Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-10 / 185. szám, szerda

2Közélet ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 10. RÖVIDEN Öt év után mától szabadlábon R. Szilárd Pozsony. Öt év vizsgálati fogság után ma szabadul a lipótvári fegy­­házból R. Szilárd, a Pápay-gyilkosság egyik vádlottja. Az ügy vádlott­jai közül már csak V. Richárd van rács mögött; őt egyéb bűncselek­mény elkövetésével is gyanúsítják. Anton Jaček, a Nagyszombati Ke­rületi Bíróság elnöke szerint a tárgyalás valószínűleg ősszel folytató­dik; a testület tagjai jelenleg a vaskos vádirat tanulmányozásával vannak elfoglalva. A bírósági procedúra három éve húzódik. (TASR) Nincs döntés a KIA autógyár ügyében Zsolna. A Zsolnai Járásbíróság élhalasztotta a belépési tilalom ki­adását a KIA autógyár területére és annak környékére. Az előzetes in­tézkedésről szóló tárgyalást bizonytalan időre elnapolták. Peter Hrnčiar, a bírósági testület elnöke szerint a bírónőnek a törvény által megszabott harminc napon belül kell döntenie az ügyben. (SITA) Rusko: konfliktust okoz a költségvetés Pozsony. Pavol Rusko, az Új Polgári Szövetség elnöke szerint a 2006-ra tervezett állami költségvetés elfogadásakor feszült légkör várható a. kormánykoalíción belül. „Koalíciós partnereink eleve el­utasították az együttműködést, mivel nem értenek egyet a Szlovák Gázművek széttagolásával, s így a rendkívüli osztalékok kifizetésével sem” - közölte Rusko. Pavol Minárik, a kereszténydemokraták alel­­nöke úgy véli: az ANO-nak liberális pártként sokkal inkább az újra­hasznosítható forrásokkal kellene foglalkoznia. (SITA) Tudtukon kívül lettek ügyfelek a diákok Szene. Tudtán és akaratán kívül vált a ČSOB Nyugdíjbiztosító kli­ensévé a helyi Malom utcai alapiskola néhány volt tanulója. A16 éves gyerekek szülei szerint a nyugdíjbiztosításról szóló szerződésen ha­mis aláírások szerepeltek. Azt állítják: a gyerekek adatait július 1-jén vették nyüvántartásba, majd a Szociális Biztosító tájékoztatása sze­rint 25-én megszüntették a szerződéseket. Az adatok kiszivárogtatá­sáért sem az alapiskola, sem a biztosító nem felelős. (TASR) A Magas-Tátrában már 40 cm hó esett Jasná. Csaknem negyven centiméteres, frissen hullott hó borítja a Magas-Tátra 1600 méter felett elhelyezkedő hegygerinceit. A he­gyi mentők óva intik a turistákat: ne merészkedjenek a hegységek csúcsaira és a hegynyergekre. A turistaösvények csúszósak, a közle­kedés téli felszerelést és beható terepismeretet igényel. (TASR) Az oktatási tárca 300 milliót osztana szét Pozsony. Az oktatási minisztérium felhalmozódott tartalékából, a mintegy 300 millió koronából a tárca javaslata szerint 85 millió koro­nát az ösztönző támogatásokra kellene költeni. Emellett 25 millió ko­ronát adnának a felsőoktatási intézmények színvonalát értékelő ügy­nökségnek, 10-20 millió koronát pedig a magánkézben levő főisko­láknak. Az ellenzéki pártok nem értenek egyet azzal, hogy a tárca tartalékaiból támogassák a nem állami intézményeket. (TASR) Pozsonyban esett a régebbi lakások ára Pozsony. A hazai ingatlanpiac lassan visszatér a megszokott ke­rékvágásába: az öregebb lakótelepi társasházak az elmúlt évek árai­val szemben immár olcsóbban beszerezhetők, mint az újonnan épült lakások. Martin Lazík, az ingatlanügynökségek társaságának főtitká­ra: szerint a házak és lakások négyzetméterenkénti ára egyre inkább helyrajzi és minőségi kérdés. A fővárosban az elmúlt évben 10-15%­­kal csökkent a több évtizeddel ezelőtt épült ingatlanok ára. (S) Drágul a kötelező gépjármű-biztosítás Pozsony. Idén jelentősen, 15-20%-kal drágulhat a kötelező gép­jármű-biztosítás. Ha ez bekövetkezik, akkor az 1300 köbcentiméter alatti kategóriában a biztosítás díja elérheti az 5200 koronát. A vár­ható árugrás oka a tavalyi dömpingárak. Hogy a tényleges áremelés mértéke végül mekkora lesz, az október végéig derül ki. (M, ú) Infláció: júliusban érezhetően estek az élelmiszerárak Idén jobb már nem lesz ÚJ SZÓ.-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Júliusban 0,3 száza­lékkal csökkent az infláció, .ennek köszönhetően a fogyasztói árak éves inflációja a júniusi 2,5 száza­lékról az elmúlt hónapban 2%-ra mérséklődött - tette közzé az ada­tot a Szlovák Statisztikai Hivatal. Összehasonlításul: 2004 júliusá­ban 8,5 százalékon mozgott az éves infláció mértéke. Utoljára 2002 nyarán volt ilyen alacsony a pénzromlás üteme Szlovákiában, mint most. Az elemzőket is meg­lepte a júliusi kedvező adat, ám ar­ra figyelmeztetnek, hogy az év má­­spdik felében ismét meglódul a pénzromlás üteme, mivel ősztől várható a hőszolgáltatás és a lakos­sági földgáz árának jelentős (a gáz esetében várhatóan 22%-os) emel­kedése. Mária Fehérová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a júliusi defláció döntően az élelmi­szerárak esésének következménye. Júniushoz viszonyítva az élelmi­szerárak 1,4 százalékkal mérsék­lődtek (a zöldség ára 9,5%-kal, a gyümölcs 6,9%-kal esett), ellen­ben a hús 0,9%-kal drágult (ezen belül a sertéshús 2,9, ‘a baromfi 2,4%-kal). Júliusban a távközlési és postai szolgáltatások egyenesen 2,2 százalékkal olcsóbbodtak. Ta­valy éves szinten 7,5 százalékos volt az infláció mértéke, a Szlovák Nemzeti Bank július végén 2005-re 3,9 százalékos pénzromlást prog­nosztizált. (č, t) A világ leggyorsabb ütemben dráguló nagyvárosai között több kelet-közép-európai fővárost is találunk Lassan New Yorkot is lehagyhatjuk London. A világ nagyváro­sai közül Tokióban a legdrá­gább az élet, de a tíz legdrá­gább város listáján nyolc európai metropolisz is ta­lálható - írja legfrissebb fel­mérésében az Economist Intelligence Unit (EIU). A legnagyobb mértékben drá­guló fővárosok között talál­juk több kelet-közép-euró­pai főváros mellett Po­zsonyt is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Európát tekintve a norvégiai Os­lóban a legmagasabbak a minden­napi élet költségei - állítja az EIU. Oslo az egy évvel ezelőtt, 2004 ta­vaszán készült felmérés óta a japán Oszakát letaszítva a ranglista má­sodik helyére lépett elő. Ugyancsak nagyot ugrott előre a legdrágább tíz város listáján Reykjavík, Izland fővárosa, amely a tavalyi 8. helye után idén már a 4. legdrágább lett. Ugyanakkor visszaesett a lista első tízes csoportjában Párizs (3.-ról 5. helyre), Koppenhága (5.-ről 6.-ra), és London (6.-ról 8. helyre). Az EIU 131 város átlagos költségszintjét vizsgálta dollárban kifejezve, és a New York-i adatot 100-as indexnek tekintve rangsorolta is őket. Az évente kétszer megjelenő lista ösz­­szeállításának az a célja, hogy se­gítse a külföldön dolgozó cégveze­tők, vállalkozók családi költségve­tésének kialakítását. Leginkább az eurózónán kívül fekvő városok drá­gultak, míg az eurózónában lévő városok visszaestek a listán. Ennek megfelelően az EU-hoz tavaly csat­lakozott, vagy még csatlakozás előtt álló államok legnagyobb váro­sai is drágultak. Prága és Varsó holtversenyben az 55. helyen áll, tehát itt drágább az élet, mint Bos­tonban - a cseh főváros 20 helyet, a lengyel pedig 37 helyet ugrott felfe­lé a listán. Régiós társainál szeré­nyebb mértékben, de Budapest és Pozsony is előrébb lépett a legdrá­gább városok listáján. A magyar fő­város a korábbi 87. helyéről a 75. helyre ugrott, és. olyan városokat előz meg, mint Rio de Janeiro, Bue­nos Aires, Honolulu vagy Atlanta. A 131-es lista végén Teherán és Ma­nila található, (m, h, č) Hely (korábbi hely) Város Ország Index 1(1) Tokió Japán 146 2(3) Oslo Norvégia 142 3(2) Oszaka Japán 140 4(8) Reykjavík Izland 139 5(3) Párizs Franciaország 137 6(5) Koppenhága Dánia 134 7(6) Zürich Svájc 132 8(6) London Egyesült Királyság 130 9(9) Genf Svájc 124 10(11) Helsinki Finnország 122 35 (33) Moszkva Oroszország 100 35 (33) New York Egyesült Államok 100 40 (33) Chicago Egyesült Államok 96 42 (33) Los Angeles Egyesült Államok 95 55(75) Prága Csehország 87 55 (92) Varsó Lengyelország 87 75 (87) Budapest Magyarország 79 82 (92) Pozsony Szlovákia 74 Döntsön a kormány a katonák külföldi bevetéséről Tisztítószerként feltüntetett alkoholt csempésztek be Gyorsan akarunk reagálni Bűnbe esett kilenc vámos ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Döntsön a kormány a szlovák katonák külföldi bevetésé­ről -javasolja a védelmi miniszté­rium. „Az Európai Unió és a NATO gyors reagálású haderőiben részt­vevő szlovák egységek esetében elkerülhetetlen, hogy 3-5 napon belül bevethetőek legyenek hatá­rainkon túl is” - magyarázta Juraj Liška védelmi miniszter a tárca el­képzelését. Szlovákia kötelezte magát, hogy 2008-tól az unió kö­zös haderejének rendelkezésére bocsát egy gépesített zászlóaljat, elképzelhető azonban, hogy en­nek kisebb egységei már korábban is bevethetőek lesznek. Jelenleg a parlament jóváhagyása szükséges harci egységek külföldi bevetésé­hez, Liška szerint ez túl körülmé­nyes és hosszú folyamat, nem felel meg az EU és a NATO elvárásai­nak. A miniszter azt javasolja, hogy a kabinet hatvan napos idő­szakra szólóan eldönthesse a szlo­vák egységek külföldi bevetését, a parlamentnek pedig ugyanennyi idő állna a rendelkezésére ahhoz, hogy a kormány döntését jóvá­hagyja vagy elvesse. Ehhez azon­ban az alkotmány módosítására van szükség, vagyis kell az ellen­zék hozzájárulása is. A javaslat el­fogadása nem egyértelmű. „Tuda­tosítani kell, hogy harci egységek bevetéséről van szó, ezért nem nyújt elég biztosítékot, ha erről csak a kormány; ráadásul csak egyszerű többséggel dönt - mond­ta lapunknak Robert Kaliňák (Smer), a parlament védelmi bi­zottságának elnöke. - Ez a mai po­litikai viszonyok fényében azt je­lentené, hogy elég, ha az SDKÚ és az ANO miniszterei egyetértenek.” Az ellenzéki politikus szerint a gyors reagálású haderőt sem egyik napról a másikra vetnék be, ez ter­vezhető folyamat, ezért a parla­ment is képes dönteni róla. „A kor­mánynak már ma is elég széles ha­tásköre van szlovák katonák kül­földi akcióinak engedélyezésére” - véli Kaliňák. A Smer alelnöke azonban kész megvitatni ezt a kér­dést a parlamentben is. A védelmi minisztérium javaslatát jövő héten tárgyalja a kabinet, (lpj) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel 300 millió koro­nával rövidítette meg az állami költségvetést az a bűnbanda, mely néhány vámossal együttműködve 1999 és 2001 között a hivatalosan deklarált tisztítószerek helyett 98 százalékos alkoholt szállított az or­szágba, s adót természetesen nem fizettek. A korrupcióellenes hivatal 12 személy ellen több gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt tett vádemelési javaslatot. Kilenc volt vámost hivatali jogkörrel való visszaéléssel és kenőpénz elfoga­dásával gyanúsítanak. Mindannyi­­ukat akár 12 évig terjedő szabad­ságvesztésre ítélhetik - tájékoztat­ta lapunkat Jana Pôbišová, a bel­ügyminisztérium kommunikációs osztályának munkatársa. Néhány cég hivatalos képviselői a vámo­sokkal szövetkezve azt színlelték, hogy tisztításra alkalmazható LEATCLEAN 35 és DONESTUP CLUJ vegyszereket importálnak az országba. A vállalkozók főleg Ro­mániából és Horvátországból szál­lították az állítólagos vegyszert, mely után nem kellett adót fizetni, ellenben az alkohol után kellett volna. A vámosok a szállítmányt kenőpénz fejében sorolták át a megfelelő kategóriába. A rendőr­ség 48 000 liter így behozott „vegy­szert” foglalt le, s a szakértői vizs­gálat során kiderült: 98%-os szesz­ről van szó, melyhez kisebb meny­­nyiségű színező anyagot kevertek. A bűnszövetkezet 35 kamionnal szállított alkoholt Szlovákiába, s a be nem fizetett adók révén az or­szágnak 290 millió korona kárt okoztak. A banda főnöke ellen még 2001-ben vádemelési javasla­tot tettek, s akkor 12 gyanúsítottat vizsgálati fogságba helyeztek. Az egyik meggyanúsított vámos kül­földön tartózkodik. „Csaknem 300 tanút kellett kihallgatni, a gyanúsí­tottakat 46 alkalommal kellett szembesíteni, 18 házkutatást haj­tottunk végre. A bandáról Románi­ából, Horvátországból, Oroszor­szágból, Csehországból, Litvániá­ból, Fehéroroszországból, Len­gyelországból és Magyarországból is sikerült információkat gyűjteni” - közölte Pôbišová. (sza) Nem biztos, hogy a frekvenciatanács meghosszabbítja a Markíza magántelevízió működési engedélyét Vajon igent mondanak az ANO szócsövére? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Veszélyben a Markíza televízió, véli néhány elemző. Lapértesülések szerint ugyanis nem biztos, hogy a frekvenciata­nács meghosszabbítja a működési engedélyt további 12 évre, amivel állítólag Pavol Rusko, az ANO el­nöke is tisztában van. Ezért-érte­süléseink szerint - a közelmúlt­ban, amikor a parlament a műsor­szórásról szóló törvénymódosí­tással foglalkozott, s a javaslat az engedélyekről szóló részt is érin­tette, a Markíza egykori főnöke intenzíven lobbizott, nehogy a hozzá közel álló médium számára elfogadhatatlan szabályokat fo­gadjanak el. Sokaknak nem tet­szik, hogy Ruskónak még mindig óriási a befolyása a tévére, és a híradót rendszeresen vádolják el­fogultsággal vagy azzal, az ANO emberei indokolatlanul gyakran szerepelnek benne. Egyesek attól tartanak, a választások közeledté­vel ez csak fokozódni fog, s egyre rafináltabb formában próbálják majd a Markíza segítségével nö­velni az ANO népszerűségét. A Pravda című napilap értesülései szerint ez a magántévé amerikai társtulajdonosait is aggasztja. Rusko a befolyását felesége révén érvényesíti, aki az esti híradó ki­adásvezetője, ezenkívül á pártel­nöknek a riporterek között is van néhány „szövetségese”, akik a po­litikusok egyes kijelentéseit és az eseményeket a „megfelelő” fény­ben tüntetik fel, s helyezik a kí­vánt szövegkörnyezetbe. Minder­re már két amerikai jelentés is rá­mutatott. A működési engedély meghosszabbítása a választások közeledtével politikái csatározá­sok tárgyát képezheti. Agócs Valé­ria, a frekvenciatarrács elnöke la­punknak leszögezte: a politikai nyomásnak nem enged, az általa irányított testület kizárólag a ha­tályos törvényhez tartja magát. Fontos például, hogy mikor kérik az engedély megújítását; a Mar­­kízának az év végéig kell megten­nie. „Egy vidéki rádió esetében pél­dául figyelembe vettük, hogy fél­éves késéssel nyújtották be a kér­vényt. A törvény megszabja, hogy a rádiók és a televíziók esetében, ha multiregionális műsorszolgál­tatóról van szó, a sugárzási enge­dély lejárta előtt legkorábban 20, legkésőbb 19 hónappal be kell ad­ni a kérelmet. Ha ezt lekésik, azt fi­gyelembe kell venni. A Markíza esetében szerintem nem lesz gond, mert annyira odafigyel az ország és a nagypolitika arra, mi történik vele, hogy a.törvényes határidőt be fogják tartani” - részletezte az Új Szónak Agócs Valéria. A tanács legkésőbb a kérvény megérkezésé­től számított 30 napon belül köte­les dönteni. (pr, sza) Mečiar is bábáskodott a születésénél Pozsony. Pavol Rusko egykori társa, Silvia Volzová szerint a Markíza a HZDS „gyermeke”. Vladimír Mečiar mozgalmával főleg Volzová és Viera Rusková állt kapcsolatban; a bizalmasabb viszonyt alátámasztja, hogy Mečiar részt vett Ruskóék esküvőjén. A Markíza engedélyezése érdekében annak idején Ján Slota és más nemzeti pár­ti politikus is közbenjárt. A frekvenciatanács előtt Rusko eltitkolta Volzová létezését, Ľubomír Gregor, a magántévé egykori program­­igazgatója szerint első nekifutásra ezért nem kapta meg a sugárzási engedélyt. Ruskóék fellebbeztek, s nyomást gyakoroltak a tanács tag­jaira, ismerte el később a testület akkori elnöke, Emília Boldišová. 1995 márciusában új tanács jött létre, melyhez Rusko ismét benyúj­totta a kérvényt, és akkor már megkapta a sugárzási engedélyt, (sz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents