Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-06 / 182. szám, szombat
v 4 RÉGIÓ ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 6. Hatvanévnyi késlekedés után tegnap megkezdték a munkálatokat (Szabó Bernadett felvétele) Tegnaptól munkagépek dolgoznak az ukrajnai Kisszelmencen Építik a szelmenci átkelőt RENDŐRSÉGI NAPLÓ Meghalt a férje és a két kisfia Eperjes. Tragikus közlekedési baleset történt egy hegyi átjárónál Eperjes közelében. Egy Daewoo Espero a nedves úton megcsúszott, áttért az ellentétes irányú forgalmi sávba. és összeütközött egy Fiat Tipo típusú gépkocsival. A Daewoo-t vezető asszony kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, félje és két hónapos kisfia azonban a helyszínen életét vesztette. A család negyedik tagja, egy négyéves kisfiú a kórházba szállítása után halt bele sérüléseibe. A Fiat utasai közül a 19 éves sofőr könnyebb, egyik utastársa pedig súlyos sérüléseket szenvedett. (TASR) Holtan találta a csecsemőt Morva (Moravany). Egy három hónapos kisfiú halálának körülményeit vizsgálja a rendőrség a Nagymihályi járásban található községben. A kisfiú ágyban heverő holttestét az anyja találta meg csütörtök délelőtt. A boncolás során a szakértők nem találtak külső sérelmi nyomokat. (SITA) AJÁNLÓ Augusztus 6. (szombat) Bodrogszerdahely 10.00: a helyi sportpályán kirakodóvásár lesz, valamint kézműves-foglalkozásokat tartanak; 17.00: a szabadtéri színpadon foljdórcsoportok lépnek fel; 20.00: utcabál és tűzijáték, (leczo) Augusztus 7. (vasárnap) Bodrogszerdahely -19.00: a királyhelmeci Waterfall zenekar lép fel; 20.00: a Napraforgó együttes ad koncertet; 21.00: NoName koncert a helyi sportpályán, (leczo) Nagyszelmenc. Tegnap reggel nyolc órakor a Kis- és a Nagyszelmenc között húzódó határon az ukránok megkezdték a szeptemberben megnyitandó átkelő építését. LECZO ZOLTÁN Gilányi Lászlót, Nagyszelmenc alpolgármesterét is meglepte, hogy az ukrán fél ilyen gyorsan cselekvésre szánta el magát.’ Az Ung-vidéki településen a héten a szakemberek többször tárgyaltak a községben kialakítandó határátkelő megnyitásának feltételeiről, sőt csütörtökön egy küldöttség - melynek az alpolgármester is a tagja volt - Ukrajnában járt. Gilányi László lapunknak elmondta, az ottani hatóságok egy nagyobb átkelő építését tervezik. Állítólag ehhez több kilométernyi autóutat aszfaltoznak le és szélesítenek ki. A határ túloldalán élők igyekezete kissé szokatlan, hisz a hatvan éve kettészakított községek közti átkelő kialakításáról a szlovák és az ukrán fél már a múlt nyáron megállapodott, ám azóta - leginkább az ukrán hivatalok késlekedése miatt - kevés előrelépés történt az ügyben. Most azonban úgy tűnik, a szeptember 10-re tervezett határnyitást komolyan gondolják, ottjártunkkor Kisszelmenc utcáin gőzerővel dolgoztak a nehéz munkagépek. Az ukránok azt is felajánlották a szlovák tárgyalópartnereknek, hogy szívesen leaszfaltozzák a két község között húzódó néhány tízméternyi földutat. A 2003 őszén felállított Remény kapuit pedig egyesítik, azaz a Kisszelmencen álló, a községek megosztottságát szimbolizáló fél székely kaput áthozzák a határ innenső oldalára. Egyébként az emlékmű készítőinek is az volt az eredeti szándéka, hogy csak akkor egyesítik a két fél kaput, ha a községek között megnyílik a régen várt határátkelő. Gilányi László lapunkat úgy tájékoztatta, érdemben eddig még nem tárgyaltak az ukránok javaslatáról, miszerint a Kis- és Nagyszelmenc közti átkelőt ne csak a gyalogosok és a kerékpárosok, hanem a személygépkocsival utazók is használhassák. Az alpolgármester szerint ez a javaslat nem elfogadható számukra, pedig egy ilyen változtatáshoz mindkét fél hozzájárulása szükséges. A jövő évi költségvetés a keleti megyék mezőgazdasága számára a likvidálást jelenti Zúgolódnak a kelet-szlovákiai termelők JUHÁSZ KATALIN Kassa. Közös nyilatkozatban igyekeznek felhívni a figyelmet a hazai agrárium áldatlan állapotára Kassa és Eperjes megye szakemberei. Az elsődleges termelés helyzetét kritikusnak tartják, a gabonafélék rendkívül alacsony felvásárlási áráért pedig az államot hibáztatják. Szerintük 1995 óta nem volt ilyen kiélezett helyzet a piacon. „A termelés nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában csökkenni fog, főleg délen, ahol a nagy szárazság következtében katasztrofális a helyzet. Ez komoly áresést eredményez, a takarmánygabona tonnája 2000 koronát, az élelmiszer-ipari gabona tonnája pedig 3000 koronát ér. Ennyiért eladni a terményeket egyenlő az öngyilkossággal” - áll a nyilatkozatban, amelyből az is kiolvasható, hogy az elmúlt három hónapban a szlovákiai gabona felvásárlási ára 26,7 százalékkal kevesebb volt az európai uniós átlagnál. Mindeközben a takarmányok reális ára már 1970 és 1990 között is 3000 korona körül mozgott. A kassai és eperjesi mezőgazdászok szerint Szlovákia kiszorult az uniós piacról, a raktározási körülmények miatt ugyanis a készlet minősége romlik, azaz nem felel meg az európai normáknak, és míg Magyarországon és Csehországban már dolgoznak a probléma megoldásán, nálunk egyelőre semmi sem történik e téren. „A minőségi nagyraktárak többségét a külföldi üzletláncok birtokolják, amelyek ezáltal egyeduralkodóvá váltak a piacon, és nemcsak a hazai, hanem az európai felvásárlást is irányítják. Abszurdnak tartjuk, hogy a kelet-szlovákiai magtárakat külföldről, illetve Nyugat-Szlovákiából behozott gabonával töltik fel” - olvasható az állásfoglalásban. A kassai és eperjesi termelők számításokkal támasztották alá azon aggodalmaikat, melyek szerint a 2006-os állami költségvetés a két megye mezőgazdasága számára a likvidálást jelenti. Azt állítják, a vidéki termelők jövőre 4,2 milliárd koronával lesznek megrövidítve az uniós csatlakozási szerződésben ígértekhez képest. Az sem tetszik nekik, hogy a mezőgazdaságba irányuló uniós támogatásokat csak költséges fejlesztések után kaphatják meg, ami lépéshátrányt jelent az európai piacon. Ráadásul a régebbi tagállamok termelői háromszor, sőt nem ritkán ötször nagyobb támogatást kapnak, mint ők. „Mindeközben a pénzügyminisztérium félreinformálja a közvéleményt, a mezőgazdaságot feneketlen zsáknak tünteti fel, amely csak nyeli a pénzt. Az igazság azonban az, hogy nem egészen négymilhárd koronás támogatás jut nekünk, miközben 2002-ben több mint 10 milliárdot kapott a mezőgazdaság” - olvasható a kelet-szlovákiai termelők közös nyilatkozatában. A dokumentum aláírói a közraktárrendszer kiépítésének támogatására kérik a szaktárcát, az Agrárkifizető Ügynökségtől pedig az uniós csadakozás említett negatív hatásainak enyhítését várják. Simon Zsolt agrárminisztertől azt kérik, tárgyaljon az EU illetékeseivel arról, hogy az intervenciós felvásárlásokat már október folyamán engedélyezzék, és előbb az elsődleges termelőktől vásároljanak, csak ezután a gabonával kereskedő vállalkozóktól. Ellenkező esetben a két keleti megye mezőgazdaságból élő régióiban még jobban elszegényedik a lakosság, és a leszakadás már nem állítható meg. A tárca mindent megtesz A földművelési minisztérium szóvivője szerint a tárca mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiegészítsék az uniós támogatáspkat, ám a költségvetést a parlament hagyja jóvá. „Azt ajánljuk a gazdáknak, használják ki a közraktáijegyrendszert. Ennek lényege, hogy a gabonát bevihetik a kijelölt közraktárakba, ahol egy bizonyos összeget kapnak érte. Ha később kiveszik a terményt, vissza kell adniuk a pénzt, azaz nem kényszerülnek közvedenül aratás után áron alul eladni a gabonád’ - mondta Czajlik Katalin, a tárca szóvivője. A minisztérium keresi a lehetőséget arra, hogy támogathassa a régi magtárak felújítását, illetve újak építését. Bizonyos EU-s szabályok viszont a tárcát is kötik. Ilyen például az intervenciós felvásárlások kezdetének dátuma, amely egyértelműen november 1 -je. Az említett közraktárjegyrendszerre jövőre 1,6 milliárd korona áll rendelkezésre, ami komoly összegnek mondható, (juk) Betontorlaszokkal választják el a közlekedősávokat Életveszélyes útszakasz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Négy személyautó és egy utasokkal teli autóbusz ütközött csütörtök délután a Hlinka utcában, a Tesco bevásárlóközpont közelében. Egy fiatal nőt súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, egy férfi pedig könnyebben sérült. Az útszakaszon fél órán át állt a forgalom, a kocsisor több kilométeren át torlódott. A rendőrség szóvivője szerint egy Škoda Octavia típusú személygépkocsi eddig ismeretlen okból áttért az ellentétes sávba, ahol ütközött egy szembejövő autóval, majd a mögöttük szabályosan közlekedő két autó is beléjük rohant. Az autóbuszt a félre sodródó személygépkocsik „találták el”, szerencsére csak súrolva a karosszériát, így az utasok közül senki sem sérült meg. Az előzetes számítások szerint az öt járműn összesen mintegy 400 ezer koronás kár keletkezett, a legkisebb, 10 ezer koronás kárral az autóbusz úszta meg a balesetet. A közlekedési rendőrség szerint a városközpontból a Dargói Hősöklakótelepére vezető, Tesco hipermarket melletti útszakasz egyike a város legveszélyesebb helyeinek. Itt történik a legtöbb gyalogosgázolás, illetve koccanásos baleset. Tavaly hatan vesztették életüket ezen a szakaszon, idén pedig már tizenhatan szenvedtek sérüléseket. Az autósok ugyanis nagy előszeretettel lépik túl a megengedett sebességet, a bevásárlóközpontból az átellenben lévő buszmegállóra igyekvő gyalogosok pedig gyakran szaladnak át az úttesten. Milan Hencol, a közlekedési rendőrség illetékese elmondta, a vakmerő vásárlókat a közeljövőben úttorlaszokkal igyekeznek elrettenteni az átkeléstől. A szóban forgó szakaszon egy-másfél méteres betontorlaszokat emelnek, ezzel várhatóan megszűnik az állandó veszélyhelyzet, és a csütörtökihez hasonló ütközések is megelőzhetőek lesznek. A teljes biztonság érdekében a napokban 40 km/órás sebességkorlátozást vezetnek be a Hlinka utcától a lakótelepig vezető útszakaszon, (juk) Ma már költséges mulatság a mészégetés -„Möszöt vögyönek!” KOZSÁR ZSUZSANNA Debrőd. A mészégetés tevékenységének bemutatásával ünnepelte Debrőd fennállásának 750. évfordulóját. A Szepsitől néhány kanyarra lévő település egyik jellegzetessége volt a 19. században a mészégetés, a debrődi égetett meszet a fuvarosok egész Tokajig árulták. A múlt század ötvenes évei véget vetettek ennek a mesterségnek, ám a régi mesterek emlékezetében elevenen megmaradt a kemence felépítésének módja és az égetés is. Mivel a mészégetés napjainkban a költséges mulatságok közé tartozik, a község eddig háromszor, 1988-ban, 2000-ben és ez éven élt a régi mesterség bemutatásának lehetőségével. „Egy kemence megépítése 150-200 ezer koronába kerül. Fizetni kell ugyanis a mintegy 25 köbméter fáért, 120 mázsa kőért, a fuvardíjért és a munkálatokért. Régen ingyen volt a fa, és a mészkövet is itt bányászták, a debrődi mész híres volt jó minőségéről” - mondta Papp Anna polgármester. A munkafolyamat körülbelül egy hetet vesz igénybe. Hétfőn ásni kezdik a másfél-két méter mély gödröt, mely a talaj minőségétől függően kedd délre-estére elkészül. A kemence megépítése is két nap, kőből megépítik, sárral betapasztják, földsávval körülrakják. Csütörtökön este begyújtják a kemencét, melyben a tűznek égni kell legalább 48 órán át, esős idő vagy nedvesebb fa esetén ez az időtartam is hosszabbodik. A szombat estére kiégett mész vasárnapra kihűl, és hétfőn, a kemence szétszedése után szállítható. A 21. századi debrődi kemence azonban még áll, hisz falubelieknek és odalátogatóknak egyaránt látványosság, sőt három nappal a mészégetés befejeződése után még parázslik a kemence belseje. Az építmény további sorsáról az önkormányzat dönt majd. A 750 éves Debrődön a hagyományos „Möszöt vögyönek!” kiáltás július 28-án hangzott fel, s a hosszú hétvégén minden éjjel állt a bál a kemence körül. Nappal pedig a helybéli éneklőcsoportok, a Tüzikék és a Csipet-csapat szórakoztatta a közönséget, a gyerekek előadták a Kacor király című mesejátékot, a sportos kedvűek pedig labdarúgásban mutathatták meg, mit tudnak. A háromnapos ünnepen persze teret kapott a komolyság is, a rendezvény része volt nemcsak az ünnepi szentmise, hanem Vidasics Ede szabadságharcos tábori pap sírjának megkoszorúzása és a kerek évfordulóra készült emléktábla felszentelése is. Három nappal a mészégetés után még parázslóit a kemence belseje (Szűcs Éva felvétele)
