Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-13 / 161. szám, szerda

10 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 13. RÖVIDEN Fejtő Ferenc az aláírók között Párizs. Elisabeth Guigou volt igazságügyi miniszter kezdeménye­zésére Mentsük meg Európát! címmel az európai alkotmányra igen­nel szavazó és magukat haladó európainak tekintő baloldali politi­kusok és értelmiségiek új európai tervet sürgetnek. A Le Nouvel Observateurben meghirdetett mozgalom célja az EU válságával szemben egy harmadik út megalkotása. A nyilatkozatot Fejtő Ferenc Párizsban élő magyar történész is ellátta kézjegyével. Az aláírók sze­rint az „európai vezetők se alternatívát, se új dinamizmust nem aján­lanak, és a híres B-terv sem létezik”. Ezért a baloldali gondolkodók olyan új európai terv megfogalmazását javasolják, amely megvédi az európai értékeket és nemzetközi fejlődési modellt javasol egy veszé­lyes és instabil világban a piacgazdaság kézbentartására, s amely megvalósítja a politikai Európát, megnyitva kapuit minden olyan eu­rópai nép előtt, amely csatlakozni kíván hozzá. (MTI) Deportálnák a G5-ök illegális bevándorlóit Párizs. Közös deportáló légijáratok indításáról egyeztek meg az ún. G5 csoport tagországai: a repülőgép-járatok az illegális beván­dorlókat és az elutasított menedékjogkérőket szállítaná kijelölt helyre. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország belügyminiszterei Evianban döntöttek „menet­rend szerinti” járat indításáról, amellyel az öt országban összegyűj­tött illegális bevándorlókat szállítják el. Nicolas Sarkozy francia miniszter szerint a rendszeres járat akár napokon belül útjára in­dulhat. Azt is javasolta, hogy az öt ország szabjon meg éves beván­dorlási kvótát, (eurohirek.hu) Elutasított szoftverszabadalom Brüsszel. Elutasították az EP képviselői az EU szoftverszabadalmi irányelvének tervezetét a múlt héten. A jogszabály a számítógép fel- használásával is megvalósított találmányok szabadalmáról szól. Az irányelv így egy időre lekerült az uniós napirendről. Korábban nem volt példa arra, hogy az EP az együttdöntési eljárásban, második ol­vasatban utasított volna el egy jogszabályt. (MTI) Már küldhetnek megfigyelőket Brüsszel. Románia és Bulgária képviselői megfigyelőként - a ko­rábbi terveknek megfelelően - szeptember 26-tól jelen lehetnek a testületben. Ezt a múlt héten szavazta meg az Európai Parlament. A voksoláson 360 igen, 79 nem, 125 tartózkodás mellett döntöttek az eredeti időpont megtartásáról. A döntés lehetővé teszi, hogy amikor az EP megvitatja a két ország felkészültségéről szóló, október 25-én kiadandó országjelentéseket, akkor a bolgár és román képviselők je­len legyenek a vitában, s személyesen közvetítsék a fenntartásokat nemzeti parlamentjeik felé. (m) Megadóztatnák az uniós polgárokat Brüsszel. Svájc adó bevezetésére készül azokra a betétekre, ame­lyeket uniós állampolgárok helyeznek el bankjaiban. A lépést sajtóje­lentések szerint az EU szorgalmazza, így próbálva csökkenteni az adókimenekítést. A svájci adóról elvileg megállapodás született az EU és Svájc között tavaly, de az ide bevont pénzek köre meglehető­sen korlátozott. Csupán a kamatok megadóztatásának lehetőségéről lenne szó bizonyos befektetési típusoknál, és csak személyi számlák­ra tett péntekre vonatkozna. A BBC szerint az EU már jelezte a svájci­aknak, hogy szélesítené az adókivetés körét, (eurohirek.hu) Kwasniewski elutasította Sarkozy javaslatát Nem kér az elitklubból MTI-JELENTÉS Riga/Varsó. Elutasította a lerr- gyel államfő a francia belügymi­niszternek azt a javaslatát, hogy a jövőben hat ország, köztük Len­gyelország jelentse az európai in­tegráció motorját. Aleksander Kwasniewski a na­pokban Lettországban nyilatkozott ez ügyben, s lényegében elutasítot­ta Nicolas Sarkozy francia belügy­miniszter indítványát arra vonatko­zóan, hogy a jövőben hat ország - Nagy-Britannia, Franciaország, Né­metország, Olaszország, Spanyo­lország és Lengyelország - szoro­sabb együttműködéssel segítse az európai integráció elmélyítését. Sarkozy egyébként javaslatát elsősorban azzal indokolta, hogy kifulladt az integráció eddigi mo­torját alkotó német-francia szövet­ség. Újságírók előtt Kwasniewski bírálta „az úgynevezett kemény mag és egyfajta kiváltságos cso­port” létrehozására vonatkozó francia elképzelést. „Természete­sen hízelgő Lengyelország számá­ra, hogy a hat úgynevezett VIP-or- szág között lehetne, ennek ellenére sokkal inkább helyénvaló az euró­pai szolidaritás koncepciójának megszilárdítása a 25 tagállam kö­zött” - fogalmazott Kwasniewski, aki egyidejűleg támogatásáról biz­tosította az unió gazdasági reform­jára vonatkozó brit elnöki terveket. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy Varsó kész megvitatni a mezőgazdasági támogatások csök­kentésére irányuló javaslatokat. Aleksander Kwasniewski (Képarchívum) Olaszországban a lesben álló rendőrök őrizetbe vették, és több ezer euróra megbírságolták a turistákat A hamisított áru eladása és vásárlása büntetendő MTI-ISMERTETÉS Bécs. Kevesen vannak tisztá­ban azzal, hogy a hamisított már­kás termékeknek nemcsak az el­adása, hanem a megvásárlása is büntetendő cselekmény. Igaz, csak akkor van mitől tartani, ha az érintetteket tetten érik, vagy ha postán küldeti el magának a ha­misítványt, s még ezen kívül is számos anyagi természetű veszély fenyegeti az ilyen termékek vásár­lóit. Osztrák szakemberek felhív­ták rá a figyelmet: eddig nemigen alkalmazták a vonatkozó jogsza­bályokat, most azonban Olaszor­szágban több példa is volt arra, hogy a hamisított márkás cikkeket vásárló turistákat a lesben álló rendőrök őrizetbe vették, és több ezer euróra megbírságolták. A tu­risták ugyan tisztában vannak ve­le: a fillérekért vásárolt cikk nem lehet eredeti Rolex, Gucci, Arma­ni vagy Boss, de a lehetséges jogi következményekkel már nincse­nek tisztában. Ezek az Európai Unióban változatosak lehetnek, s minden esetben érzékeny anyagi vesztességgel járnak. A csomagokat a vámhatóságok­nak joguk van gyanú esetén vagy a márkás termékeket gyártó cégek megbízása alapján felbontani, és a bennük talált hamisítványokat visszatartani, vagy megsemmisíte­ni. Az unión belüli küldemények esetében a címzett ilyenkor értesí­tést kap arról, hogy 5 napon belül kifogást emelhet az eljárás ellen, vagy megsemmisítik a küldeményt. A hazájába visszaérkező turista csomagjából nem kobozhatják el a vámosok a holmit, ha azt aján­déknak szánták és értéke nem ha­ladja meg a 175 eurót. Ha azon­ban a fogyasztó tudta, hogy hami­sítványról van szó, a márkatulaj­donos kártérítést követelhet. A hamisított termékeknek nem csupán a vásárlása és a behoza­tala tiltott az EU országaiban, hanem még közigazgatási bírság is kiszabható az ilyen termékkel utazó turistára. Felvételünk a bangkoki piacon készült, ahol fillérekért adják a Gucci-retikülö- ket. (TASR/EPA-felvétel) Foglalkoztatáspolitika: az Európai Bizottság új irányelvei a mennyiséget és minőséget célozzák Egyre nő az unió lemaradása Igen messze állnak még az EU foglalkoztatási jel­lemzői a 2010-re kitűzött céloktól. Az Európai Bi­zottság új foglalkoztatási irányelvei ezért a munka­helyek számának növelé­sét és minőségük javítását kívánják elősegíteni. ISMERTETÉS A munkavállalási korúak között a foglalkoztatottak aránya az Eu­rópai Unió 25 tagállamában 2003-ban 62,9 százalék volt, ez pedig jóval elmaradt a 70 száza­lékban meghatározott 2010-es céltól. A nők 60 százalékos foglal­koztatási aránya, mint célkitűzés teljesítésénél is van még mit ten­ni, a foglalkoztatottsági ráta eb­ben a vonatkozásban 56,1 száza­lék. Az időskorú munkavállalók foglalkoztatási aránya 40,2 száza­lék, a 2010-es célkitűzés pedig 50 százalék. Mint az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb szá­ma beszámol róla, az EB új foglal­koztatási irányelveinek lényege: a foglalkoztatás bővítése, a szociális rendszerek modernizálása, a mun­kavállalók és a vállalkozások alkal­mazkodóképességének erősítése, a munkaerőpiacok rugalmasságá­nak növelése. Javítani kell továbbá a humántőke-befektetéseket, az oktatás hatékonyságát. A bizottság olyan foglalkoztatáspolitikai intéz­kedéseket sürget a tagállamokban, amelyek a teljes foglalkoztatottság elérését, a munka minőségének és termelékenységének javítását, a társadalmi és területi kohézió erősítését segítik elő. A munka­erőpiaci, foglalkoztatási rugalmas­ság támogatása során nem szabad elfeledkezni a foglalkoztatás biz­tonságáról sem a bizottság szerint. A béreket és az egyéb munka­erőköltségeket úgy kell befolyásol­ni, hogy az kedvezően hasson a foglalkoztatásra. Az oktatási, kép­zési rendszereket hozzá kell igazí­tani a munkaerőpiaci szükségle­tekhez. A hírlevél érzékelteti a közösség és az USA hatékonysági mutatói­nak különbségét: az EU átlagos termelékenységi szintje évtizede­kig gyorsabban növekedett, mint az Egyesült Államoké, de 1996 óta a közösség évről évre elmaradt az USA-tól. A munka termelékenysé­ge az USA-ban ma kétszer gyor­sabban növekszik, mint Európá­ban. Európában a befektetések mértéke is elmarad. A befekteté­sek átlagosan évi 1,7 százalékkal bővültek, az USA-ban 5,4 száza­lékkal. Az USA Európánál közel 100 milliárd euróval többet költ kutatás-fejlesztésre. Az EU csak negyedannyi szabadalommal büszkélkedhet, mint Amerika. Az USA-ban a lakosság 32 százaléká­nak van egyetemi vagy hasonló szintű végzettsége, ez az arány Eu­rópában 19 százalék. Az euróöve- zetben 2004-ben a gazdaság átla­gosan 2,2 százalékkal bővült, az USA-ban 4,3 százalékkal, Japán­ban 4,4 százalékkal, Indiában 6,4 százalékkal, Kínában 9 százalék­kal - mutat rá a hírlevél, (m) Két százalékponttal továbbra is meghaladja a régiekét, így folytatódik a felzárkózás Lassul az új tagok gazdasági növekedése MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Az Európai Unió nyolc új közép-kelet-európai tagországá­ban az idén évi 4 százalék alá mér­séklődik a gazdasági növekedés üteme, és jövőre sem várható látvá­nyos javulás. Ezt állítja legutóbbi elemzésében a bécsi WIIW nemzet­közi gazdasági összehasonlító ta­nulmányokat végző intézet. Ennek ellenére a következő néhány évben folytatódik az új tagországoknak a régiekhez való felzárkózása, az új tagállamok növekedése a jövőben is két százalékponttal haladja majd meg a régiekét. Az intézet megállapításai szerint a tavalyi év átlagosan 5,1 százalé­kos gazdasági növekedése az idei év első hónapjaiban lelassult a nyolc új tagországban. Elsősorban a Lengyelországban bekövetkezett romlás miatt mérséklődik az idén a nyolc tagország növekedése, átla­gosan 2,5 százalékponttal 3,3 szá­zalékra. Az ok az WIIW szakértői szerint a beruházások érzékelhető lassulása. Szlovákiában és Magyar- országon is lassult a GDP növeke­dési üteme, míg Csehországban és Szlovéniában nagyjából változat­lan maradt. A bérköltségek a leg­több új tagországban emelkedtek a csatlakozás után, gyengítve ver­senyképességüket. Az infláció - a belépést közvetlenül megelőző át­meneti emelkedés után - stabilizá­lódott. Az drágulás mindenütt csökkenő tendenciát mutat, sőt né­hol alacsonyabbak az árak, mint Ausztriában. Az új tagok valutái felértékelődtek a belépés óta, ami az egyik oka a gazdasági növeke­dés lassulásának. Mindamellett ex­portjuk néhány éve folyamatosan emelkedik, ennélfogva kedvezően alakulnak a kereskedelmi mérle­gek. A jelentés szerint Szlovákiá­nak, Magyarországnak és Lengyel- országnak többlete keletkezett az EU-val folytatott kereskedelemben. Leonardo da Vinci program: több mint háromezer projektet valósítanak meg az idén Európai szinten elismert szakmai képzés ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Több mint háromezer európai projektet választottak ki megvalósításra a Leonardo da Vin­ci program keretében, a kedvezmé­nyezettek száma megközelíti a het­venezret. A szakmai gyakorlati képzés idei költségvetése 120 mil­lió euró, a programok előnyeiből részesülő kedvezményezettek szá­ma öt év alatt a duplájára nőtt. A Leonardo da Vinci program a közös európai munkaerőpiac kiala­kításához járul hozzá, keretei kö­zött a jelentkezők külföldön mé­lyíthetik el szakmai tudásukat. A programnak köszönhetően a kez­dők, egyetemisták, friss végzősök és fiatal dolgozók támogatáshoz jutnak, amelyből külföldön bővít­hetik szakmai tudásukat, s a más országban szerzett szakmai képzés európai szinten elismertté válik. Idén a kedvezményezettek mintegy fele (31 ezer személy) kezdő szak­mai gyakorlati képzésben részesül, a külföldön töltött időszak három héttől kilenc hónapig terjedően változik. További 12 ezer egyete­mista (a kedvezményezettek 20 százaléka) 3-12 hónapot tölt kül­földön; 11 800 fiatal dolgozó és végzős 2-12 hónapot tölt külföldi szakmai továbbképzésen. A program a hasonló munkát végzők tapasztalatcseréjét is támo­gatja: mintegy 11 ezer HR-mene- dzser, karriertanácsadó és nyel­voktató találkozhat más országok­ban, hasonló területen dolgozó kollégáival, a tapasztalatcsere időtartama egy és hat hét között váltakozik. Mintegy 300 ezer személy része­sült a Leonardo da Vinci program által kínált támogatásban az utóbbi öt évben. Míg 2000-ben a részt­vevők száma 37 ezer volt, mára en­nek csaknem kétszerese, 68 ezer. Az idén a pályázó több mint hate­zer projektnek csak a felét sikerült támogatni. A Leonardo da Vinci programot a résztvevő országok 33 decentralizált országos ügynöksé­ge bonyolítja, értékelik és válogat­ják a javaslatokat, menedzselik a kiválasztott projekteket, és a prog­rammal kapcsolatos információkat szolgáltatnak, (eurohirek.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents