Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-27 / 173. szám, szerda
10 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 27. Brüsszel lépni fog az adatmegórzes térén Most már Európa is kész követni Washingtont Összefoglaló Brüsszel. Az internetszolgáltatók hat hónapig, a telefontársaságok* egy évig lesznek kötelesek megőrizni a náluk lévő adatokat. Az ok a terrorizmus. Európában és Európán kívül is sorra hozzák a hatóságok a különböző korlátozó intézkedéseket; Franciaország például július 13-i hatállyal - további intézkedésig - felfüggesztette a schengeni egyezmény alkalmazását, és határain újra bevezette az ellenőrzést ki- és belépéskor. Hosszadalmas viták után Brüsszel is lép a terrorizmus elleni küzdelem terén. Lapértesülések szerint kompromisszumot kötött Franco Frattini igazságügyért, szabadságjogokért, valamint biztonsági kérdésekért felelős biztos és Vivi- ane Reding, az információs társadalom biztosa. A két vezető EU-po- litikus uniós irányelvet készül előterjeszteni, amely a telekommunikációs cégeket az adatok megőrzésére kötelezi: internet-forgalmazás esetén hat hónapig, minden egyéb, telefonos kapcsolat esetében egy évig. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen döntés életbe lépjen, mind a 25 tagállamnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kellene hagynia. Az eddigi gyakorlat szerint 90 napig kellett őrizni az adatokat. A telekom-társaságok százmillió eurós nagyságrendű többlet- költségektől tartanak. A tervezet szerint ugyan a bizonyított járulékos költségekért a szolgáltatók kárpótlást kapnának, de ezt egyelőre nem részletezték. A direktíva a kapcsolási számokat veszi célkeresztbe, nem a beszélgetések tartalmát. Adatvédők ennek ellenére a polgárok alapvető szabadságjogainak érvényesülését féltik. Charles Clarke brit belügyminiszter ugyanakkor nemrégiben figyelmeztetett: a metróban való biztonságos utazás joga szintén védendő emberi jog... Az uniós külügyminiszterek legutóbbi tanácskozásukon döntést hoztak arról, hogy ősszel megállapodást írnak alá Kanadával. Eszerint az EU-ból Kanadába repülő utasok adatait a légitársaságok kötelező érvénnyel az észak-amerikai ország rendelkezésére bocsátják. Benita Ferrero-Waldner külkapcso- latokért felelős biztos ezt azzal indokolta, „a londoni merényletek megmutatták; fokozni kell a terrorizmusellenes küzdelmet, és demokratikus értékeink védelmében elszántabban kell fellépni”. Korábban heves tiltakozást váltott ki a légi utasok adatainak kiszolgáltatása az USA részére: az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult az ügyben, és a személyiségi jogok megsértése címén a megállapodás semmissé nyüvánítását kérte. A bírósági eljárás azonban nem halasztó hatályú, így a gyakorlatban az USA-ba re- - pülő utasok adatait, telefon- és bankkártyaszámát az uniós légi- társaságok több mint egy éve továbbítják az amerikai hatóságoknak. Egyébként az Európai Bíróság még nem hirdetett ítéletet az ügyben. (eurohirek.hu, mti) KISLEXIKON Schengen akadozva működik Valamivel több mint húsz éve -1985. június 14-én - írták alá, de még mindig nem működik az eredeti elképzeléseknek megfelelő körben az unió tagországainak schengeni egyezménye. Ez azt a jogot tartalmazza, hogy a résztvevők között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja azt is, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak. A szerződést öt EU-tagállam: Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg írta alá a nagyhercegség egyik kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Hamarosan egyértelművé vált, hogy az EU egyik legsajátosabb és legellentmondásosabb dokumentumáról van szó. Végrehajtásának részletei ugyanis máig nem teljesen tisztázottak, és alkalmazása több EU-tagállamban súlyos nehézségeket okoz, Nagy-Britanniában és Írországban - saját megítélésük szerint - jóformán leheteden. E nehézségek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, ráadásul több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. Kiépítettek egy számító- gépesített információs hálózatot is, amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A keleti bővítés miatt ugyanakkor az információs rendszer teljes korszerűsítésére van szükség. Az induló öt