Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-20 / 167. szám, szerda

ÚJ szó 2005. Július 20. ___________________________________________INTERJÚ ~ NYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Hu nčík Péter a zsidó-arab konfliktusmegoldó tréningek tapasztalatairól: a civilizációs konfliktusokat is egyéni szinten kell orvosolni 11 Minden konfliktus központjában az ember áll A jelek szerint nem lesz zökkenőmentes a zsidó telepesek elmozdítása a palesztin területekről Döbbenetes volt tizenhárom év után újra Izraelben járni. A csodá­latosan virágzó, békés, kor­szerűsödő, jókedvű ország mos­tanra kiürült, alig vannak látoga­tók. A félelem, a szorongás, az ir­tózatos feszültség a mindennapok velejárója. Most például folyik a zászlók háborúja: azok, akik nem értenek egyet a kitelepítéssel, az izraeli zászlót narancsszínben használják, akik meg kitelepítés­pártiak, a klasszikus izraeli zász­lót lobogtatják. A hosszú ideje tar­tó izraeli-palesztin feszültség után most zsidó-zsidó konfliktus van kibontakozóban. Vélemé­nyem szerint a zsidó társadalom nagyon mély válságban van. En­nek több oka van, az egyik az, hogy a legújabb izraeli vezetés döntése értelmében úgy próbál­nak a palesztinokkal kiegyezni, hogy visszaadják azokat a terüle­teket, melyeket a 67-es háború­ban elfoglaltak. Az a baj, hogy az­óta Izrael emberek ezreit telepí­tette ezekre a területekre, ez már a második, sőt a harmadik gene­ráció. A telepesek visszahívása ir­tózatos feszültséget szült Izrael­ben. Nagyon sokan továbbra sem bíznak a palesztinokban, nem hi­szik, hogy ha kihozzák a telepese­ket, megszűnnek a robbantások. További problémákat is emlí­tett, amelyek megosztják az iz­raeli társadalmat... Ötvennyolc éve létezik a zsidó állam. Ez idő nem elég arra, hogy egy szétszóródott népet harmoni­kus egységbe tudjanak kovácsol­ni. Nagyon sokan mentek oda Ro­mániából, Oroszországból, de Eti­ópiából is hatalmas zsidó törzse­ket telepítettek haza. Most példá­ul Indiából és Jemenből próbál­nak zsidókat nagy tömegben ha­zatelepíteni. Ez újabb feszültség- góc, mert ezek az emberek szerte a világon különféle rezsimek alatt szocializálódtak, tehát a mássá­got is magukban hordozzák. Más értékrendjük van, más az elképze­lésük a jövőről, mások az érzel­meik, a demokráciához fűződő vi­szonyuk. Nem beszélve arról, hogy ezek az emberek különféle társadalmi rétegeket alkotnak, akiknek felettébb nehéz egymás­sal kommunikálni, közös nevezőt találni. Van ugyan, ami összeköti őket, ez a zsidó öntudat, de sok a szétválasztó elem. Most, amikor sikerül többé-kevésbé megegyez­ni az arabokkal, ezek a belső konfliktusok egyre jobban kidom­borodnak. Mi újat tud mondani egy szlo­vákiai magyar konfliktusmegol­dó-csoport két, egymással évti­zedek óta harcban álló népnek, olyan országban, ahol amerikai és nyugat-európai szakemberek sokasága próbálkozott már konfliktusmegoldással? Szlovákiából jöttünk, ahol szlovák-magyar probléma volt. Vajon hogyn végződött volna ki- lencvenháromban olyan kísérlet, hogy magyarokat juttassunk bee a kormányba? Abszolút kilátásta­lan lett volna. 1998-ban jött egy minőségi változás, és már ott tar­tunk, hogy Bugár Béla Szlovákia harmadik legnépszerűbb politi­kusa, és több magyar minisztert is elfogadnak, elismernek szak­emberként. A mienkéhez hasonló lépéseket ott is meg tudnának tenni. Ha a televíziónézők heti néhány alkalommal látnák, hogy ott vau a zsidók között az ősellen­ség palesztin, és együtt tárgyal a kormány többi tagjával arról, hogy hogyan oldják meg például a gazdasági kérdéseket, ez bizo­nyára megérlelné a társadalmi szemléletváltást. Ha objektiven végignézek az elmúlt tizenhárom éven, úgy látom, hogy Szlovákia egy elfogadható, élhető ország lett. Ha viszont hagytuk volna a 90-es évek elején, hogy a magyar nép kollektivitását és Trianont meg kitelepítést delegációk han­goztassák, soha az életben nem jött volna létre párbeszéd. Tulaj­donképpen ez az egyetlen nagy tanulság: le lehet bontani az em­berekről ezeket a szerepeket, rá lehet vezetni őket, hogy éljék meg a saját érzelmeiket, használ­ják a saját agyukat, kreativitásu­kat, spontaneitásukat. Ne nagy nemzeti vágyakkal, ne torzult bibliai hivatástudattal és Korán­nal felfegyverkezve menjenek az utcára. Azt hiszem, van remény, sikerült elmozdulni ebben az irányban. Ennek az a jele, hogy a foglalkozások végén, a kiértéke­lésen egyetértésüket fejezték ki, és meghívtak a jövőre is. Hosszú évtizedes erőfeszí­tések eredményeképpen érdemi lépés történt a zsi­dó-arab konfliktus megol­dásában: augusztusban megkezdődik a zsidó lako­sok kitelepítése azokról a palesztin területekről, me­lyeket Izrael az 1967-es há­borúban elfoglalt. JÓZAN MÓNIKA A szlovákiai magyar CCPg - Communication and Conflict-Pre­vention Group, azaz kommuniká­ciós és konfliktusmegelőző cso­port szervezésében Hunčík Péter Tel Avivban és környékén konflik­tusmegoldó tréninget mutatott be zsidó, iszlám és keresztény részt­vevőknek. Tapasztalatairól, a konfliktusok enyhítésében elért eredményekről kérdeztük. Sikerült egy asztalhoz ültet­ni, és párbeszédre bírni az emlí­tett vallási csoportokat? Tel Avivban zsidó-zsidó cso­porttal találkoztunk, Lódban pa­lesztin-zsidó ellentét, Mrár váro­sában pedig drúz-keresztény fe­szültség volt a téma. Általános ta­pasztalat, hogy mindenütt kész re­ceptet várnak. Nekünk nincs mo­dellünk, de van használható elkép­zelésünk. Minden konfliktus köz­pontjában az ember áll a maga esendőségével, gyengeségével, vá­gyaival, és ebből kell kiindulni. Megdöbbentek, amikor szembe­sültek a ténnyel, hogy tulajdon­képpen önmagukkal kell megbé­kélniük. Arról próbáltuk meggyőz­ni őket, hogy lehet változtatni a helyzeten, ha van elegendő bátor­ságuk hozzá, hogy kezükbe vegyék a dolgok irányítását. Kik vettek részt a foglalkozá­sokon? Mrár faluban a vezetőség jött össze. A másfél napos brainstor- ming-szerű tréningen próbáltunk lehetőségeket felvázolni. A leg­fontosabb teendő, hogy az egyén, az egyes ember szintjére vetítsük le a konfliktust, mert anélkül a csoportok közti párbeszéd na­gyon nehéz. Ez volt a jeligénk: egyéni szinten foglalkozni a prob­lémákkal. Lódban háromnapos tréninget tartottunk olyan embe­reknek, akik már dolgoztak konf­liktusmegoldásban, és szerettek volna újat tanulni. Lód olyan vá­ros, ahol az arab-izraeli feszült­séghez nagyon erős szociális fe­szültség is társul: munkanélküli­ség, drogfogyasztás, kriminalitás. Olyan csoportot kellett ott létre­hozni, amely felül tud kerekedni az etnikai feszültségeken, és tuda­tosítja, hogy a kriminalitásnak semmi köze a nemzetiséghez vagy a valláshoz. Hogyan értékelték önök a tréningeket, és mennyire voltak elégedettek a zsidó és arab résztvevők? Fontos tanulsága ennek a missziónak, hogy számíthatunk zsidó és palesztin értelmiségiek támogatására. Együttműködésük­kel, segítségükkel, pontosabban az általuk nyújtott háttéranyag és értékes tapasztalataik felhaszná­lásával ki tudunk dolgozni egy speciális izraeli tréningprogra­mot, melyben közép-európai min­tára trénerek hálózatát hozzuk létre. Megerősítettük egymást ab­ban a meggyőződésünkben, hogy az ember igenis képes túllépni a saját árnyékán: lám, jövőre ve­gyes, palesztin-zsidó trénerekből álló csoportot fognak szervezni. Intenzív tréning formájában otta­ni szakembereket képezünk erre a módszerre. Eleinte szupervízor- ként együttműködünk velük, hogy később maguk képezhessék a saját szakembereiket, akik köz­vélemény-formáló erővel bírnak. Mit tapasztaltak ottlétük so­rán, milyen hangulat előzte meg a várható visszatelepítéseket? Anya gyermekkel - akiknek ugyancsak nincs ínyére a gázai övezet kiürítése - és az esetleges tünte­tés megakadályozására felvonultatott erők ( ČTK/AP-felvételek) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0139 Sk 4 662 972,02 Sk 0,00% 1,0143 Sk 24 434 478,97 Sk 0,00% 1,0145 Sk 54 398 586,89 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS 1,0176 Sk 34 480 420,64 Sk 0,07% 1,0187 Sk 190 132 249,58 Sk 0,07% 1,0189 Sk 366 109 593,85 Sk 0,07% , Magánnyugdíjpénztár 1,0178 Sk 23 378 212,02 Sk 0,08% 1,0190 Sk 179 059 945,44 Sk 0,08% 1,0191 Sk 449 867 117,16 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0118 Sk 4 160 540,90 Sk 0,00% 1,0117 Sk 37 200 525,70 Sk 0,00% 1,0118 Sk 77 357 633,86 Sk 0,00% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0166 Sk 1 550 493,14 Sk 0,08% 1,0174 Sk 20 213 434,72 Sk 0,08% 1,0168 Sk 50 083 259,74 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0069 Sk 3 366 856,87 Sk 0,08% 1,0098 Sk 54 096 584,22 Sk 0,08% 1,0108 Sk 129 223 708,09 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdíjpénztár 1,0069 Sk 5 854 445,40 Sk 0,00% 1,0067 Sk 25 960 387,49 Sk 0,08% 1,0067 Sk 49 279 513,20 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0166 Sk 23 028 907,99 Sk 0,08% 1,0163 Sk 146 948 814,47 Sk 0,08% ' 1,0160 Sk 211 300 953,10 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. július 15-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0009 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutalja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már néhány százmillió, a kisebbekben néhány millió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents