Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-16 / 190. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 16-. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ THE NEW YORKTIMES Sem tudományos, sem anyagi szempontból nem ér­demes fenntartani a Föld kö­rül keringő Nemzetközi Űrál­lomást (ISS). Az űrsiklóflottát sincs értelme csak az űrállo­más miatt még öt évig üzemel­tetni. Az űrkutatási szakembe­rek csak azzal indokolják az'el­­aggott űrrepülők működteté­sét, hogy be kell fejezni az űr­állomást. A lap szerint meg­kérdőjelezhető, milyen tudo­mányos értéke van a 400 kilo­méteres magasságban keringő ISS-nek. Hozadékát össze sem lehet hasonlítani az űrbe tele­pített teleszkópokéval és az űr­szondákéval.- A legnehezebb keresztrejtvény is könnyebben kibogozható, mint Rusko titokzatos váltóügye (Peter Gossányi rajza) Fordulatot eredményezhet Sólyom László viszonyulása a kettős állampolgárság kérdéséhez r A kölcsönösség jegyében A kisebbségi kérdés meg­oldásának, mely a legeltö­­kéltebb magyarországi tá­mogatás birtokában is el­sősorban a szomszédos ál­lamok közvéleményének alakulásától, a kölcsönös bizalom légkörének meg­szilárdulásától függ, to­vábbra is csak a párbeszéd lehet az alapja. BÍRÓ BÉLA Sólyom László, Magyarország új államelnöke beiktatása után egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy elkötelezze magát a határon tüli magyarok kettős állampolgár­ságának rendezése mellett. A Ma­gyar Távirati Iroda által nyilvános­ságra hozott nyilatkozatában majd a Duna Televíziónak adott interjú­jában világosan kimondta, a kettős állampolgárság a határon túli ma­gyarság legitim igénye, és az euró­pai normákkal jogilag a legkisebb mértékben sem ütközik. „Minden ellenkező híreszteléssel szemben áll - állapította meg a MTI-nyilat­­kozatban -, hogy az EU bármilyen jogi kifogást támaszthatna. Ilyen akadály nem létezik, az unió több tagállamában ismert és alkalma­zott a kettős állampolgárság intéz­ménye.” Mindezt persze eddig is tudtuk, annak ellenére is, hogy némely li­berálisok és szocialisták az eviden­ciát minden lehető eszközzel meg­próbálták elhomályosítani. Persze a liberálisok és a szocialisták közt is akadtak, akik elfogadták a ténye­ket. Kis János vagy Szili Katalin a kettős állampolgárság kérdésének árnyaltabb megközelítése és végső fokon elfogadása mellett érvelt. Az a tény azonban, hogy a köz­társaság elnöke veti fel ismét a kér­dést, aki egy személyben az Alkot­mánybíróság volt elnöke, a Velen­cei Bizottság tagja, német és angol nyelven is publikáló, nemzetközi­leg elismert jogász, a kérdést új megvilágításba helyezheti. Annál is inkább, mivel Sólyom László, bár a kérdés jogi vonatkozásait egyér­telműnek tekinti, szükségesnek látja, hogy az esetleges bel- és szomszédságpolitikai, gazdasági, ideológiai következményeket is el­fogulatlanul és tudományos ala­possággal megvizsgálja, illetve szakértőivel megvizsgáltassa, ma­gyarán a kormánypártok által fel­vetett korábbi kifogásokat is tár­gyilagosan mérlegelje. Ezzel az igénnyel az alapvetően jobboldali indíttatású Sólyom Lász­ló egészen közel kerül az alapvetően liberális indít­tatású Kis János Élet és Iro­dalomban megfogalmazott nézeteihez. Azaz az állam­elnöki állásfoglalás nyo­mán olyan megközelítés­mód lehetősége bontakozik ki, mely a szemben álló politikai tábo­rok erkölcsileg meghatározó sze­mélyiségeinek (s távlatilag talán a teljes politikai nyilvánosságnak) közös kiindulási pontot jelenthet. Mivel a magyarországi politikai csatározások neuralgikus pontja a kulturális és a politikai nemzet fo­galmának szembeállítása, a kettős állampolgárság, mely a szembeállí­tás megszüntetésének a talán leg­hatékonyabb eszköze, lehetőséget teremtene arra is, hogy a magyar politikai közélet közelebb kerüljön a Sólyom László által elnöksége legfontosabb kihívásának tekintett politikai célkitűzés eléréséhez: a pártok közti engesztelhetetlen gyű­lölködés fokozatos felszámolásá­hoz, ahhoz hogy mi, határon túli magyarok többé ne a viszály almá­ja, hanem a magyar államhatá­rokon belüli nemzeti egység vala­miféle kovásza lehessünk. A kisebbségi kérdés megoldásá­nak persze vannak más lehetőségei is, mindenekelőtt a területi és kul­turális autonómiák rendszere. A kétféle megközelítésmód azonban korántsem zárja ki, inkább feltéte­lezi egymást. Mindkettő a magyar­ság és a környező államok többségi népességei közti harmonikus együttműködés, a kölcsönösen elő­nyös megoldások irányába mutat. E pillanatban a kettős állampolgár­ság megvalósításának jobbak az esélyei. A kettős állampolgársággal járó biztonságérzet azonban a ma­ga rendjén fokozatosan oldhatja azokat a görcsöket, melyek a hatá­ron túli magyar közösségek utódál­lamokba való politikai integráció­ját csaknem egy évszázadon át le­hetetlenné tették, illetve megnehe­zítették, az akadályok elhárulásá­val pedig a mély kettős kötődés olyan formái alakulhatnak ki, me­lyek az autonómiák kialakítása elől is elháríthatják a jelenleg legyőzhe­­tetlennek tűnő akadályokat. Ezért Sólyom László megközelí­tésmódja fordulatértékűnek bizo­nyulhat. Ami ezt az álláspontot a korábbi jobboldali megközelítés­módoktól megkülönbözteti, s egye­bek közt a Kis Jánoséhoz közelíti, az az, hogy a kérdést - annak jogi kifogásolhatatlanságára alapozva - nem a többi érintett, illetve érde­kelt fél véleményének figyelmen kí­vül hagyásával, azaz kvázi önké­nyesen, hanem a felek közti egyez­tetésekkel látja rendezhetőnek. „Ebben a kérdésben nem kötelessé­günk az Európai Unióval egyeztet­ni - mondja -, viszont látni kell, hogy nem pusztán jogi kérdésről van szó, s ezért a szomszédos álla­mokkal párbeszédet kell folytat­nunk. Meg kell értetni, hogy miről van szó.” Ez az igény nemcsak méltányos, hanem az egyedül ésszerű is. Hi­szen a kisebbségi kérdés megoldá­sának, amely a legeltökéltebb ma­gyarországi támogatás birtokában is elsősorban a szomszédos államok közvéleményének alakulásától, a kölcsönös bizalom légkörének meg­szilárdulásától függ, továbbra is csak a párbeszéd lehet az alapja. Arról nem'is beszélve, hogy e pillanatban a párbeszéd feltételei a lehető legkedvezőbbek. Ami minket, romániaiakat illet, az egyetértésnek aligha lehet komoly akadálya, hiszen Basescu elnök a választási kampányban, mely el­sősorban a romániai magyarság támogatásának köszönhetően volt sikeres (az RMDSZ által támoga­tott Nastaséval szemben), világo­san a romániai magyarok kettős állampolgársága mellett foglalt ál­lást. Sólyom László tehát ebből a szempontból sincsen egészen egye­dül. A szerző egyetemi tanár, írása a Magyar Hírlapban jelent meg Az államfő a kifogások tárgyilagos mérlegelésé­re is képes. Négyszázezer fiatalt várnak a katolikus világtalálkozóra, amelyet németországi bírálói pápashownak tartanak XVI. Benedek pápa első útja hazájába vezet MTI-HÁTTÉR Négyszázezer katolikus vagy hi­tét kereső fiatalt várnak Kölnbe kétszáz országból a katolikus fiata­lok ma kezdődő világtalálkozójára, amelyre XVI. Benedek pápa is hiva­talos. Ez lesz az első külföldi útja Joseph Ratzinger bajor bíborosnak azóta, hogy XVI. Benedek néven a pápai trónra lépett. A katolikus egyházfőt csütörtökön várják Köln­be, ahol végighajózik a Rajnán, s a fiatalok a partról köszöntik. A több százezer fiatal között több mint há­romezer magyar is lesz, anyaorszá­giak és határon túliak egyaránt.. XVI. Benedek a világtalálkozó előestéjén a Vatikáni Rádiónak adott interjújában azt a reményét fejezte ki, hogy a kölni találkozók „friss lendületet adnak egy öreg kontinensnek”. A pápa fogalmazá­sa szerint, bár széles körben elter­jedt az a felfogás, hogy a kereszté­nyeknek sok parancsolatot és tilal­mat kell tiszteletben tartaniuk, s hogy e terhek nélkül az ember sza­badabb lenne, ő mégis úgy hiszi: nem teher, ha valakit nagy szeretet támogat, gyönyörű dolog keresz­ténynek lenni. Ratzinger pápaként először adott interjút. A rajnai hajóúton kívül XVI. Be­nedek részt vesz a szombati vir­rasztáson, s ő mutat be szentmisét a Köln melletti Marienfelden, egy valamikori külszíni szénfejtő terü­letén, ahova közel egymillió em­bert várnak. XVI. Benedek elláto­gat a kölni zsinagógába is, először fordul elő, hogy pápa külföldi útja során zsinagógát keres fel. A pápai látogatás és a hatalmas tömegek miatt Kölnben a legszigo­rúbb biztonsági intézkedéseket fo­ganatosították, a város légterét állí­tólag radarberendezéssel ellátott AWACS-gép is felügyeli. A rendez­vény költségeit 100 millió euróra becsülik. A katolikus világifjúsági találko­zó gondolata a néhai II. János Pál pápától származik, s Máté evangé­liumából még ő választotta a kölni rendezvény mottóját: „Eljöttünk, hogy hódoljunk neki”. Az első ka­tolikus világifjúsági találkozót 1987-ben Buenos Airesben ren­dezték, az elmúlt években Manila, Párizs, Róma, Toronto fogadta a katolikus fiatalokat. A világtalál­kozók közötti években ifjúsági vi­lágnapot tartanak Rómában. A ka­tolikus világtalálkozónak Német­országban akadnak bírálói is, akik hajlanak a rendezvény pápashow minősítésére. KOMMENTÁR f Uj perzsa nóta JARÁBIK BALÁZS Nem csodálkozom, ha a Közel-Kelettel kapcsolatban bárkinek az aktuális iraki bombamerénylet ugrik be, esetleg a tegnap elkezdett izraeli telepesek gázai „kivonása”. Míg az előbbi állandó(an) fájdalmas műsorszám, utóbbi történelmi jelentősége vitathatatlan. Hát még ha sikeres lesz. Eközben azonban a világ - inkább gyorsan, mint lassan - egy hosszú ideig tartó és nagyhatású konfliktusra rendezkedhet be - Iránban. A muzulmán ország ugyanis a múlt héten elutasította az EU javaslatát atomenergia-programjával kapcsolatban. Bár az EU-javaslatot nem hozták nyilvánosságra, annyi azért kiszivárgott, hogy az unió elismerte volna Irán jogát az atomenergia-programra, de nemet mond az urán dúsítására. Cserébe fűtőanyagot (amelyhez a dúsítás szintén nélkülözhetetlen) és hosszú távú támogatást ígért ahhoz, hogy Irán atomenergia felhasználásával állíthasson elő villanyáramot. Ezzel Irán tehát felmondta a tavaly novemberben Párizsban megkötött megállapodást, amelyben vállalta az urándúsítás felfüggesztését a vita politikai megoldásáig. Pedig a Franciaország, Nagy-Britannia és Németország alkotta EU- triónak már a párizsi megállapodás összetákolása is két évébe került. Az ez év júniusában megválasztott ultrakonzervatív Mahmoud Ahmadinedzsád új iráni elnök azonban ideológiailag remekül kiegészíti az ország vallási és tényleges vezetőjét, Ali Khomeini ajatollahot. Az eddig Khatami elnök által képviselt liberális politikai kiegyensúlyozottságnak valószínűleg vége. Perzsiából új nóta szól. Talán katonai induló. Mivel az EU és az USA is attól tart, hogy Teherán titokban atomfegyver előállítására törekszik, a két éve folyó tárgyalások során egyre közelebb került egymáshoz a két nagyhatalom külpolitikája. Ráadásul az USA teljes támogatásáról biztosította az EU-javaslatot, pedig eddig nem volt hajlandó semmilyen - polgári célokat szolgáló - iráni atomprogramot sem elfogadni. Iráni hatásra (is) az európai diplomaták eddig a legféltettebb gyémántként őrizték az Iránnal folytatott párbeszédet, elsősorban amerikai kollégáik elől. Még mielőtt azonban az EU-USA közös politika beindulhatna, könnyen a múlté lehet. Schröder német kancellár ugyanis a hétvégén megkezdett választási kampányában arra figyelmeztette az USA-t, hogy zárja ki a fegyverhasználatát Iránnal szemben. Ismerve az amerikai haderő teljes lekötöttségét, ez csak arra lehetett jó, hogy Schröder lekoppintsa a három évvel ezelőtti - az iraki helyzettel kapcsolatos - Amerika-ellenes választási kampányát. Akkor az amerikaiak két évig nem álltak szóba vele. Múlt héten Irán beindította a dúsítást, mondván: nemzeti érdek. Ez lehet polgári célzatú, de katonai céloknak is megfelelhet. Az EU rendkívüli ülést hívott össze mára, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ENSZ-hez fordult. A kör bezárult, a gyémánt eltörött. Mi pedig figyeljünk... JEGYZET Kedveském, segítene? KOZSÁR ZSUZSANNA Kedveském, segítene nekem? - hallom egy öreg reszelős hang esengő kérését. A bácsi, úgy hetven év körül, tétován táblá­ból a videokölcsönző polcai kö­zött, riadtan nézi a sok egyfor­ma műanyag dobozt, a giccses, színes címlapokat. Ránézek, hogy megbizonyosodjam felő­le, nekem szólt-e, de ötméteres körzetben nincs senki, az el­adók a pult mögött szőkenős vicceken röhögnek, nem is néznek felénk. Miben segíthe­tek,bácsi kérem? - kérdezem szolidan-szelíden, feledve a harmincöt évemet, elképzelve, hogy gimnazista vagyok még, aki életében először udvarias férfival találkozik. Hát azóta se sűrűn, meg kell hagyni. Tudja, vettem tegnap egy vide­ót, mondja szégyenlősen a bá­csi, mintha valami gyengesé­gen kapnám rajta, valamin, ami nem méltó hozzá, de hát ugye lépést kell tartani a világ­gal. Szeretném most kipróbál­ni, hát kölcsönöznék egy James Bond-filmet. Az eladó .szerint ott van hátul a polcon, azt mondta, akkorák a betűk rajta, hogy egyedül is megta­lálja, tata. Keresgélem, keres­gélem, de mind olyan egyfor­mák. És hiába integetek a pult felé, nem jön ide senki, pedig négyen ácsorognak ott dolog­talanul. Felnézek a polc tetejére, a ro­mantikus szerelmi ponyvához navigálták a bácsit, ezért to­vábbmegyünk, elsuhanva a pornókazetták mellett, az ak­ciófilmek felé. Három film akad, mindhármat előránga­tom, felolvasom a címüket, és hogy milyen hosszúak. A bácsi tétovázik, aztán a legkevésbé hivalkodó fedelűt rakja be a kosárba. És mondja, kedveském, hogy kell azt a masinát használni? Mert mikor kérdeztem azoktól a pultosoktól, azt mondták, ol­vasni csak tud, öregem, nézze meg a használati utasítást. El­magyarázom a csatorna­beállítást, a kazettabetéteit, a tekerést és megállítást. Nem túl gyors tempóban, hogy ne kelljen később félreértéseket tisztázni, csak pontosan, szé­pen, ahogy a csillag megy az égen... már úgyis elkéstem, mindegy. A bácsi bólogat, reszkető kézzel írja fel egy ak­kurátusjegyzetfüzetbe a szá­mára fontosakat, fizet a röhö­­gőknél, aztán együtt megyünk a kijárat felé. Az isten megáld­ja, kedveském, búcsúzik stílu­sához hűen, és érzem, ahogy szemével kísér, amíg be nem fordulok a sarkon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents