Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-17 / 191. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 17. * Európai unió 11 Tájékozatlanságuk miatt sokan elesnek attól a pénztől, amely egyébként jogosan megilletné őket Külföldön is jár a családi pótlék Hol dolgoznak szlovák állampolgárok? Csehországban 61 ezren, Magyarországon 20 ezren (ebből kb. 4000 a naponta ingázó), Nagy-Britanniában 18 500-an, Ausztriában 6960-an, Írországban 5500-an, Olaszországban 6500-an, Szlovéniában 1500-an, Cipruson pedig 900-an vállaltak legálisan munkát. (Szlovákiában ez év áprilisának végén 2835 külföldi dolgozott, ebből 2303 volt valamely uniós ország polgára, (e) Több mint 150 ezer szlovák állampolgár dolgozik az EU és az Európai Gazdasági Térség (EFTA) államaiban, de csak kevesen tudják, hogy ezekben az országokban is jogosultak táppénzre vagy családi pótlékra. FELDOLGOZÁS A külföldi munkavállalás iránt nálunk jelentős az érdeklődés, a Munka- Szociális és Családügyi Hivatal - irányadónak tekinthető - adatai szerint a fejlett európai országokban munkát vállalók száma meghaladja a 150 ezret. Azokban az országokban, ahol dolgoznak, különböző családtámogatási segélyeket, ha megbetegszenek, táppénzt is kaphatnak, sőt azok a munkanélküliek, akik külföldön keresnek munkát, bizonyos mértékben munkanélküli-segélyre is jogosultak. Minderről azonban csak kevesen tudnak, tehát sokan elesnek attól a pénztől, amely egyébként jogosan megilletné őket. A hivatal tudomása szerint ez elsősorban a családtámogatási segélyek esetében van így: a szlovák állampolgárok vagy azért nem kérik, mert tájékozatlanok, vagy azért, mert azt gondolják, gyatra nyelvtudásuk miatt az adott országban úgysem tudnák elintézni ügyüket. Az érem másik oldala, hogy a külföldi szervek sem előzékenyek, az ügyintézők nem készségesek, gyakran nem adnak megfelelő felvilágosítást. Pedig a családtámogatási segélyek esetében az az elv érvényesül, hogy a család a legmagasabb összegű juttatásra jogosult; ha például az anya Szlovákiában él és gondoskodik a gyermek(ek)ről, az apa pedig pl. Németországban dolgozik, akkor az alacsonyabb összegű szlovákiai juttatást Németország „felpótolja” oly módon, hogy a család megkapja azt az összeget, amire a Németországban dolgozó szülő jogosult. Jelenleg főleg Ausztria fizet ilyen kiegészítést évente egyszer a szlovák szülőknek, főleg családi pótlékot. A szlovák szociális hivatalok is fizetnek az itt dolgozó külföldieknek különböző családtámogatási segélyeket. Több országban nem vezették be azokat a juttatási formákat, mint mi. Ebben az esetben célszerű, ha az a szülő, aki a gyermekekről gondoskodik, meghagyja Szlovákiában az állandó lakhelyét, akkor is, ha átmenetileg külföldre költözik a partneréhez. így ugyanis megmarad a szlovákiai szociális juttatások iránti jogigénye. Ha külföldön ezek kifizetésének feltétele bizonyos időtartamú munkaviszony vagy a biztosítás igazolása, akkor az uniós állampolgároknál - így a szlovákoknál is - minden olyan munka beszámítódik, amelyet bármely uniós országban végeztek. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az emberek külföldre küldetik nyugdíjukat, a Szociális Biztosító már több mint ötezer ilyen esetet tart nyilván. Ami gondot okoz: a biztosító a nyugdíjat küldheti számlára, amihez a nyugdíjasok nincsenek hozzászokva, küldheti csekken, de ezt a formát sem ismerik, esetleg túl drágának találták a banki kifizetést, ezért a csekket visszaküldték a biztosítónak. A Szociális Biztosító a legtöbb nyugdíjat Csehországba, Magyarországra, Lengyelországba, majd pedig Ausztriába és Németországba küldi. Az első félévben hét olyan szlovák állampolgárnak fizettek ki munkanélküli-segélyt, akik külföldön kerestek maguknak munkát, (euroinfo.sk) A mérgesgáz-kibocsátás szankcionálásával kapcsolatos tervezetet készít az Európai Bizottság Tovább drágulhatnak a repülőjegyek Talán nem fogják automatikusan az utasokra hárítani a pluszköltségeket (Pavol Majer felvétele) London. Hosszabb távon akár a száz dollárt is elérheti a repülők széndioxid-kibocsátását szankcionálni hivatott uniós díj. Ennek tervezetét már szeptemberre elkészítheti az Európai Bizottság. A The Wall Street Journal máris a légiközlekedési ipar következő csatáját emlegette, miután - az egyelőre szigorúan elgondolás formájában közzétett - tervek között felvetődik egy olyan megoldás is, amely nemcsak a huszonötök, de az Európában repülőjáratot üzemeltető valamennyi légitársaság számára kötelezővé tenné a díj fizetését. Ez a lap szerint ellenkezik Washington és az ENSZ szabályaival is. A repülők okozta légszennyezés kérdése a kiotói egyezmény februári életbelépése után vált aktuálissá az EU-ban. Maga az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának visszaszorítását célul tűző jegyzőkönyv nem rendelkezik a szennyezés négy százalékáért felelőssé tehető iparágról. A forgalom növekedése azonban a kibocsátás növekedését hozza, annak ellenére, hogy a légitársaságok a korábbiakhoz képest ma már környezetbarátnak nevezhető gépekkel közlekednek. Ezt a brüsszeli érvet a számok is alátámasztják. Amíg az EU mérgesgázkibocsátása összességében három százalékkal csökkent 1990 és 2003 között, a tagállamok nemzetközi forgalomban közlekedő járatai által kibocsátott gázok mennyisége 73 százalékkal nőtt. Éves szinten ez átlagosan 4,3 százalékot jelent. A problémát egy tavasszal lefolytatott konzultáció után nemrég kiadott hatástanulmány elemzi. Ebben felvetődik, hogy a társaságok az ipari létesítményekhez hasonló emissziókereskedelmet folytathatnának. Eszerint egy bizonyos, a számukra engedélyezett mennyiség feletti széndioxid-kibocsátásra a piacon felajánlott kvótákból szerezhetnének jogot - ha az indítványt elfogadják, legkorábban 2008-tól. A kvótavásárlás szakértők szerint tovább nehezítené a csillagászati üzemanyagárak miatt már így is komoly gondokkal küzdő szektort. Az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) - a normák és a kvóták nagyságától függően - globálisan évi 17-60 milliárd dollárra becsüli a díj mértékét. A közzétett tanulmány egyelőre több lehetőséget vázol fel. Nem tudni például, milyen utakon lesz érvényes a szabályozás: az unión belül vagy az unió reptereiről induló járatokra, esetleg a kiotói egyezményt ratifikáló más államok felé induló és onnan érkező vonalakon is. Az sem biztos, mely gázokra terjesztenék ki a korlátozásokat, s jelenleg az is elképzelhető, hogy a kereskedelem más ágazatokkal együtt folyhat majd. Az ár az előzetes számítások alapján 2012-ben tonnánként 10- 30 euró között mozogna. Ennek alapján a jegyárak a távolsággal arányosan mindössze 0,4-6,9 euróval nőnének. Sőt, az EB úgy véli, hiba lenne azt gondolni, hogy a légitársaságok automatikusan továbbhárítanák pluszköltségeiket. Ha az üzemeltetők mégis száz százalékban utasaikra terhelnék a díjat, az is legfeljebb 19,8 eurós pluszt jelentene a bizottsági szakértők szerint. A Swiss nem ennyire derűlátó: környezetvédelmi szakemberei szerint egy London-Párizs útra szóló jegy árát húsz, míg