Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-06 / 182. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az amerikai kormány bizal­mas jelentései a július 7-i lon­doni terrormerényletek után arra utalnak, hogy az al-Kaida terrorhálózat ismét az Egyesült Államokat. veszi célba, főleg öngyilkos merényletekkel - ír­ta a tegnapi The New York Times. A jelentések szerint az al-Kaida kész lecsapni az USA- ra, „aláásni az amerikai bizton­ságot, és ártani a gazdaság­nak”. Egy másik jelentés elis­meri: nem rendelkeznek olyan információval, amely azt bizo­nyítaná, hogy küszöbönállna egy támadás az USA ellen, vagy hogy al-Kaida-ügynökök érkeztek volna az országba. HÉTVÉG(R)E Burkolatszaggatás a világűrben Űrhajót építeni, űrprogra­mot fenntartani nagyon drága dolog. Ezt mindenki tudja. Az oroszok szépen lassan feladták a dolgot, s a kilencvenes évek végén úgy tűnt, már csak az amerikai­aké az űr. Lassan meg kezd úgy kinézni, hogy már az övéké sem. Majd a kínaiaké. NAGYANDRÁS Az, ami az elmúlt hónapokban a Discovery űrsiklóval kapcsolatban történt, kész kabaré. Az űrhajó, il­letve elődjének mérnökei a nyolc­vanas évek során egy csodálatos gépet alkottak, hiszen addig sem­milyen űrt megjárt járművet nem lehetett újra fellőni. De azóta, ugye eltelt több mint húsz év, s látható­an recseg, ropog az egész rendszer. Leginkább meg a szerencsétlen űr­hajó, bár ez, ugye nem az első. Az amerikaiak meg igazán egy birka­türelmű nemzet kell legyenek, mert ott meg nem izgat senkit, hogy a közel 2 milliárd dollárba kerülő projekt sikere vagy sikerte­lensége azon múlik, hogy az egyik, az űrben lebegő űrhajós le tudja-e szaggatni a hőálló burokból kiálló kisebb darabot. Kézzel vagy kisfű­­résszel, ez már nem lényeges. De azért mindenképpen ciki, vagyis kellemetlen. Most meg mindenki a NASA-n röhög. Fellőtték a Discoveryt, majd amikor előjöttek újra a gondok, akkor bejelentették, slussz-passz, most már komolyan lezárják ezt az űrsiklós programot. De azért a biztonság kedvéért még megpróbálják lehozni a legénysé­get. Még szép. A programnak ere­detileg a „Return to flight” nevet adták, ami magyarul a legjobban „visszatérés a repüléshez”-nek for­dítható. Hát nem tartott túl sokáig. Az amerikaiaknak egyébként sincs túl nagy szerencséjük ezekkel a ne­vekkel. Emlékszik még valaki arra, hogy az iraki hadműveletnek ere­detileg a Végtelen Igazság nevet akarták adni? Nem is olyan régen, az egyik amerikai sci-fi filmben még gúnyt űztek az oroszokból és a MIR-ből, amely azóta már szépen le lett szedve az űrből. A jelenet lényege annyi volt, hogy az ügyes, jól fel­szerelt amerikaiak hiper-szuper űrhajójukkal megálltak a MIR-en egy pillanatra, ahol egy ápolatlan, szakadt külsejű orosz várta őket, s maga az űrállomás is a szétesés szélén állt. Ehhez képest most meg úgy tűnik, hogy az amerikai­aknak lassan elfogynak az űrsik­lóik, amelyekkel az ISS nemzetkö­zi űrállomásra fel lehetne vinni valakit, így a végén komolyan csak az oroszok lesznek képesek lehozni a nemzetközi legénysé­get. S akkor ki lehetne akasztani a nemzetközi űrállomásra a „Mű­szaki okok miatt meghatározatlan időre zárva” táblát. A szeptemberi németországi parlamenti választások előtt bakik sorát követik el az ellenzék vezető képviselői Bruttó vagy nettó, avagy Merkel nem remekel Angela Merkel: Csengettek Gerhard Schrödernek. Azonban ha a CDU kancellárjelöltje folytatja bakiparádéját, akkor az ellenzéki pártnál is megnyomhatják a vészcsengőt. (Képarchívum) MTI-HÍR A német kereszténydemokraták (CDU) augusztus első hetében két méretes öngólt lőttek saját hálójuk­ba a választási hadjárat során, ami talán nem segíti győzelemre a je­lenleg vesztésre álló berlini koalíci­ót, ám ahhoz elegendő lehet, hogy a vármái jóval szorosabb verseny­ben alakuljon ki a szeptember 18- ra 'várt parlamenti választások eredménye. Az első bakit - ráadá­sul kétszer is - a CDU kancelláije­­löltje követte el. Angela Merkel előbb az ARD televíziónak adott in­terjúban, majd a Bunte magazin munkatársával beszélgetve keverte össze a bruttó és nettó fogalmát. Szavai szerint az uniópártok - vá­lasztási győzelmük esetén - 2 szá­zalékkal mérsékelnék a munkanél­küliségi biztosításra levont járulék mértékét, „ami 1 százalékkal ma­gasabb bruttó bért jelentene a munkavállalóknak”. A kormánypártok persze élve­zettel csaptak le az ARD és a CDU honlapján utólag korrigált mon­datra. Hans Eichel pénzügymi­niszter (SPD) szerint Merkel ké­pességeit nyilvánvalóan megha­ladják a költségvetési és pénzügyi politika fogalmai. Reinhard Büti­­kofer, a Zöldek társelnöke pedig - a kancellár és a konzervatív kan­cellárjelölt egyetlen tv-párbajára célozva - kijelentette: „Két tv-vita jobb lett volna: az elsőben Merkel magyarázatot kaphatott volna a bruttó, a másodikban pedig a net­tó bér fogalmára.” Joachim Poss, az SPD alsóházi frakciójának el­nökhelyettese szerint „1 Merkel je­lenti a távolságot két baklövés kö­zött”. Az amúgy természettudományi végzettségű (fizikus) Merkel pályá­ja kezdetén sem tűnt ki képességei­vel. Erre enged következtetni az a nemrég kiderült tény, hogy friss diplomásként, még a 70-es évek vé­gén megpályázott egy tanársegédi állást az ilmenaui műszaki egyete­men - sikertelenül. A hölgy ezt utó­lag azzal magyarázza, hogy felvé­telét az állambiztonsági szolgálat, a Stasi fúrta meg, nem éppen opti­mális káderlapja miatt (Merkel ap­ja evangélikus lelkész volt). írásos nyoma azonban nincs ennek. A másik CDU-öngól a branden­burgi tartományi nagykoalíció (SPD-CDU) belügyminiszterének a nevéhez fűződik. A tragikus fin­­kenheerdi kilencszeres csecsemő­gyilkosság kapcsán Jörg Schön­bohm olyan kijelentésre ragadtatta magát, amely még CDU-körökben is fejcsóválást és helytelenítést vál­tott ki. Az egykori tábornok szavai szerint az elvadult, elsivárosodott keletnémet állapotok gyökere a ke­letnémet kommunista rendszer alatt kikényszerített elprolisodás­­ban keresendő; a kollektivizálással kiveszett az ottani emberekből a tu­lajdonért és az értékteremtésért ér­zett felelősség. Wolfgang Böhmer, a szomszédos Szász-Anhalt tarto­mány kereszténydemokrata mi­niszterelnöke megdöbbent Schönbohm nyilatkozatán, és le­szögezte: az efféle kijelentések alaptalanok, és semmi közük a tra­gikus gyilkosságokhoz. A türingiai CDU-szervezet főtitkára, Mike Mohring úgy vélte: kijelentésével Schönbohm diszkvalifikálta magát arra, hogy tisztséget viseljen a szö­vetségi kormányban. Lothar Bisky, az újabban magát Baloldali Pártnak nevező Demok­ratikus Szocializmus Pártjának (PDS) elnöke rámutatott: Schön­bohm szavai a kelet-németországi helyzet teljes félreismeréséről ta­núskodnak, emellett a hideghábo­rú felélesztését célozzák. Friss fel­mérések szerint a Baloldali Párt im­már a legerősebb tényezővé vált a keleti tartományokban: 34 száza­lék körül mozgó népszerűsége meghaladja a CDU-ét is - igaz, or­szágosan csupán 12 százalékra szá­míthat a július végi kimutatás sze­rint. Ám azóta elhangzottak a fenti „bakik”, miáltal gyaníthatóan to­vább apadt a CDU népszerűségi in­dexe, s alkalmasint nőtt a Baloldali Párté. A szavazásig ugyan bő egy hónap még hátravan, de azt jól tud­ják a CDU pártközpontjában is: or­szágos választásokat megnyerni a keleti tartományokban nem lehet - elveszíteni annál inkább. VENDÉGKOMMENTÁR Fusera BODNÁR GYULA Nem létezik, hogy annyi természeti katasztrófa sújtsa földgolyón­kat, mint amennyit a tévéhíradók produkálnak naponta - hitetlen­kedtem imigyen még néhány esztendővel ezelőtt. Rá kellett azon­ban döbbennem, tudósokat is hallván a klímaváltozás okainak és következményeinek tárgyában, ebben az esetben sem a kakas éb­reszti a hajnalt. Az pedig véletlen egybeesés csupán, hogy a szenzá­ciót kereső, héja természetű kereskedelmi csatornák elterjedésével párhuzamosan valóban egyre gyakrabban törnek pusztító elemek erre a mi - manapság már nyugodtan mondhatjuk, pejoratív mel­­lékzönge nélkül - sárgolyónkra. Nem elég, hogy mindennap azzal kezdődik az esti műsor, na akkor lássuk, ma mi rohant bele mibe, ki hol robbantott, vízágyúzott, ütött vagy gyilkolt, ki vagy mi zuhant le, egyszer csak hatalmas hullámok, kiáradt folyók érkéznek a kép­ernyőre, mindent visz a víz, dönt romba a tomboló szélvész. Thai­föld, Florida, Bombay, Kína, Románia. Tájainkon hegyi és síkvidéki falvakban helyből átugorható patakok duzzadnak pillanatok alatt folyónyivá, sodorva magukkal házat, hidat, állatot. Persze, az em­ber sír. És gyászol. Sírva ballag haza földjéről a földműves is, akinek jég verte el a kukoricáját, melynek növekedéséhez erejét, pénzét adta, s amely tegnap még bőséges termést ígért. Ezek mellett a kivédhetetlen természeti csapások mellett eltörpül­ni látszanak az olyan helyzetek, amikor egy-egy kiadósabb felhő­­szakadás után még a csatornahálózattal rendelkező településeken is lakásokat, pincéket önt el a víz. Okozhat ez hasonló fájdalmat, az meg egyenesen dühöt gerjeszt a lakótelepi emberben, amikor az ablakrámák mentén utat talál befelé az eső, a párkány alatt pa­takokban ömlik a víz konyhába, szobába. De nemcsak a régebbi panelházakban ázik be sok lakás, s folyik be a tetők résein át a lép­csőházakba a víz, ahogy azt egy hírben olvashattuk a héten, ha­nem az utóbbi években átadott, korántsem olcsó társasházakba, il­letve az új bérlakásokba ugyanúgy. A „létező szocializmusban” vagy kilopták az anyagot a közlétesítményből, vagy döntötték bele nyakló nélkül. így történhetett meg, hogy bizonyos idő múlván el­indult egy-egy épület, mint ama híres bakterház, ugyanakkor má­sok, például némely „csinzsákok”, napjainkban is erődítmény be­nyomását keltik. Ezzel szemben mostanság aligha állítható, hogy pazarolnának a magáncégként működő építőtársaságok, az utolsó szögre odafigyelnek, és - tisztelet a kivételnek - olykor a beruhá­zóval vagy a tervezővel összekacsintva, inkább mintha igyekezné­nek kispórolni az anyagot a panelházakból, ami természetesen a tér - fürdőszoba, vécé, lépcsőház, pincehelyiség - szűkítését is ma­ga után vonja. És aminek következtében a rések, repedések kelet­keznek. Tegyük hozzá, az elnagyolt munka „eredményeként” is. Egy szó, mint száz, lehet, hogy üvegpalotákat már tudunk építeni, vízhadanokat, de lakótömböket még nem. Tudom, a Discovery sem sikerült tökéletesre, noha nem akárkik tervezték és építették az űrrepülőt. A hővédő csempék körül keletkezett hibáfazonban gyorsan kijavította a legénység - fent az űrben. Mifelénk, itt lent a földön, meg csak ömlik be a víz azokon a fránya réseken, melyek közül a polgár - aki egyébként a bérleti díj mellett havonta fizet a javítási alapba is - igyekszik eltávolítani a kisebbeket a „csináld magad!” mozgalom hagyományait követve. De ki tömi be a na­gyobb hézagokat? JEGYZET Technósnak kinézni JUHÁSZ KATALIN A cseh-szlovák államhatáron dolgozó egyenruhásokat az utóbbi napokban képtelenül nehéz feladat elé állították. Sokkal bonyolultabb dolguk van, mint azoknak a cseh rend­őröknek, akik könnygázzal és petárdákkal rohanták le a Czechtek nevű összejövetel résztvevőit. Nekik megmond­ták, hogy hajrá, ne kíméld a technós csürhét, a potenciális bűnözőket, akik illegálisan me­részelnek táncolni egy mezőn. Arról már nem a kommandó­sok tehetnek, hogy a gondos feladat-végrehajtásból a forra­dalom utáni legnagyobb nép­tüntetés lett, és a liberális ér­zelmű csehek nem hagyják el­sumákolni az ügyet. Már a ret­tenthetetlen belügyminiszter is elismerte: egyesek bizony el­vesztették a fejüket ott a réten. Mostanában minden szem a ha­tárra szegeződik, a szlovák ha­tósági emberek szigorú arccal mondták a kamerába, hogy techno-rajongóknak kinéző fia­talok nem léphetnek be az or­szágba. Az engedély nélküli táncolás ugyanis immár hagyo­mányosan Szlovákiában szokott folytatódni, minden évben más helyszínen, ahol nyilván egy csomó gonosztevő gyűlik össze, és ördög tudja, mit terveznek. Nehéz lenne itt, ezen a kis he­lyen elmagyarázni az underground technós életér­zést, amely leginkább a hajdani hippik non-komformista, sza­badságközpontú felfogásához hasonlít. Szponzorok, hirdetők és belépti díj nélkül összejönni egy erdőben vagy egy mezőn, és táncolni hajnalig erre a külö­nös, monoton, minimalista ze­nére. Egyszer engem is hívtak a kassai parkerdőbe egy hasonló titkos bulira, az illető suttogva beszélt, szinte katonai stratéga­ként mutatta a térképen a ko­ordinátákat, és felhívta a fi­gyelmet a rizikófaktorokra is. (Ha meghallod a szirénát, me­nekülj!) Beijedtem, nem men­tem el, pedig állítólag remekül sikerült a buli', nem találták meg őket a rendőrök. Remé­lem, nem nézek ki technósnak, futott át az agyamon a minap, és gyorsan tükörbe néztem. Á, talán nem, hála istennek! A jö­vő héten ugyanis külföldre ké­szülök. Nem hiányzik az a her­cehurca a határon! Ü (Peter Gossányi rajza)- Képviselő úr, mit keres maga itt, ahol egyetlen cápa sincs?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents