Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-11 / 159. szám, hétfő

4 Külföld RÖVIDEN Dennis elérte Floridát Miami. A Dennis hurrikán elől több mint egymillió em­bert szólítottak fel otthona elhagyására az Egyesült Ál­lamokban. A trópusi vihar elérte az amerikai szárazföl­det Florida csücskénél. A cik­lon 32 lakost ölt meg Kubá­ban és Haitin. (MTI) Gyurcsány elutasít Budapest. Elutasította Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök szombaton azt a két ja­vaslatot is, amelyre előző nap az Orbán Viktorral folytatott vitában még nem adott konk­rét választ. A jelenlegi és a volt miniszterelnök pénteki vitájában Orbán Viktor há­rom konkrét javaslatot tett. Ezek közül azt, hogy az áfa helyett a személyi jövedelem- adó alsó sávját csökkentsék az adóreform első lépése­ként, Gyurcsány Ferenc még a vitában elvetette. (MTI) Alelnök lett a felkelő Kartúm. Omar el-Besir szudáni államfő szombaton aláírta az ország új alkotmá­nyát, amely az ország törté­netében először tekinti alap­vető emberi jognak a vallás- és a véleménynyilvánítás sza­badságát. Ezt követően letet­te hivatali esküjét az elnök és John Garang, a dél-szudáni felkelők egykori vezére, aki az idén januárban kötött bé­keszerződésnek megfelelően alelnök lett a kartúmi kor­mányban, amely ellen 22 évig harcolt. (MTI) Robbanás Törökországban Cesme. Legkevesebb tíz embert megsebesített egy fel­robbant pokolgép a nyugat­törökországi Cesme üdülővá­rosban. A robbanószerkezetet a hírek szerint egy szemetes- ládába rejtették az Izmirtől 70 kilométernyire nyugatra az Égei-tenger partján elterü­lő város főterén, egy bankfiók szomszédságában. (MTI) Határőröket fejeztek le Kandahár. Tálib fegyvere­sek megtámadták a hét végén az afgán határőrség egy jár­őrszakaszát, és megöltek tíz határőrt az ázsiai ország déli Hilmend tartományában. Né­gyet közülük a mintegy két­órás tűzharcban lőttek le. To­vábbi hatot elfogtak és lefe­jeztek. (MTI) Ellentervezet a reformra New York. Ellentervezetet terjesztett be Olaszország né­hány szövetségesével az ENSZ Biztonsági Tanácsának re­formjára. Az úgynevezett né­gyek csoportja által beterjesz­tett reform célja az volt, hogy a Biztonsági Tanács. tagjainak számát tizenötről huszonötre növeljék, s a tíz új tagból hat állandó, négy pedig nem ál­landó képviselethez jusson. Az ellentervezet az új tagokat ki­vétel nélkül nem állandó kép­viselethez juttatná. (MTI) ÜJ SZÓ 2005. JÚLIUS 11. A brit terrorelhárítás eddigi legnagyobb evakuációjára került sor a hétvégén az észak-angliai Birminghamban Ma ül össze a parlament Zsoldosok voltak a merénylők? fpXeztek London. Nem részletezett okból elrendelt biztonsági riadó miatt teljesen kiürítet­te a rendőrség szombat éjjel az észak-angliai Birmin­gham belvárosát. A riadó­készültség tegnap délelőtt ért véget. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A brit terrorelhárítás eddigi leg­nagyobb evakuációja során rend­őrségi adatok szerint húszezer em­bert telepítettek ki a nagyváros belső körgyűrűjén kívülre. Az ak­ció során a városrész szállodáit és magánlakásait is kiürítették. A bombaszakértők egy városi bu­szon ezután ellenőrzött robbantást hajtottak végre, de eddig nem de­rült ki, hogy a járművün fellelt tárgy valóban tartalmazott-e rob­banószert. A rendőrség közölte, hogy hírszerzési értesülés alapján kezdte a nagyszabású „elővigyáza­tossági” akciót a második legna­gyobb brit városban, de hangsú­lyozta, hogy a közelebbről nem részletezett incidenst nem hozza kapcsolatba a csütörtökön Lon­donban elkövetett merényletsoro­zattal. Eközben ellentmondó értesülé­seket közölt a brit sajtó a londoni merényletsorozat elkövetőinek le­hetséges kilétéről. Az egyik lap úgy tudja, hogy a Scodand Yard az al- Kaida terrorhálózat balkáni kap­csolatait vizsgálja az ügyben. A The Independent on Sunday rendőrségi forrásokból származó értesülése szerint a vizsgálat arra a lehetőségre összpontosít, hogy az al-Kaida „tiszta”, vagyis a brit ter­rorelhárítás látókörébe eddig be nem került európai „zsoldosokat” bérelt fel az eddigi legsúlyosabb nagy-britanniai terrorcselekmény elkövetésére. A liberális vasárnapi lapnak hírszerzési illetékesek azt mondták: az elkövetők a Balkánon toborzott muszlimok is lehettek, akiket a brit rendőrség nem ismer. Ezt támasztja alá az is, hogy a me­rénylet előtt semmilyen előzetes fi­gyelmeztetés nem futott be, ami arra utal, hogy a támadást nem az elhárítás számára ismert szélsősé­gesek követték el - áll a The Independent on Sunday cikkében. A baloldali The Observer szerint a brit terrorelhárítás nem zárja ki a gyanúsítottak köréből a tavalyi -madridi vonatrobbantások értelmi szerzőjét, a Szíriái születésű Musz- tafa Szetmarian Nasszert, akiről úgy tudják, hogy a spanyol főváros­ban elkövetett merénylet után Nagy-Britanniába utazott. A The Sunday Times kiszivár­gott kormányzati feljegyzéseket idézve azt írta: az al-Kaida a brit egyetemeken toboroz gazdag kö­zéposztálybeli családokból szár­mazó, fiatal muszlimokat nagy- britanniai terrorcselekmények végrehajtására. A bel- és külügy­minisztérium összeállítása szerint az 1,6 milliós brit muszlim közös­ség kevesebb mint 1 százaléka, va­gyis nem egészen 16 ezer személy tekinthető terrorista-szimpatizáns­nak, és néhány százra tehető azok száma, akik készek tényleges ter­rorcselekmények végrehajtására. Lord John Stevens, a Scotland Yard januárban leköszönt előző fő- parancsnoka a The Sunday Times- nak azt mondta: szinte bizonyos, hogy a csütörtöki londoni merény­letek végrehajtói Nagy-Britanniá- ban született terroristák voltak. Lord Stevens szerint „van annyi iszlám terroristajelölt ebben az or­szágban, hogy ne kelljen külföldről toborozni”. A londoni rendőrség volt vezetője szerint akár három­ezer brit születésű vagy Nagy-Bri- tanniában élő személy is megjár­hatta az al-Kaida kiképző táborait. Lord Stevens felfedte: az utóbbi öt évben legalább nyolc, nagy-britan­niai polgári célpontok ellen irá­nyuló terrortámadási kísérletet si­került meghiúsítani, és mindegyi­ket más-más csoport akarta végre­hajtani. Szófia. A júniusi parlamenti vá­lasztáson győztes Bolgár Szocialis­ta Párt (BSZP) megállapodást kö­tött legnagyobb ellenfelével, a Nemzeti Mozgalommal (NM) és egy kis török párttal a kormányala­kításról. A BSZP június 25-én a sza­vazatok 34 százalékát szerezte meg, vagyis 82 helyet a 240 tagú törvényhozásban. Az eddigi mi­niszterelnök, Szimeon Szakszko- burggotszki vezette NM-nek 53 he­lye van, a tervezett koalíció harma­dik tagjának, a Mozgalom a Jogo­kért és Szabadságokért (MRF) ne­vű, a török kisebbséget képviselő pártnak pedig 34 mandátuma, va­gyis a hármas koalíciónak kényel­mes többsége lesz a parlamentben. A BSZP először az MRF-fel jutott megállapodásra, ám a kettős szö­vetségnek öt szavazat hiányzott az abszolút többséghez, és további partnerként csak az NM jöhetett számításba, mivel a parlamentbe még bejutott három kis jobboldali párt eleve kizárta, hogy tagja le­gyen egy BSZP vezette kormány­nak. Az MN és a BSZP elvi megálla­podást kötött, részletekről - köztük arról, hogy ki legyen a miniszterel­nök, s hogyan osszák el a tárcákat - még nem döntöttek. (MTI) Szaúd-Arábia segít Nagy-Britanniának Rijád. Szaúd-Arábia minden rendelkezésére álló információt átad Nagy-Britanniának, hogy segítse a londoni robbantások tetteseinek kézrekerítését - jelentette ki szombaton Najef bin Abdel-Aziz, az arab királyság belügyminisztere. Abdallah bin Abdel-Aziz trónörökös, az ország tényleges irányítója telefonon közölte Tony Blair brit miniszterelnökkel, hogy „a királyság kész megadni mindent, amire brit barátainak szükségük van”. (MTI) Washington tisztázta hivatalos álláspontját és visszavonja korábbi kijelentéseit Eszak-Korea újra tárgyalna MTI-HÍR Többtucatnyian haltak meg a robbantásokban Irakban Titkos brit csapatkivonás? London. Észak-Korea a július 25-ével kezdődő héten visszatér az atomprogramja kiváltotta nemzetközi válság megoldásáról szóló, de tavaly megrekedt hatol­dalú tárgyalásokhoz - jelentette be szombaton a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A KCNA Londonban fogott adá­sában álló jelentés szerint Phen­MTI-JELENTÉS Tel-Aviv. Megállapodás született Izrael és a palesztinok között egy tegnapi izraeli lapjelentés szerint arról, hogy a felek katonai téren együttműködnek egymással a Gá­zai övezetből való - augusztusra tervezett - izraeli kivonulás tarta­ma alatt. A Háárec izraeli újság ér­tesülése szerint a palesztin bizton­sági erők vállalták, hogy ütköző­övezetet tartanak fenn Hán Júnisz palesztin település és a Gázai öve­zet déli részén elterülő Gus Katif zsidó telep között, amíg tart az öve­zet izraeliek általi - a tervek szerint augusztus közepén kezdődő - ki­ürítése. így próbálják meg elejét venni annak, hogy szélsőségesek esetleg merényletet kövessenek el az evakuálás alatt. A lap tudni véli, hogy a megállapodás Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter és a pa­lesztin kormány belbiztonságért fe­lelős tagja, Naszr Juszef között jött létre néhány nappal ezelőtt Tel- Avivban. A palesztin fél kötelezett­séget vállalt arra is, hogy megaka­dályozza a fosztogatásokat az elha­gyott telepeken. Izrael világossá tette a palesztin vezetés számára, hogy hadserege határozottan fog reagálni palesz­tin szélsőségesek a kiürítés alatt el­követett esetleges merényleteire. Az izraeli katonaság különleges egységeket tart majd készenlét­jan azután döntött a tárgyalóasz­talhoz való visszatérésről, hogy külügyminiszter-helyettese, Kim Kje Gvan aznap Pekingben tár­gyalt Christopher Hill amerikai külügyi államtitkár-helyettessel. „A felek megállapodtak abban, hogy a július 25-ével kezdődő hé­ten megnyitják a hatoldalú tár­gyalásokat” - jelentette a KCNA. A KCNA jelentése szerint „az Egyesült Államok tisztázta hiva­ben, amelyek tagjai szükség esetén megszállják a stratégiai csomó­pontokat a Gázai övezet paleszti­nok lakta részein. Közben Ehud Óimért izraeli miniszterelnök-he­lyettes a Jerusalem Post című an­gol nyelvű izraeli lapnak nyilatkoz­va két hétben jelölte meg azt az időtartamot, amelyen belül a kiürí­tést le kellene bonyolítani. „Azt hi­szem, nem lesz szükség két hétnél többre a kivonulás végrehajtásá­hoz” - mondta Ehud Óimért, meg­jegyezve, hogy Izrael célja „a lehe­tő leggyorsabban” lebonyolítani a műveletet. Zsidó telepesek eköz­ben a Maariv című izraeli lap be­számolója szerint arról próbálták meggyőzni a Gázai övezet levá­talos álláspontját, és eszerint szu­verén államnak ismeri el a KNDK- t, kijelenti, hogy nem támadja meg, és a hatoldalú tárgyalások keretében hajlandó vele kétolda­lú tárgyalásokat folytatni. Az észak-koreai fél ezt úgy értelmez­te, hogy Washington visszavonja a KNDK-t a zsarnokság egyik bás­tyájának nevező kijelentését, ezért úgy döntött, hogy visszatér a tárgyalásokhoz”. lasztási terve mellett elkötelezett Ariel Sáron izraeli kormányfőt, hogy halasszák három hónappal későbbre a kivonulás megkezdé­sét. Ezalatt az izraeli kormány elfo­gadta az Izraelt és Ciszjordániát el­választó biztonsági kerítés jeruzsá- lemi szakaszának új nyomvonalát. A kormánynak azért kellett új nyomvonalat kialakítani, mert az izraeli legfelsőbb bíróság határoza­ta kötelezte az eredeti tervezet megváltoztatására. A bíróság azzal indokolta végzését, hogy a bizton­sági akadály eredeti terv szerinti megépítése sértené a jeruzsálemi polgári lakosság egy részének alap­vető jogait. MTI-HIR London/Bagdad. Őszre kivon­ják Irakból a brit hadsereg jelentős részét - áll abban a titkos brit kor­mányzati leiratban, amelyből a Mail on Sunday idézett. A tervezet szerint a következő egy évben ha­sonló méretű amerikai csapatkivo­nás is várható, és jó eséllyel távoz­na a koalíció több más tagja is. A vasárnapi brit tömeglaphoz elju­tott belső tájékoztatás, amelyet a cikk szerint John Reid védelmi mi­niszter állított össze Tony Blair mi­niszterelnöknek, a 8500 fős brit kontingens jelentős részének kivo­nását irányozza elő már három hó­napon belül, és 2006 közepére már csak 3 ezer brit katona maradna MTI-JELENTÉS Biskek. Érvényesnek nyilvání­totta a kirgiz elnökválasztást a köz­ponti választási bizottság tegnap délután, miután a részvételi arány meghaladta az 50 százalékot. A legnagyobb aktivitást Dél-Kirgiz- isztánban, a választás esélyesének MTI-JELENTÉS Luxemburg. Az igen szavaza­tok arattak győzelmet Luxemburg­ban az Európai Unió alkotmányá­ról tartott népszavazáson. A 93,5 százalékos eredmények szerint az európai uniós alkotmányt támoga­tó szavazatok aránya 56,45 száza­lék, a nem szavazatok 43,55 szá­zalékával szemben. Jean-Claude Juncker miniszterelnök kijelentet­te, hogy ha a lakosság többsége el­utasítja az alkotmányt, akkor le­mond posztjáról. Ez utóbbi ko­moly belpolitikai válságot váltott volna ki a nagyhercegségben, ahol Irakban. A Mail on Sundaynek a londoni miniszterelnöki hivatal csak annyit mondott: a kormány álláspontja mindig is az volt, hogy csökkentem fogják a brit jelenlétet, ha az irakiak képesek lesznek önál­lóan fenntartani a biztonságot, de „nem előbb”. Eközben harminchárom, halálos áldozatot követelt és további 65 ember sérülését okozta három ön­gyilkos merénylet Irakban. Az első célpontja egy katonai toborzóiro­da volt, a másik öngyilkos merény­letet pedig autóba rejtett robbanó­szerkezettel hajtották végre. Har­madikként Moszulban pedig egy öngyilkos merénylő robbanó­anyaggal megrakott autón belehaj­tott egy rendőri gépkocsioszlopba. számító Kurmanbek Bakijev ideig­lenes államfő szülőföldjén regiszt­rálták (több mint 65 százalék). Biskekben a szavazók 48 százaléka járult az urnák elé. A legfrissebb exit poll felmérések továbbra is ar­ról tanúskodnak, hogy Bakijev to­ronymagasan győzni fog, nem lesz szükség második fordulóra. tavaly nyáron tartották a legutób­bi parlamenti választásokat. Ez az Európai Unióban is fokozná azt a válsághangulatot, amelyet az al­kotmány május végi francia, s né­hány nappal későbbi holland el­utasítása okozott. A megfigyelők többsége úgy vél­te, hogy - nem utolsósorban a ha­zájában rendkívül népszerű Junc­ker kilátásba helyezett lemondási szándéka miatt - az alkotmányt tá­mogatók fognak győzni. Ezzel Lu­xemburg lesz a 13. az alkotmányt ratifikáló EU-országok- sorában, s egyben a második, ahol ezt a lépést népszavazás hagyta jóvá. A leendő ütközőövezetben egy a palesztinok által kilőtt rakéta darabjával játszik az egyik izraeli kislány (Reuters-felvétel) A palesztin biztonsági erők vállalták, hogy ütközőövezetet tartanak fenn Izraeli-palesztin együttműködés Bakijev valószínűleg toronymagasan győzni fog Érvényes elnökválasztás Nem kell lemondania a luxemburgi miniszterelnöknek Igen az uniós alkotmányra

Next

/
Thumbnails
Contents