Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-13 / 161. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 13. Digitália 13 Ízelítő a Kalapács.ru orosz aukciós szájt speciális kínálatából Újság egy, szüzesség ezer dollárért NET Ma már az orosz weben is szinte minden kapható. íme a bizonyíté­kok a Molotok.ru (Kalapács.ru) orosz aukciós szájt speciális kínála­tából. AMoszkovszkije Novosztyi c. na­pilap válságot él át. A lap egyik tu­lajdonosa, a Jukosz-iigyből is is­mert Leonyid Nyevzlin korábban egy olyan kijelentést tett, hogy 1 dollárért eladná a lapot. Ebből a meggondolatlan mondatból indult ki az az ötlet, hogy valaki (egy a nyilvánosság számára azóta is is­meretlen személy) a Mólótok olda­lain éppen a fenti összegért kínálta megvételre az orgánumot. Természetesen viszonylag ha­mar kiderült, hogy csak egyfajta viccről van szó, és az ajánlatot le­vették a szájtról. Nyevzlin szerint az ötlet nem más, mint „hitvány­ság”, pedig akár hasznosíthatná is az ötletet, hiszen - mivel a dolog tréfa jellegéről felhasználók sem tudtak - rövid idő alatt néhány ezer dollárra szökött fel a vételi ajánlat. Nem így történt annak az „árucikknek“ az esetében, amelyet egy szentpétervári polgár bocsátott árverésre: az illető az „ártatlansá- gát” kívánja eladni egy „tapasztalt, komoly és felelősségteljes” hölgy­nek; ám egyelőre nem sok (szám szerint egy) érdeklődő jelentkezett az ajánlatra. Persze ebben közrejátszhat az 1000 dolláros kikiáltási ár is. A „Szűz” felhasználónevet használó árverező szerint az „elsőség jogá­nak” megszerzése komoly büszke­ség, és persze felelősséggel is jár, hiszen (legalábbis az eladó számá­ra) ezek az emlékek életre szólóak lesznek. Az ajánlatokat csak Szentpéter­várról váija, mert a hirdetés szöve­ge szerint a termék nem szállítha­tó. Elvileg július 23-ig tart az auk­ció, persze kérdés, hogy az admi­nisztrátorok meddig hagyják az ol­dalakon a speciális árverési tételt. A felhasználók pedig addig is viccelődhetnek az árucikk mellett található fórumban. Most például az a kérdés merült fel bennük, hogy van-e a termékre garancia, hi­szen az ajánlat valódisága (azaz az elsőség ténye) nem igazán ellen­őrizhető. (hvg.hu) A leggyorsabb gép 137 trillió műveletet képes elvégezni másodpercenként 500 szuperszámítógép Önkéntesek fordították le a népszerű böngészőt - szívességből Megjelent a magyar Opera SZOFTVER Két és fél év után adott ki hiva­talos magyar nyelvű változatot az Opera böngészőt fejlesztő norvég vállalat. A magyar Operát önkén­tesek fordították szívességből. A kevésbé ismert - bár rajongói ál­tal a böngészőháború megnyeré­sére esélyesnek tartott - gyors böngészőprogram szinte vala­mennyi operációs rendszerre, va­lamint számos telefonra is megje­lenik. A néhány évvel ezelőtt még negyven nyelven kiadott böngé­sző fejlesztői az utóbbi időben meglehetősen hanyagul bántak a kis nyelveket beszélő felhaszná­lókkal, így magyarul is csak évek­kel ezelőtt jelent meg hivatalos ki­adás. Jellemző egyébként a böngé­szők és az anyanyelvükhöz ragasz­kodók viszonyára, hogy míg pél­dául az Internet Explorerből, a Firefoxból és a Mozillából rend­szeresen jelenik meg magyar nyel­vű kiadás, a korábban nagyágyú­ként számon tartott Netscape megújulása óta nem ad ki lokali­zált változatot, sőt, a böngésző fel­használási feltételeiben gondosko­dott róla, hogy a lelkes fordítók­nak kedvét szegje. Pedig az esetek többségében semmilyen költséggel nem jár a ho­nosítás: a nyílt forráskódú ingyenes böngészők esetében ma már ter­mészetes, hogy pusztán lelkesedés­ből, a böngésző és az a köré telepe­dő közösség iránti elkötelezettség­ből minden ellenszolgáltatás nél­kül fordítják le a szoftver kezelőfe­lületét. De ugyanez a helyzet az egyébként fizetős Opera esetében is: a most megjelent fordítást koor­dináló Szökőcs Csaba nemcsak a honosításban működött közre, ha­Ed* View Navigation Bookmarks Mai) Window Help • ' - 0 É ★ nem egy, a böngészőt népszerűsítő, illetve a lelkes felhasználóknak hí­rekkel szolgáló blogot is letett már a közösség asztalára. Szintén az Opera-barátok tartják fent a bön­gésző nem hivatalos magyar nyel­vű levelezőlistáját, (o) / I A TOP 500 Supercomputer Site közzétette a legújabb (már 25-ik) ranglistáját a szuperszámítógépekről.. TREND A rangsor kettős uralmat mutat. Miközben az IBM csúcsgépei állnak az élen, s a listában szereplő eszkö­zök 51.8 százaléka a kék óriás emb­lémáját viseli, az Intel is jelentős befolyásra tett szert a számítógép- piac legfelső kategóriájában, hi­szen az 500-ból 333 csücsagy mű­ködik a cég processzoraival. A leggyorsabb számítógép a vilá­gon jelenleg az IBM BlueGene/L System, amelyet az amerikai Nem­zeti Nukleáris Biztonsági Hivatal (NNSA) megbízásából fejlesztettek ki, és Kaliforniában a Lawrence Li­vermore Nemzeti Laboratórium­ban állítottak üzembe. Fél­éve is ugyan ez a 136,8 TFlop/s (1 teraflop vagy 1 trillió kalkuláció másod­percenként) gép vezette a rangsort. Mivel a gép to­vábbfejleszthető a rendszer megduplázásával, az IBM-nél arra számítanak, hogy a lista éléről ezt a technológiát pár évig nem lehet le­taszítani. Bár az első helyen nem történt változás, de a listában igen nagy mozgás volt. Például a fél évvel ez­előtti lista top 10-es csoportjából öt gép került ki, s a novemberben publikált rangsorból 201 gép bizo­nyult túl kicsinek ahhoz idén júni­usban, hogy bekerüljön a rangsor­ba. A második leggyorsabb gép is hasonló típusú, de kisebb konfigu­rációjú, mint az első. Ezt a New Yorkhoz közeli Yorktownban, a J. Watson Kutatóközpontban állítot­ták nemrégiben üzembe, s „csak” 91,2 TFlop/s sebességgel szalad. Ezt követi a kaliforniai Mountain Viewban felállított Columbia névre keresztelt masina, amelyet az SGI épített a NASA Ames Kutatóköz­pontja számára, s 51,87 TFlop/s-ra képes. Aztán jön a nagy vesztes, a 35,86 TFlop/s-os Föld Szimulátor, amit az NEC épített, s öt listában is az első helyen állt, amíg tavaly no­vemberben a BlueGene/L meg nem előzte. Az ötödik, s az első eu­rópai versenyző a barcelonai szu­perszámítógép központban műkö­dő (az IBM által kifejlesztett) MareNostrum klaszter (úgyneve­zett fürtözött, azaz együttműködő processzorok sokaságára támasz­kodó) gép, amely 27,91 TFlop/s-ra képes. A listában szereplő számítógé­pek összesített sebessége 1,69 PFlop/s (1 petaflop egyenlő 1000 terafloppal) szemben a novemberi 1,127 PFlop/s-al. A szuperszámítógépeket többek között a globális időjárás-előrejel­zés pontosságának javításához vagy az űrutazások biztonságosab­bá tételére használják. Ebben nem volt nagy változás, abban inkább, hogy öt éve még csak négy rend­szer épült Intel megoldásokra, ami viszont mára a legelterjedtebb szu­perkomputer-architektúrává vált a listán. Bár az első tízből öt helyen az IBM BlueGene/L rendszerét ta­A listá ban szereplő számí­tógépek összesített sebessége 1,69 PFlop/s. láljuk, de a lista egészét tekintve három Intel alapú platform foglalja el a gyakorisági lista első, a máso­dik és a harmadik helyét is: az IntelZ Xeon és a 64-bites Intel Xeon processzorok 254 rendszert szol­gálnak ki, míg IntelZ ItaniumZ 2 processzorra 79 rendszer épül. Jelenleg a Top 500-as listában minden rendszer képes az egy má­sodperc alatt több mint 1 trilliónyi számítási műveletet elvégezni. A nagyteljesítményű számítástechni­kát népszerűsítő (high-perfor­mance computing - HPC) közösség szerint számítástechnikai technoló­giák nemcsak a kutatólaboratóriu­mok számára fontosak, előnyöket rejtenek az emberek mindennapi életére nézve is. Az elektromágne­ses tér szimulációja, a számítógé­pes folyadékdinamika, vagy az ele­mek analizálása mind olyan pél­dák, amelyek elvégzését korábban csak a szuperkomputerek által tud­tuk elképzelni, míg ma már széles körben elterjedt a vállalatok köré­ben, a chipek, mobiltelefonok vagy autók tervezése és gyártása során. A NASA Columbia szuperkom­putere például IntelZ ItaniumZ 2 processzorokra épül, és a Silicon Graphics építette. Ez a gép válto­zatlanul a Top 500 lista első tíz he­lyezettje közé tartozik. A Columbia továbbra is kulcsfontosságú eszköz a NASA számára az űrsiklók, és az asztronauták visszatéréséhez. A Top 500-as szuperkomputer­listát: Hans Meuer a Mannheimi Egyetemről, Erich Strohmaier és Horst Simon az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Energetikai Tudományos- Kutatási Központjából, valamint Jack Dongarra a Tennessee Egye­temről készítik. A cigányok kiirtására buzdító játék egy hónappal ezelőtt ismét felbukkant az interneten - Bűncselekmény hiányában megszüntette a rendőrség a nyomozást „Nem uszító” az OLÁH ACTION, azaz a cigányirtó játék JÁTÉK A magyar BRFK bűncselekmény hiányában megszüntette az Oláh Action játékkal kapcsolatban indí­tott nyomozást, mivel az az „uszítás fogalomkörébe nem illeszthető.” A nyomozást megszüntető határozat ellen a Romnet-Média Alapítvány panasszal kíván élni. Bűncselekmény hiányában meg­szüntette a rendőrség az Oláh Action játékkal kapcsolatban indí­tott nyomozást - írta meg a Rom- Net. A Romnet-Média Alapítvány még májusban tett feljelentést is­meretien tettes ellen, mert a cigá­nyok kiirtására buzdító játék egy hónappal ezelőtt ismét felbukkant az interneten. A portálhoz eljuttatott közle­mény szerint a Budapesti Rendőr­főkapitányság azért szüntette meg a nyomozást, mert „a játék tartal­ma alapján megállapítható, hogy az a Btk. tényállásába ütköztetve nem tényállásszerű”. A RomNet ol­dalán megjelent közlemény szerint „a játék módja — tehát, az ország különböző megyéiben cigány szár­mazású embereket kell elpusztítani a játékban való továbbjutáshoz, és a játék megnyeréséhez - a cigány közösséggel szemben megvetést tükröz, illetve a játék közben meg­jelenő feliratok használják a gúnyo­lódást, mint a lejáratás eszközét, azonban mindez az uszítás foga­lomkörébe nem illeszthető.”. Több mint négyezren keresték fel azt az oldalt, ahonnan a cigány­irtójátékot le lehetett tölteni. Az ol­dal nyitólapján nagy piros betűkkel az OLÁH ACTION felirat volt látha­tó, alatta pedig a felhívás, a játék mottója: „Cél, hogy Magyarország megyéin végighaladva megtisz­títsd az országot a cigányoktól!” A program kezdősorai az X-Akták cí­mű tévéfümsorozat két főszereplő­jének párbeszédét idézik: „Veszé­lyesek, nagyon veszélyesek. Nem csinálnak semmit, lopnak, csalnak, hazudnak. Nagy veszélyt jelente­nek a vüágnak, főként annak a kis európai országnak”. Az Oláh Action Amiga számító­gépekre írt, kiegészítő szoftverek­kel windowsos pc-n is futtatható program, amelyben a játékos több­féle lőfegyver közül választhat, és amikor sikerül az etnikai kisebbség teljes kiirtása egy megyében, a te­rület fehérré válik. A játék akkor ér véget, ha a játékos Magyarország minden közigazgatási egységéből likvidálta a romákat. Februárban Ignácz József, a Rádió C főszer­kesztője tett bejelentést az oldalról. Dobay Gábor, a játékot tartalmazó szerver üzemeltetője a bejelentés után pár perccel megszüntette az oldalt. Molnár Péter szólásszabadság- jogász akkor az Indexnek elmond­ta: azzal, hogy a szolgáltató azon­nal levette az oldalt, az önszabályo­zás működött, és a visszataszító honlapot remélhetőleg mindenki elítéli. Ha ismert lenne a honlap működtetője, és ha beazonosítha­tók olyan személyek, akik a rasszis­ta szájt által támadott csoporthoz tartoznak, akkor ők polgári jogi (személyiségi jogi) pereket indít­hatnak, amelyekben a bíróság kár­térítést ítélhet meg. Az országos botrány után négy hónappal má­jusban aztán ismét elérhetővé vált az interneten a cigányirtó játék. Az ügyben a RomNet büntetőfeljelen­tést kezdeményezett ismeretlen tettes ellen, és eljuttatta a BRFK- hoz a játékra mutató linket. A rend­őrség a februári ügy folyománya­ként kezelte a májusi esetet, és kö­zösség elleni izgatás gyanúja miatt kezdte meg a nyomozást. Első lé­pésként lefoglalták a játékot, tud­tuk meg a BRFK-tól. Ezt az eljárást szüntették meg most bűncselek­mény hiányában, (i) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents