Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-15 / 163. szám, péntek
2005. július 15., péntek 2. évfolyam 26. szám rábban csak a meggyet károsította, ma már általánosan elterjedt kártevő a homokos vidékeken lányos eszelény - már a kajszin is Az aranyos eszelény áprilisban jön elő a talajból (Kertészet és Szőlészet) Allergiát okozó veszélyes gyomnövények Irtsuk a parlagfüvet! eszelények viszonylag f termetű, de rendkívül npompás ormányos boák. A népi eredetű elne- :ésük találóan utal bá- ilatos ivadékgondozá- c leleményeire, valóban idkívül „eszes” lények. BODORJÁNOS lárváik csak fonnyadó, bomló ényrészekben képesek ki- idni, így a nőstény bogaraknak gondoskodni a megfelelő élés- íráról. Fondorlatosán elrágják a ényrészek szállítóedény-nya- ait a levélnyélben, a hajtásban, y a gyümölcskocsányban, így doskodva a megfelelően előkést táplálékról, amibe aztán le- ák tojásaikat. fejlődő gyümölcsök nehezeb- lankaszthatók, mint a hajtá- és a levelek, ezért az aranyos dény (Rhynchites auratus), ilábbis az utóbbi időkben, a rília gomba segítségét is tybe veszi a gyümölcshús :mésztésére. Ezt most igazán nyen teheti, mert a csonthéjas mölcsfáink csaknem minőiké egyre súlyosabb mértékfertőződik moníliával. bogár a lárvái érdekében az szséges gyümölcsökbe tövig a áz ormányát, ezzel utat nyit- i gomba fertőzésének. A nősté- nként fúrt lyukak száma messze meghaladja azt a mértéket., hogy a tevékenység csupán a bogár úgynevezett érési táplálkozását szolgálja, illetve a száraz és meleg tavaszi időszakban a vízvesztését pótolja. Nyilvánvalóan a kórokozó gomba terjedését szolgálja, mert az első moníliás, bar- nuló és penészpárnákat hordó gyümölcsök megjelenésével a nőstény aranyos eszelények előszeretettel azokat keresik meg, és a még zöld részbe rakják le tojásaikat. Sem a tojásokat, sem később a kikelt lárvákat nem károsítja a gyümölcsöt elpusztító mo- nília gomba. Az ormányos által befúrt lyuk alján fekvő tojásból 7-10 nap múltán kelnek ki a lárvák, és a barna gyümölcshúsban rágnak szabálytalan üreget a csonthéj határáig. A kajszimag vastag héját sem a lárva, sem a bogár nem képes átfúrni, a nőstény az ormányának viszonylagos rövidsége miatt, a magig nem is képes befúrni. Az elsősorban homokos vidékeken telepített gyümölcsösökben álA moníliás gyümölcsöt kedveli talánosan elterjedt aranyos eszelény néhány évtizeddel ezelőtt főként a meggyültetvényekben károsított, a most kajszin tapasztalttól eléggé eltérő módon, vagyis a fejlődő meggy gyümölcsön a tojásrakást 3 mm átmérőjű lyuk jelezte, az alján 1 mm-es ürülékkúppal, alatt a fehér hosszúkás tojással. A lárva a kikelés után rágott a magbélbe. A kiodvasított mag héján a lárva kifejlődése, kibújása után 2,5-3 mm-es lyuk maradt, ami a befurakodási nyílás kiszélesítésével alakult ki. Az aranyos eszelénynek évente egy nemzedéke fejlődik, a gyümölcsök fejlődéséhez igazodva. A bogarak április elejétől június végéig tevékenyek, a szaporodásnak eleget téve, rövidesen elpusztulnak. A bogár testhossza, az ormányát leszámítva, 5-9 mm, sötét ibolyás fényű, vagy aranyospiros. A hím az előtorának két oldalán előre meredő hosszú tüskékről ismerhető föl. Meggyen és cseresznyén az érési táplálkozás és a pá- rosodás után a csonthéj keménye- dése után kezdi a nőstény bogár a tojások lerakását, átfúrja a gyümölcshúst és a maghéjat, de a magot nem sérti meg. A lyukhoz illeszti a tojását. Ha a bogarak nagy tömegben rajzanak, akkor a meggyeken több befúrás is látható, de csak egyben van tojás. A kikelő lárva behatol a magba és az egy-másfél hónapos fejlődése során a teljes belsejét elfogyasztja. A kifejlődött kukac a gyümölcsöt június második felében hagyja el, ledobja magát a földre és a talajszemcsékből ragasztott kamrában bábozódik. A háromhetes bábállapot után kifejlődött bogarak a talajban maradnak, ott telelnek át. Tavasszal, április kezdetétől, a kökény elvirágzása után jelennek meg az eszelények a csonthéjas gyümölcsökben. A rajzásukat figyelve, ilyenkor lehet a bogarak ellen ajánlott készítményekkel megelőzni a károsításukat. A kajszi gyümölcsöket furkáló bogarakat a korona belsejében, a vázágak közelében fejlődő terméseken találjuk meg leghamarabb a már moníliával fertőzötteken a leggyakrabban. ISMERTETŐ Irtsuk a veszélyes, könnyen allergiát kiváltó parlagfüvet. A legjobb, ha mechanikai eszközökkel végezzük az irtást, kapával vagy kaszával, hiszen ez kíméli leginkább a környezetet és persze a költségeinket is. A fiatal kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani, ugyanis a növények nem tudnak újrahajtani. Idősebb, és kapálásra nem alkalmas területen a még el nem fásodott szárú növények ellen már kaszálni kell. Az alacsonyan elágazó első oldalhajtások szinte a földön fekszenek, ezeket a kasza rendszerint nem tudja levágni. Kaszálás után mindig marad néhány oldalrügy, amiből újabb hajtások törnek ki. A rosszul elvégzett kaszálás nyomán nem egyszer előfordul, hogy egy fő szár helyett 3-4-et nevel a növény, bepótolva virágporban és termésben a lemaraA balkonnövények ontják virágaikat. A gyönyörködésen túl azonban bőven akad dolgunk is velük. A hosszantartó virágzás titka a gondos ápolás. A nyár második felében gyakorta tapasztaljuk, hogy a petúniatövek megnyúltak, alsó részük felkopaszodott, és nem virágoznak olyan bőven, mint korábban. Ekkor érkezett el az ideje a fiatalító kezelésnek. A hajtásokat vágjuk vissza fele hosszúságra, alaposan öntöttük meg őket, az öntözővízhez keverjünk folyékony tápoldatot. Ezt követően a növények újult erővel hajtanak ki, és két hét elteltével már újra bőségesen virágoznak. A rendszeres vízellátás fontosságát a forró nyári hónapokban nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az allergia ma már népbetegségnek számít térségünkben. A parlagfű veszélyes, allergiát okozó gyomnövény. (Képarchívum) dást. Még az igen gondosan végzett kaszálás után is egészen bizonyosan szükség lesz újabb kaszálásokra vagy gyomirtó szer alkalmazására, (kertpont.hu) Mégis előfordul, hogy a balkonládák földje kiszárad, ha csupán rövidebb időre, például a hétvégére hagyjuk magukra növényeinket. A kiszáradást mutatja, ha az összeszáradt talaj elválik a balkonláda falától, és körben ujjnyi rés keletkezik. A növények számára ez nem csupán a vízhiány miatt gond. Az összezsugorodó föld elszakíthatja a növények gyökerét, ez súlyosabb esetben a növények pusztulásával jár, hiába a gyors segítség. A kiszáradás balkonládaföldön öntözéskor a víz szinte átszalad, és alul rögtön kifolyik. Ebben az esetben az esti órákban, apró vízadagokkal érhetjük el, hogy a föld újra képes legyen a vizet megtartani. A tömörödött talajt óvatosan lazítsuk fel, hogy ne maradjon rés a cserép, illetve a láda pereménél. (Kertbarát) ízágközeli gyümölcsöketfurkálja össze Mit tegyünk, ha a balkonládák földje kiszárad? Ne hagyjuk virágainkat nyáron szomjazni ÖSZEFOGLALÓ I PIACI ÁRSÉTA rgarépa Pozsony július 13-án 15 Sk/köteg Komárom július 13-án 10 Sk/csomó Rimaszombat július 13-án 25 Sk/kg Zseliz július 13-án 10 Sk/csomó Losonc július 14-én 15 Sk/csomó Szepsi július 13-án 13-17 Sk/csomó Kassa július 13-án 6-10 Sk/csomó ítrezselyem 15 Sk/köteg 12-14 Sk/kg 20 Sk/köteg 15 Sk/csomó 25 Sk/kg 12 Sk/csomó 15-18 Sk/csomó irgonya 14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 11 Sk/kg 13 Sk/kg 7-10 Sk/kg jás 2,70 Sk/db 2,30-3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,10 Sk/db 2,00-2,40 Sk/db 1,40-2,20 Sk/db iralábé 5-8 Sk/db 3-6 Sk/db 13 Sk/db 5-7 Sk/db 8-12 Sk/db 7-8 Sk/db 5-8 Sk/db jes saláta 12 Sk/fej X X 5-10 Sk/fej ildpaprika 49 Sk/db 25 Sk/kg 40-45 Sk/kg 15-20 Sk/kg 10-30 Sk/kg 23-49 Sk/kg 22-30 Sk/kg iradicsom 44 Sk/kg 18-25 Sk/kg 30-35 Sk/kg 35-40 Sk/kg 30-40 Sk/kg 42 Sk/kg 30-40 Sk/kg I káposzta 52 Sk/kg X 30 Sk/kg 7-8 Sk/db 20 Sk/db X 15 Sk/db ikorica 12 Sk/cső 10-12 Sk/cső X 10 Sk/cső hmmmnmh 10 Sk/kg ildbab 30 Sk/kg X 30 Sk/kg 20 Sk/kg 25-30 Sk/kg X 30-40 Sk/kg irfiol 25-30 Sk/db 20-25 Sk/db 45 Sk/db 20-25 Sk/kg 20-25 Sk/fej 23 Sk/db 10-40 Sk/db látauborka 19 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg 7 Sk/kg 8-15 Sk/kg 22-29 Sk/kg X izibarack (kajszi) 38-44 Sk/kg 35 (30-40) Sk/kg 28-40 (30) Sk/kg 35 Sk/kg 30-35 (35-60) Sk/kg 30-36 (25) Sk/kg 30 (25-30) Sk/kg ma 25 Sk/kg 20 Sk/kg 28-32 Sk/kg 15-28 Sk/kg x x X
