Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-17 / 191. szám, szerda

UJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Az oktatási miniszter milliókat akar adni a magániskoláknak. Én mint magánember megelég­szem, ha legombol legalább egy ezrest... (Peter Gossányi rajza) Úthengereket vonultattak fel egy soron kívüli, rendszerbarát aszfaltozáshoz Mariföldi elnöki cáfolat a mari nép elnyomásáról FIGYELŐ AL-DZSAZIRA Kizárólag radikális naciona­lista mozgalmak és csoportok vezetőivel beszélgetve készí­tett egyórás riportfilmet sugár­zott Magyarországról a katari székhelyű arab nyelvű hírtele­vízió. A műsor az Új pártok Magyarországon címet viselte, ám az egyórás programban ezek közül csak olyanok jelen­tek meg, mint a Magyar Jövő Csoport, a 64 Vármegye, a Vér és Becsület, a Hun Szövetség, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártjának ifjúsági tagoza­ta. A megszólalók nevét - az egyetlen Bácsit Diána kivételé­vel - nem tüntették fel. Vala­mennyi megszólaló korlátozás nélkül elmondhatta ideológiai és stratégiai elképzeléseit. Vol­tak, akik nyíltan éltették Hit­lert, a fasizmust és Szálasit, akinek állítólagos - Lukács Fe­renc néven feltüntetett - sírjá­hoz elvitték az arab forgató­­csoportot is. A riportfilmben Bácsfi Diána kapta a legtöbb szót. Elmondta, céljuk a párttá alakulás, éltette Hitler és Szálasi eszméit, valamint di­csérte a muzulmánok szent háborúját, a dzsihádot, amely - állította - sok szempontból hasonlít a nemzetiszocialista eszmékhez. Az említett szerve­zetek szószólói beszéltek a ma­gyarországi politikai helyzet­ről, arról, hogy „a zsidó lobbi káros tevékenysége érezhető a társadalomban”. AMERIKAI SAJTÓ A liberális értékrendű sza­vazók többsége színes bőrű, s a legfőbb politikai megosz­tottság nem párt-, hanem faji alapú az Egyesült Államok­ban - derül ki a kaliforniai BACVR kutatóintézet legfris­sebb felméréséből. Szerinte a legliberálisabb közösségek­nek otthont adó városokban nagyszámú fekete népesség él, arculatúkat az afrikai ame­rikaiak határozzák meg. A legliberálisabb városnak Det­roit bizonyult 81 százalékos fekete lakossággal. A 25 veze­tő liberális városban három és félszer magasabb az afrikai eredetű népesség aránya (40 százalék), mint az országos átlag (12 százalék). A legtöbb liberális város San Francisco körzetében található. A leghí­resebb amerikai személyisé­geket is a legliberálisabb szemléletű városok adták az Egyesült Államoknak, köztük Washington, Newark, Cleve; land, Baltimore és Philadel­phia. A sor folytatható egye­bek között San Franciscóval, Seattle-lel, Chicagóval vagy New Yorkkal. A mariföldi elnök hevesen cáfolta az őslakos finn­ugor mari (cseremisz) nép bármiféle kulturális vagy politikai elnyomását az orosz kormánylap tegnapi számában, a X. Nemzetkö­zi Finnugor Kongresszus­hoz időzítve megjelent in­terjújában. PALOTÁS LÁSZLÓ Leonyid Markelov, aki hétfőn Joskar-Olában megnyitotta a kongresszust, részletesen ecsetel­te a Rosszijszkaja Gazetában, mi mindent tesznek a Volga-vidéki tagköztársaság hatóságai a 43 szá­zalékos kisebbségbe szorult mari nép ősi kultúrájának megőrzésé­ért: színjátszás, anyanyelvi okta­tás, rádióadás, könyvkiadás, falu­fejlesztés. Markelov elis­merte, hogy a kongresszus - amelyen 18 ország 600 finnugrisztika-tudósa vesz részt, még ha a magyar és észt kutatók száma jóval el is marad a szokásostól - nem politikai, hanem tudományos esemény, de kifejezte reményét: a résztvevők meggyőződhetnek Ma­riföld pozitív valóságáról. Marke­lov hazugságnak