egy London és Los Angeles közöttiét majdnem száz dollárral emelné meg a tervezett díj. (vg.hu) Alaptalanok voltak az aggodalmak - olyan munkát is vállalnak, amit már mindenki más visszautasított Könnyen törvényesítik az illegális munkát Feljelentésért - engedély ISMERTETÉS Madrid. Az illegálisan Spanyolországban dolgozók munkavállalási engedélyt kaphatnak, ha feljelentik az őket törvénytelenül foglalkoztató cégeket. A madridi kormány bejelentette, a több mint két éve Spanyolországban dolgozó bevándorlók lehetőséget kapnak helyzetük legalizálására. A dolgozónak annyit kell tennie, hogy a helyi munkaügyi felügyeletnél feljelenti az őt illegálisan foglalkoztató céget, a felügyelet pedig rögzíti a törvénysértést. A feljelentés után a felügyelet értesítést küld a helyi hatóságoknak, azok megvizsgálják a bejelentés valóságtartalmát, s ennek alapján eldöntik, az illegálisan dolgozó megkaphatja-e a munkavállalási engedélyt. Ha a bevándorlónak megítélik a munkavállalási engedélyt, akkor a már illegális munkában eltöltött időt elismerik törvényesen ledolgozott időszaknak, beveszik a társadalombiztosítási rendszerbe, és kikényszerítik a munkaadótól, hogy ismerje el a két fél közötti munkakapcsolatot. A hatóságok becslése szerint 120 ezer bevándorló kaphat munkavállalási engedélyt az új eljárási rend szerint. A spanyol kormány azt reméli, az intézkedéssel sikerül azok státusát is rendezni, akik nem vehették igénybe a májusban lejárt kormányzati amnesztiát, mikor 360 ezer munkavállaló státusát törvényesítették. (eurohirek.hu) Az EU megpróbálja összehangolni a drogstratégiát Mindenütt más szabályok NOL-JELENTÉS Brüsszel. Kétmillió kábítószerfüggő az unióban, évi nyolcezer haláleset. Az EU akciótervet dolgozott ki, amely jobban összehangolja a tagállami drogstratégiákat. Franco Frattíni, az Európai Bizottság alelnöke és illetékes biztosa a napokban utalt arra, hogy a tagállamok önmagukban képtelenek megbirkózni a drogkérdéssel, miközben „történelmi szintet ért el a kábítószer-fogyasztás, különösen a fiataloknál”. A tagállamközi tanács elfogadta az EB-ben már korábban jóváhagyott 2005-2008-as cselekvési tervet. Azaz kezdődhet (újra) a szokásos, más területekről is jól ismert EU-kirakós: miközben a kábítószerfajták tilalma, használati szabályozása, büntetőjogi vonzata mindenütt más és más, Brüsszel próbál valamilyen rendet kialakítani a huszonötféle keretből. Ennek szükségességét maguk az európaiak is érzik - az Eurobarometer felmérése szerint 71 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU vegye kézbe a drogprobléma kezelését. A számadatok megdöbbentőek. Az Európai Kábítószerügyi és Addiktológiai Megfigyelőközpont (EMCDDA) tavalyi jelentése szerint a 15 és 34 év közötti európai fiatalok egy-tíz százaléka már kipróbálta a kokaint, és körülbelül a felük a mai napig rendszeres fogyasztó. Egyre több tizenéves szív marihuánát: a cannabis a leginkább elterjedt kábítószer Európában, minden öt felnőttből egy már legalább egyszer kipróbálta. A fiatalok öt-tíz százaléka az utóbbi egy évben élt marihuánával. Növekszik az ecstasy-fogyasztás: a cannabis után ez a második legnépszerűbb drog Európában, különösen az éjszakai életben. Főleg a kemény drog az oka a HÍV/ AIDS-megbetegedéseknek, a fertőző májgyulladásnak (hepatitis C) és az ezekből fakadó évi nyolcezer halálesetnek az EU-ban. A cselekvési terv fő célja, hogy jelentősen csökkentse a kábítószer-fogyasztók számát, valamint a droghasználattal és -kereskedelemmel összefüggő károkat. A kulcskifejezések: megelőzés, nevelés, további kutatás (például a szintetikus kábítószerek hatását illetően), a gyártókapacitások felszámolása, az alapanyag-útvonalak elvágása, a törvényi tilalom következetes érvényesítése. Ahány kábítószer, annyiféle probléma. A szintetikus drogokat - ezekből az unió huszonötnek a használatát kíséri figyelemmel - olyan fiatalok fogyasztják, akik jó társadalmi környezetből kerülnek ki. Vagyis a megelőzés-nevelés szerepe más, mint a társadalom peremére szorult függőknél. A heroinról közismert, hogy úqa az afganisztáni ültetvényekre vezethető vissza. Ezért Brüszszel öt évre elosztva egymilliárd euróval támogatja, hogy az ottani termelők alternatív művelésre álljanak át. A kokain Dél-Amerikából, az Andok vidékéről érkezik, és a közös vámpolitika feladata, hogy segítse a szállítmányok lekapcsolását. Szintén Dél-Amerikából, valamint a karibi térségből és Afrikából jön a marihuána, míg Marokkóból a hasis. Teljesen külön eset az ecstasy: az amfetaminszármazék tabletta gyártását illetően az EU már önellátó, az alapanyagot viszont kívülről hozzák be. A múlt év végén elfogadott EU-importszabályozás engedélyhez köti egy sor, az ecstasy készítéséhez felhasználható vegyszer behozatalát. Kötelezi az importőröket, hogy pontosan dokumentálják és feliratozzák a behozott anyagokat, felügyeli az alapanyagok mozgását az unión belül, és megerősíti az ellenőrzéseket. A kérdéses anyagokat azért nem lehet egyszerűen betiltani, mert törvényesen is felhasználják őket, például a gyógyszeriparban. Az agyelszívás után a „fiatalelszívás” következik ISMERTETÉS Brüsszel. Nemcsak a hagyományos agyelszívással, hanem „fiatalelszívással” is szembe kell nézniük az új EU-tagállamoknak - áll egy civil szervezet jelentésében. A European Citizen Action Service (ECAS) dokumentuma szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok mintegy 3-5 százaléka a térségből nyugatabbra költözik, hogy jobban fizetett állásban helyezkedhessen el. Ezt bizonyítja: a statisztikai adatok szerint az új tagországokból a nyugati EU-tagoknál munkát vállalók szinte kizárólag fiatalok (18 és 34 év közöttiek), ráadásul többnyire férfiak. Természetesen a legnagyobb új tagországból, Lengyelországból dolgoznak a legtöbben külföldön: Nagy-Britanniában csaknem 100 ezren (ez a külföldi munkavállalók 56 százaléka!), Írországban 40 ezren, és Svédországban is a legmagasabb, 60 százalék a lengyelek aránya a vendégmunkások között (egyelőre ebben a három országban tudnak szabadon munkát vállalni az új tagországok polgárai). Varsóban egy külön előkészítő iskolát alapítottak, ahol a Nagy-Britanniában dolgozni szándékozó fogorvosokat készítik fel. Bár Németországban csak a hét esztendei átmeneti időszak letelte után nyílik meg a teljes jogú munkavállalás lehetősége, de a lengyelek már most is nagy számban vannak ott jelen. Csak a múlt év első felében 216 575 időszaki munkást és közel 20 ezer szerződéses munkavállalót tartottak számon a német hivatalok. Egyébként az ECAS-nak az EU- bővítés óta regisztrált statisztikai adataiból az derül ki, hogy a régi EU-tagországokat nem lepték el a külföldi vendégmunkások, pedig nagyon sokan ettől tartottak. Érdekes jelenség, hogy mivel Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban ideiglenesen vállalnak munkát a külföldiek, ezért - jellemzően - a családjuk nélkül érkeznek, és általában olyan tevékenységet végeznek, amit már mindenki más visszautasított. (eurohirek.hu) Ahány kábítószer, annyiféle probléma (STTA-felvétel)
