Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-03 / 179. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 3. RÖVIDEN Riadó használt ruhanemű miatt Pozsony. Bombariadó volt a pozsonyi repülőtéren, miután egy gyanús, leragasztott dobozt találtak a kávézóban. A létesítményt biztonsági okokból azonnal kiürítették, a vizsgálat több mint egy órát vett igénybe. A csomag átvilágítása során kiderült, hogy a doboz mindössze használt ruhákat tartalmaz. A forgalom az incidenst követően azonnal újraindult. A repülőtér szóvivője, Želmira Habánová szerint három induló járat késett a bombariadó miatt, az érkező gépek utasai a vizsgálat végéig a fedélzeten várakoztak, (ú) Felszámolták az összes tűzfészket Magas-Tátra. Még nyolc helyen füstölgőit tegnap reggel az erdő a Tátrában, de a tűzoltók a nap folyamán következetesen felszámolták ezeket a gócpontokat is. Kilencven tűzoltó és mintegy nyolcvan erdész dolgozott a helyszínen, ma a tervek szerint már csak a létszám fele marad a térségben, s elsősorban egy újabb tűzvész megelőzésére fordítanak figyelmet. Arra hívták fel a lakosságot, hogy a lakóházak közeléből távolítsák el a fahulladékot, mivel a nagy melegben könynyen lángra lobbanhat. A tűzoltók kategorikusan elutasítják azokat a vádakat, amelyek szerint alábecsülték a tűz nagyságát, és késve, kevés emberrel kezdték el oltani a tüzet. Az illetékesek állítják, hogy az első riasztást követően tizenhat perccel már két kocsi is megkezdte az oltást. Ugyan fél órán belül az összes elérhető kocsi a helyszínen tartózkodott, a tűz rohamos terjedése mégis meghaladta a kiküldött erők erejét. A helikopterek bevetése hosszabb időt vett igénybe, mivel a felszerelés aprólékos ellenőrzésére volt szükség. (SITA, TASR) Lezárult a vizsgálat Hrubala ügyében Garamszentkereszt. Lezárult a járási közlekedésrendészet vizsgálata Ján Hrubala speciális bíró közúti balesetének ügyében. A szakértők szerint Hrubala mások testi épségét veszélyeztetve vezetett, nem szentelt kellő figyelmet gépkocsija irányításának, ráadásul a baleset után nem volt hajlandó alávetni magát alkoholtesztnek. Az intézkedő rendőrök a helyszínen bevonták a jogosítványát. Hrubala közölte: megvárja a végleges döntést, és tiszteletben fogja tartam. A speciális bíró július 15-én rohant bele egy teherautóba Renault Megane Scenic típusú gépkocsijával. Abíró könnyebb sérüléseket szenvedett, az anyagi kár 450 ezer korona volt. Hrubala nem akart belefújni az alkoholszondába, ezt később azonban hibaként értékelte és azzal indokolta, hogy sokkos állapotba került a baleset után. (SITA) Emelkedtek az átlagos havi gyógyszerkiadások Vagy étel, vagy orvosság új szó-tudósítás Pozsony. A súlyos betegségekben szenvedők által szedett készítmények ára tavaly óta 45%kal nőtt, átlagos havi gyógyszerkiadásaik az elmúlt egy évben 580- ról 841 koronára emelkedtek, állítja a Betegek Jogait Védő Egyesület annak a júniusban végzett felmérésnek az eredményeire hivatkozva, amelybe 1119, 19-93 éves személy kapcsolódott be. A hazai lakosság egynegyede számára szűkös anyagi helyzete miatt elérhetetlenné vált az egészségügyi ellátás. A válaszadók nyilatkozataiból kiderült, egy átlagos beteg legfeljebb havi 300 koronát képes kiadni az orvos által felírt gyógyszerekre - anélkül, hogy összébb kellene húznia a nadrágszíját. Ha ez az összeg havonta eléri a 300-500 koronát, a beteg csak lemondások árán képes előteremteni a fedezetet a vény kiváltására. Éva Pavlíková, a felmérést végző intézet igazgatója közölte, a szegényebb lakosság az ételen spórolja meg az orvosságra valót. Sok esetben nem az előírt menynyiségben szedik a gyógyszert. A szegénységi küszöb alatt élők körében jóval gyakrabban fordul elő súlyos és tartós betegség. Komoly gondokat okoz, hogy a vállalatok nem szívesen alkalmazzák a betegeskedőket, így éppen azok nem képesek eleget költeni gyógyszerekre, akiknek nagy szükségük volna rá. Éva Reháková, az egyesület alelnöke elmondta, a felmérés eredményeiről tájékoztatni kívánják a parlamenti képviselőket és az egészségügyi minisztert, Rudolf Zajacot is. (érvé) Újabb 7 kulcsfontosságú beruházóval tárgyal Szlovákia Végleg elveszett a Hankook ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Ha a kormány álláspontja nem változik meg, egészen biztos, hogy Szlovákia elveszíti a dél-koreai Hankook Tire gumiabroncsgyár beruházását” - jelentette ki tegnap Pavol Rusko gazdasági miniszter. Szerinte erről kizárólag a kormánypártok tehetnek, ugyanis a Hankookkal folytatott tárgyalások menetét, valamint a beruházás feltételeit már áprilisban minden párt írásban megkapta. „Senkinek nem volt kivetnivalója, csak most hirtelen” - magyarázta Rusko. Hozzátette: aki a Hankooknak kínált támogatást sokallja, az vagy nem ért semmihez, vagy nem tudja, miről beszél. A gazdasági tárca további hét kulcsfontosságú beruházóval folytat tárgyalásokat; együttesen 70 milliárd koronát fektetnének be nálunk. így legfeljebb négy éven belül újabb 20 ezer munkahelyet hoznának létre. A beruházásösztönző támogatás együtt, a Hankookot beleértve, nem lépné túl a 21 milliárd koronát. „A nyári szünet utáni első kormányülésen ismét átadom mindenkinek a már áprilisban egyszer szétosztott beruházási terveket, és megkérdezem: honnan akarnak pénzt szerezni rá” - tette hozzá a szaktárca vezetője. Elmondása szerint Szlovákia a befektetéscsalogató támogatások terén messze elmarad a környező országok mögött. Ami a váltóbotrányt illeti, Rusko közölte, már mindent rendezett, (dp) Avarkeszi Dezső: nem adható korlátozott állampolgárság az Európai Unióban Újabb státusigazolvány? BugárBéla: megint rossz volt a módszer Pozsony. Megint a rólunk - nélkülünk elvet alkalmazta Budapest - reagált Bugár Béla, az MKP elnöke a nemzetközi konferencia eredményeire. „Azon gondolkodnak, hogy nézzen ki a kettős állampolgárság vagy az azt helyettesítő intézmény, s az érintetteket nem hívják meg, noha ők tudják a legjobban, mire van szükségük. Ez rossz módszer, már tavasszal, az állampolgársági csomag elfogadásakor kifogásoltuk ezt az eljárású’ - mondta lapunknak Bugár. Tisztességesnek azt tartja, hogy a külhoniakat kezdettől, bevonják a folyamatba, s még ha nem veszik is figyelembe a véleményüket, legalább meghallgatják. „Mert ha például a magyar kormány attól fél, hogy a kettős állampolgárság választójoggal is jár, akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a belpolitikai csatározásokba” - tette hozzá. Az újfajta „magyarigazolványról”, a vázolt megoldásokról az MKP elnöke akkor mond véleményt, ha látni fogja, az egyes javaslatok konkrétan mit jelentenek. A tárgyalásoktól nem zárkózik el. (sz-a) Bugár Béla: rólunk - nélkülünk (Somogyi Tibor felvétele) Budapest. Etnikai alapú, korlátozott tartalmú állampolgárság nem adható az Európai Unióban - összegezte lapunknak a hétvégi budapesti konferencia eredményét Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar kormány azt fontolgatja, ismét ad egyfajta státusigazolványt a külföldi magyaroknak, ám ezzel már az EU területén is utazhatnának. „Az európai emberjogi egyezmények nem teszik lehetővé, hogy ha valaki állampolgára egy országnak, akkor ne részesülhessen annak állampolgári jogosultságaiból, s ne legyen meg a lehetősége a letelepedésre. Útlevelet egy ország pedig csak a saját állampolgárainak adhat” - magyarázta érdeklődésünkre Avarkaszi. Mivel a magyar kormány a teljes jogú állampolgárságot a külhoniak számára elutasítja, a hétvégi konferencia után más irányban próbál gondolkodni. Például alkotmánymódosítást kezdeményeznek, mert a magyar alaptörvény jelenleg csak azt mondja ki, hogy Magyarország felelősséggel viseltetik a határon túli magyarság iránt - amit a kormánymegbízott szerint eddig úgy értelmeztek, hogy ez kizárólag a Kárpát-medencei magyarságra vonatkozik. „Részben szeretnénk meghatározni azt az alkotmányos közjogi státust, mely a külhoniakra vonatkozik, tehát hogy valamenynyien tagjai, polgárai a magyar nemzetnek. Ez semmikképpen sem jelentene állampolgárságot, csak bizonyos jogosultságokat, melyeket szintén az alkotmányban kellene meghatározni, vagy legalább egy felhatalmazást kellene adni, hogy külön törvény erről rendelkezzen” - részletezte a kormánymegbízott. Elsősorban a különböző támogatásokra, az oktatásban való részvételre, a Szülőföld Alapról szóló normában vagy a kedvezménytörvényben meghatározottakra való jogosultságot, illetve az utazás elősegítését jelenti. Mivel a nemzetközi szakértők szerint útlevelet nem adhatnak a külhoniaknak, ki akarják találni azt az úti okmányt, mellyel elő tudják segíteni, hogy a schengeni csatlakozás után is egyrészt Magyarországra, másrészt az Európai Unióba is beutazhassanak. Az előbbi kérdést Avarkeszi szerint megoldja a nemzeti vízum, melyről az Országgyűlés már törvényt fogadott el, az utóbbira még keresik a választ. „A határon túliak olyan igazolványt kaphatnának, mely egyben tartózkodási engedélynek minősülne, és lehetővé tenne 90 napos tartózkodást az EU tagállamaiban. Ezekben a kérdésekben kétoldalú megbeszéléseket kell kezdeni az érintett kormányokkal, nehogy úgy járjunk, mint a kedvezménytörvény elfogadásakor, amikor az előkészítést ebből a szempontból elmulasztottuk. Ezenkívül az EU- val is kell egyeztetni, mert el kell érni, hogy a javasolt okmány az unióban elfogadott tartózkodási engedélyként vízummentes beutazást biztosítson” - magyarázta az Új Szónak Avarkeszi. Felvetésünkre, miért nem a már létező magyarigazolványt módosítják e célból, azt válaszolta: olyan megállapodások születtek, melyek ezt nem teszik lehetővé, ezért kell új iratot kitalálni, melyet a nemzetközi konzuli szolgálat elfogad, és feltesz arra a listára, melyet megkap minden ország határőrizeti hatósága. Formátumát tekintve olyan lesz, mint a személyi igazolvány, ám mégsem ugyanaz lenne, mert nem a magyar állampolgárságot igazolná, tette hozzá Avarkeszi. (sza) A Szociális Biztosító vezetői többet keresnek Ivan Gašparovič államfőnél is Jobb a rektornak, mint a miniszternek RACZ VINCE Pozsony. Gondolták volna, hogy anyagilag jobban megéri adott esetben egy egyetemet igazgatni, semmint az oktatási tárca élén állni? Márpedig ez derül ki a közszereplők vagyonbevallásaiból. František Gahér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora a múlt évben 1,247, Daniel Kluvanec, a nyitrai Konstantin Egyetem vezetője pedig 1,267 millió koronát keresett, viszont Martin Frone oktatási miniszter csupán 775 ezret. Ugyancsak meglepő, hogy a Szociális Biztosító igazgatótanácsának elnöki tisztsége nagyobb jövedelemmel jár, mint a köztársasági elnöké. Még ezen is túltesz a Szlovák Nemzeti Bank elnöke, Ivan Šramko, aki csaknem négy és félszer keresett többet tavaly, mint Ivan Gašparovič államfő. Jövedelme elérte az 5,839 milliót. A jelek szerint nem ritka jelenség a különféle állami vállalatok és hivatalok csúcsvezetői körében, hogy a köztársasági elnökénél is nagyobb bevételre tesznek szert. Nagyságrendi különbségek tapasztalhatók az egyes kormánytagok múlt évi bevétele között is. Míg Juraj Líška védelmi és Rudolf Zajac egészségügyi miniszter tavalyi éves jövedelme meghaladta a másfél milliót, Vladimír Palkó, a belügyi, Ľudovít Kaník, a munka-, szociális és családügyi, Martin Frone, az oktatási, valamint Gyurovszky László, az építésügyi és régiófejlesztési tárca vezetője a fenti összegnek durván csak a felét gründolta össze. Liška és Zajac még Mikuláš Dzurindára is rávert vagy félmilliót. Az államtitkárok éves jövedelme sem egységes. Miközben Magdaléna Vášáryová külügyi államtitkár tavalyi bevételét saját bevallása szerint mintegy hárommillióra taksálta, Frone jobb- és balkeze, Szigeti László jövedelme csupán 519 ezret ért el. KÖZSZEREPLŐK BEVALLOTT KERESETE Név Funkció Bevétel koronában Ivan Gašparovič államfő 1325 000 Mikuláš Dzurinda kormányfő 1045 000 Csáky Pál miniszterelnök-helyettes 955000 Pavol Hrušovský a parlament elnöke 697000 Rudolf Zajac egészségügyi miniszter 1571000 Vladimír Palkó belügyminiszter 766000 Juraj Liška védelmi miniszter 1554000 Daniel Lipšic igazságügyi miniszter 901000 Eduard Kukán külügyminiszter 863 000 Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter 776 000 Martin Frone oktatási miniszter 775000 Pavol Rusko gazdasági miniszter 1237000 Rudolf Chmel volt kulturális miniszter 784000 Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter 776 000 Miklós László környezetvédelmi miniszter 827000 Pavol Propokovič közlekedési miniszter 779000 Simon Zsolt földművelési miniszter 716000 Ivan Miklós pénzügyminiszter 959000 Magdaléna Vášáryová külügyi államtitkár 3 208 000 František Tóth volt oktatási államtitkár-446000 Biró Ágnes kulturális államtitkár 553 000 Szigeti László oktatási államtitkár 519000 2006. január elsejétől Dupla bírósági pénzbírságok Pozsony. Emelkedik a pénzbírságok összege: a 2006. január 1-jétől hatályos büntető törvénykönyv alapján a bíróságok ötezertől tízmillió koronáig terjedő bírságot is kiszabhatnak - tájékoztatta lapunkat Ľubomíra Miklovičová, az igazságügyi minisztérium sajtóosztályának munkatársa. A bűncselekmények elkövetőit jelenleg sem csak szabadságvesztésre ítélhetik, ám a most hatályos törvény értelmében az anyagi büntetés felső határa ötmillió korona. Az emelés megelőző szándékú: az igazságügyi tárca abban bízik, ez elriaszthatja a potenciális elkövetőket; aki viszont mégis súlyos gazdasági vagy más, komoly anyagi károkkal járó bűncselekményt követ el, azt szigorúan meg kell büntetni. A bíróság pénzbírsággal olyan, előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmény miatt elítélt személyt sújthat, mely révén anyagi haszonra tett szert vagy ez volt a szándéka. A pénzbírság önálló büntetés is lehet, nem kell mindenképpen kombinálni szabadságvesztéssel. Viszont olyan bűncselekmény esetében, melyért a kiszabható büntetés felső határa meghaladja az öt évet, nem elég a pénzbírság, az illetőt be is kell zárni. Az elítélttől behajtott összeg az állam tulajdonát képezi, s megítélésekor, az összeg meghatározásakor figyelembe kell venni az adott személy vagyonának nagyságát is. Mivel nem lehet kizárni, hogy az illető megpróbálja kijátszani a büntetést, erre az esetre a bíróság meghatároz bizonyos szabadságvesztést: vagyis előre leszögezik, ha a bírságot nem fizeti ki, mennyit kell leülnie. „Tavaly a bíróságok 1361 esetben szabtak ki pénzbírságot, az átlag 11 ezer korona volt” - tette hozzá Miklovičová. (sz. a.) Ma is vár a kapitány Sikeres első rendőrszerda Pozsony. Eddig mintegy 2100 személy kereste fel a járási vagy kerületi rendőrkapitányokat a tavaly februárban indított, Első szerda az állampolgárokért című kezdeményezés keretében - tájékoztatta lapunkat Martin Pener, a belügyminisztérium kommunikációs osztályának munkatársa. A program lényege, hogy a polgárok minden hónap első szerdáján személyesen találkozhatnak a rendőrparancsnokokkal, tájékoztathatják őket problémáikról, személyesen tehetnek bejelentést. A miniszter által szorgalmazott projekt a belügyi tárca prioritásai közé tartozik - a hatóságok pedig sikeres lépésnek tartják, (dem) Korrupt nőgyógyász Elhalasztott tárgyalás Bazin. A speciális bíróság elhalasztotta a mára tervezett tárgyalást a korrupcióval megvádolt nőgyógyász, Martin Š. ügyében. A doktor hétfőn felmondott ügyvédjének, és egyhetes haladékot kért az újabb védő kiválasztására. A vádirat szerint Martin Š., aki a Komenský Egyetemen is oktat, hétezer koronát követelt egy szülés levezetéséért. Ha az orvos bűnössége beigazolódik, akár öt évet is rácsok mögött tölthet. (SITA)
