Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-06 / 182. szám, szombat
/ Magyar fizikusok is szorgalmazták az amerikai atomprogram beindítását, hogy megelőzzék a nácikat. Mikor kiderült, hogy aggodalmuk okafogyott, már elindult a lavina ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 6. IMPORTS Az elrettentés döbbenetes Ma is mementóként áll a cseh J. Letzel által tervezett egykori ipari palota, mely 150 m-re az epicentrumtól túlélte az atomrobbanást ára: Hirosima és Nagaszaki Albert Einstein és Szilárd Leó (jobbra) mélyen megbánták, hogy az amerikai elnököt az atomprogram beindítására buzdították Emberi ésszel nehezen fogható fel az iszonyatos tragédia, amelyet egyetlen bomba ledobása okozott: a pillanat töredéke alatt százötvenezer ember tűnt el a föld színéről, további százezer hamarosan követte őket a kínhalálba, és másfélszázezren maradandó sérüléseket szenvedtek. Az időpont: 1945. augusztus 6-a. A helyszín: Hirosima, Japán egyik legcsodálatosabb városa. OZOGÁNYERNŐ A kataklizma ezzel nem ért véget: mindössze három napot kellett várni, hogy Nagaszaki is romhalmazzá - változzon. Ugyancsak egyetlen bomba miatt. Azóta is sokszor felvetődött a kérdés: menynyire volt szükségszerű e két város pusztulása, vajon miért került sor egyáltalán annak az iszonyatos fegyvernek a kifejlesztésére, amelytől a legjobban retteg az emberiség? Elöljáróban meg kell jegyeznünk: Japánnak semmi köze nem volt az atombomba megszületéséhez. Sőt, még csak nem is ellene kívánták beverni. Hogy mégis ez történt, az egy világpolitikai játszma végjátéka. Magyar tudósok a történelem sodrában Szilárd Leó a múlt század harmincas éveiben a modern fizika egyik vezéregyéniségének számított. Annyira nagy tekintélye viszont nem volt, hogy a legnagyobbal, Emest Rutherforddal, az atomfizika élő klasszikusával eredményesen szembe szállhasson. 1934- ben ugyanis Rutherford az atommaghasadásról tartott előadást, amelynek végkövetkeztetéseként kijelentette, hogy mindazok, akik abban hisznek, hogy ezen az úton nagymennyiségű energia nyerhető, egyszerű holdkórosok. Szilárd Leó értesülve Rutherford véleményéről, felkereste őt hivatali dolgozószobájában, hogy meggyőzze, mekkorát tévedett. A rövidre sikeredett párbeszéd végén a fizika élő klasszikusa egyszerűen kidobta a magyar származású tudóst. Szilárd nem adta fel: szabadalmaztatta a láncreakcióról szóló találmányát, amelyet először az angol hadügyminisztériumnak ajánlott fel, de mivel nem voltak hajlandók a szabadalmat titkosítani, átment az admiralitáshoz, ott eleget tettek e különös kérésnek. Szilárd ugyanis attól rettegett, hogy a németek megneszelik az ügyet, és nekiállnak az atombomba gyártásának. Ne feledjük: ekkor már egy éve Adolf Hider volt hatalmon. Szilárd Leó legnagyobb megdöbbenésére 1938 végén épp két német tudós - Otto Hahn és Fritz Strassmann - állapítják meg, hogy a neutronokkal bombázott urán 235-ös izotópja úgy esik szét, hogy új elemek keletkeznek. Ráadásul nem rádiumot kaptak, mint ahogy feltételezni lehetett, hanem sokkal kisebb tömegszámú báriumot. Ez nem kevesebbet jelentett, mint hogy láncreakció jött létre, ahogyan azt Szilárd 1934-es szabadalmában leírta. És épp a hitleri Németországban! Szilárd Leó döntő lépésre szánja el magát Szilárd Leó először Enrico Fermi Nobel-díjas fizikussal lép kapcsolatba, aki minden részletében igazolja balsejtelmét. A magyar fizikus ekkor döntő lépésre határozza, el magát: A kor legnagyobb szaktekintélyét, Albert Einsteint kéri meg, legyen a segítségére abban, hogy az amerikaiak megelőzzék a németeket az atomfegyver kifejlesztésében. A napjainkra már közismert történet szerint összesen négy levélváltozat született, ezek mindegyikét Szilárd Leó fogalmazta, Wigner Jenő fordította angolra, Albert Einstein pedig aláírta. Az Utolsó változat 1939. augusztus 2- án készült el, amelyet Alexander Sachs üzletember közvetítésével juttattak el Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöknek. Ennek