bélyegezte az Európai Parlament (EP) májusi határozatában foglalt, a mariföldi emberjogsértésekkel kapcsolatos állításokat, amelyek meg nem ne­vezett társadalmi szervezetek és egy észt internetes portál anyaga­in alapulnak, és rámutatott: a ha­tározatot támogató (észt, finn és magyar) képviselők sohasem jár­tak Mariföldön. Velük ellentétben Mariföldön tartózkodik a kongresszus alatt Katrin Saks észt szociáldemokrata képviselő, aki azonban nem pusz­tán a marikról, hanem az oroszor­szági finnugor népek általános helyzetéről készít jelentést az Eu­rópa Tanács (ET) parlamenti köz­gyűlése számára Pusztay János­nak, a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Főiskola uralisztikai tanszéke vezetőjének segítségével. Markelov kifejtette: nem a mari értelmiség, hanem a múlt év végi választáson vesztes elnökjelölt (a mari Mihail Dolgov) néhány híve kérte a múlt héten Tarja Halonen finn elnököt, hogy tájékoztassa orosz kollégáját, Vlagyimir Pu­­tyint a tényleges mariföldi hely­zetről. „Ki akarják használni a nemzeti érzelmeket arra, hogy re­­vánsot vegyenek” - vélte. (A köz­vetlen elnökválasztásokat azóta eltörölték az oroszországi régiók­ban Putyin központosító reformjai keretében.) Markelov tagadta, hogy bárkit is nemzetisége miatt bocsátottak volna el állásából. Hangsúlyozta: a mariföldi ügyészek minden jog­sértést alaposan kivizsgálnak, és hozzátette: így azok az újságírók, akiknek az összeveréséről a külföl­di tömegtájékoztató eszközök be­számoltak, sohasem tartoztak az ellenzékhez. Ráadásul, mint kide­rült, némelyikük nem is újságíró, mások nem laknak Mariföldön, ketten pedig cáfolták, hogy egyál­talán megtámadták volna őket. Markelov sajnálkozott azon, " hogy ez év elején durván összever­ték az ellenzéki Vlagyimir Kozlo­­vot, az Összmari Tanács nevű tár­sadalmi-politikai mozgalom veze­tőjét, a Finnugor Népek Világ­­kongresszusa konzultatív tanácsá­nak tagját, de igyekezett lejáratni őt. A nyugati média állításával szemben nem tekinthető újságíró­nak, mert lapja három éve nem je­lenik meg, és egyébként sincs munkahelye - mondta. (Az ellen­zéki újságokat Mariföldön kívül adják ki, s példányaikat a hatósá­gok több ízben elkobozták.) Markelov dinamikus gazdasági fejlődésről adott számot Mari­földön, szemben az ellenzék állí­tásaival. A tudóskongresszus elő­estéjén a mariföldi vezetés eltűrt egy kétszáz fős demokrata ellen­zéki gyűlést Joskar-Olában a gaz­dasági-szociális helyzet romlása és az emberi jogok megsértése el­len, bár úthengereket vonultatott fel egy soron kívüli aszfaltozás­hoz, és néhány tucat rendszerba­rát fiatalt is kirendelt a megmoz­dulás ellensúlyozására. Markelov szerint a „marikérdés” megjelenése előnyös egy sor euró­pai országnak, és a finnugor médi­ában folyó akció célja, hogy elvon­ja az Európai Unió figyelmét a bal­ti államok orosz ajkú lakosságá­nak jogsérelmeiről. A szerző az MTI moszkvai tudó­sítója Pár rendszerbarát fiatalt is kirendeltek a tüntetés ellensúlyozására. Háromszor nagyobb a halálos kimenetelű támadások száma, mint amennyi az elmúlt esztendőben volt Jogvédők szerint riasztó az orosz rasszizmus MTI-FIGYELŐ Riasztó mértékben erősödik a rasszizmus és az idegengyűlölet Oroszországban - állapította meg az emberi jogok moszkvai irodá­ja. Az év első felében kétszáz em­bert ért támadás faji,' nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, tízen belehaltak az őket ért bán­talmazásba. A halálos kimenetelű támadások száma háromszor na­gyobb, mint amennyi a múlt év ugyanezen időszakában volt. Az Európai