Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-17 / 191. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 17. Digitália 13 A vásárláshoz használjuk saját számítógépünket, és ne vegyünk hozzá igénybe nyilvános netelérést Netezéssel lehet ellógni a legtöbb munkaidőt ) Az évtized végére világszerte 500 millióan érik majd el a világhálót széles sávú kapcsolaton keresztül, a 3G-t használók köre pedig várhatóan 300 millió főt tesz majd ki ' Félmilliárd széles sávú netező ______ NET Az évtized végére világszerte közel 500 millióan érik majd el a világhálót széles sávú kapcsolaton keresztül, a harmadüt generációs (3G) mobütelefonos szolgáltatásokat használók köre pedig várhatóan 300 millió főt tesz majd ki - derül ki egy tanulmányból. Az Informa Telecoms and Media elemzőcég előrejelzései szerint 2010-ben 490 millió ember használja majd az internetet széles sávú eléréssel. A gyors letöltést biztosító kapcsolattal rendelkezők tábora a cég adatai szerint jelenleg mintegy 190 milliósra tehető. 2010-ben várhatóan négy országban - Finnországban, Japánban, Dél-Koreában és Svédországban - lesz majd a legmagasabb a széles sávú elérések penetrációja, ami nem meglepő, hiszen jelenleg is ezek A széles sávú nettel rendelkezők tábora 190 milliósra tehető. az országok állnak az élen az internet terén. Bár 2008-ra Kínában a lakosság 10 százaléka rendelkezik majd gyors interneteléréssel, mivel az ázsiai ország népessége többszöröse az Egyesült Államokénak, a széles sávú felhasználók számában három éven belül lekörözheti az USA-t. Egy másik elemzőcég, a Juniper Research prognózisai szerint öt éven belül 300 milliósra bővül majd világszerte a harmadik generációs mobiltelefonokat használók tábora. Ugyanakkor míg a mobüoperátorok bevételeinek zömét még az évtized végén is a beszédhívások generálják majd, az internetszolgáltatók öt év múlva várhatóan kiegészítő - például interaktív televíziós, filmletöltő - szolgáltatásokból származó díjakkal egészítik majd ki bevételeiket, (o) \ Vásároljunk biztonságosan! Kevés munka, sok net I A közelmúltban egy súlyos, a hazai bankkártyatulajdonosokat is érintő adatlopásra derült fény. Cikkünkben segítséget nyújtunk a biztonságos internetes vásárláshoz. BIZTONSÁG Egy május végi, bankkártyákat érintő adatlopás során a hackerek több ezer kártyabirtokos adatait is " megszerezték. Bár emiatt az érintettek csupán a kártyacserével járó k kellemetlenségeket szenvedték el, a hackertámadásnak lehettek volna komolyabb következményei is. Minden idők legnagyobb adatbázis-feltöréseként vonult be a számítógépes bűnözés történetébe a bankkártyás tranzakciókra szakosodott amerikai CardSystems Solutionsnél megtörtént adatlopás, amelynek során a hackerek potenciálisan 40 millió bankkártya adataihoz férhettek hozzá. Bár az ellopott kártyaszámokkal végrehajtott csalásról nem érkezett hír, valamennyi hazai bank azonnal letiltotta, majd díjmentesen újra " cserélte a kártyákat, így a kártyájuk átmeneti használhatatlansága mi- I att elszenvedett kellemetlenségen kívül az ügyfeleknek nem származott semmilyen káruk. (Egyébként nem is származhatott volna, mert az adadopás jellegű visszaélésekből eredő veszteségeket a bankok maguk viselik.) A pénzintézeteknek ugyanis fontosabb a bizalom fenntartása, mint a bankkártyákkal lebonyolított összforgalomhoz képest csekély - vagyis vállalható mértékű - veszteségek megtérülése. Önvédelmi intézkedések ^ Azonban nem csupán a tranzak' ciót feldolgozó cégek hibájából ke) rülhetnek a kártyaadataink csalók kezébe, figyelmetlenségből vagy könnyelműségből mi is jelentősen * hozzájárulhatunk a bizalmas információk kikerüléséhez. A csalásokról érkező újabb és újabb hírek hallatán egyre többen érzik úgy, hogy az online bankolás és vásárlás nem biztonságos, pedig egy kis odafigyeléssel, pár óvintézkedés betartásával és néhány biztonsági program üzembe állításával elfogadható szintre csökkenthetjük a kockázatokat. Ha webáruházban kívánunk vásárolni, -mindenekelőtt győződjünk meg arról, hogy régóta létező, megbízható kereskedővel készülünk üzletet komi. Ezt megtudhatjuk ismerőseinktől, barátainktól, ha pedig ők nem ismerik a szóban forgó webhelyet, vegyük igénybe például a Netcraft Anti- Phishing eszköztár szolgáltatásait. Mielőtt a vásárláshoz megadnánk a bankkártyánk számát, ellenőrizzük, hogy az erre szolgáló weboldal használ-e titkosítást, amit a böngésző jobb alsó sarkában látható kis lakat jelez. A bizalmas adatok begépelésekor gondoskodjunk arról, hogy senki ne leshesse ki ez irányú tevékenységünket. A vásárláshoz használjuk saját számítógépünket, és ne vegyünk hozzá igénybe nyilvános internetes kávézókat, illetve nyilvános vezeték nélküli netelérést biztosító hotspotokat! Tovább növeli a biztonságot, ha az on-line vásárlásokhoz egy erre a célra készült külön bankkártyát, úgynevezett webkártyát vagy internetkártyát használunk, amely szinte minden bank kínálatában megtalálható. Ennek a folyószámlájára mindig csak annyi pénzt utaljunk, amennyit éppen el szeretnénk költeni. Különféle pletykák keringenek az interneten arról, hogy egyes zártkörű webhelyeken árverések keretében kereskednek az ellopott bankkártya-információkkal. Annak érdekében, hogy minél előbb értesüljünk a bankszámlánk ellen elkövetett csalásról, fizessünk elő bankunk smsszolgáltatására, amely azonnal értesít minket, ha számlánkról pénzt emeltek le, így azonnal letilthatjuk a kártyát. Érdemes pénzköltési korlátot meghatározni, így esetleges veszteségeink nem lépik túl az általunk megszabott határt. A tűzfal és a vírusirtó nélkülözhetetlen Az internetre kapcsolódó számítógépek megfelelő védelem nélkül szabad prédát jelentenek a személyes adatokra vadászó hackereknek, akiknek nem okoz különösebb gondot átvenni az ellenőrzést PC-nk felett. Mielőtt a webre merészkednénk, mindenképpen telepítsünk egy tűzfalprogramot - ha operációs rendszerünk alapból nem tartalmaz ilyen alkalmazást -, amely lezárja a PC nyitott kapuit, az internetes kommunikáció során használt úgynevezett portokat, és a külvilág felé kvázi láthatatlan-Név, ahogy a kártyán szerepel (MAG YAR BALÁZSI Kártya száma_______ |1234 1234 I234 1234 Biztonsági kód (123 Kártya típusa Az alábbi kártyákat fogadjuk el Delta, Visa, Mastercard, American Express, Maestro / Switch (csak angol fonttal történd tranzakciókhoz), és Diners Club. Visa Electron ——— Lejárat dátuma [*3 Í2007 jrJ Kiadás száma [ŇiňčTjj A fizetés megerősítése Visa, Mastercard, Diners Club vagy American Express kártyával történő fizetés esetén htlelkártya-dijat vonunk le Nem vonjuk le ezt a dijat Switch vagy Visa Debit kártya esetén A kártyájára terhelt teljes összeg: Fizetés hitelkártyával Sk 2,102 Fizetés bankkártyával Sk 1,862 T Kérjük, jelölje ki ezt a kockát, ezzel elismeri, hogy elolvasta, megértette és elfogadta az aasyJet fi £ Internet Ügyeljünk a részletekre. Az egyik fapados légitársaság foglalórendszere ná teszi a számítógépet. Windowst futtató számítógép esetén az adatvédelem szempontjából igencsak javallott vírus- és kémprogramirtó szoftverek állandó használata. Ezek az alkalmazások megakadályozzák, hogy számítógépünk böngészés közben megfertőződjön olyan rosszindulatú programkódokkal, amelyek észrevétlenül kiszolgáltatják szerzőjüknek a merevlemezen tárolt adatokat, vagy a billentyűleütések figyelésével lopják el jelszavainkat, bankkártyaszámunkat és más információkat. Egy másik rendkívül hasznos program a korábban már említett, webböngészők eszköztáraként telepíthető Netcraft cég Anti-Phishing nevű eszköztára, amely hatékonyan segít kivédeni az ún. adathalász-típusú (phishing) támadásokat. Az adathalászok ezerszámra kiküldött e-mailekkel ismert cégek webhelyére megszólalásig hasonlító, meghamisított internetes oldalakra csalják az óvatlan internetezőket, ahol személyes adatok, például bankkártyaszámok begépelésére kérik őket - sok esetben sikerrel. Ha az eszköztárat használó online közösségből valaki beküldi az általa kapott hamis levélben szereplő webcímet, a Netcraft blokkolja az ehhez tartozó webhelyet, ami véget vet a további adathalászatnak - legalábbis az adott webcímen. Mivel a közösség egyre nagyobb, a csalók pedig több ezernyi levelet küldenek szét, a hamisított webhelyek blokkolása hamar megtörténik. A Netcraft felkutatja a csalásra használt karaktereket tartalmazó gyanús weboldalákat is, és minden egyes böngészőablakban ■megjelenítteti a navigációs kezelőszerveket: egyes beugró ablakok ugyanis megkísérlik eltakarni ezeket. Ugyancsak közli az eszköztár a felkeresett webhelyek fizikai helyét, létrehozásuk dátumát és látogatottságát. Mivel a tapasztalatok szerint a hamisított webhelyek rövid ideje léteznek, és többségüket Kínában, valamint a szovjet utódállamokban üzemeltetik, ezek az információk szintén segítenek a kiszűrésükben. A Netcraft eszköztár egyébként mind az Internet Explorerrel, mind pedig Firefox böngészővel használható. Nem árt tehát betartani a cikkünkben leírt óvintézkedéseket, mert a nyilvánvalóan a felhasználó hibájából fellépő károkat a bankok nem fogják átvállalni. (Cp) FELMF.RES Az amerikai irodai dolgozók két órát csípnek le a napi robotolásból azzal, hogy weboldalakat nézegetnek, és ebbe még nem számít bele az ebédidőben vagy a kávészünetben a gép előtt töltött idő. Az amerikai munkavállalók kétszer annyi időt lógnak el a munkaidőből, mint amennyivel munkaadójuk kalkulál, és ennek legnagyobb részét a világháló magáncélú böngészésével töltik - írja a Career.com. A cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy dolgozóik nem töltik az irodában töltött idő minden egyes percét serény munkával, így azzal számolnak, hogy minden munkanapból körülbelül egy óra vész kárba. Sok főnök azt is elismeri, hogy a beosztottaik teljesítménye is jobb, ha ennyi rugalmasságot megengedhetnek maguknak a műszak során. A szaklap szerint munkaügyi szakértők már valamivel több lógásra gyanakodnak: szerintük a dolgozók átlagosan napi 1,6 órát pazarolnak el a munkaidőből. Az America Online és a Career.com által megkérdezett több mint tízezer alkalmazott viszont beismerte, hogy akár napi két órát is felszabadít saját céljaira, amihez a legjobb eszköz az asztalukon lévő, internetkapcsolattal rendelkező számítógép. A válaszadók 44,7 százaléka ugyanis netezéssel tölti az ellógott időt, ami általában nem is tűnik fel a főnöküknek. A rangsorban a második helyen a kollégákkal való cseverészés áll, a dolgozók 23,4 százaléka üti el ezzel a munkából lecsípett perceket, és 15 százalékuk fordítja ezt az időt privát tennivalóinak elintézésére. A felmérés eredményei szerint az alkalmazottak harmada azért engedi meg magának a lógást, mert nincs más dolga, közel negyedük pedig azért szabotálja a munkát, mert elégedetlen a fizetésével. A Career.com számításai szerint a munkából ellógott idő komoly veszteséget okoz az amerikai vállalatoknak. Az Egyesült'Államokban átlagosan negyvenezer dollár (több mint nyolcmillió forint) az átlagos évi fizetés, és körülbelül húsz dollár (négyezer forint) az átlagos órabér. Ennek alapján a dolgozók által ellógott idő fejenként évi 5720 dollárjába kerül a munkaadóknak, és összesen 760 milliárd dolláros veszteséget okoz az amerikai gazdaságnak. Ha a felmérés eredményei híven tükrözik a valóságot, akkor az amerikaiak összesen évi 335 milliárd dollárral rövidítik meg munkaadóikat azzal, hogy munka helyett interneteznek. A felmérés viszont nem tért ki arra, hogy az ország körülbelül 132 millió dolgozója által munkaidőben generált pluszforgalom mennyi reklámbevételt hoz az általuk látogatott weboldalak hirdétőinek, vagyis mennyire élénkíti az on-line gazdaságot, (o) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