eredményeként indult be az amerikai atomprogram, amelynek iszonytató végeredményét a bevezetőben említettük. Csakhogy minden titkolózás ellenére Szilárd Leó 1944 végére megtudja, hogy a németek távol állnak az atombomba kifejlesztésétől. Vagyis okafogyottá vált félelme: Hider nem tudja a nukleáris fegyvert rászabadítani a világra. Ekkor újabb levelet ír, amelyet ugyancsak Albert Einsteinnel írat alá: ebben felszólítja az amerikai elnököt, állítsák le e szörnyű fegyver kifejlesztését. Csakhogy Roosevelt időközben meghalt, utóda, Harry Truman viszont nem kíváncsi a két tudós aggályaira. Németország 1945. május 8-án aláírja a feltétel nélküli fegyverszünetet. Látszólag ez az az időpont, amikor az atomfegyver kifejlesztésén dolgozó többtízezer tudóst a szélnek ereszthetik. Nem ez történik: az amerikai hadvezetés rájött, monopóliumot vívnak ki maguknak a nagyhatalmak között. Ennek megfelelően gőzerővel folytatják a fejlesztést. Júliusban felrobbantják a mexikói sivatagban az első atomtöltetet, ezt köved a hirosimai uránbomba, majd a nagaszaki plutóniumbomba ledobása. Két felkiáltójel, amely napjainkig oly sok kérdőjelet vetett fel a világpolitikában. Einstein és az atombomba Albert Einstein 1905-ben az Annalen der Physik hasábjain értekezett először arról, hogy a tömeg A hivatalos amerikai magyarázat szerint azért kellett beverni e szörnyű tömegpusztító fegyvereket, hogy megtörjék a fanatizált japán hadsereg ellenállását, ezzel több százezer embert mentettek meg a haláltól. Eltekintve attól a ténytől, hogy minden hadi egyezménnyel ellenkezik a civil lakosság elleni háborús fellépés - mindkét városban a polgári lakosság volt a célpont -, napjainkig elhallgatják a tényt, hogy az atomprogramban részt vett tudósok döntő többsége azt javasolta, a tokiói öböl térségében robbantsák fel á bombát. Egy esti időpontban ugyanis Japán lakosságának mintegy negyede nappali világosságot látott volna, ami elég erős érv amellett, hogy az elés az energia tulajdonképpen egyenlőek egymással. Két évvel később fogalmazza ezt meg matematikai formában, ez a bizonyos E = m.c2 . A hirosimai atombomba felrobbantásakor e képlet szerint alakult az uránizotóp pusztító energiává. Viszont az említett két levél aláírásán túl Albert Einstein az atombomba kifejlesztésében nem vett részt. Azonban békeszeretetéről érdemes elmondani: mélyen megbánta, hogy az amerikai elnököt az atomprogram beindítására buzdította. A háborút követően szó szerint azt nyilatkozta: ha tudja, hogy a nácik nem képesek az atomfegyver kifejlesztésére, a kisujját se mozdította volna. Hol alkották meg az atombombát? Az atombombával kapcsolatban három településnév forog a mai napig közszájon: Los Alamos, Hanford és Chicago. Az atombombát valójában az új-mexikói sivatag kellős közepén levő Los Alamosban fejlesztették ki. A helyszín a legenlenfélnek micsoda hiheteden fegyverei vannak. Ezzel is elérhető lett volna a fegyverletétel. Csakhogy ez a nagy szovjet diktátort, Joszif Visszarionovics Dzsugasvilit, ismertebb nevén Sztálint aligha hatotta volna meg. A másik változat ugyanis arról szól, hogy Sztálin a potsdami konferencián - amely épp augusztus elején ért véget - meglehetősen nagy politikai étvágyról tett tanúbizonyságot: úgy gondolta, hogy az egész kontinentális Európát érdekszférájához tudja csatolni. Ráadásul a szövetségesi szerződésből következett, hogy három hónappal az európai harcok megszűnése után a Szovjetunió hadat viselhet Japán ellen. Ami azt a veszélyt hordozta magában, hogy a da szerint Groves tábornoktól, a Manhattan Terv katonai parancsnokától, a nevezetes Pentagon építési munkálatainak katonai vezetőjétől származik, aki félve attól, hogy a több millió német származású amerikai esetíeg értesíti a náci titkosszolgálatot arról, hogy mi történik az Újvüágban, hermetikusan elzárható helyre javasolta felépíteni a kutatóbázist. Hogy mennyire igaza volt, arra a legjobb példa, hogy Hitieréknek fogalmuk sem volt róla, hogy mi folyik e titkos városban több tízezer tudós - köztük számtalan német emigráns kutató - részvételével. A munkálatokat a nagyszerű szervező, kitűnő tudós, Robert Julius Oppenheimer vezette. Remek teljesítményét dicséri, hogy alig négy év alatt sikerült e gigantikus munkát elvégeznie. Kezdettől fogva két irányban folytak a kutatások: az urán 235- ös izotópját felhasználó, valamint a mesterségesen előállított, plutónium alapú fegyver kikísérletezését tűzték ki célul. Ez utóbbihoz a töltetet a chicagói egyetem metalszovjet birodalom ebben az irányban is terjeszkedhet. Történészi vélemények szerint Truman egyeden emberrel, Winston Churchillel egyeztetett az atombomba bevetése ügyében. Az angol miniszterelnök rábólintott: így üzentek Sztálinnak. Ezt a vélekedést támasztja alá a Truman által kiadott elnöki üzenet is: Nagaszaki után kijelentette, bárhol, bármikor be tudják vetni e szörnyű fegyvereket. Pedig évekig nem volt neki több ilyen. Tehát Hirosima pusztulása egyben az antifasiszta koalíció végét is jelentette. Vagyis valójában nem Churchill 1946-os fultoni beszédétől kellene számítani a hidegháború kezdetét, hanem az angol miniszterelnök 1945-ös rábólintásától. lurgiai laboratóriumának munkatársai biztosították. Vezetőjük Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus volt. Legközelebbi munkatársai Szilárd Leó és Neumann János. Ez utóbbiról viszont érdemes tudni, hogy Los Alamosban sem tudták nélkülözni: olyannyira, hogy egy sor műszaki megoldás az ő nevéhez fűződik. A hanfordi kutatóközpont fő feladata olyan nagyenergiájú atomreaktor kifejlesztése volt, amely ontja magából a plutóniumot. Főmérnöke, Wigner Jenő kapta a feladatot ennek kifejlesztésére. Hogy ezt milyen sikerrel oldotta megt arra a legjobb példa, hogy ma őt tekintik a világ első ipari reaktora megalkotójának. Az egyetlen zseni Wigner Jenő visszaemlékezéseiben írja, hogy sok nagy tudós volt a magyarok között, de zseni csak egy: Neumann János. A neves matematikusnak az atombombával kapcsolatban is több felismerés fűződik a nevéhez: elsőként jött rá arra, hogy a bomba nem konyhaszekrény nagyságú, csupán egy doboznyi lesz. A laikus vélekedéssel ellentétben pontosan tudta, nem elég két, csaknem kritikus mennyiségű tömeget csak úgy egymáshoz dörzsölni, az uránizotóp ettől még nem robban. Sőt: az is kevés, ha összerobbantják őket. Kiszámította, mekkora nyomás és hőmérséklet kell a láncreakció beindításához. Rájött: hirtelen nyomásnövelésre van szükség. Ehhez kidolgozta a rálövéses módszert. A neutronlassítást Neumann János javaslata szerint a 99,99%-os tisztaságú grafittal oldották meg, és az ehhez szükséges elektrolitikus eljárást is ő dolgozta ki. Családi séta a hirosimai Békekapu alatt - a jubileumi kapusor francia alkotók munkája (Archív- és TASR-felvételek) Miért dobták le Japánra az atombombákat? FELHŐS ÉG, ESŐ, 20 - 26 FOK A Nap kel 05.36-kor - nyugszik 20.19-kor A Hold kel 06.31-kor - nyugszik 21.16-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, árad; Medve: 285, árad; Komárom: 265, árad; Párkány: 180, árad. KIJEV 28 ELŐREJELZÉS Jobbára felhős marad az ég, helyenként záporra, esőre számíthatunk. Mérséklődik az északi szél. A napi hőmérséklet 22 és 26 fok között alakul, északon 20 fok valószínű. Az éjszaka folyamán 10 és 14 fok között alakul a hőmérséklet, az időjárás jellege holnap sem változik meg számottevően, főként a nyugati régióban valószínűsíthető csapadék. Hétfőn továbbra is az évszakhoz képest hideg, nedves időre számíthatunk. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az időjárás főként a szív- és érrendszeri problémákkal küszködök szervezetének működésére lesz jótékony hatással. A nap folyamán gyakrabban jelentkezhet torokfájdalom, fejfájás, nehéz napra számíthatnak a mozgásszervi megbetegedésekkel küszködök is. Megnő a magas vérnyomásúak aktivitása és teljesítőképessége. Gyakrabban léphet fel depresszió, valamint a külső eredetű bőrbetegségek is fokozottan jelentkeznek majd. 33V. TUNISZ
