Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-27 / 173. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 27. Kultúra 9 Steven Spielberg új filmje, a Világok harca című rémmese kétórás gyilkolás-, pusztítás- és menekülésfolyam Mozirandevú a félelemmel (Fotó: Tatrafilm) Ámultam mint a moziban. Unalmasan elindul egy történet, mint a mindennapokban. A feleség láthatásra hozza közös gyerekeiket az exférjhez, de azonnal utazik is vissza a távoli városba, ahol él. A nagykamasz fiú nem hallgat az apjára, nem lát benne apapéldát - lázadozik ellene, menekül előle. A kislány viszont nagyon apás. TALLÓSI BÉLA Nahát, ez lesz Spielberg? - ásít az ember. - Vagy rossz filmet fűztek be?! Mert az, hogy egy lázadó kölyök elköti apja kocsiját, abban nincs semmi extra. Mégis a Világok harca lesz ez, mert az apa szerepében Tom Cruise feszít a vásznon, nagyon keményre fazoní- rozva. Aztán vészfelhők tornyosulnak az égen. S lassan elindulunk a filmmel. S beugrik, hogy a kezdeti hótunalom a hatáskeltés eszköze. A robbanás előtti csend. Készülődik is a robbanás. Hatalmas villanások a mennybolton, a komisz Dennis hurrikán kutyafüle ahhoz képest, amilyen széláramlatok zúdulnak le a hegyekből - Ray Ferner, vagyis Cruise papa meg áll az érkező viharral szemben, lobog a haja a szélben, de ő már sejt valamit, ez több mint holmi erős égi áldás, ez alighanem űráldás lesz... Érzik, hogy nagy baj közeledik, menekülni kell. Cruise a két gyerekével pattan is be a kocsiba, irány az a nagyváros, amelybe pár órája az anya visszautazott. Nem jutnak azonban messzire, mert dübörög, mocorog a föld. Állnak a városka főterén a megdöbbent emberek, már a zsaruk is megérkeztek, játsszák a nagyfiút, hogy semmi baj, itt vagyunk, védünk, nem kell pánikolni, semmi nem történik, megmozdult a föld. De nemcsak mocorog, meg is reped, jókora ha- sadékot dob magán. Egész házakat nyel el. A tömeg nekilódul, elindul egy irányba, hogy miért abba, nem tudni. Különben is mindegy lenne, merre, mert hipp-hopp, kinyomja magát a földből a támadó, egy speckón formatervezett digitális dinoszaurusz, háromlábú hatalmas gépszömy, pusztító harci fenevad, aki egy csapásra hét Föld-féle bolyA Támadás első pillanatai gót tudna semmivé tenni, csak úgy könnyűszerrel, mert úgy okádja az agressziót, úgy dobálja marokszám a parányi emberkéket, mint silóvágó gép a zöld kukoricaszárat. Na és innentől rémmesévé válik a film, a pusztítás történetévé: Spielberg mester egy látványos, komor mozgóképet fest vérből, mocsokból, vörösre színezett műhabarcsból, meg csak a filmtechnikus és a számítógép egere tudja, milyen hatáselemből. Van itt minden, rettegés és rémület egy rakáson. Az emberek meg menekülnek, anélkül, hogy tudnák, miért akaiják a félelmetes monstrumok elpusztítani az emberiség kultúráját és őket. így mennek toronyiránt előre, megtelnek az autósztrádák, aztán azok is kiürülnek, az emberek már csak gyalog mennek, már nem is mennek, csak vánszorognak. S amikor azt hinnék, már-már megmenekültek, amikor a néző végre leenged egy kicsit a hangos (gép) zene keltette feszültségből, megint jönnek és kopogtatnak ezek a fránya elektronikus dínók, de olyan rafináltak ám, hogy még a föld alatti pincelyukba is benyújtják szuperérzékeny kamerákkal felszerelt, mozgékony polipcsápjukat. De azért rém agyatlanok ezek a dínók. Bedugott csápjukkal kamerázzák-kameráz- zák a föld alá menekült Cruise- ékat, hogy nyakon csípjék őket, pedig elég lenne csak egyeden tappancsukkal tiporni rajtuk egyet, hí- rük-poruk se maradna. Mire már tényleg fárasztó lenne a film attól, hogy a sokadik támadás után, mikor már úgy tűnik, mindent ripityá- ra zúztak a háromlábú szörnyek, mégis újból és újból előkerül az a fránya kocsi, amellyel Cruise-ék elindultak, ráadásul működik is, s még benzin is van benne, és valahonnan akad egy komphajó is, egyszer csak vége szakad a már-már el- viselheteüen gyilkolás-, pusztítás- és menekülésfolyamnak. Az egyik szörny valahogy kivégzi önmagát, kinyúl, kileheli fémleikét, aztán annyi. Vége a háborúnak. (De hogy hova lett a többi szörny hirtelen?!) Hamarosan a filmnek is vége. S Cruise apuka, a kislány és a kamaszfiú megérkeznek anyukához a sértetlen nagyvárosba, amelyet a háromlábú szörnyek messze elkerültek, s ahol nyugalom honol és béke. Apuka megszereti anyukát, a nagykamasz megtalálja az utat az apjához, a kislány meg továbbál- modhatja lányregényeit. Lehetne másképp Hollywoodban? De azért a félelemkeltés spiel- bergi mechanizmusa igencsak működik: az emberben mindvégig ott a frász, és belefeszül a fotelba, egy percre se tud szabadulni attól, hogy mi van, ha valami hasonló szörnyűség mégis megtörténik... De ennyi, csak félelem. Ahogy lepergett a film, el is pergett. Ray Ferrier (Tom Cruise) is beszerez néhány karcolást A zenei botrányhős, R. Kelly új lemeze, a TR3 Reloaded második hete vezeti az USA eladási listáját A rhythm & blues cukrosbácsija PUHA JÓZSEF Nem szívesen lennék zenei producer a tengerentúlon, az amerikaiak ugyanis kiszámíthatatlanok. Ott senki sem mehet biztosra, a produkciókról lehetetlenség megállapítani, hogy vevő lesz-e rájuk a közönség. Látszólag lényegtelen dolog kapcsán képesek elfordulni az addig körülrajongott sztárjuktól, máskor meg a súlyos ügyek felett is szemet hunynak. George Michael az USA nagy kedvence volt, ám emlékezetes „WC-s kalandja” és másságának felvállalása óta ignorálják, évente nagyjából annyi hanghordozót ad el, mint amennyit korábban egy hét alatt. Vagy itt van Michael Jackson esete. A felmentő ítélet meghozatala után az európai lemezboltokban elfogyott az összes raktáron lévő Jackson-kiadvány, hazájában azonban már jó ideje a cédéi közelébe sem mennek a vásárlók, leszámítva a néhány fanatikus ősrajongót. Talán sokan úgy gondolják, ebben nincs kivetnivaló, a magánéleti problémák minden ember karrierjét negatívan érintik, a sztárokét még inkább. Csakhogy az Egyesült Államokban akad példa az ellenkezőjére is: akit elítélhetnének, az népszerű, ünnepelt előadó. A chicagói r&b-énekes, R. Kelly újabban csak engedéllyel hagyhatja el lakhelyét. Kiskorú megrontásával és 14 rendbeli gyermekpornográfiával vádolják. A rendőrök a házkutatás során megdönthetetlen bizonyítékokat: videokazettákat, fotókat találtak, az ítélet viszont valamiért nem akar megszületni... Régebben sem „vetette meg” a tini lányokat. ’94-ben titokban feleségül vette felfedezettjét, az akkor mindössze 15 éves Aaliyah-t, aki 2001 augusztusában repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, bár a frigy csak rövid ideig tartott, amíg az énekesnő szülei nem értesültek a történtekről. A kívülálló azt gondolná, hogy ilyenkor jobb, ha az érintett visszavonul, és csendben vár az ítéletére. R. Kelly azonban kirakatba helyezte az ügyét, és ami számomra megmagyarázhatatlan: a máskor szigorúan konzervatív amerikaiak nem törnek pálcát felette. Új nagylemezének megjelenésekor hosszú sorok kígyóztak a lemezboltok előtt. A TR3 Reloaded című album témája természetesen a szexualitás. Az első kislemezdal, az öt részből álló Trapped In The Closet egy rosz- szul végződött kalandjának pikáns részleteibe avatja be a hallgatót, a klipje pedig illusztrálja a történteket - a kellemesnek induló együttlétet megzavarja a váratlanul hazaérkező férj, aki elől a WC-be rejtőzik. Az énekes a környékünkön kizárólag a ’97-es I Believe I Can Fly című slágerével hódított, amely a Space Jam című film betétdala. Európában nem igazán terem számára babér - az amerikai r&b általa képviselt változata nálunk kevésbé eladható. Még a tavalyi zseniális duett lemezére sem volt vevő az európai közönség, amelyet az amerikai keleti part aktuális rapkirályával, Jay- Z-vel készített. A The Best Of Both Worlds című korong az r&b és a hip-hop tökéletes találkozása. Turnéra is indultak a dalokkal, ám csak New Yorkig jutottak, ahol összevesztek, és beperelték egymást. Azóta már született egy ítélet R. Kelly javára, de a pereskedés tovább folytatódik. A bírósági ügyek ellenére az R. Kelly nemcsak a slágerlistákon, hanem a bíróságon is törzsvendég (Reuters-felvétel) énekes népszerűsége fokozatosan nő, hazájában már-már r&b-isten- ként tekintenek rá. Arra vagyok kíváncsi, hogyan fogadná a nagyérdemű, ha letöltendő börtön- büntetésre ítélnék. Bár ezt sosem tudom meg, mert nem fogják... RÖVIDEN Viasztestek Carly, Paige és barátaik úton vannak egy egyetemi focimeccsre, de úgy döntenek, hogy éjszaka sátrat vernek, és másnap folytatják útjukat. A reggeli ébredést követően kellemetlen meglepetésben van részük, kocsijukat valaki szándékosan elrontotta. Szorult helyzetükben kénytelenek elfogadni a helyiek meghívását Ambrose-ba. A városka fő látványossága egy viaszmúzeuma, ahol megdöbbentően életszerű viaszfigurák vannak, de arra is hamar fény derül, hogy a viaszszobrok miért is annyira élethű- ek. (Ausztrál-amerikai horror) A főszerepekben Robert Richard és Paris Fiilton Bódy-retrospektív Lengyelországban Retrospektív program keretében kap ízelítőt Bódy Gábor rendezéseiből az Új látóhatárok című filmfesztivál közönsége a lengyelországi Cieszyn városában. A fesztiválon, a varsói Magyar Intézet és a Magyar Filmunió által szervezett programban hat alkotással emlékeznek az 1985-ben elhunyt legendás kísérleti filmes munkásságára. A július 31-ig tartó mustra közönsége a közelmúlt magyar filmjeiből Gyarmathy Lívia Recsk, a legújabbak közül Koltai Lajos Sorstalanság és Mundruczó Kornél Johanna című filmjét láthatja. (MTI) Fantasztikus négyes Dr. Reed Richards közel jutott ahhoz, hogy élete álma valóra váljon: űrexpedíciót vezet egyenesen egy kozmikus vihar közepébe. Azt reméli, az út során fényt deríthet az emberi genetikus kód titkaira. Az utazás eleinte teljesen eseménytelenül telik, ám Reed egyszer csak észreveszi, hogy a kozmikus vihar gyorsabban közeledik a vártnál. Az űrállomást beborítja a sugárzás, és ez megváltoztatja az utasok DNS- ét. (Amerikai-német) A DNS-változás után A gyermekekkel foglalkozó mozgóképek öröksége Kötelező moziélmények MTI-PANORÁMA Vittorio de Sica Biciklitolvajok, Francois Truffaut Négyszáz csapás, Steven Spielberg E. T., és Vietor Fleming Óz, a csodák csodája című filmjei szerepelnek azok között az alkotások között, amelyeket a brit filmintézet által rendezett vita résztvevői kiválasztottak mint minden gyermeknek 14 éves koráig kötelező moziélményeket. A Watch This! (Ezt nézd meg!) című vita nem arra fektette a hangsúlyt, hogy milyen témáktól, látványtól kell megvédeni a gyermekeket, hanem arra, hogy mennyire fontos a gyermekfilmek, illetve a gyermekekkel foglalkozó művek öröksége a moziban. A listán, amelyet 80 szakértő állított össze, találhatók realista alkotások, vígjátékok, tragédiák, mesék és sci-fi történetek. Még az sem feltétlenül .közös bennük, hogy mindnek gyermekek a főszereplői, mert üyen alapon nem kerülhetett volna be a Marx fivérek Botrány a túrion és Kertész Mihály Robin Hood, Gene Kelly Ének az esőben, Billy Wilder Van, aki forrón szereti című filmje vagy az 1933-as King Kong sem. Érdekes, hogy a Szépség és a szörnyetegből beválogatták Jean Cocteau 1946-os filmjét és az 1991-es Walt Disney-féle animációs változatot. A Disney-kincsek közül nem hiányozhatott a Hófehérke és a hét törpe, Charlie Chaplin természetesen A Kölyökkel (1921) szerepel. Akadnak azért olyan drámai történetek, mint a Biciklitolvajok, az 1948-as Twist Olivér és Louis Malle II. világháborús témájú filmje, a Viszontlátásra, gyerekek. Az E. T. és George Lucas Csillagok háborúja című rendezése mellett olyan modern kalandfilmek is helyet kaptak, mint Spielberg Az elveszett frigyláda fosztogatói vagy Robert Zemeckis Vissza a jövőbe című filmjei. Érdekes, hogy a Rómeó és Júliából a Leonardo di- Caprióval készült változatot részesítették előnyben a több nemzedék által megkönnyezett Franco Zeffi- relli-verzióval szemben. A Csillagok háborúja is a listán szerepel (Képarchívum)