állam után aláírásával csatlakozott a szerződéshez Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország, illetve két nem EU-tag észak-európai állam, Norvégia és Izland is. Nemrégiben a svájciak 54,6 százaléka is megszavazta, hogy országuk 2007-től csaüakozzon a határok nélküli Európához. Az említett államok egy részében mindazonáltal még ma is csupán részlegesen igaz a határellenőrzések szünetelése. Görögország viszonylatában például csak 2000-ben szűnt meg az ellenőrzés a repülőtereken. A szabad átjárást egyébként is lépcsőzetesen építik le: Olaszországban például 1997 októberében szüntették meg a vámellenőrzést a repülőtereken, míg a vízi és szárazföldi határokon ugyanez csak egy évvel később történt meg. Az EU új tagállamainak még készülniük kell a schengeni csatiako- zásra, és meg kell várniuk az említett információs rendszer kiépülésének befejeződését. Az ő esetükben 2007 a legkorábbi időpont, amikor taggá válhatnak az övezetben. Addig mindazonáltal jelentős uniós segítséget kapnak a kiépítéshez. A schengeni joganyagba tartozik a külső határellenőrzés szabályai mellett a repülőtereken és a kikötőkben a schengeni térség polgárainak elkülönítése a térségen kívülről érkező utasoktól, továbbá a vízumszabályok egységesítése, a határőrizeti szervek együttműködése, jogi együttműködés (kiadatás, információszolgáltatás) és bizonyos menekültügyi kérdések. Az együttműködés egyik új eleme a határőrizeti ügynökség létrehozása volt, amely elvben májustól kezdte meg működését. Az ügynökség székhelye Varsóban lesz. (MTI) Németországban a kereszténység után az iszlám már a második legjelentősebb vallásnak számít Muzulmánok az unióban Az észak-angliai Leeds legnagyobb mecsetje a Hyde Park nevű városrészben található ( ČTK/AP-felvétel) számottevő még a törökök aránya. Németországtól eltérően itt németül tartják a muszlim hittanórákat. Belgiumban 380 ezer ember, a lakosság valamivel kevesebb mint 4 százaléka vallja magát iszlám hitűnek. Többségük török vagy marokkói. Az első észak-afrikai vendégmunkások még az 1920-as években érkeztek Belgiumba, s a bányászatban helyezkedtek el. Görögország szintén híján van hivatalos statisztikának, ám becslések szerint eléri a 380 ezret a musz- limok száma a 10,6 milliós népességen belül..Különösen sok muzulmán él Trákiában, a török határ mentén, (mti, ú) Hamburg. A londoni merényletek ráirányították a figyelmet az Európában élő muzulmán közösségre. A muszlimok összlétszáma 15 millióra tehető az unió 455 milliós lakosságán belül. MTI-JELENTÉS Ezek szerint az iszlám hitűek az Európában élők alig több mint 3 százalékát teszik ki, s ezen belül is csak elenyésző kisebbségük számít szélsőségesnek. A muszlimok lakosságon belüli aránya csak Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Németországban haladja meg az átlagot. Németországban 3,2 millió muzulmán él, túlnyomó többségük (2,4 millió) török, a többiek a volt Jugoszlávia területéről, az arab világból, illetve Iránból érkeztek az országba. Bár csak 4 százalékát teszik ki az összlakosságnak, ám még így is a második legjelentősebb vallássá avatják az iszlámot a kereszténység után. Nagy-Britanniában 1,6-2 millióra becsülik a muzulmánok létszámát. Jelentős részük a volt gyarmatokról, elsősorban Pakisztánból és Bangladesből érkezett a szigetországba. Franciaországban körülbelül hatmilliónyi muzulmán él. Pontos számot azért lehetetlen mondani, mert nem létezik erre vonatkozó hivatalos statisztika. A muszlimok többsége az ország egykori észak- afrikai gyarmatairól származik, s az utóbbi évtizedekben telepedett le Franciaországban, de sokan vándoroltak be Törökországból is. Hollandiában sokáig gondtalannak tűnt a többségi nemzet tagjai és a népesség durván hat százalékát kitevő 900 ezres muzulmán közösség együttélése. Azután azonban, hogy egy szélsőséges muzulmán 2004 novemberében megölte Theo van Gogh filmrendezőt, mecsetek és keresztény templomok váltak a lángok martalékává. A hollandiai muzulmán közösség túlnyomórészt törökökből és marokkóiakból áll. Ausztriában 340 ezer muszlim él, a közösség az össznépességen belül valamivel több mint négy százalékot tesz ki. Sokan az egykoron az osztrák birodalomhoz tartozó Boszniából utaztak be, a muzulmán közösségen belül rajtuk kívül Muszlimmá váló európai városok A franciaországi Marseille-t sokan követendő példának tartják:a város vallási és politikai vezetői közös tanácsba tömörültek. A tapasztalatok szerint jó hatással volt a zsinagógákat felgyújtó szélsőséges iszlamistákra, amikor a tévében azt látták, hogy saját imámjuk a polgármester társaságában vigasztalja a zokogó rabbit. Egyes előrejelzések szerint Rotterdamban öt-tíz éven belül többségbe kerülnek a muszlimok. Ennek oka egyrészt az erős bevándorlás (a holland kikötőváros hatszázezer lakosából már ma is 288 ezer a bevándorló), másrészt az muszlim bevándorlók körében tapasztalható magas népszaporulat, harmadrészt az őshonos lakosság alacsony népszaporulata. Hasonló tendenciák tapasztalhatók a svédországi Malmőben vagy az angliai Birminghamben is. (vg) Szigorítanák azoknak a műtrágyáknak az eladását, amelyekből robbanóanyag készíthető Módosíthatják a schengeni egyezményt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A londoni merényletek hatására az Európai Bizottság két új javaslatot tett a terrorizmus elleni harcban: az egyik a robbanószerek ellenőrzését, a másik az uniós tagországok közötti határoknál a rendőrségi együttműködés erősítését célozza. Az EU végrehajtó szerve múlt heti jelentésében olyan egységes intézkedések bevezetését kezdeményezi a huszonöt tagországban, amelyek kellő biztonságot garantálhatnának a lőfegyverek mellett a különféle robbanószerek, bombák gyártására alkalmas, köztük am- móniumnitrát-tartalmú anyagok tárolásakor, őrzésekor. A javaslat az értékesítés és szállítás szabályainak egységesítését sürgeti. így külön is megszigorítanák azon műtrágyák eladását, amelyekből robbanóanyag készíthető. Szó van a javaslatban arról, hogy a tagországokban külön csoporthálózatot állítanának fel, melynek tagjai tájékoztatnák egymást a fenyegetésekről, például a házi készítésű robbanószerek technikáiról. Ugyancsak kezdeményezik a robbanóanyagok gyártói és forgalmazói, illetve az Europol, valamint a nemzeti terrorelhárító szervezetek szakértőinek találkozóit egy uniós terv kidolgozására az ellenőrzés biztonságának javítása érdekében. A bizottság kitér a fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemre szakosodott szervezett bűnözés elleni közös fellépés fontosságára is. Az egyes tagországokban eltérő törvények és szabályozások nehezítik a rendőrségeknek a határ menti - a határon átnyúló - bűnüldöző tevékenységét. Az Európai Bizottság ezért kiegészítő javaslatokat tesz a schengeni egyezményhez. A kiindulópont az, hogy egyszerűbbé váljon egy adott ország rendőrségének a megkezdett vizsgálatot folytatni a határon átlépve az EU egy másik tagországában. Éspedig abban az esetben, ha a bűntény legalább egyévi büntetést von maga után. Schengen eddig csak 14 kivételesen súlyos bűntett - például gyilkosság, erőszak, pénz- hamisítás, emberrablás és csempészet, kábítószer és robbanóanyag csempészete - esetében engedélyezte a rendőrségnek a határon átnyúló ténykedését. A javaslat kitér az illetékes szervek közti operatív együttműködésre, az információ- csere elmélyítésére, közös kiképzésekre, s kezdeményezi a határkörzetekben közös nyomozó egységek felállítását. A Die Presse nemrégiben azt írta, nem kizárt, hogy jelentősen szigorodni fognak az EU-ba, különösen a schengeni térségbe való beutazás feltételei. Otto Schüy német belügyminiszter azt javasolta a bélés igazságügyi miniszterek rendkívüli ülésén, hogy regisztrálják az összes, schengeni térségbe be- és kiutazót. Schüy amerikai mintára biometrikus jelekkel - ujjlenyomattal, az arc vagy az írisz jellemzőinek rögzítésével - is kiegészítené az adatbázist. (Az USA-ban 2003 óta minden beutazóról fényképet készítenek, és elektronikusan rögzítik az illető ujjlenyomatát is.) A német javaslat mellett többen is felsorakoztak. Igaz, hangsúlyozták: ez csak akkor fogadható el, ha nemcsak a bürokráciát, hanem a biztonságot is növelik az intézkedések. Ugyancsak Schily javasolta: a nyomozó szervek kapjanak hozzáférést a menekült státusért folyamodók adatait tároló Eurodachoz és az új schengeni információs rendszerhez, (e-k, m, ú) A francia határállomásokon máris szigorították az ellenőrzést (SITA/AP-felvétel)
