Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-06 / 182. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 6. Sólyom László a kettős állampolgárságról: „Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni. Ezt a kérdést rendezni kell... Jogos a határon túli magyarok igénye Mádl Ferenc tegnap átadta a stafétabotot Sólyom Lászlónak (TASR/AFP-felvétel) Uniós javaslatcsomagot adtak át Iránnak Teherán ma ad választ szágnak ez ügyben. „A szomszédos államok részéről tapasztalhatók olyan reakciók is, amelyek azt mu­tatják, sok félreértés és indokolat­lan félelem lehet a kettős állampol­gárság ügye körül. A köztársasági elnöknek, aki az Alkotmány szerint felelősséggel tartozik a határon túli magyarokért, komoly szerepe lehet a tisztázásban. Megválasztásom után minden oldalról megkerestek a határon túli magyar szervezetek vezetői, és támogatásomat kérték törekvéseikhez. Én nagyon fontos­nak tartom, hogy minél előbb talál­kozzunk, függedenül attól, hogy lesz-e Magyar Állandó Értekezlet. Mindegyik határon tüli szervezet vezetőivel tárgyalni szeretnék, Tő­kés Lászlóval éppúgy, mint Markó Bélával, és lehetőleg egy asztal­nál.” Hozzátette: nemzetközi, pél­dául a velencei bizottságában szer­zett tapasztalatai szerint az Európa Tanácsban és az unióban nincs ele­gendő mélységű tájékozottság a közép- és kelet-európai kisebbségi kérdést illetően. „A december 5-i népszavazás legnagyobb problémája az volt, hogy nem tisztázták a kérdést a maga összetettségében. Ha pedig csupán érzelmi alapon vagy a bel­politikai hasznosság szempontjá­ból vetődik fel, akkor annak olyan is lesz az eredménye” - mondta az államfő. Rámutatott arra is, hogy a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság ügyében ő nem dönthet. Az állam külpolitiká­jától függetlenül nem képviselheti ezt a kérdést. „Ügyanakkor a kor­mányzat sem kényszerítheti a köz­­társasági elnököt arra, hogy olyas­mit képviseljen, amivel nem ért egyet” - fűzte hozzá. dezéseket, márpedig az atom­energia békés célú felhasználásá­ra joga van. „Még ha javaslataik értelmében nem újítható is fel a munka Iszfahánban, mi felújítjuk azt” - mondta tegnap újságírók­nak Hoszein Muszavian, az EU képviselőivel tárgyaló iráni kül­döttség szóvivője. A külügyi szó­vivő viszont később a teheráni te­levízióban úgy fogalmazott az EU- javaslatok tanulmányozásával kapcsolatban, hogy „egy-két na­pot adunk még magunknak, azu­tán döntünk. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter a nap folyamán ambiciózusnak és nagyvonalú­nak nevezte a tegnap átadott ja­vaslatcsomagot, hozzáfűzve: „készek vagyunk még a békés iráni atomprogram támogatásá­ra is”. (MTI, TASR) RÖVIDEN Amerikai-kínai egyetértés Washington. Az USA mel­lett Kína is ellenzi az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsának kibővítését, s közösen lépnek fel az ezt célzó kezdeményezé­sek elhárítására. Ezt a kínai ENSZ-nagykövet közölte, hoz­zátéve: a kínai-amerikai meg­állapodás azután született meg, hogy egyeztetett John Boltonnal, az USA napokban kinevezett ENSZ-nagyköveté­­vel. Richard Grenell, az ameri­kai ENSZ-misszió szóvivője megerősítette: Washington és Peking osztja azt a véleményt, hogy a BT kibővítése nem idő­szerű. Az esedeges új BT-ta­­gokról ugyanis a nemzetközi közösséget élesen megosztó vita folyik, amely veszélyezteti a világszervezet elhatározott reformját. (MTI) Hivatali optimizmus Peking. Az amerikai főtár­gyaló még bízik abban, hogy egyezségre lehet jutni az észak-koreai küldöttséggel azon a pekingi hathatalmi tár­gyalássorozaton, amelyen öt ország képviselői igyekeznek Phenjant rávenni atomprog­ramjának feladására. Tegnap volt a tárgyalások 11. napja, s Christopher Hill reggel nyilat­kozott. Azt mondta, eltökélt szándéka, hogy Észak-Koreát megegyezésre bírja. A dél-ko­reai delegáció vezetője felve­tette annak lehetőségét, hogy a résztvevők egy olyan új egyezménytervezetet készítse­nek, amely elviekben az észak­koreai nukleáris program fel­számolását célzó tárgyalások folytatásához vezetne. Kim Kje Gvan észak-koreai főtárgyaló viszont előzőleg úgy véleke­dett, a mostani tárgyalási for­duló holtpontra jutott. (MTI) Christopher Hill minden­képpen eredményt szeretne felmutatni (Reuters) Zavargások Belfastban Dublin. Legalább 40 rendőr megsebesült a tegnapra virra­dóra lezajlott belfasti zavargá­sokban. Az összecsapások azu­tán törtek ki, hogy a rendőrség hat személyt letartóztatott há­rom férfi közelmúltbeli meg­gyilkolása kapcsán. A gyilkos­ságok az észak-írországi, a brit uralom fenntartását akaró protestáns szélsőségesek közti leszámolások sorába illeszked­nek. A zavargások során több járművet, köztük egy autó­buszt, elloptak és felgyújtot­tak. A tüntetők benzines palac­kokkal dobálták a rendőröket, sőt, még egy kézigránátot is hajítottak rájuk. 2000 óta húsz embert öltek meg a különböző angolbarát csoportok közti belháborúban. (MTI) tegnap Sólyom László új köztársasági elnök, aki Mádl Ferencet váltotta a legfőbb közjogi méltóság posztján. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Az állam nem én vagyok, és nem mi, az állam vezetői vagyunk, a magyar állam alkotója a magyar nép” - mondta a hivatalba lépése alkalmával rendezett ünnepségen a Sándor-palota Tükörtermében Sólyom László. A 63 éves jogász­­professzor a hazaszeretet jegyében „kollegiális bizalommal” fordult a megjelent magyar állami vezetők­höz, valamint a külföldi államok képviseletében megjelent Juliusz Janusz apostoli nunciushoz, és azt kérte, működjenek együtt vele. Ki­jelentette: azt szeremé, ha elnöksé­ge alatt vissza lehetne állítani az olyan fogalmak becsületét, mint a haza, a tisztesség és a hűség. A rendszerváltás utáni köztársaság harmadik elnöke köszönő szavai­ban - a vendégek között helyet fog­laló Göncz Árpád és a beszédet mondott Mádl Ferenc jelenlétében - örömét fejezte ki, hogy ilyen elő­dök nyomába léphet. A közügyekben való nagy jártas­ságát megfontolva választotta meg államfőnek Sólyom Lászlót az Or­szággyűlés - mondta Mádl Ferenc leköszönt köztársasági elnök az ün­nepségen. A palament 2005. június 7-én abban a tudatban választotta meg Sólyom Lászlót, hogy az új ál­lamfő elkötelezett az ország, a nép, a nemzet, az alkotmány, a demok­rácia mellett - hangsúlyozta. London. Új jogi keretek fogják szabályozni a kitoloncolást Nagy- Britanniában, hogy hatékonyan le­hessen alkalmazni őket a terroris­ták elleni küzdelemben. Ezt Tony Blair brit kormányfő jelentette be tegnapi sajtóértekezletén. A mene­dékjogot is szigorítják ugyanebben a szellemben. Az emberi jogok brit szabályozá­sa jelenleg az emberi jogok euró­pai egyezményén alapul, de a kor­mány módosításokat tervez, hogy megkönnyítse a terrorizmusra u­­szítók kitoloncolását - közölte Blair. Az említett emberi jogi egyezmény részeseként London nem adhat ki terhelteket olyan or­szágokba, ahol kínzás vagy halál­­büntetés fenyegeti őket. „Senkinek Sfaram/Jeruzsálem. Készült­ségbe helyezték az izraeli bizton­sági erőket tegnap, az előző napi négyes gyilkosság áldozatai dél­utáni temetésének idejére. A kor­mány az arabok indulatainak el­szabadulásától tartott. A Hamász szélsőséges palesztin szervezet is - a tűzszünet ellenére - megtor­lással fenyegetőzött, de izraeli biz­tonsági illetékesek is figyelmeztet­tek: zsidó szélsőségesek megtá­madhatnak palesztin vagy izraeli Az új köztársasági elnök a mai politikai közélettől eltérő magatar­tást kíván megjeleníteni. MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: a köztársasági elnök valódi súlyát morális fellépése adja meg. A ket­tős állampolgárságról kijelentette, azt meg kell oldani, mert a határon túli magyarok jogos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Sze­rinte kellő szakmai előkészítés után kell ismét foglalkozni az ügy­gyei; s a szomszédos államokkal is ne legyen kétsége afelől, hogy a já­tékszabályok változóban vannak” - mondta, ígéretet téve arra, hogy lecsapnak a muszlim ifjakat radi­­kalizáló szélsőségesekre. Elsősor­ban a gyűlöletre uszító muzulmán prédikátorok, erőszakos cselekmé­nyeket pénzelő honlapok és köny­vesboltok állnak a tervezett intéz­kedések célkeresztjében. Blair még az év végéig keresztülvinne a par­lamenten egy új szabályozást, amely büntetné a terrorizmusra való közvetett felbujtást, lehetővé téve a terrorcselekményeket ma­gasztaló s a muszlim fiatalokat tév­útra vivő iszlámista hitszónokok­kal szembeni fellépést. Az új jogi szabályozásban tényállásként je­lenne meg a terrorista műveletek­re való kiképzés, történjék az akár Nagy-Britanniában, akár külföl­arab célpontokat, így próbálva meg annyira feszültté tenni a hely­zetet, hogy lehetetlenné váljék a Gázai övezet zsidó telepeinek kü­szöbönálló kiürítése. Hírügynök­ségi jelentések szerint az izraeli arabok általános sztrájkra is ké­szülnek. Csütörtökön négy izraeli arabot agyonlőtt, tizenhármat pedig megsebesített egy katonaruhát vi­selő zsidó telepes egy izraeli autó­buszon, miután összeszólalkozott a busz arab utasaival a küszöbön­­álló gázai övezeti kivonulásról. A meg lehet értetni: a kisebbségben élő magyaroknak adandó kettős ál­lampolgárság nem jár semmilyen negatív következménnyel számuk­ra sem. „Minden ellenkező híresz­teléssel szemben nem áll, hogy az EU bármilyen jogi kifogást tá­maszthatna. Ilyen akadály nem lé­tezik, az unió több tagállamában is­mert és alkalmazott a kettős állam­­polgárság intézménye.” Szerinte a határon túli magyarok igénylik a kettős állampolgárságot, a kérdés napirenden van, különféle politikai dön. Az elképzelés szerint önálló bűncselekmény formáját öltené a terrorista cselekményekre való előkészület is. Az intézkedéscso­mag részeként Nagy-Britanniában betiltják a Közép-Ázsiában - saját bevallása szerint békés eszközök­kel - iszlám kalifátus megteremté­sén fáradozó Hizb ut-Tahrír szer­vezetet és a 2001. szeptember Il-i egyesült államokbeli terrortáma­dásokat üdvözlő - azóta megszűnt - al-Muhajiroun (al-Muhadzsírún) csoport utódszervezetét. A brit rendőrség vádat emelt két nő - a 28 éves Yeshshiembet Girma és a 21 éves Muluemebet Girma - ellen a terrorizmusellenes törvény értelmében amiatt, hogy nem nyújtottak tájékoztatást a rendőr­ségnek a két héttel ezelőtti me­rényletkísérletek után. támadót a helyszínen meglincsel­te a merénylet miatt magából ki­kelt tömeg. Ariel Sáron izraeli mi­niszterelnök elítélte és egy vér­szomjas terrorista alávaló tettének nevezte a vérfürdőt, amely 1990 óta a legvéresebb izraeli arabok ellen elkövetett támadás volt. Giedon Ezra közbiztonsági mi­niszter borzalmas terrorista me­rényletnek mondta a buszon tör­ténteket. A katonaruhát viselő, szakállas fiatalember az arabok lakta észak­izraeli Sefáram városánál szállt fel ígéretek hangzottak el, és jelenleg is folynak előkészítő munkálatok. „Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni. Ezt a kérdést ren­dezni kell, hiszen jogos igények vannak. A megoldáshoz azonban az alapoktól újrakezdett szakmai alapozás szükséges, továbbá tár­gyalások az összes érdekelttel. Eb­ben a kérdésben nem kötelessé­günk az EU-val egyeztetni...”,A to­vábbiakban aláhúzta, hogy a szom­szédos államokkal politikai párbe­szédet kell folytatnia Magyaror-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Brüsszel. Irán ma ad választ azokra a javaslatokra, amelyekben az Európai Unió arra kéri, hogy ne újítsa fel nukleáris tevékenységét. Az unió nevében a teheráni brit, francia és német nagykövet tegnap nyújtotta át az iráni külügyminisztériumban az indítványcsomagot, amelyben az EU együttműködést javasol a nuk­leáris program feladása fejében. Első reagálásában Irán közölte, hogy újrakezdi az urániumá­talakítást iszfaháni atomlétesít­ményében, függetlenül azoktól az ösztönzőktől, amelyekkel az EU rá akarja venni nukleáris tevé­kenységének leállítására. Egy irá­ni illetékes azzal érvelt, hogy áramtermelés céljából kívánják újra beindítani nukleáris beren­a Haifába tartó távolsági buszra, és kisvártatva tüzet nyitott. A média szerint a Jordán nyugati partvidé­kének egyik legszélsőségesebb zsi­dó telepéről való volt. A telepet az 1990-ben New Yorkban megölt Kahane rabbi követői irányítják, akik azt vallják, hogy az arabokat ki kell toloncolni Izraelből és Ciszjor­­dániából. (MTI, SITA) Sáron pisztollyal a párnája alatt alszik Jeruzsálem. Csőre töltött pisztollyal a párnája alatt alszik Ariel Sáron izraeli kormányfő a gázai kivonulási tervével szembeforduló szélsőségesek fenyegetései miatt - állította tegnap a Maariv. A lap úgy tudja, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat a közelmúltban több, Saronnak szóló fenyegetésről is tudomást szerzett. Legutóbb szélső­séges rabbik a 77 éves kormányfő haláláért imádkoztak. (MTI) Tony Blair jogi változásokat hirdetett meg a terrorizmus elleni harc jegyében Könnyebb lesz a kitoloncolás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Arabokra nyitott tüzet egy buszon a zsidó kiskatona - lehetetlenné akarják tenni a Gázai övezetben létesített telepek kiürítését Készültség Izraelben a csütörtöki négyes gyilkosság miatt ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents