Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-13 / 161. szám, szerda
DIGITALIA 2005. július 13., szerda 9. évfolyam 27. szám Az osztrák munkahelyek felénél a főnökök figyelik beosztottjaik netezési szokásait Elemzők szerint ez előrejelzi, hogyan válik a mobiltelefonok szerves részévé az net Ausztriában is aktív a Nagy Testvér Meghódítanák a hálót JOG A Kronen Zeitung című osztrák bulvárlap a hét végén arról tájékoztatta olvasóit, hogy egy friss tanulmány szerint az osztrák vállalatok felénél figyelik az alkalmazottak PC-használatát, azaz minden második főnök pontosan értesül arról, hogy a beosztottak mit csinálnak a számítógépükkel. A lap szerint az egér gombjának minden lenyomását, műiden meglátogatott internetes oldalt különleges programok jegyeznek fel és dokumentálnak. Az újság egy - közelebbről meg nem nevezett - tanulmányból idézve azt állította, hogy ma már az osztrák vállalatok fele ellenőrzi alkalmazottai internetes levelezését, 60 százalékuk pedig archiválja is a beosztottak e-mailjeit. A cégek további 20 százaléka szeremé ezt az ellenőrzési rendszert a jövőben bevezetni. A lap szerint az osztrák vállalatok 23 százaléka már több mint három éve alkalmazza a dolgozók internetes levelezésének komplett ellenőrzési rendszerét. A lap által megszólaltatott jogi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek vezetősége tiltja az adatháló magáncélra történő fel- használását a munkahelyeken, és ezt már tartalmazza az alkalmazottak munkaszerződése is, így azt be is kell tartani. Hazánkban és Magyarországon is nagyobb óvatossággal kell a témához közelítenie annak a munkaadónak, aki beosztottai levelezését szeremé megfigyelni. Noha a céges infrastruktúra - így az e- mail cím is - vitán felül a munkavégzést szolgálja, a levelezés megfigyelésére kevesebb a lehetőség. Mivel a dolgozó nevéhez köthető e-mail címen bonyolított forgalom egyenértékű a magánlevelezéssel, így azt megfigyelni például nem lehet, (mti, szí) • * m>. • * Üli' Clark nem az Internetétől várja a megváltást Újra kell indítani a netet Brazília NET Egyre elégedetienebbek az internet születésében közreműködő kutatók a világháló mai állapotával. Először Tim Berners-Lee, a World Wide Web atyja kelt ki saját agyszüleménye ellen, most David Clark, az internet megalkotásában részt vevő fejlesztő jelentette ki, hogy betelt a pohár, és a netet az alapoktól kell újragondolni. A web feltalálójaként ismert Tim Berners-Lee még márciusban jelentette ki, hogy a mobil internet terjedésének legfőbb akadálya a web, pontosabban az oldalak cseppet sem mobilbarát dizájnja és felépítése. David Clark, aki a 70-es években részt vett a hálózat kifejlesztésében, nem csak beszél: tervének kidolgozásához kétszázezer dollárt kapott a National Science Foun- dation-től, a mdományos kutatást támogató amerikai szövetségi ügynökségtől. Clark szerint a net architektúrája harminc év alatt teljesen elavult: a hálózat képtelen megfelelően kezelni a drótnélküli eszközöket, és az internetes kereskedelem biztonsági követelményeinek sem felel meg. Ráadásul egy szupergyors internettel ellentétben arra is alkalmatlan, hogy elhozza a júzereknek a virtuális valóságban zajló kommunikáció élményét. Nem minden alapító atya ért azonban egyet kollégája „kezdjünk mindent elölről” szemléletével. „Bármit, amit meg lehet oldani egy huszárvágással, meg lehet csinálni több kisebb lépésben is” - mondta az egykori arpanetes Robert Kahn a Wirednek. A renegát Clark szerint viszont a kis lépések politikája nem megoldás a biztonsági problémákra. „Vegyük például az adathalászatot és a spammelést. Mutassa meg nekem valaki, hogyan lehet hat lépésben megszüntetni ezeket a gondokat” - mondta Clark, becsempészve a vitába a hat lépés távolság-teóriát. A kutató hálózatfejlesztőknek és biztonsági szakembereknek szervez találkozókat a nyáron, hogy elképzelését népszerűsítse. Arra akarja ösztönözni a résztvevőket, hogy az alapokkal, az internet felépítésével kapcsolatos problémákkal foglalkozzanak ahelyett, hogy- egyébként nem túl hatásos - vírusirtó programjaik következő frissítésén agyalnának. Clark az olyan kezdeményezésektől sem vár sokat, mint az Internet2, amely hálózati technológiákat fejleszt a holA net architektúrája harminc év alatt teljesen elavult Szociális laptop Szociális laptop-programot indítanak Brazíliában — jelentette be Lula da Silva, a dél-amerikai ország elnöke. Da Silva azt tervezi, hogy kétmillió olcsó hordozható számítógépre ad megrendelést, amelyek felét Brazília szegényebb vidékeinek iskolásai között osztanának szét ingyen, másik felét exportálnák. A gépek darabonként 100 dollárba kerülnének, (mti) On-line útvonaltervezés Tévedjen el Ön is! A mobiltelefonok és az internet közeledésével nő a mobilszolgáltatók és az internetes vállalkozások közti együttműködés, melynek jegyében a T-Mobile a Google-lal, a Vodafone pedig a Microsofttal lép együttműködésre a mobil alapú internetezés elérhetővé tételéért. MOBIL A T-Mobile ezentúl a teljes világhálóhoz biztosít elérést előfizetőinek a Google-on keresztül, az eddigi korlátozott hozzáférés helyett. A rivális Vodafone pedig a Microsofttal állapodott meg abban, hogy az MSN Messenger azonnali üzenetküldő rendszerét ezentúl előfizetői mobilon is igénybe vehetik. A T-Mobile eddig korlátozta ügyfelei internethasználatát mobilkészülékükön keresztül, így azok csak T- zones néven futó zárt rendszerét használhatták, melyről jobbára csengőhangokat és operátorlogó- kat lehetett letölteni. A korlátozásokról szólva a T-Mobile szóvivője úgy nyilatkozott: „T-zones szolgáltatásunk túl drágának, bonyolultnak és kevéssé hasznosnak bizonyult a felhasználóknak. Mostantól a Google keresőmotorjainak hála az európai előfizetők a világháló bármely oldalát megjeleníthetik készülékükön.” Természetesen ez a változás csak a csúcsteljesítményű okostelefonnal rendelkezőket érinti. A régebbi készülékek birtokosai továbbra is kénytelenek beérni a T-zones-szal, mert telefonjaik weboldalak megjelenítésére nem képesek. „Ez egy jelzés a szolgáltatók felé, hogy a korlátozott internet-hozzáférés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” — figyelmeztet John Delaney az Ovum távközlési cég elemzője. A T-Mobile idén júliusban terveA Vodafone célja a 165 millió MSN Messenger-felhasználó és 155 millió Vodafone-előfizető összehozása (Képarchívum) zi a Google alapú netezés bevezetését előbb Németországban és Ausztriában, majd később még az év folyamán Nagy-Britanniában, Hollandiában és Csehországban. A Vodafone ellenben ingyen kínálja ügyfeleinek a maga kis zárt Ez egy jelzés a szolgáltatók felé, hogy korlátozott az internet-hozzáférés. hálózatát, a teljes világhálóhoz való hozzáférést előfizetésért cserébe teszi csak lehetővé. A cég az azonnali üzenetküldő szoftverekben látja a jövőt, melyet most mobilkészülékein is elérhetővé tesz. Célja a 165 millió MSN Messenger-felhasználó és 155 mülió Vodafone-előfizető összehozása. Ezzel pedig új jövedelemforrások felé néz, mert a mobilról pc-re msn-ező felhasználóknak és a pc-ről mobilra azonnali üzenetet küldőknek használati díjat számol fel. Delaney szerint „ha az emberek hajlandók fizetni az SMS küldésért, miért ne fizetnének az MSN- ért