség alapítóját. Roger testvért, a franciaországi ökumenikus közösség alapítóját és perjelét másfél héttel ezelőtt szúrta le Franciaországban a 36 esztendős, a romániai Iasiból érkezett Luminita Solcan. A francia hatóságok azonnal őrizetbe vették és kihallgatták. A nő a rendőröknek elmondta, nem akarta megölni az egyházi személyiséget, egyszerűen csak magára akarta vonni a figyelmet. Beszélni akart Roger testvérrel, de nem sikerült, mert túl sokan voltak körülötte - mondta. A román sajtó szerint „szabadkőműves” szerzetesek valamiféle összeesküvésére akarta ráirányítani Roger testvér figyelmét. A gyilkosság másnapján Romániában nyilvánosságra került, hogy Luminita szerepel a helyi Mentálhigiéniai Liga nyilvántartásában, mivel olykor skizofrén rohamai vannak. A francia kriminalisztikai szakértők a bűnügynek ezt a vonatkozását akarják tisztázni azáltal, hogy hamarosan a bűnelkövető hazájába utaznak. A Socola Pszichiátriai Egyetemi Kórház illetékesei össze is áhítottak egy jelentést Luminita Solcan „kórtörténetéről”. A skizofrén hajlamot 2003-ban állapították meg nála, és úgy tűnik, ez az elmeállapot részben kihat vele élő anyjára is. A romániai sajtó idézi az anyát, Elena Solcant, aki bizonygatja: meggyőződése, hogy lánya nem tehette azt, amivel vádolják. „Az a tibeti szerzetes, akinek hangját rendszeresen hallja az én kislányom, semmi rosszra nem tanítja, sőt arra buzdítja inkább, hogy legyen engedelmes és ájtatos” - mondja az anya. Előfordul, hogy amikor „egy pszichikailag nem túl stabü ember együtt él egy elmebeteggel, ez utóbbi hahucmációit maga is átveszi”. A pszichiátriai jelentés sokat nyom majd a latban a francia nyomozás szempontjából, hiszen ezen múlik, hogy tudatos gyilkosként vagy elmebetegként kezeli-e Luminitát az igazságszolgáltatás. THE NEW YORK TIMES Visszaminősítettek rossz munkavégzés miatt egy amerikai katonai vezetőt, aki bírált egy versenytársak nélkül odaítélt nagy megrendelést Richard Cheney amerikai alelnök volt cégének - írta tegnapi számában a tekintélyes lap. Az amerikai újság cikke szerint Bunnatine Greenhouse két évtizeden át foglalkozott a hadsereg beszerzéseivel, és az utóbbi esztendőkben a hadmérnökség szerződéseinek főellenőreként szolgált. Ez az alakulat irányítja például az iraki újjáépítés nagy részét is. Amint arra a The New York Times rámutatott, 2003-ban élesen bírált egy sor megrendelést, amelyet a Halliburton csoport kapott a testülettől több mint rizmilhárd dohár értékben. Greenhouse ügyvédje szerint a nő visszaminősítése és alacsonyabb pozícióba helyezése megtorlás a bírálatokért.- Az egész gyógyszerjegyzékben nincs orvosság az ANO bajaira... (Peter Gossányi rajza) A drágítás nem tükrözi a valós piaci viszonyokat, a kínálat-kereslet alakulását Olajárfelhajtó instabilitás A kőolaj ára újabb rekordokat döntöget, s ez komoly gondokat okoz szinte minden európai és északamerikai ország gazdasági szakembereinek, vezető politikusainak. ONDREJCSÁK RÓBERT zedben, különösen Kína és India, s fogyasztásuk évente 8-10 százalékkal növekszik. Az előbb említettek alapján azonban nem kisebb mértékben befolyásolja az olaj árát például a politikai bizonytalanság Venezuelában és Ecuadorban, Nigériában és más afrikai olajexportáló országokban, nem beszélve a Közel-Keletről. A piaci szereplők tehát az ő véleményük szerint azt is beépítették már az árba, hogy az említett régiókban, országokban a politikai instabilitás következtében drámaian csökkenhet a termelés. Ezenkívül olyan, előre nem várt eseményekre is számítanak, mint például egy nagyobb tankhajó elleni terrortámadás a Vöröstenger vagy a Perzsa-öböl térségében, vagy szárazföldi szállítási útvonalak, esetleg finomítók ellen elkövetett támadások. Vegyük tehát sorba azoknak a régióknak a helyzetét, amelyek kritikusnak számítnának a kőolaj kitermelése és exportja szempontjából. Latin-Amerika elsősorban az Egyesült Államok kőolaj-behozatala szempontjából fontos, mivel azonban az USA a világ legnagyobb kőolajimportálója, az ottani helyzet alakulása komoly kihatással van a világpiaci árakra. Venezuela az USA egyik legnagyobb és legfontosabb partnere ezen a területen. Ennek ellenére azonban a két ország politikai nyilatkozatháborúban áll egymással. A latin-amerikai ország Hugo Chavez vezetése alatt a leginkább ba irányuló exportot, bár ezzel gyakran és rendszeresen fenyeget. A fenyegetés egy dolog, a másik viszont az, hogy mivel pótolnák azokat az óriási bevételeket, amelyek az amerikai importból származnának, és amelyek segítségével Chavez fenntarthatja hatalmát. Nem egyszerű a helyzet a szomszédos Ecuadorban sem, amely szintén komoly kőolajtermelő-kapacitásokkal rendelkezik. Azon kívül, hogy ott is buzgón követik azt a hagyományos latin-amerikai sportot, amelynek lényege az épp aktuális államfő hatalmának lehető leggyorsabb megdöntése, az utóbbi időben a felkelők már komoly területeket foglalnak el (valószínűleg a kolumbiai példa tetszett meg nekik). És - nyilván teljesen véletlenül - legutóbb az olajban leggazdagabb területeket szemelték ki, ami szintén nem tesz jót a gyengébb idegzetű olajpiaci szereplőknek. Nem kisebb problémákkal küzdenek a Guineai-öböl mentén fekvő afrikai országok. A régió olajtermelése és -exportja már ma is jelentős, az előrejelzések szerint azonban 2025-re az ottani országok adják majd a teljes amerikai olajbehozatal negyedét. Ebből viszont minden valószínűség szerint az következik, hogy a régió geopolitikai és geoökonómiai értéke rohamosan nőni fog. Várhatóan amerikai katonai támaszpontok megjelenésével is számolnunk kell a jövőben a Guineai-öböl térségében. A régió legfontosabb kőolajtermelő országa Nigéria, de a fontosabbak közé tartozik még Gabon és Angola is. Nigériával kapcsolatban számtalan probléma merül fel. Az egyik, hogy az ország meglehetősen instabil. A hagyományos keresztény észak és muzulmán dél közötti összecsapásokon kívül további helyi ellentétek színezik a képet. Problémás ezenkívül általában a központi kormány helyzete, sőt sok esetben az emberi tényező is szerepet játszik a kőolajellátás körüli bizonytalanságban: néhol megfúrják a vezetékeket, s ez valószínűleg nem növeli élettartamukat, és számtalan balesethez vezethet. Végül elérkeztünk a Közel-Kelethez, amelynek bizonytalansági tényezőit szinte mindenki ismeri: terroristaveszély, instabilitás Irakban, de más térségben levő, az olajtermelés szempontjából kulcsfontosságú országban is, problémák Iránnal az urándúsítással kapcsolatban (amelyek csak még tovább fokozódnak majd, ha Teherán egy évtizeden belül atomfegyverre tesz szert). A Venezuela körüli problémák közép-, esetleg hosszú távon megoldódhatnak, a Guineai-öböl térsége is úgy-ahogy stabilizálható, ám a Közel-Kelettel kapcsolatban még remény sincs arra, hogy belátható időn belül jelentősen sikerül mérsékelni az instabilitást okozó tényezők befolyását. Irak hosszú távon stabil lehet, de ez még nem oldja meg az Irán körüli problémát, sőt a terrorista támadások veszélye sem múlik el végleg. A legreálisabb cél a viszonylagos stabilitás garantálása lehet. Ez azonban természetszerűen nem képzelhető el viszonylag erős nyugati katonai, politikai jelenlét nélkül. A szerző külpolitikai elemző ■W A magas olajár mindnyájunkat» érint, az autóval nem rendelkezőket is, hiszen az üzemanyag ára szinte minden termék és szolgáltatás árába beépül. Gazdasági elemzők szerint a kőolaj jelenlegi ára tulajdonképpen nem is a valós piaci viszonyokat, a kínálat-kereslet alakulását tükrözi, hanem minden olyan tényező beleépítődött, amely problémát jelenthet az ellátás szempontjából. Fontos, hogy a kőolajpiacon a hagyományos nagyfogyasztók, az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán mellett új .játékosok” jelentek meg az elmúlt évti-USA-ellenes dél-amerikai állammá nőtte ki magát. Persze, ebből szinte természetesen következik, hogy szoros kapcsolatokat ápol Fidel Castro Kubájával, s közösen munkálkodnak a latin-amerikai országok szebb és - főleg - USA-mentes jövőjének megteremtéséért, természetesen a kommunizmus dicső zászlaja alatt. Ennek ellenére odáig azért még nem fajultak a dolgok, hogy Venezuela beszüntetné az USANéhol megfúrják a vezetékeket, s ez nem növeli élettartamukat. 5 KOMMENTÁR Szolidaritás és szabadság JARÁBIK BALÁZS Mi a közös Juscsenkóban, az ukrán elnökben és Jean Michel Jarre-ban, a francia zenészben? Nos, mind a ketten ott lesznek holnap - a világ további 29 államának legfelsőbb szintű vezetőivel együtt - az észak-lengyelországi kikötőben, Gdanskban, a Szolidaritás mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmából sorra kerülő megemlékezésen. Ott, ahol a nyolcvanas évek elején Lech Walesa helyi villanyszerelő elindította Közép-Európa legnagyobb hatású civil mozgalmát, oda gyülekezik Havel és Szaakasvili, és mindenki, aki fennen hirdetheti, hogy Lengyelország - persze a Szolidaritás óta - a szabadság bajnoka. Csak orosz nem lesz ott egy szál sem. Moszkva, nem hivatalos információk szerint, még csak nem is reagált a gdanski meghívóra. Ez a hozzáállás persze nem (csak) a Szolidaritásnak és annak a folyamatnak szól, amelyet Közép-Európában elindított, bár sokat elárul Moszkva és a Nyugat (beleértve már Közép-Európát is!) eltérő szabadság-interpretációjáról. Az oroszok bár nem lesznek Gdanskban, de Moszkvába, a II. világháború befejezésének 60. évfordulójára meghívták Vqjciech Jaruzelski tábornokot, Lengyelország utolsó kommunista vezetőjét. Akit annak idején éppen a Solidarnosc buktatott meg rendszerével együtt. Az eltérő interpretáció már keveri a habarcsot és rakja a téglát egy új falhoz Kelet és Nyugat között. Moszkva semmit vagy vajmi keveset tanult a 20. és 21. század forradalmaiból és politikai változásaiból. ’56 (Magyarország), ’68 (Csehszlovákia), majd a nagy hullám, ’88 (Lengyelország, Magyarország), ’89 (Csehszlovákia, Románia) és tizenöt évvel később jött egy kisebb, Grúzia (’02), Ukrajna (’04), Kirgizisztán (’05). Mind érintette Oroszországot (vagy előtte a Szovjetuniót) és politikáját. Ráadásul a két hullámot a Solidamoschoz hasonló civil (és tömeg-) mozgalmak kezdeményezték. Leegyszerűsítve: közös motivációjuk és tömeges támogatottságuk a szabadságvágyban keresendő. Ami a lehetséges következő „forradalmi” célpontot illeti, Keleten és Nyugaton nagy a konszenzus: Belarusz. Bizonyára véleüen, hogy a moszkvai Pravda múlt pénteki száma - pontosan amikor a gdanski ünnepségek kezdődtek - éppen Lengyelország Belarusz-politikájával foglalkozott. A nagy múltú napilap szerint Lengyelország (az USA zsoldjából) tesz a szabadságra, sokkal inkább szeretné keleti határaitól a legmesszebb tudni Oroszországot. A Pravda szerint az ukrajnai narancsos forradalom után már csak Belaruszt kell kiszakítani az orosz érdekszférából. Addig azonban, amíg az egyébként politikailag meglehetősen stabil (és egyáltalán nem mellékesen elnyomott) Fehéroroszországban bárminemű változás állna be, talán érdemes lenne egy orosz delegációnak Gdanskba is bekukkantania. Talán közelebb kerülne a felismeréshez, hogy a szabadságnak nem szokott megkottyanni sem a tégla, sem a beton. Csupán idő kell hozzá. JEGYZET Vevőkre várva KOZSÁR ZSUZSANNA Elég nagy most a pangás a boltokban. Ilyenkor már csak az vesz pólót, fürdőruhát, szandált, aki „lasztminitre” nyaral nagy gyorsan. Ilyenkor mindenki csak mustrálja az árut. Vihogó tinik nézegetik a férfifehérneműt, elfoglalt családanyák vesznek olcsó zoknit igénytelen páijuknak. Kicsi a bevétel, nagy az unalom. Esetleg lehet traccsolni a pénztárnál. Az a pár vevő úgyis csak toporog a keresztbe nyúlós pizsamák meg a könnyen szakadó esernyők között, nem kell azoknak segítség. Nincs szerencséje ma. Még a pletykálkodás örömét se élvezheti ki, mert már megint itt vannak. Három szutykoš kölyök. Unatkoznak, hát az a legfőbb szórakozásuk, hogy naponta bejönnek, és végigfogdossák az összes kirakott ruhát. Lehet, azon törik a fejüket, hogy emelhetnének el egyet-egyet, hát ő nem fogja árgus szemmel figyelni őket, nem ezért fizetik. Mert sose fogják megvenni, amit kinéztek maguknak a szutykosok. Ugyan honnan lenne rá pénzük? Segélyből nem telik. Hát táguljanak innen, koszolódik az áru attól a tisztátalan kezüktől, meg azt a pár vevőt is elriasztják. Kifelé, kifelé, tegnap is itt matattak meg tegnapelőtt, megtanulhatnák már végre, hogy ide vásárolni járnak az emberek, nem napot lopni. Akad rájuk való gönc a szemetesekben, ott válogassanak, ott álmodozzanak arról, hogy szép ruhában járnak. No, újra pangás van, kár, hogy kevés vevő téved be mostanában. De legalább traccsolni lehet. Tegnap halott csecsemőt találtak a konténer mellett, hallotta már? Hogy mikre nem vetemednek az emberek, igazán szörnyűség! így van ez, hiába, ha hagyják őket elszemtelenedni. FIGYELŐ CSEH MÉDIA Mintegy ötezer rendőr és rendőrségi alkalmazott, a cseh országos rendőrség egész személyi állományának nagyjából kilenc-tíz százaléka készül az idén elhagyni a testületet - jelentette ki egy vitaműsorban Vladislav Husák országos rendőrfőparancsnok. Husák szerint az illetékes hatóságoknak fejfájást okozó, szokatlanul nagyarányú személyi mozgás mögött az áll, hogy a rendőrök egy készülő törvény alapján a jövő évtől kezdve a maiaknál jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett hagyhatnák el a testületet, esetleg vonulhatnának nyugdíjba. Jelenleg egy rendőr tízévi szolgálat után úgy távozhat a testülettől, hogy megkapja nyolchavi fizetését. A jövőben ez a rendelkezés 15 évre és hatszoros fizetésre módosul.