Unió támogatásával ké­szült tanulmány több mint 50 ezerre teszi az oroszországi bőr­­fejűek számát, ötször többre, mint amennyi a hatóságok becs­lésében szerepel. Egy országos közvélemény-kutatás szerint a la­kosság 58 százaléka ért egyet az­zal a kijelentéssel, hogy „Orosz­ország az oroszoké”. Egy hasonló felmérés eredménye szerint ta­valy 53 százalék volt ezen a véle­ményen. A tanulmány szerint a szélsőségesség erősödése a gaz­dasági nehézségekre és a Szovjet­unió összeomlására vezethető vissza. A birodalom felbomlása után sok ezren áramlottak a sze­gényebb tagköztársaságokból munkát keresve Oroszországba. További okként sorolja fel a jelen­tés, hogy Oroszországban nem lé­tezik átfogó állami stratégia az idegengyűlölet és a radikális na­cionalisták elleni harcban. A szakértők szerint a politikai pár­tok is hibásak, mert nyíltan han­goztatnak rasszista töltetű üzene­teket, hogy megnyerjék maguk­nak az idegenekkel szemben gya­nakvó szavazókat. Egyre gyak­rabban bántalmaznak zsidókat, valamint a Kaukázus területéről származó sötét bőrszínű embere­ket az orosz nagyvárosokban. Hétfőn az uráli Jekatyerinburg­­ban 1-1 évi börtönbüntetésre ítél­tek három fiatal férfit szélsőséges szervezetben való részvételért. A három férfi számos jakutot vert össze áprilisban, mert kínainak vélte őket. KOMMENTÁR Kupecek a hordó tetején BARAK LÁSZLÓ Egy párt számára gyakorlatilag az a legideálisabb helyzet, hajói be­határolható ellenfelei, sőt, ellenségei vannak. Jó ez a választások közti viszonylagos nyugalmi időszakokban, mert így könnyebben el­sikkadhat egy-egy balek. A leghasznosabb azonban, ha a választási kampányokra való felkészülés - és maga a kampány - már a „gonosz ellenséggel” vívott tusakodás jegyében zajlik, mert az ilyesmi önma­gában szavatolhatja a pozitív választási eredményt. Ilyen értelem­ben meglehetősen buták azok a szlovák'politikusok, akik gondoltak egy „nagyot”, és kiötölték, hogy az ősszel esedékes megyei önkor­mányzati választásokra „nagy szlovák koalíciókba” verődnek. Marginalizálandó, úgymond, a Magyar Koalíció Pártjának regionális egyeduralmát. Elsősorban Nyitra megyére érvényes ez az inkább hisztérikusnak, kontraproduktívnak, mintsem ésszerűnek, nem utolsósorban pedig haszonnal kecsegtetőnek minősíthető szándék. Amely máris több alapvető problémát vetett fel! Egyrészt, a cél szen­tesíti az eszközt alapon, a tűz a vízzel volt kénytelen miatta egybe­kelni. Ami merő haszontalanság, mert az efféle különös házasság eleve magában hordozza a majdani viszálykodás csíráját... Lásd, a lezsírozottnak deklarált SDKÚ (Dzrurinda kormányfő pártja), HZDS (Vladimír Mečiar) és KDH (a szlovák fundamentális, ráadásul Dzurinda-ellenes kereszténydemokratákat tömöríti) Nyitra megyei választási szövetségét. Egyéb hasonlattal élve, a hab, eme szalonnát a tejszínhabbal elegyítő tortán, a Slota-féle SNS, a liberális(l) ANO, a Dzurindától dezertáltak Szabad Fóruma és a jelenlegi köztársasági elnök, Ivan Gašparovič által összeeszkábált HZD választási paktu­ma. Ráadásul, a Robert Fico vezette ellenzéki Smer vicinális politi­kusai is szívesen „feloldódnának” bármelyik meglehetősen kétes ál­lagú és színű konglomerátumban... Nem beszélve arról, hogy, amint fentebb jelezve volt, elsősorban a célba vett MKP-t erősítik ezek a he­veny összeesküvések. Holott az MKP megyei végrehajtó hatalomból történő kigolyózására irányulnak. Más kérdés, hogy épp azért lehet ez az erősödés esedeges, viszonylagos, mert az MKP illetékeseit most tulajdonképpen semmi nem kényszeríti arra, hogy átgondolt, a gyakorlatban is megvalósítható regionális programra összpontosító, szakavatott politikusokat állítsanak ki a majdani választási siker és az azt követő okos megyei kormányzás érdekében. Hiszen Bugár Bé­lának most elég imigyen felsóhajtania: „Már megint a magyarság el­len fenekednek! A magyar kártyával játszanak, mint mindig!” S már tódul is az urnákhoz a magyar...! Az ilyen helyzetre aztán leginkább újfent azok a mezei választók fizethetnek rá - szlovák és magyar tér­félen egyaránt-, akiknek legméltóbb képviseletéért kellene versen­genie a jelenleg meglehetősen öncélúan ügyeskedő (ügyedenkedő) pártkatonáknak. A „szlovák nagykoalíciókra” játszó elvakult kupe­­ceket meg közben vélhetően az zavarja a legkevésbé, hogy immár ki tudja, hányadszor, ismét lángra lobbanhat miattuk a nacionalizmus egyelőre szunnyadó parazsa... Mindegy, ha tudatosítják, ha nem, ott ágálnak tulajdonképpen mindannyian egy jelképes puskaporos hor­dó tetején, hogy idejekorán nótára gyújtsanak... JEGYZET Házhozjön a természet MISLAY EDIT Egyre inkább hajlok afelé, hogy készpénznek vegyem: a kívülről szürkének, unalmasnak látszó bérházakban minden megtör­ténhet. Vagy legalábbis majd­nem minden. A múltkor például becsöngetett hozzánk a szom­szédunkban lakó kedves, fiatal nő. Nagy szabadkozások és sűrű elnézéskérések közepette a se­gítségemet kérte. Nem tudja, mi­tévő legyen, mondta, mert a WC-jében furcsa neszezést hall. A fal mögül, amely a szellőzőak­nától választja el a helyiséget. Nem is igazi fal az tulajdonkép­pen, hanem amolyan vékony semmiség, egy része ajtószerűen nyitható, hogy hozzá lehessen férni az ott futó csövekhez is. És mivel a szocialista éra építészete kis dolgokra nem nagyon adott, nem is igazán „ül” tökéletesen, helyes kis rések is vannak rajta. Szóval a „betolakodó”, ha kisebb testű, talán még a lakásba is be­juthat. Megpróbálta légfrissítő­vel hatástalanítani, de a zajok nem szűntek. Megértettem a fel­­dúltságát. A télen én is majdnem frászt kaptam, amikor egy reg­gel kiléptem a lépcsőházba, és a lépcső legfelső fokán egy pat­kányt pillantottam meg. Egy­részt nem tartozik a kedvenc ál­lataim közé, másrészt mindjárt eszembe jutottak a különböző rémmesék, hogy mekkorát tud ugrani,-meg hogy akár az ember torkát is átharaphatja stb. Szóval kellően „ráhangolódtam” a lát­ványra. A szomszéd lány szavait hallgatva azonnal átfutott az agyamon: lehet, egy újabb ked­ves rágcsáló tette tiszteletét a há­zunkban! Nem dobott fel a gon­dolat, de azért átmentem hozzá, ne érezze magát egyedül ebben a nehéz helyzetben. Terepszem­lét tartottunk a WC-ben, ahhoz azonban nem volt bátorságom, hogy belessek az ominózus tett­helyre. Következett a konzultá­ció: mit tehetnénk? Beláttuk, mi ketten nem túl sokat. Nem baj, mondta a szomszéd lány, este át­jön az édesapja, és dsztázza a helyzetet. Addig isjavasoltam neki, tömje be ronggyal vagy pa­pírral a réseket. A biztonság ked­véért... Másnap összefutottunk a ház előtt. A lány nagy lelkese­déssel újságolta: képzeljem el, a szellőzőaknában egy kismadár volt. Egy apróka, alig kelt ki a to­jásból. Az apuka kiszabadította, és kivitte a szabadba. Azóta se fér a fejembe, hogyan kerülhe­tett a madár - és előtte persze a tojást rakó mamája - a szellőző­aknába. Úgy látszik, a természet olykor visszafoglalja a tőle eloro­zott területeket. A tanulság meg talán csak annyi, hogy jobb ma egy kismadár a szellőzőakná­ban, mint tegnap egy patkány a lépcsőházban. ■B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents