Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-13 / 188. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 13. MOZI POZSONY HVIEZDA: Napfényes ország (cseh) szombat, vasárnap 18, 20.15 MLADOSŤ: Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 18 Sin City (amerikai) sz., v. 20 AUPARK- PALACE: Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v. 11.30, 13.14.15.30.16.30.18.19.20.30.21.30 Varázskörhinta (angol-francia) sz., v. 11,13,15,17 Viasztestek (ausztrál-amerikai) sz., v. 19.30, 21.50 Fantasztikus négyes (amerikai-német). sz., v. 11.20, 13.50, 16.10.18.30.20.50 Szerelem sokadik látásra (amerikai) sz., v. 12.10, 15 Rózsaszín regény (cseh) sz., v. 17.20,19.20,21.20 Sin City (amerikai) sz., v. 16, 18.40, 21.10 Madagaszkár (amerikai) sz., v. 14.40, 16.40, 18.40, 20.40 Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v. 15.40, 18.20, 21 Anyád napja (amerikai) sz., v. 14.50, 17.30, 18.10, 19.40, 20.20.21.50 In Good Company (amerikai) sz., v. 15.50 Világok harca (amerikai) sz., v. 15.20,17.40, 21.20 Én, Pán Péter (amerikai) sz., v. 16.50, 20.10 Csodálatos Júlia (magyar-kanadai) sz., v. 14.30, 19.10 PÓLUS - METROPOLIS: Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v. 12, 13.10, 14.20, 15.30, 16.40, 17.50, 19, 20.10, 21.20 Fantasztikus négyes (amerikai-német) sz., v. 13.10,15.15,17.20,19.25,21.30 Anyád napja (amerikai) sz., v. 14.35,19.15,21.15 Sin City (amerikai) sz., v. 13.15, 15.40, 18.05, 20.30 Viasztestek (ausztrál-amerikai) sz., v. 18.45,21 Világok harca (amerikai) sz., v. 13.55,18.55 Millió dolláros bébi (amerikai) sz., v. 16.25, 21.10 Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v. 16.35 Madagaszkár (amerikai) sz., v. 13.30,15.15,17 Varázskörhinta (angol-francia) sz., v. 12.55, 14.40, 16.30 Én, Pán Péter (amerikai) sz., v. 18.30,20.40 KASSA DRUŽBA: Varázskörhinta (angol-francia) sz., v. 16.30 Anyád napja (amerikai) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v. 16,18.15,20.30 ÚSMEV: Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v. 16.30, 19.30 IMPULZ: Horrorra akadva 3 (amerikai) sz., v. 16.15.19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC-AMFITEÁTRUM: Hölgyválasz (amerikai) sz., v. 21GALÁNTA - KERTMOZI: Madagaszkár (amerikai) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: In Good Company (amerikai) sz., v. 19 AMFITEÁTRUM: In Good Company (amerikai) sz., v. 21.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Constantine - A démonvadász (amerikai) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER- SLOVAN: Szahara (amerikai-spanyol) sz., v. 20 PÁTI FÜRDŐ - KERTMOZI: Double zero (francia) sz. 21 Star Wars III. A Sithek bosszúja (amerikai) v. 21VÁGSELLYE - KERTMOZI: A repülő tőrök klánja (kínai-hongkongi) sz., v. 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Rózsaszín regény (cseh) v. 20 LÉVA - JUNIOR: Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v. 18 AMFITEÁTRUM: Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v. 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pata-csata (dél-afrikai-amerikai) sz., v. 16.30 A repülő tőrök klánja (kínai-hongkongi) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: Anyád napja (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v. 11.45,16.30,19.30 A csajom apja ideges (amerikai) sz., v. 14.30 Csontdaráló (amerikai) sz., v. 11.30,13.45,16,18, 20.15 Fantasztikus négyes (amerikai-német) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Lagzi-randi (amerikai) sz., v. 1Z30 Lopakodó (amerikai) sz., v. 13,15.30,17.45, 20 Madagaszkár (amerikai) sz., v. 12,14,16,18.15 Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45, 20 Szahara (amerikai-spanyol) sz., v. 12.15, 14.45,17.15,19.45 Túszdráma (amerikai-német) sz., v. 20 Viasztestek (ausztrál-amerikai) sz., v. 12.45, 15.15, 19.30 Világok harca (amerikai) sz., v. 13,15.15,17.30,19.45 Megnyílt Juhász R. József és Téglás Attila közös kiállítása a dunaszerdahelyi Art MA Galériában Indul a görög aludni Tíz napig meglepő látvány fogadja az Art MA Galéria közönségét. Juhász R. József és Téglás Attila jóvoltából a hagyományos falra helyezhető grafikák, festmények vagy a posztamensre állítható szobrok után most installációk, objektek, vizuális költészeti alkotások és akcióművészetet dokumentáló fotóprintek kerültek bemutatásra. HUSHEGYI GÁBOR Téglás Attila tavaly szerepelt első ízben Dunaszerdahelyen installációval, ám a közönség más munkáit is megtekinthette már, például a komáromi Limes Galériában. Az Art MA legújabb tárlatán egy nagyméretű leporellóval fogadja a látogatót a galéria kertjében, amelynek minden lapján egy-egy betű látható, s ezekből az „Indul a görög aludni” szöveg olvasható össze. Talány a mű, ám a könyvvilágra való utalás felfedi előttünk, hogy a művész napjaink nagy tömegeket szavazásra mozgósító tévéműsoraira, azaz művészetszociológiái jelenségre reflektál könnyed, ironikus stílusban. E mű jól illusztrálja, hogy a ’90-es évek második felében pályára lépett művésznemzedék aktuális társadalmi tartalommal telíti ezt a műfajt, s nem riad vissza a pop-art óta ismert stratégiától, hogy a fogyasztói életmódot- és felszínességet saját eszközeivel bírálja. Tudjuk már, a népképviseleti parlamenti demokrácia sem szeplőtlen. A művészettel viszont még összetettebb a helyzet, hiszen a művészeti minőséget nem lehet népszavazással vagy akár a műkereskedelem profitorientált szemléletével fel- vagy leváltani. A művészeti alkotás értéke, műtörténeti jelentősége nem a nézettségi index és nem a szavazatok mennyiségének függvénye - minden művészeten kívüli szempont erőltetése zsákutcába vezet. Sokszor, sokfelől halljuk, hogy a szabadság, az alkotói én önmegvalósítása ma már korlátlan, sőt azt is állítják, hogy a művészek visszaélnek ezzel a nagy adománnyal. Warhol négy évtizeddel ezelőtt meghirdetett popkultúra-programja - miszerint mindenki lehet művész, illetve sztár - mármár a tökély szintjén látszik megvalósulni a szuper-, a mega- és még ki tudja milyen sztárokat kereső produkciókban. Ha egyesek kételkednének abban, hogy mindez csak átverés, tekintsék meg Téglás Attila és Juhász R. József közös művét, a számítógépként működő ódon írógépet. Kiderül, hogy ebben a látszatdemokráciára, tömeghisztériára és fogyasztói magatartásra fókuszáló felszínes, médiák által uralt világunkban milyen könnyű felfedni a manipulációt. Ami elénk tárul, az korunk tükre. Olyan alkotóktól származik, akik külföldi tapasztalataik révén akár kívülről is szemlélhetik ezt a kommersz és giccs által uralt Új Európát. Juhász R. Józsefet a közönség főképpen költőként, vizuális költőként, performerként és akcióművészként, valamint fesztiválszervezőként ismeri. Juhászról ma már minden túlzás nélkül állítható, hogy a ’80-as évek második felétől aktív formálója volt a csehszlovákiai művészeti életnek. Ezek voltak azok az évek, amikor az installáció műfaja megjelent a húszon- és harmincévesek körében, amikor új művészetstratégiák - pl. a „más kreativitás” művészete - megfogalmazódtak. Juhász az akkoriban jelentős szerepet betöltő Iródia tagjaként paradigmaváltást kezdeményezett a művészetről való gondolkodásban a csehszlovákiai magyar közegben, valamint országos kontextusban új lehetőséget teremtett - nemzetközi fesztivált szervezett, az elsőt a volt Csehszlovákiában - az experimentális, nem hagyományos művészeti eszköztárat alkalmazó alkotók számára. Tevékenysége ennek következtében legalább két szempontból műtörténeti jelentőségű. Szűkebb világunk számára azzal a tanulsággal jár, hogy csak egyetemes művészet létezik, nem alkalmazhatók sajátos regionális vagy kisebbségi kritériumok, a békaperspektíva az önámítás eszköze. Országos jelentőségű tette pedig az akcióművészet és intermedialitás felvállalása a szocialista Csehszlovákiában. E két meghatározó mozzanat eredményezte, hogy Juhász, aki a középnemzedékhez tartozik, már most a 20. századi szlovákiai műtörténet részévé vált. Ez rajta kívül 1945 után csak Jakoby Gyulának, Bartusz Györgynek, Rónai Péternek, Németh Ilonának, Varga Emőkének és Szentpétery Ádámnak sikerült a magyarok közül. Amit Juhásztól most láthatunk, az nem egy új alkotói periódus kezdetét jelenti, hanem „a más kreativitás” jegyében született. Kiállított tárgyai, objektjei bizonyítják, hogy egy gondolat több műfajban, akár különböző művészeti ágak kifejezőeszközeit alkalmazva is megjeleníthető. Ami a tárlaton elénk tárul, az akár a technika történetének újraértelmezéseként is értékelhető. A klasszikus írógép személyi számítógép billentyűzeteként működik, a háztartási gépek pedig az új közegben új funkciót nyernek. Mind a korábbi Juhász-performanszok kellékei ezek, ám ez esetben önálló életre kelnek, preparált objektekké válnak. Egy-egy fotóprint segít abban, hogy láthassuk, miként alkalmazta őket alkotójuk egy másik közegben és műfajban. Az objekteket Juhász korábbi műveinek keresztmetszete egészíti ki, bemutatva egyben azt is, hogy milyen az a művészetszemlélet, amelyet immár három kontinens több mint félszáz országa fogadott el az elmúlt két évtizedben. (Juhász R. József - Téglás Attila, Art MA Galéria, Dunaszerdahely, 2005. 8.10-18.) A Sziget nagyszínpadán fellépők garantáltan megtáncoltatják a tömeget, a Jazz Színpadon, a Bahián vagy a Wan2-n viszont kiszámíthatatlan dolgok történhetnek Az is jól szórakozhat, aki nem csak a zene miatt érkezett JUHÁSZ KATALIN Lehet abban valami, hogy a harmadik napon a legnehezebb, mert nem csak a pénteki történéseket kellene némi jósnői segítséggel papírra vetni, hanem a hétvége programjának is el kell férnie ezen a szűkös helyen. A nagyszínpaddal még könnyű dolgom van, hiszen sem a tavaly nagyot robbantó Basement Jaxx, sem a Wailers, sem pedig a Brand New Heavies nem ronthat el semmit, náluk garantált a tömegtáncoltatás. A világzenészek közül a Zap Mama szívem csücske, róluk talán majd egyszer hosszabban, a francia Les Hurlements d’Léo nevű pörgős-dallamos zenekarra pedig sokan emlékezhetnek négy évvel ezelőttről. A Jazz Színpadon, a Bahián vagy a Wan2-n viszont kiszámíthatatlan dolgok, nagy zenei egymásra találások történhetnek, s jövendölni lehetetlen. Ma például érdemes lesz belehallgatni a Kaltenecker trió legújabb agyeldobásába, mert náluk együtt van az újító, stílusteremtő szándék és a kiemelkedő hangszeres tudás. Közvetlenül utánuk lép fel a Balázs Elemér Group: tagjai a dallamközpontú, népi elemekkel megspékelt dzsessz nagy tudorai. Ennek gyökeres ellentétét műveli a Test Jazz Group nevű fiatal formáció, ők a legmodernebb irányzatok, a trip-hop, a drum’n’bass és az electric boogie ritmusait csempészik dzsesszkísérleteikbe. Vasárnap Berki Tamás érdemel feltétlen figyelmet ezen a színpadon, amelyen egyébként minden éjjel jam session zátja a műsort. Idén a tavalyinál is jobban nyomulnak a franciák, a Szigetre temérdek izgalmas zenekart teleportált a Francia Intézet, olyanokat, mint a múltkor már egekbe emelt Watchaclan vagy a Les Tambours du Bronx. Az ő nevüket főleg az „ütős” zenék kedvelői ismerhetik. Ezek a derék gallok mindenen dobolnak, ami a kezük ügyébe kerül, és ezt immár 18 éve csinálják. Akkora sikerrel, hogy mára a kulturális örökség részei, szerepeltek például a nagy francia forradalom 200. évfordulóján, vagy az Eiffel-torony századik születésnapján. Vasárnapra a Tarace Boulba zenekar megtekintése szerepel a határidőnaplómban, ők a funky és a reggae megbonthatatlan barátságát hirdetik, a rezesbandák előtt is fejet hajtva. Már látom, hogy lesz nagy szaladgálás a helyszínek között, a nagyszínpadon ugyanis ma este a Korn, holnap pedig az utóbbi év legnagyobb brit szenzációja, a Franz Ferdinand lép fel. Ezalatt a metálosok a Saxonra head bange Illetnek, a higgadtabbak pedig Müller Péter Sziámi Seress Rezső-estjét (!) élvezhetik. Aki nem a zenéért jött a fesztiválra, anélkül is remekül szórakozhat a hétvégén, hogy egyetlen koncertet abszolválna. A Moziverzum sátorban egyebek mellett az idei év legjobb animációs filmjeit nézheti meg, az összművészeti helyszínen kiállításokat láthat és beszélgethet képzőművészekkel, divattervezőkkel, írókkal, sőt operarendezőkkel is. Az előadások közül mindenképp figyelmet érdemel Arató László irodalomtörténész tudományos elemzése a Kispál és a Borz dalszövegeiről vagy a klímaváltozás biológiai és társadalmi kihívásairól szóíó előadás, amelyben szól lesz a cunamiról is. A generációs szakadék áthidalására pedig Faludy György a legjobb példa, aki évek óta ellátogat a Szigetre. Idén Para-Kovács Imre beszélget vele, el tetszenek tudni képzelni... A színház- és táncsátor kínálata elképesztő, az egy hét alatt fellép Ladányi Andrea táncszínháza, a Frenák Pál társulat, Bozsik Yvette, a Horváth Csaba-féle világhírű Közép-Európai Táncszínház, ausztrál törzsi táncosok, indiai, kubai, afrikai néptáncosok és a besorolhatatlan kísérletezők a világ minden tájáról. Ezen felül utcaszínházak is szórakoztatják a szigetlakokat, a nap bármely órájában, a hetvenhektáros terület bármely pontján megjelenhetnek hatméteres óriásbábok, egy őrült feltaláló az ő zeppelinjével, zsonglőrök, artisták, kaszkadőrök és más csodabogarak. Tegnap például egy szabályos brazil karneváli menetbe keveredtem, ördög tudja, hogyan. Aztán itt vannak a sportolási lehetőségek, a különböző mászófalak, vízifoci és más extrém játékok, zuhanós-repülős, ügyességi és bátorsági sportépítmények, amelyekről csak működés közben derül ki, mire is szolgálnak valójában. Én e témában nem óhajtok extrém mélységekbe ereszkedni, mert még az ördögk^rékbe sem mertem becsatoltaim magam, pedig az már tíz éve is itt volt. Az óriásjojózást sem a nagyközönség előtt fogom kipróbálni, hanem szépen ellesem a mozdulatokat, aztán majd otthon a sötét parkban. Az időjárást eddig kopogjuk le, bár hétvégére záporokkal és zivatarokkal ijesztgetnek a meteorológusok. A látogatók napi átlaga 50 ezer fő körül mozog, a csúcsforgalom vasárnapra várható. Ki ide belép, hat nyelven üdvözlik hatalmas transzparenseken. „Ahojte!” felirat ugyan nincs, de figyelemreméltóan sok hazánkfia csápol a koncerteken. És akkor még csak a „hangoskodókról” beszélek, akikről kiderült, honnan jöttek... (Somogyi Tibor felvételei) Téglás Attila és Juhász R. József (Somogyi Tibor felvétele. „Sziget-fíling”
