Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-26 / 199. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 26. RÖVIDEN V4-CSÚCS a jövő kedden Budapest. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke is jelen lesz a visegrádi együttműködésben (V4) részt vevő országok miniszterelnökeinek jövő keddi budapesti találkozóján. A V4 Gyurcsány Ferenc magyar, Jirí Paroubek cseh, Marek Belka lengyel és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök részvételével előbb négyesben ülésezik, majd csatlakozik hozzájuk Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, Janez Jansa szlovén kormányfő és Barroso is. Az EB-elnököt a kormányfők tájékoztatni kívánják arról, mi az álláspontjuk az EU 2007-2013 közötti költségvetésével kapcsolatos kérdésekről. (MTI) Összefogás Minszk ellen Varsó. Az Alekszandr Lukasenko elnök vezette, elnyomó fehérorosz hatalommal szembeni politika összehangolásának lehetőségéről tárgyalt telefonos konferenciabeszélgetésén a lengyel, a litván, a lett és az ukrán kormányfő. Marek Belka, Valdas Adamkus, Aigars Kalvitis és Julija Timosenko „elhatározta, hogy a gyors információcsere és a lépések összehangolása céljából munkacsoportot hoz létre” - olvasható a lengyel sajtóközleményben. A kormányfők „támogatják fehérorosz nyelvű, független rádióadások létrehozását”. Az Európai Unió szerdán jelentette be: állja annak költségét, hogy a Deutsche Welle német rádióadó a demokratizálódást elősegítő programokat sugározzon fehérorosz nyelven. A EU néhány éve büntetőintézkedésekkel sújtja Fehéroroszországot a tekintélyuralmi vezetés miatt. (MTI) Lukasenko bírálta az EU-t, amiért anyagilag támogatni kívánja a független fehérorosz médiumokat (Képarchívum) Életveszélyes fenyegetés Zágráb. Életveszélyesen megfenyegettek ismeredenek egy szerbnek vélt magyar házaspárt, gépkocsijukat pedig megrongálták a Zára (Zadar) melletti Pakostane településen - közölte tegnap a horvát rendőrség. „Megölünk benneteket”, „Utolsó figyelmeztetés a szerbeknek” - írták ismeretlenek a házuk falára. A házaspár évekig Szabadkán dolgozott, és a gépkocsijuk rendszámát is ott adták ki. A hetvenéves házaspár húsz éve vásárolta a horvátországi tengerparti házat, ahová minden nyáron ellátogatnak. Zára a horvát ultranacionalisták fészkeként ismert. (MTI) Izraeli támadás egy ciszjordániai menkülttáborban, öt embert megöltek Ezerötszáz amerikai katona érkezik Irakba Jöhet a palesztin bosszú Dühödt tüntetéssé változott tegnap az öt palesztin temetése (Reuters-felvétél) Bush türelmet kért a néptől Túl-Karm. Bosszút esküdtek tegnap a palesztin fegyveres csoportok a ciszjordániai Túl-Karm menekülttábor ellen előző este végrehajtott izraeli támadásért, amelyben öt palesztin vesztette életét. Vagyis: egy nappal a 21 gázai és 4 ciszjordániai telep kiürítése után kiújultak az erőszakcselekmények. ÖSSZEFOGLALÓ A Hamász és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevében aktivisták hangosbeszélőkön szólítottak fel bosszúra Túl-Karm utcáin. „Nagyon kemény megtorlással válaszolunk. Nem felejtjük el mártűjainkat” - hirdették a szélsőséges iszlám csoportok. Gázában ugyancsak bosszúval fenyegetőzött az Iszlám Dzsihád. „Bosszúnk egyenlő lesz a mészárlás mértékével. A cionisták készíthetik a műanyag zsákokat katonáik és telepeseik maradványainak összeszedésére” - mondta a csoport helyi parancsnoka. Az izraeli hadsereg közleménye szerint az éjszakai támadás valamennyi áldozata szélsőséges fegyveres, s közöttük volt az Iszlám Dzsihád egyik vezetője is. Tül-karmi lakosok állítása szerint azonban ketten fegyvertelen tizenévesek voltak. Az izraeli rádió és szemtanúk egyaránt arról számoltak be, hogy álruhás izraeli katonák az esti órákban behatoltak a táborba, hogy őrizetbe vegyenek több palesztin szélsőségest. Az izraeli hatóságok a szóban forgó csoportot tették felelőssé több öngyilkos merényletért, s a csoport tagjai harcot hirdettek Izrael állam megsemmisítéséért. Mahmúd Abbász palesztin elnök tegnap azzal vádolta meg Izraelt, hogy romba dönti a béke távlatait. Kijelentette: határozottan elítéli az akciót, amelynek következményeiért Izraelt terheli minden felelősség. A palesztin fegyveres csoportok szüneteltették az Izrael elleni támadásokat. Egyébként az izraeli támadás előtt, szerda este egy palesztin férfi megkéselt két ultraortodox zsidót Jeruzsálem óvárosában, s közülük az egyik, egy brit állampolgár életét vesztette. Az áldozat társa, akit a támadó megsebesített, amerikai állampolgár volt. Tüzérségi lövedék csapódott be tegnap Libanon felől Kiijat- Smona észak-izraeli város területére, de csak egy baromfifarmot talált el. Katonai szakértők nem záiják ki, hogy ez már a bejelentett megtorlás része volt, amellyel a palesztin fegyveres szervezetek fenyegettek, (m, t, ú) MR-HÍR Washington. Amerika újabb két zászlóaljat vezényel Irakba az októberi és decemberi választások biztonságának garantálásához. A tervek szerint az 1500 katona 120 napig marad az országban. Irakba terroristák szivárogtak be, és az amerikai csapatok kivonása csak erősítené őket - ez volt George Bush mondandójának lényege Idaho államban tartott beszédében. A nemzeti gárda 9500 tagja előtt megismételte, hogy az USA befejezi iraki és afga-Bagdad. Síiták közti összecsapások és más erőszakcselekmények árnyékában folytatódott tegnap az iraki alkotmány szövegének elkészítése. A nemzetgyűlésnek tegnap éjfélig kellett volna szavaznia a tervezetről, de egy délutáni hír szerint az ülést egyszerűen eltörölték. Folytatódtak a Muktada asz- Szadr radikális síita hitszónok fegyveres hívei, a Mahdi hadserege és egy rivális síita tömörülés, a választásokon győztes síita pártszövetség fegyveres szárnyának tartott Badr-brigádok, illetve a rendőrség közti összecsapások. A Bagdadtól 170 kilométerre délre fekvő Diváníját a Szadr-hívek részben ellenőrzésük alá vonták, torlaszokat emeltek az utcákon és tüzet nyitottak a rendőrségi járművekre. Az összetűzések előző nap robbantak ki Nedzsefben, ahol a Badr-brigádok tagjai megrohanták Szadr követőinek irodáját. Legkevesebb hatan haltak meg a több városban is kirobbant összecsapásokban. Maga asz- Szadr később megbékélésre intette híveit. Dzsalal Talabani iraki elnök az ellenségeskedések nisztáni küldetését. Bush elnök türelemre intette az amerikaiakat, akik közül mind többen követelik a csapatok hazarendelését. „Amíg én vagyok az elnök, addig maradunk, harcolunk és megnyeijük a háborút a terrorizmus ellen.” Megismételte, hogy a terrorellenes küzdelem egyik legfontosabb telepe Irak és e háború tétje igen magas. Nevezetesen az, sikerül-e gátat vetni annak a brutális erőszaknak, amelynek egyértelmű célja megakadályozni, hogy a demokrácia gyökeret eresszen a Közel-Keleten. kapcsán egységre szólította fel az irakiakat. Közben az asz-Szadrt támogató huszonegy képviselő és három kormánytag még szerdán, a fegyveres összetűzések kirobbanása után felfüggesztette hivatali tevékenységét. Egyikük csütörtökön bejelentette: szolidaritási bojkottjuk addig tart, „amíg a vezető követelései nem teljesülnek, és nem zajlik le a támadások ügyében vizsgálati’. Nélkülük a szavazáskor a mérsékelt síiták és a kurdok még mindig kényelmes többséget élveznének. Biztonsági források tegnapi közlése szerint szerdán a különböző merényletekben és támadásokban 50 ember halt meg, és több tucatnyi volt a sérültek száma. Tegnap délutánig tucatnyi ember vesztette életét, s legalább ennyi sérült meg. Dzsalal Talabani államfő gépkocsioszlopára is fegyveresek támadtak tegnap, két (más források szerint nyolc) testőrét megölték, hetet megsebesítettek. Maga az államfő azonban máshol tartózkodott - közölte az iraki rendőrség illetékese. Az elnöki konvoj az északi Kirkukból tartott Bagdad felé. (m, s, ú) Palesztinába hívták a pápát Rámalláh. Palesztinái látogatásra hívta meg XVI. Benedek pápát Mahmúd Abbász palesztin elnök. Abbász felszólította a katolikus egyházfőt, „látogassa meg a palesztin népet Palesztinában”. Olasz sajtóértesülések szerint sürgette XVI. Benedeket: vesse latba minden tekintélyét, továbbá a katolikus egyház szellemi és erkölcsi súlyát annak érdekében, hogy véget vethessenek a palesztin nép szenvedéseinek, s biztosítsák törvényes jogát egy független állam létrehozására Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal, (h) Talabani államfő konvoját is támadás érte Síiták közti összecsapások ÖSSZEFOGLALÓ Szeptember 18-án lesznek a parlamenti választások Németországban Kampánytéma lett az árvíz ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német alkotmánybíróság tegnap szabad utat biztosított a szeptember 18-ai előre hozott választásoknak, amikor elutasította két parlamenti képviselő - Jeleňa Hoffmann (szociáldemokrata) és Werner Schulz (Szövetség ‘90/ Zöldek) - panaszát. A szeptember 18-i dátumot Horst Köhler államfő tűzte ki, s bár az alkotmánybírósági procedúra miatt eddig némi bizonytalanság lengte körül a dátumot, a pártok már hetek óta kampányolnak. Az alkotmánybíróság döntése értelmében hihető Gerhard Schröder kancellárnak az a helyzetértékelése, hogy reformterveinek megvalósításához nem rendelkezik megbízható többséggel a Bundestagban. Schröder számos kudarccal végződött tartományi, illetve európai parlamenti választás után azért szorgalmazta az idő előtti választásokat, hogy országos szinten új felhatalmazást kapjon. Lehet, hogy Schröder elszámította magát, mert bár ő kezdeményezte az idő előtti voksolást, a felmérések pillanatnyilag az Angela Merkel vezette konzervatív ellenzék győzelmét vetítik előre. Német lapkommentárok szerint a 2002-es választásokon az Elba, ezúttal pedig a dél-bajorországi áradások adnak választási kampánytémát a politikusoknak. Ezúttal azonban nem valószínű, hogy Schröder kancellár az árvíznek köszönhetően jelentősen növelni tudná népszerűségét. A német politikusok - kisebb torzsalkodásaiktól eltekintve - egyelőre együttesen lépnek fel a történelmi katasztrófának is nevezett árvízzel szemben. A választási kampányon felülemelkedve Schröder haladéktalan szövetségi segítséget ígért Edmund Stoiber bajor kormányfőnek, Joschka Fischer külügyminiszter pedig Danuta Hübner illetékes EU-biztossal tárgyalt arról, Brüsszel milyen formában tudna segélyt nyújtani az érintett dél-német területeknek, A három évvel ezelőtti, sokak szerint az akkori választások kimenetelét eldöntő elbai áradásoktól eltérően most szinte minden fontos politikus felkeresi a katasztrófa sújtotta területeket. (m, mr) Angela Merkel és Gerhard Schröder. Kampányban kötelező előre inni a medve bőrére. (Képarchívum) Az EU tanulmányozza a teheráni javaslatot Irán bővítené a kört MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az EU tanulmányozza azt az iráni javaslatot, hogy a Teherán nukleáris programjáról kezdett tárgyalásokba az EU-t képviselő három ország mellé vonjanak be más résztvevőket is. Ezt tegnap közölte a francia külügyminisztérium. Jean-Baptiste Mattéi szóvivő leszögezte: „együtt kívánunk működni Iránnal, nyitva tartjuk az ajtót”. Párizs kedden jelentette be, az EU tárgyalócsoportja, amelyet Franciaország, Nagy- Britannia és Németország alkot, úgy döntött: augusztus 31-én nem tárgyal Iránnal, mert az felfüggesztette a 2004-ben kötött Párizsi Megállapodásban foglaltak végrehajtását. Ebben Irán vállalta, hogy szünetelteti az urándúsítást mindaddig, amíg le nem zárulnak a nukleáris tárgyalások az unióval. Irán visszautasította a hármak ama indítványát is, amely atomenergetikai, kereskedelmi és politikai jellegű együttműködés kialakítását java solja az érdekelt feleknek. Ali Laridzsáni, az iráni Legfel sőbb Nemzetbiztonsági Tanác: vezetője tegnap így fogalmazott „Felmerül az a fontos kérdés, mi ért korlátozódna tárgyalópartne reink köre erre a három európa országra?” Pokolgépes merénylet az ingusföldi Nazranyban Megsebesült MTI-HÍR Nazrany. Megsebesült az ingusföldi miniszterelnök egy tegnapi merényletben Nazranyban. Ibragim Malszagov számos sebet kapott, de élete nincs veszélyben. Hivatali Mercedese és kísérőautója a a Csecsenfölddel szomszédos orosz tagköztársaság volt fővárosának pályaudvaránál hajtott, amikor két, az út szélén elhelyea kormányfő zett pokolgép robbant. Maiszagot egyik testőre belehalt sérüléseibe s a repeszektől megsérült egy má sik testőr és több járókelő is. Ti: napja Dzsabrail Kosztojev naz ranyi rendőrfőnök szenvedett fej sérülést egy hasonló merénylet ben. Ingusföld legjelentősebb vá rosa már régóta szenved csecset szeparatista felkelők betöréseitől helyi gerillatársaik rajtaütéseitő és bűnbandák garázdálkodásától