Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-17 / 191. szám, szerda
10 Téma: az egészségbiztosítási járulék alakulása ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 17. MEKKORA HAVI ELŐLEGET FIZETNEK? Nyugdíjasok Alkalmazottak ♦ Az előleg a havi bér 4 százaléka, ezt abból a bérből számítják ki, mely beletartozik a kivetési alapba. A munkaadó további tíz százalékos előleget fizet a kivetési alapból. ♦ Az előleg nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér 4 százaléka - a minimálbér jelenleg 6500 korona, október elsejétől várhatóan 6800 koronára emelkedik. Az előleg felső határát a maximális kivetési alapból számíthatjuk ki, mely az átlagkereset háromszorosa, 2005-ben 43 095 korona. A havi járulék maximális összege tehát ennek 4 százaléka. Egyéni vállalkozók ♦ A kivetési alap egyenlő az adóalap arányos része (lásd másik írásunk) elosztva 2,14-gyel. Ennek 14 százaléka az előleg, a havi előleg természetesen az egész évre szóló összeg egy tizenketted része. ♦ Az év első felében a kivetési alap kiszámításakor a két évvel korábbi jövedelmet veszik alapul - 2006. január 1. és június 30. között a 2004-es évet. A második félévben az előző éves bevételből számítják a kivetési alapot, és így az előleget is - 2006. július 1. és december 31. között a 2005-ös éviből. ♦ A 2006. június 30-ig tartó átmeneti időszakban - már jelenleg is a kivetési alap a 2004-es adóalap fele. Ebben az esetben a kivetési alapból leszámolják az egészségbiztosítási járulékot. ♦ Ha a nyugdíjas-vállalkozó az adott évben kezdett vállalkozni, vagy előző éves adóalapja nem ismert, akkor az előleget maga állapíthatja meg. ♦ Ha az előleg 100 koronánál alacsonyabb, akkor nem kell fizetni. ♦ Nincs meghatározva minimális előleg, alacsonyabb is lehet 910 koronánál. ♦ Az előleg legmagasabb összege az áüagbér háromszorosának 14 százaléka, vagyis jelenleg 6034 korona. Jövőre ez 6674 koronára emelkedik. Egyéb bevételek - nem alkalmazott és nem egyéni vállalkozó ♦ Az állam fizeti a betegbiztosítási járulékot, ha a nyugdíjas nem alkalmazott, és nem is egyéni vállalkozó. ♦ Éves elszámolást kell készítenie annak a nyugdíjasnak, aki nem alkalmazott és nem egyéni vállalkozó, de más szerződések alapján munkát végez, és ebből bevétele származik. Az elszámolás elkészítése csak akkor kötelező, ha a bevétele éves szinten meghaladja az egy évre átszámított minimálbér felét. ♦ Az éves elszámolást a következő év februárjának végéig kell benyújtani az egészségbiztosítóba. A nyugdíjasok járulékot fizetnek, ha havi jövedelmük meghaladja a minimálbér felét (Képarchívum) Egészségkárosodottak Alkalmazottak ♦ Számukra a járulék 50 százalékkal csökken. Az előleg a havi kivetési alap 2 százaléka, a munkaadó további 5 százalékos előleget fizet a kivetési alapból. Egyéni vállalkozók ♦ A vállalkozó, ha egészségkárosodásának mértéke 20 és 40 százalék között van - tehát nem kap rokkantsági nyugdíjat - a kivetési alap 7 százalékát, legkevesebb 455 korona (2006-ban 476 korona) havi előleget fizet. ♦ Annak a vállalkozónak az esetében, aki részleges rokkantsági nyugdíjat kap - 41-70 százalék közötti egészségkárosodás -, a havi előleg alsó határa 228 korona (2006-ban 238 korona). ♦ Azoknak a vállalkozóknak, akik alkalmazottak is egyben, vagy helyettük az állam fizeti a járulékot (diákok, nyugdíjasok), nincs megszabott minimális havi előlegük. Nem kell előleget fizetniük, ha a kiszámított előleg 100 koronánál alacsonyabb összeg. A módosított törvény szerint a jövő hónaptól több nyugdíjas fizet egészségbiztosítási járulékot Kedvez a rokkantnyugdíjasoknak Pozsony. Szeptembertől változik az egészségbiztosításijárulék fizetése az egészségkárosodottak és a dolgozó nyugdíjasok esetében. A nyugdíjasoknak fizetniük kell a járulékot, ha a havi jövedelmük meghaladja a minimálbér felét, ez jelenleg 3250 korona. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az összeg januártól várhatóan 3400 koronára emelkedik, októbertől ugyanis a minimálbér 6800 korona lesz, ezt azonban még a kormánynak is jóvá kell hagynia. A nyugdíjasok már ma is fizetnek egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha havi jövedelmük meghaladja a minimálbér összegét, mely jelenleg 6500 korona. Kivételt csak az alkalmazottak, vagyis a rendes munkaszerződés alapján dolgozók képeznek - nekik mindenképpen kell fizetniük a járulékot. A határ az egészségbiztosításról szóló törvény módosításával változott. A változás nem csak a nyugdíjasokat érinti, hanem mindenkit, aki alkalmi munkát végez, vagyis a diákokat, de azokat a szülőket is, akik gyermekgondozási segélyt kapnak, és mellette időnként dolgoznak. A statisztikai hivatal szerint mintegy 118 ezer ember vállal alkalmi munkát, nagy részüknek ez az egyedüli jövedelemforrása. A változás tartalmaz' kedvező változásokat is: azoknak a nyugdíjasoknak, akik rendes alkalmazottként dolgoznak, szeptembertől csak akkor kell járulékot fizetniük, ha jövedelmük meghaladja a minimálbér felét. Jelenleg a fizetés öszszegétől függetlenül fizetik az Az ZŤP-igazolvánnyal rendelkező rokkantnyugdíjasok ezentúl kevesebb járulékot fizetnnek (Illusztrációs felvételek) egészségbiztosítást. Ők azok, akik részmunkaidőben dolgoznak. Kedvező változásra számíthatnak az egészségkárosodottak, azok ugyanis, akiknek nem jár rokkantsági nyugdíj, eddig nem kaphattak járulékfizetési kedvezményt. Ajogszabály szeptemberig érvényes változata szerint ugyanis csak azoknak az egészségkárosodottaknak jár 50 százalékos járulékfizetési kedvezmény, akik rokkantnyugdíjat is kapnak. Szeptembertől már valamennyien élhetnek ezzel a kedvezménnyel, vagyis 14 százalék helyett csak 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, a feltétel csak az, hogy rendelkezzenek az egészségkárosodottak igazolványával (ZŤP). A kedvezmény igénybe vételének feltétele azonban, hogy szeptember 8-ig jelentkezzenek az egészségbiztosítójuknál, és jelentsék be az erre vonatkozó igényüket. A kedvezmény nem jár visszamenőlegesen, ezért ha a határidőt lekésik, újabb egy hónapig magasabb járulékot kell fizetniük. (lpj, s) Hány nyugdíjas dolgozik? Férfiak 60 év felett 22 ezer, ebből mintegy 16 ezer alkalmazott Nők 55 év felett 42 ezer, ebből mintegy 33 ezer alkalmazott Hányán élnek alkalmi munkából? 15-29 évesek 29 ezer 25-49 évesek 60 ezer 50 év felett 27 ezer A JÁRULÉKBEFIZETÉS ALAKULÁSA A DOLGOZÓ NYUGDÍJASOK ESETÉBEN 2005 szeptember 1-től december 31-ig Az egészségbiztosításról szóló jogszabály módosítása szeptember 1-jén lép életbe, az év végéig tartó időszak ezért átmenetinek számít. Ebben az időszakban a következő szabályok érvényesek: Nyugdíjas - alkalmazott Ha a bevétel az adott időszakban nem haladja meg a 13 ezer koronát, a nyugdíjas nem fizet egészségbiztosítási járulékot. Helyette az állam fizeti a biztosítást. Amikor a nyugdíjas benyújtja a 2005-ös évre vonatkozó éves elszámolást, a biztosítótól visszakapja a befizetett előleget. A biztosító visszafizeti az előleget a munkaadónak is. Nyugdíjas - egyéni vállalkozó (SZČO) Ha a kivetési alap szeptember és december közti időszakra eső arányos összege nem haladja meg a 13 ezer koronát, a nyugdíjas egészségbiztosítását az állam fizeti. Az egészségbiztosítótól visszakapja a 2005. szeptember-december hónapokra befizetett előleget. Nyugdíjas, aki időszakonként szerződés alapján dolgozik Ha bevétele a szeptember-december közti időszakban nem haladja meg a 13 ezer koronát, az állam fizeti az egészségbiztosítását. Ha meghaladja ezt az összeget, akkor éves elszámolást kell benyújtania a 2005-ös évre vonatkozóan, és jövedelméből járulékot kell fizetnie. Mi várható 2006-ban Nyugdíjas - alkalmazott Az egész évben elért bevételt veszik figyelembe, ha ez meghaladja a 40 800 koronát, a nyugdíjasnak egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Ellenkező esetben az állam fizeti a járulékot. Nyugdíjas - egyéni vállalkozó (SZČO) Ugyancsak az egész éves jövedelmet veszik majd figyelembe, ha ez meghaladja a 40 800 koronát, a nyugdíjas köteles járulékot fizetni. Mivel azonban egyéni vállalkozóról van szó, előleget mindenképpen kell fizetnie. Ha jövedelme alacsonyabb a megjelölt összegnél, akkor az egészségbiztosítótól visszakapja a befizetett előleget. Nyugdíjas, aki időszakonként szerződés alapján dolgozik A 2006-os évre vonatkozó éves elszámolást készít, ha jövedelme meghaladta a 40 800 koronát, akkor köteles egészségbiztosítási járulékot fizetni. MEKKORA A KIVETÉSI ALAP? Kivetési alap Alkalmazott ♦ az adóköteles jövedelem. Ha a nyugdíjasnak a béren kívül még más bevételei is vannak, például szerződés alapján elvégzett munkáért, akkor az már nem számít bele a kivetési alapba. Egyéni vállalkozó ♦ a vállalkozásból származó adóalapnak (kivéve a bérletből származó jövedelmet,, és az olyan jövedelmet, melyet adó levonás terhel) az a része, melyből még nem vonták le az egészségbiztosítási járulékot. Ezt az összeget kell még osztani 2,14-gyel, hogy megkapjuk a kivetési alap összegét. A kivetési alapba számító jövedelem ♦ a végkielégítés ♦ a készültségért járó pótdíj ♦ a szociális alapból származó be. vétel ♦ azok a jutalmak, melyek a nyugdíjba vonulás miatt megszűnő munkaviszony alkalmából kap - csak első alkalommal ♦ azok a jutalmak, melyek a nyugdíjba vonulás miatt megszűnő szolgálati viszony alkalmából kap - csak első alkalommal ♦ a jelentős életkori illetve munkahelyi jubileumok alkalmából kifizetett jutalmak ♦ olyan jövedelem, mely nem „ adóköteles ♦ a munkaadótól a munkaviszony megszűnése után kapott, utólagos fizetés Miből nem kell járulékot fizetni ♦ Bérleti díjból ♦ Olyan bevételből, melyből automatikusan levonják az adót ♦ adólevonás ♦ A tőke utáni jövedelemből ♦ Véleüenszerű jövedelemből Az adóalap arányos része A vállalkozásból és egyéb vállalkozói tevékenységből befolyó havi jövedelemnek (kivéve a bérletből származó jövedelmet, és az olyan jövedelmet, melyet adólevonás terhel) az a része, melyből még nem vonták le az egészségbiztosítási járulékot.
