Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-01 / 152. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005.JÚLIUSI. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ VECSERNJE N0V0SZT1 Több mint háromezer boszniai szerb személy nevét tette közzé a belgrádi lap, akik Sreb- renicában és környékén vesztették életüket a boszniai háború idején. A lista végén fel vannak tüntetve az áldozatok hozzátartozóit és a háborús vé- teránokat tömörítő szervezetek. Egy hónapja Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő hágai perén bemutatták a hat srebrenicai muzulmán kivégzését megörökítő felvételt, azóta a belgrádi sajtóban egyre erőteljesebben nyilvánul meg az az igény, hogy a világ tudomást szerezzen a Srebrenica és a város környékén meggyilkolt szerb áldozatokról is. A boszniai békefenntartó haderő 2003 áprilisában tartóztatta le és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Naser Oricot, a boszniai muzulmánok egyik parancsnokát. A vád szerint 1992-ben az általa vezetett egység lerombolt és kirabolt legalább 50 szerb falut, és sok embert lemészároltak. Magyarország az 1941-ben visszafoglalt területek lakóinak kollektiven megadta az állampolgárságot Lappangó magyar állampolgárság? Nagy az érdeklődés a délvidéki magyarok körében a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által felfedezett úgynevezett „lappangó magyar állampolgárság” iránt. Az MVSZ szerint ha a magyarországi szervek nem ismerik el, hogy a bácskai magyarokat soha senki nem fosztotta meg a magyar állampolgárságtól, akkor bíróságnak kell majd erről állást foglalnia. MTI-HÁTTÉR Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke május elején jelentette be, hogy még mindig hivatalosan magyar állampolgárok a volt Jugoszlávia területén élő magyarok és leszármazottaik, mert soha senki sem fosztotta meg őket ettől. Az állítást Gaudi-Nagy Tamás MVSZ- es Európa-jogi szakjogász tanulmányára alapozzák. Az MVSZ a délvidéki magyarok rendelkezésére bocsát olyan formanyomtatványokat, amelyekkel vissza lehet igényelni „a soha el nem vesztett magyar állampolgárságot”. Rácz Szabó László, az MVSZ délvidéki elnökségi tagja szerint a Vajdaságban nagy az érdeklődés a javasolt lehetőség iránt, jóllehet az emberek a korábbiaknál is szkeptikusabbak a kettős állampolgárságról szóló tavalyi népszavazás után. A világszervezet múlt heti zen- tai lakossági fórumán közel ötven formanyomtatványt osztottak ki, azóta is sokan kértek ilyen dokumentumokat. Az egyik egy forma- nyomtatvány, amelyet a magyar diplomáciai külképviseleteken lehet benyújtani. A másik egy kitöltendő folyamodvány, amelyet a magyar köztársasági elnökhöz kell továbbítani, azzal a kéréssel, hogy „ismerje el” a kérelmező magyar állampolgárságát. Rácz Szabó László szerint egy zentai jogász már beadta kérelmét a szabadkai konzulátuson. Ha a magyar belügyi szervek elutasítják, akkor nem a köztársasági elnökhöz, hanem egyenesen a bírósághoz fordul majd. Ha másodfokon sem sikerül elismertetnie jogát az állampolgárságra, akkor az MVSZ nemzetközi segítségért folyamodik. Ez tulajdonképpen precedens értékű jogi eljárás lenne: a belügyi szervek elutasítása esetén magyar törvényszéknek kell majd kimondania, hogy jelen pillanatban a bácskai magyarok magyar állampolgárok-e vagy sem. Rácz. Szabó szerint az MVSZ ehhez megadja a jogi segítséget a zentai jogásznak, illetve mindenkinek, aki követi példáját. Magyarország az 1941-ben visszafoglalt területek lakóinak - a volt Jugoszláviában a bácskai, baranyai és muravidéki magyaroknak (a bánátiaknak nem, mert az német megszállás alá került) - kollektiven megadta a magyar állampolgárságot. Gaudi- Nagy Tamás jogi tanulmányának lényege, hogy a párizsi béke- szerződés után Magyarország az elvesztett területeket birtokló utódállamokkal kötött kétoldalú egyezményekkel fosztotta meg az ott élő magyarokat magyar állampolgárságuktól, de Jugoszláviával ilyen egyezményt nem kötött, tehát a bácskai, a baranyai és a muravidéki magyarok ma is magyar állampolgárok. „A magyarországi politikusoknak világnézetüktől függetlenül meg kell érteniük, hogy a magyar nemzet mellé kell állniuk, különben katasztrófába sodorják az országot és a nemzetet. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a külhoni magyarok az életükért küzdenek, és ehhez kell nekik a magyar állam- polgárság. Nem áttelepülni akarnak, csak a biztonságot keresik azon a családon belül, amit nemzetnek nevezünk. Küzdenek az alapvető emberi jogaikért, amely egyebek között a mozgásszabadságot is jelenti, hogy Magyarországot nem terhelve is meg tudjanak élni” - szögezte le Rácz Szabó László. A politikus szerint az MVSZ nem kíván megfeledkezni a bánáti magyarokról sem. Szerinte ha Magyarország elismeri a bácskai magyarok magyar állampolgárságát, az „áttörné az értelmetlen blokádot, és feloldaná az anyaországiak félelmeit a kettős állampolgársággal szemben”, és könnyebb lenne bevonni a kedvezményezettek körébe a bánáti, de más külhonba kényszerített magyarokat is. Az orosz elnök megrökönyödött amerikai vendégei végül nem tették szóvá az esetet Putyin zsebre vágott egy gyémántgyűrűt FIGYELŐ Gúnyos és kétértelmű célzások kereszttüzébe került az orosz elnök. Az amerikai hírműsorokban a szélesen vigyorgó műsorvezetők az esti összefoglalókban minden órában megemlítették, hogy Putyin orosz elnök egyszerűen zsebre tett egy gyémántokkal kirakott gyűrűt, amelyet csak megmutatni akartak neki - írta a Magyar Nemzet. Az eset múlt héten szombaton történt Szentpéterváron, a világhírű Konsztantinovszkij kastélyban, ahol az orosz elnök vezető amerikai üzletemberekkel találkozott. Jelen volt Robert Kraft, a Super Bowl győztes New England Patriots amerikai futballcsapat tulajdonosa is. A kötetlen beszélgetés során Kraft lehúzta ujjáról és közelebbről megmutatta Putyin- nak azt a gyűrűt, amihez hasonlót a csapatot támogató szponzoroknak adott az idei győzelem után. A jelenetnek szemtanúja Rupert Murdoch sajtómágnás, Stanford Weill, a Citigroup bankcsoport elnöke, valamint az IBM és az Intel több vezetője is. Putyinnak nagyon megtetszhetett a 124 kisméretű gyémánttal körberakott, több mint 50 ezer dollár értékű gyűrű, mert felpróbálta, váratlanul kezet fogott Krafttal, utána a gyűrűt lehúzta a bal kezéről és az ékszert a zsebébe csúsztatva elhagyta a termet. A Kelet-Közép-Európa II. világháború alatti és utáni történelmét nem ismerő Kraft nagyon csodálkozott a hirtelen mozdulaton, de sem ő, sem a többi megrökönyödött amerikai vendég nem tette szóvá az esetet. A jelenetet a fotósok is megörökítették, és az újságírók is beszámoltak róla. A Jelcin által KGB-ezredesből államfőnek kiválasztott Putyin híres az ékszerek iránti szeretetéről. Az év elején jelentették a nemzetközi hírügynökségek, hogy amíg Oroszországnak gondot okoz a lakosság villany-, víz- és WC papir ellátása, addig Putyinnak 60 ezer dolláros svájci Patek Philippe Perpetual Calendar típusú óra ketyeg ajobb kezén. Az amerikaiak után másnap Putyin elnök egy német üzletemberekből álló küldöttséget fogadott. A nemzetközi pénzvilág oroszországi beruházó kedvét alapvetően megingatott Jukosz-ügy és a Ho- dorkovszkij-per után a Kreml mindent elkövet, hogy az elvesztett bizalmat valamilyen módon visszaszerezze. Azért egy kis homokszem belekerült a rosszul időzített és ügyetlenül összeállított píár programba, mert a múlt héten Putyin pártjának egyik képviselője váratlanul, minden előzetes bejelentés nélkül, alkotmányt módosító törvényjavaslatot terjesztett a Duma elé. A pár soros javaslat elfogadása esetén az alkotmány választások előtti megváltoztatásával lehetővé válna a szovjet típusú diktatúra felé gyorsan haladó Putyin számára, hogy az eddig sűrűn hangoztatott véleményével ellentétben harmadszor is Oroszország elnökévé válasszák. KOMMENTÁR Drága, silány, de szlovák MOLNÁR IVÁN Idén a lakosság alig harmada tervez nyári kirándulást, ennek is a fele külföldön tölti szabadságát. Horvátország, Görögország, Olaszország, Bulgária, Magyarország a megálmodott üdülőparadicsom a szlovákiai turisták számára, miközben egyre kevesebben látogatják a hagyományos hazai turistaközpontokat. Az ok rendkívül egyszerű. A nyári turistautat ugyan elsősorban a nagyobb'keresettel rendelkezők engedhetik meg maguknak, azonban ők sem hajlandók pusztán lokálpatriotizmusból ötödosztályú szolgáltatásokra szórni a pénzüket. Pozsonyban egy minőségi szállodában egy éjszaka 4-5 ezer, Poprádon 2-3 ezer koronába kerül. Ekkora összegért a hazai utazási irodák bármelyik földközi-tengeri ajánlatát igénybe vehetjük, repülőgépes úttal és kiegészítő szolgáltatásokkal együtt. Mindezzel nem lenne semmi baj, hiszen a minőségi szolgáltatásokat meg kell fizetni, és a hazai szállodák biztosak is benne, hogy ők magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, mint valamely „arab vagy balkáni csehó”. Hogy a szlovák szállodák önbizalma korántsem megalapozott, azt a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet legutóbbi felmérése bizonyítja. Eszerint a hazai vendéglátók több mint fele nem felel meg a minőségi követelményeknek. Az elmúlt években a helyzet nem hogy javult volna, de még romlott is. 2003-hoz képest a felügyelet lényegesen több hiányosságot tárt fel. Pontatlan vagy hiányzó díjszabások, aránytalanul magas árak, katasztrofális szellőzés, veszélyes elektromos vezetékek, hanyagul öltözött személyzet - a legjobb szállodákban is előforduló hibák. Mindez természetesen csak a jéghegy csúcsa, valós képet csak az tud adni a hazai szállodákról, aki már élvezte szolgáltatásaikat. A felügyelet szerint a legnagyobb hiba, hogy az elmúlt években szinte bárki nyithatott szállodát, ez természetesen meglátszik a minőségen is. Az amatőr szállodások kicsapongásainak ugyanakkor a jó minőséget és elfogadható árakat kínáló vendéglátósok isszák meg a levét, hiszen aki egyszer már pórul járt egy hazai szállodában, már csak nehezen veszik rá még egy szlovákiai üdülésre. A silány szolgáltatásokat nyújtó szállodáknak közben továbbra sem kell félniük, hiszen a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet, annak ellenére, hogy 208 szállóban talált hiányosságot, csak négy büntetést szabott ki, alig 34 ezer korona értékben. Mindez nevetségesnek tűnhet, a tisztességtelen konkurencia azonban tönkreteheti a minőségi szolgáltatásokat nyújtó szállodákat is. Ha ez utóbbiak nem fognak össze, és a kereskedelmi felügyelettel együttműködve nem veszik fel a harcot a szélhámosokkal szemben, pár év múlva már csak a megszállott szlovák hazafiak nyaralnak majd itthon. JEGYZET A pártkatona dilemmája SZÁSZI ZOLTÁN Rendes katonája vagyok én a pártomnak. Legalábbis úgy gondolom. Mindent megteszek magamért, hogy minél jobb legyen nekem, mert úgy gondolom, ezáltal pártomnak is jó lesz. Ha én gazdag vagyok, tudok ajándékozni, ha pozícióban vagyok, tudok tenni elsősorban magamért, másodsorban is magamért, aztán van a futottak még kategória, ide tartoznak a haverok, a szekértolóim meg egyebek. Teljesen őszintén utcáról bejött embernek majd akkor segítek, ha ad is valamit. Most egy kicsit gondban vagyok. A helyzet ugyanis az, hogy éppen állást szerveztek nekem, no nem annyira zsíros, de bukott vállalkozó ne válogasson. A helyzet az, hogy ha pártom is segít, meg máshol is úgy akarják, akkor köztisztviselő lehetek. Nem rossz meló, néha utazni kell, de ilyenkor legalább a saját üzleteimet, politikai tárgyalásaimat is lerendezhetem és még pénzbe se kerül. Jó kis hely lenne, de van ám egy kis bibi. A kérdés az, hogy bevalljam-e párttagságom, mi több, funkcióm, vagy hallgassak, mint tetű a var alatt? Mert ha bevallom, akkor lehet, hogy ugrik a bolt, ha meg nem vallom be... Na ugyan mi történik, ha nem vallom be? Semmi! Attól még én igaz pártkatona maradok, meg különben is az vesse rám az első követ, aki eltalál. Elsősorban a fene se tudja meg, hogy nem vallottam be a párttagságom, ha meg kitudódik, hát akkor istenem, elfelejtettem, van ilyen, hiszen én dolgozom, már most keményen dolgozom, aki meg dolgozik, az ugye hibát is vét. Jó ez a párttagság, igen finom dolog. Dől a pénz, gyarapodik a kapcsolatrendszer, van egy kis hatalom, annak meg olyan isteni íze van, hogy mióta a nyelvem hegyén tudom, azóta szinte mámoros vagyok tőle. Van a nyelvem hegyén más is, de mit csináljon az emberfia, Sok az alfél, sokat kell ma már a nyelvnek dolgozni, míg valamit elér az ember. De csak szorgalmasan! Megy ez fiúk, mint az ágyban bukfenc! Bevallani vagy nem bevallani, ez itt a kérdés, avagy nem akkor ne- mesb-e a párttag lelke, ha kinyalja a lehetséges kinyalni- valókat, hogy neki meg az ő alfelét nyaló számára íze- sebb legyen a mindennapi falat?