is. A könnyű kezelhetőség ellenére, mégis sok időbe telhet a mobilról való MSN-ezés elterjedése, mert eltart egy ideig, míg a felhasználók ugyanolyan egyszerűnek tartják, mint a számítógépről való chatelést.” (ITTK) A társadalomba való reintegrációjukat segíti Jár az internet a raboknak nap internetéhez. A 207 amerikai egyetem és több cég közreműködésével alakult konzorcium tíz gigabites gerinchálózatot hozott létre egyetemek számára. A guru szerint az Internet2 gyors és olcsó, ám felépítésében nem különbözik az internettől, ezért annak korlátáit is magában hordozza. Ugyanez érvényes a szövetségi pénzből működő Next Generation Internetre, vagyis a kutatási céllal létrehozott új generációs hálózatra, (i) NET Népszerűek lettek napjainkban az ingyenes térképszolgáltatások, amelyekhez a legtöbbször útvonaltervező is kapcsolódik. Az útvonalak pontosságával azonban sok felhasználónak meggyűlt már a baja, számos utazónak megvan a maga kis története a téves on-line útvonalról. A legtöbb baj azokkal a leírásokkal van, amelyek kanyarról kanyarra próbálják ráterelni az embert a helyes útra. Elég egy utcanév-azonosság két szomszédos kerület, netalán kisebb szomszédos város között, és a hiba már csak pluszkilométerek beiktatásával korrigálható. Ezek a szolgáltatások különböző alapanyagokból, adatokból, térképekből épülnek fel, valamint a működtető szoftver is különböző, ezért fordulhat elő az, hogy három különböző szolgáltatónál három különböző legrövidebb útvonalat kaphatunk. Összességében elmondható, hogy 50 lekérdezésből egy teljességgel rossz. Legalábbis Doug Richardson, az Amerikai Földrajzkutatók Társaságának ügyvezetője szerint. A szakember a New York Timesnak azt is megjegyezte, hogy ha az adatok nem naprakészek, akkor sokkal nagyobb a hiba valószínűsége. Elmondható, hogy 50 lekérdezésből egy teljességgel rossz A szolgáltatók szerint a tévedések száma elenyésző. Az amerikai on-line térképpiac 75 százalékát birtokló MapQuest szóvivője szerint viszont az útitervek döntő többsége pontos, (ittk) NET A brit rabok oktatásával foglalkozó szervezet, a Forum on Prisoner Education (FPE) legfrissebb jelentése szerint kötelező lenne a börtönökben a korlátozásmentes internet elérhetővé tétele. Az FPE 2004 decemberében kezdte el az angol és a walesi börtönöket érintő felmérését - írja a publictechnology.net. A kutatás során minden börtönben interjút készítettek az igazgatóval, biztonsági főnökkel, oktatási felügyelővel és természetesen magukkal a rabokkal is, mélyinterjú és fókuszcsoport formájában egyaránt. A kutatás eredménye egyértelmű: minden szereplő és érv amellett szól, hogy tegyék lehetővé a korlátozásmentes internetelérést a rabok számára. Ennek a lépésnek nagyon fontos szerepe van nem csak a rabok oktatásának terén, de a társadalomba való reintegráció- juk esetében is. A tanulmány szerzői hasonló megoldást javasolnak, mint amilyen Svájcban működik, és a legjobb példák között kiemelik Dánia mellett Magyarországot is, ahol információik szerint már négy éve megoldott ez a kérdés. „Valami nagy baj lehet börtöneinkkel, hogyha olyan országokban, mint Magyarország, Görögország vagy Oroszország ezt a kérdést már kielégítően megoldották, míg nálunk még semmilyen lépés nem történt az ügyben.” - írja némileg pejoratívan Steve Taylor, a Forum on Prisoner Education igazgatója. A jelentésre a kormány e hónap elején egy terjedelmes dokumentumban válaszolt is, ez a válasz a szervezet honlapjáról teljes terjedelmében letölthető és olvasható. A válasz hangvétele korrekt, általánosságban támogatja és üdvözli az indítványt. (Infinit)
