Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-13 / 161. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 13. Téma: a munka után járó szabadság 11 Indokolt esetekben a munkaadó a rendes szabadság mellett további szabadnapokat is köteles jóváhagyni Maradt a négy hét alapszabadság A jelenlegi kormány egyik első lépése volt a 2001-ben elfogadott munkatörvénykönyv módosítása, mivel Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter túlságosan „szocialistának” tartotta. LAJOS P. JÁNOS A kódex elfogadását valóban Peter Magvaši, a demokratikus baloldal által nevezett munkaügyi miniszter készítette elő, és csak közvetlenül a 2002-es választások előtt lépett életbe. A munkatör- vénykönyv 2001-es elfogadása és életbe lépése közti időszakban „sikerült” módosítani is a jogszabályt, eredeti állapotban ugyanis több szakma alkalmazottainak - színészek, egészségügyi dolgozók, idénymunkát végzők - életét nehezítette volna szigorú, rugalmatlan rendelkezéseivel. Ľudovít Kaník 2003-ban újabb 200 ponton módosította a törvényt. Ez a kódex szabályozza a munkavállalók rendes évi szabadságát is. A szociális minisztérium eredeti elképzelése szerint mindenkinek egyaránt évi 5 hét (25 munkanap) szabadság járt volna, ám ez a kitétel a törvényalkotási folyamat során kimaradt a törvényből. A szabályozás alig tér el a korábban érvényestől, bizonyos kedvezmények azonban megszűntek. A rendes évi szabadságon kívül továbbra is létezik kiegészítő szabadság a nehéz munkakörülmények között dolgozók számára. Megszűnt azonban az a másik típusú kiegészítő szabadság, amely Továbbra is létezik pótszabadság a nehéz munkakörülmények között dolgozók számára (Illusztrációs felvétel) az egyenlőtlen elosztású munkaidőben dolgozókra vonatkozott. Az évi rendes szabadság legalább 4 hét (20 munkanap), legalább 15 évi munkaviszony után ez további egy héttel (5 munkanappal) egészül ki. A szabadságra is érvényes azonban az, hogy a törvény által megszabott minimumon túl egyéb kedvezmény, juttatás is „kialkudható”. A munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben a megszabottnál több szabadnapban is megegyezhet a munkaadó és a munkavállaló. Kivételes esetekben a munkaadó a rendes évi szabadság mellett további szabadnapokat is köteles jóváhagyni alkalmazottai számára. Szabadnapot kérhet a munka- vállaló magánjellegű okokból (házasságkötés, haláleset stb.) vagy olyan közérdekű, állampolgári feladatok illetve kötelességek teljesítésére, amelyeket munkaidőn kívül nem lehet ellátni. Ezekre a szabadnapokra azonban csak kivételes esetben jár fizetés, az alkalmazottak tehát tulajdonképpen csak igazoltan hiányoznak munkahelyükről. Nem jár fizetett szabadnap házasságkötés esetén, orvosi kivizsgálásra is legfeljebb 7 fizetett szabadnapot kap az alkalmazott. Munkanapokon igazolt a hiányzás, ha választási bizottság munkájában veszünk részt, vagy bíróságon kell megjelennünk, de ez esetben a munkaadó nem köteles bért fizetni. A munkavállaló számára hátrányosak ezek a változások, 2003 előtti szabályozás például nem korlátozta az orvosi kivizsgálások és kezelések céljából járó fizetett szabadnapok számát, és saját esküvő esetén az alkalmazottat két fizetett szabadnap is megillette. Nem változtak viszont a gyermek- születés, a halálesetek, a költözés, a közlekedési fennakadás és az új munkahelykeresés esetében járó szabadnapokra vonatkozó szabályok. Az alkalmazottat a felmondási időben nem lehet kényszeríteni, hogy kivegye kimenteden szabadságát Ki kérheti megmaradt szabadsága kifizetését? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A 2002-ben életbe lépett új munkatörvénykönyv egyértelműen fogalmaz: a letöltetlen szabadságot csak annak lehet kifizetni, aki kilép a cégtől, vagyis megszűnik a munkaviszonya. Minden más esetben a szabadságot ki kell meríteni, a munkaadó azt nem köteles kifizetni. A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy a fel nem használt szabadságot kifizesse a munkaadó, és sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, főleg abban az esetben, ha az illető alkalmazott leterhelt volt. Ez abban az esetben volt lehetséges, ha a következő év végéig sem sikerült kimeríteni az előző évre járó szabadságot. Az alkalmazottnak ez nagyobb jövedelmet jelent, és a munkaadónak is megfelel, mert az alkalmazottat nem kell nélkülözni a munkahelyen. Ez a megoldás ugyan anyagilag előnyösebb, a pihenés és a szervezet regenerálódása szempontjából azonban a legrosszabb megoldás. „A teljes regenerálódáshoz legalább két hét folyamatos szabadság szükséges” - állítja Irena Pálffyová pszichológus. Ennyi idő szükséges arra, hogy megfeledkezzünk munkahelyi gondjainkról, elvonatkoztassunk a munkahelyi kapcsolatoktól. Azokat azonban, akik távozni készülnek a vállalattól, vagy akiket elbocsátanak, nem lehet arra kényszeríteni, hogy kivegyék szabadságukat. A munkaadó legfeljebb „jelezheti” alkalmazottjának, hogy van még kimenteden szabadsága, de nem rendelheti el a szabadságot. Egyes munkaadók valóban nem kényszerítik erre alkalmazottjukat, ha valóban jól teljesít. Ha azonban nem voltak jó viszonyban, gyakran az alkalmazott is inkább a szabadsága kitöltését választja, (lpj) RENDKÍVÜLI SZABADNAPOK Milyen esetekben jár szabadnap? A rendes évi szabadságon kívül a munkaadó köteles szabadnapot engedélyezni- kötelező egészségügyi vizsgálaton való részvételre;- az alkalmazottak érdekképviselőinek iskolázására;- véradás és egyéb biológiai anyagok adományozására. Fizetett szabadnap kérhető: egészségügyi kivizsgálásra - évi 7 szabadnap; a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásokra - korlátlan számú szabadnap; családtagok orvosi kivizsgálására, kezelésre való elkísérésére - évi 7 szabadnap; ha haláleset történt a családban (házastárs, gyermek) - 3 szabadnap (beleértve a temetés napját), (szülő testvér) -1 szabadnap; gyermekszületés esetén - az anya kórházba és onnét hazaszállítására feltétlenül szükséges idő. Fizetetlen szabadnap jár: az alkalmazott esküvője alkalmából - 1 fizetetlen szabadnap; egészségügyi kivizsgálásra, ha már túllépték a 7 fizetett szabadnapot; egy településen belüli költözésre -1 nap; ha más településre költözik - 2 nap; új munkahely keresésére a felmondási időn belül -1 nap; bíróság vagy egyéb hivatalos szervek által történt beidézés (tolmács, tanú, szakértő) miatt; elsősegélynyújtás, életmentés miatti távolmaradás esetén; fertőző betegségekkel kapcsolatos intézkedések, karantén elrendelése miatt; sürgős, egészségügyi jellegű megelőző intézkedések miatt; állategészségügyi karantén esetén; alkalmazotti érdekképviseleti szervekben végzett tevékenység esetén, választási bizottságban vállalt tevékenység végett Mindenkinek más a jó Szabadságon ne dolgozzunk Pozsony. A szakemberek szerint a nyári szabadság legyen legalább két hetes, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy ténylegesen ki tudjunk kapcsolódni. „Nem szabad munkát vinni magunkkal, hogy ténylegesen pihenni tudjunk” - mondta lapunknak Irena Pálffyová pszichológus. - A legjobb elutazni valahová, hogy változzon a környezet is, de vannak olyanok is, akiket a ház körüli munka tud legjobban kikapcsolni.” Nincs egységes recept arra, hogy hová utazzunk: vannak, akiknek aktív pihenésre, sportolásra, városnézésre van szükségük, másokat a napfürdőzés pihenteti leginkább. „A pihenés idején szakítsunk időt gyerekeinkre is, hiszen a munkanapokon nincs idő a hosszabb beszélgetésekre, melyeket a gyerekek igényelnek” - mondta Pálffyová. (lpj) KINEK MENNYI SZABADSÁG JÁR? Rendes évi szabadság A törvényben meghatározott szabadság négy hét, tizenöt év munkaviszony után öt hét. Az az alkalmazott válik jogosulttá erre a szabadságra, vagy annak arányos részére, aki az adott évben legalább 60 napot ledolgozott ugyanannál a munkaadónál. Pedagógusok szabadsága A tanítók, tanárok - beleértve az igazgatókat is -, óvónők éves szabadsága legalább, nyolc hét. Ugyancsak ennyi szabadságot határoz meg a munkatörvénykönyv a szakiskolákban tanító mestereknek és a kollégiumok nevelőinek. A ledolgozott napokért járó szabadság Aki egy munkahelyen 60 napnál kevesebbet dolgozott le az adott évben, annak minden 22 ledolgozott nap után az éves szabadság egy tizenketted része jár. Aki négy hétre jogosult, annak 1,5 nap, aki 5 hétre, annak 2 nap minden 22 ledolgozott munkanap után. Kiegészítő szabadság Ez a szabadság a rendes évi szabadságon felüljár azoknak, akik föld alatt - bányában, alagútfúrásnál, metróépítésen - nehéz fizikai körülmények között dolgoznak egész évben, illetve azoknak, akik egészségre súlyosan káros környezetben - radioaktív sugárzás, rákkeltő hatású vegyi anyagok, tropikus környezet - dolgoznak. A kiegészítő szabadság évente további egy hét. Az évi szabadság hossza Európában Svájc 4-5 hét Magyarország 20 munkanap Németország 18 munkanap Spanyolország 3 hét Olaszország 3 hét Belgium 24 naptári nap Horvátország 18 munkanap Finnország 24 munkanap Írország '3 hét Luxemburg 25 munkanap Norvégia 24 munkanap Portugália 21 nap (forrás: ILO) A SZABADSÁG MERÍTÉSE A törvény helyt ad a megegyezésnek A törvény azt is szabályozza, az alkalmazott hogyan, milyen módon élhet a rendes évi szabadsághoz való jogával: ♦ A szabadság merítését a munkaadó határozhatja meg az alkalmazottal történt egyeztetés alapján, és az évi szabadságok terve szerint, melyet az alkalmazottak képviselőinek is jóvá fellett hagyniuk. Tekintettel kell lenni arra, hogy az alkalmazott lehetőleg egyszerre vehesse ki szabadságát, és a naptári év végéig élhessen ezzel a jogával. ♦ A munkaadó az alkalmazottakkal való megegyezés alapján tömeges vagy üzemi szabadságot is elrendelhet, ha erre üzemeltetési okokból szükség van, és nem sérti az alkalmazottak érdekeit. Az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb, kivételt képeznek profi művészeti csoportok - számukra legfeljebb 4 hét lehet -, és a színházak, a színészek esetében a teljes szabadság idejét is elérheti az üzemi szabadság hossza. ♦ Ha a szabadságot nem egyszerre szabják ki, biztosítani kell, hogy az alkalmazott legalább két hetet folyamatosan szabadságon tölthessen. Az üzemi szabadság időpontját legalább 14 nappal korábban be kell jelentenie a munkaadónak. Ezt az időszakot csak az alkalmazottak beleegyezésével lehet rövidíteni. ♦ A munkaadó módosíthatja az alkalmazottja szabadságának időszakát, de ebben az esetben azonban vállalnia kell az ezzel kapcsolatos költségeket. ♦ A munkaadó nem határozhatja meg a szabadság merítésének idejét arra az időszakra, amikor:- az alkalmazott tényleges katonai szolgálatát vagy civilszolgálatát tölti;- amikor az alkalmazott betegszabadságon van;- amikor az alkalmazott gyesen vagy anyasági szabadságon van. ♦ A munkaadó adhat alkalmazottjának szabadságot akkor is, ha a törvény szerint még nem jár neki, de várható, hogy az adott naptári évben teljesíti az előírt feltételeket. Például ha még nem dolgozta le a szükséges 60 napot, de az évvégéig várhatóan ledolgozza azt. (lpj)
