Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-01 / 152. szám, péntek
f/A KERTESZKEDO 2005. július 1., péntek 2. évfolyam 25. szám A szélesatka kezdetben csak a dísznövényeket károsította. Ma már a paprikát és a paradicsomot is pusztítja Rendkívül veszélyes kártevő A szélesatka károsította paprika. Mintha leforrázták volna. (A szerző archívumából) Házilag is szaporítható házikerti kedvencek A rózsa dugványozása A szélesatka rendkívül veszélyes kártevő, a hajtatott paprikában és a paradicsomban óriási károkat okozhat. Nálunk a 70-es években az üvegházi dísznövényeken bukkant fel először. Azóta sajnos a két legfontosabb zöldségnövényünkre, a paprikára és a paradicsomra is „rákapott”. CSERES ZOLTÁN A kártevőnek - megfigyelések alapján - több gyom is tápnövé- nye, így például a kicsi gombvirág (Galinsoga parviflora), a szulák keserűfű (Polygonum convolvulus) valamint a tyúkhúr (Stellaria media). Gyakran jelenik meg és károsít az afrikai ibolyán (Saint- paulia ionantha) is. A szélesatka a paprika levelét, virágát, virágkocsányát és a termését egyaránt szívogatja. Táplálkozását a levél peremén kezdi. A levelek kanalasodnak, torzulnak, a károsítás olyan, mintha a növényt gyomirtó szer érte volna. A levelek később keménnyé, törékennyé válnak. A hajtások a fejlődésben visszamaradnak, a növekedésük szinte teljesen leáll. Az atkák tömeges megjelenésükkel már a palántaneveléskor tönkretehetik a növényeket. A kártevő kárképe és életmódja Kártételük nyomán a virágszirmok elbarnulnak, elpusztulnak. A virágkocsányok szintén bámulnák és elhalnak. A legszembetűnőbb a paprika termésén okozott kártétel. A bogyókon érhálószerű, barnás parásodás keletkezik, amely torzulásokkal jár együtt. A göcsörtös, formátlan termés sokszor fel is reped, és ilyenkor előtűnik a magház. A fiatal terméskezdeményeket az atkák már közvetlenül a virágzás után is tönkretehetik. Az erősen fertőzött töveken rövid szártagúság alakul ki. Minden károsított részen, így a virágszirmon és a bogyón is megtalálhatók az állat jellegzetes ragasztott tojásai. A szélesatka rendkívül veszélyes kártevő. Védekezés nélkül a paprika és a kiültetett növények teljes pusztulását okozza. A kártevő gyorsan fejlődik, ami nagymértékben fokozza veszélyességét. Szakirodalom szerint egy nemzedékének kialakulásához - a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően - mindössze 3-8 nap kell. A nőstények élettartalma 7—18 nap, míg a hímeké 4-14 közötti. A nőstények az életük folyamán 30-76 tojást raknak le. A szélesatka megtermékenyítéssel és szűznemzéssel szaporodik. Mivel védekezhetünk ellene? A speciális akaricid hatású növényvédő szerek hatásosan pusztítják a szélesatka mozgó alakjait. Az atka észlelésétől kezdve 7-10 naponként 2-3 alkalommal a következő permetszerek felhasználását javasoljuk: Omite 30 W (0,1%) /10/, Sanmite 20 WP (0,05%) /10/. Az Agrovital rendszeres használata már a kiültetés után nagyban csökkenti az atkák és a tripszek felszaporodását, előfordulását. Nálunk újónnal engedélyezett termék a Vektafid A (1%). A szélesatka elleni eredményes védekezés - a kémiai kezelések mellett - csak az általános higiéniai szabályok betartásával és rendszeres gyomtalanítással érhető el. Időszerű növényvédelmi teendők A hagymaperonoszpóra főleg csapadékos, meleg időben lép fel járványszerűen. Az öntözéses termesztés számára kedvező. Hatására a zöld részek pusztulnak, a hagymafejek pedig nem nőnek és nem érnek be megfelelően. Ellene használható: Acrobat WG (0,3%), Bravo 500 (0,3%), Mikai M (0,6%), Dithane Neo Tec (0,3%), Novozir MN 80 (0,2%), Ridomil Gold MZ 68 WP (0,4%) valamint réztartalmú készítmények pl. Cuprocaffaro (0,4%), Kuprikol 50 WP (0,5%), Champion 50 WP (0,4%). A permedéhez ajánlatos Agrovital (0,025%) vagy Silwet L 77 (0,01%) tapa- dásfokozót adagolni. A paradicsom esetében a fitof- tóra és a szeptóriás levélfoltosság ellen kell permetezni. A fűszer- és konzervpaprikában a baktériumos eredetű pszeudomonászos levélfoltosság ellen védekezzünk rézkészítményekkel. A gyümölcsösökben, dísz- és zöldségesekben a levéltetvek ellen védekezzünk. Az almamoly és az almalevél- aknázómoly rajzása visszaeset. A szilvamoly rajzása viszont folyamatos és emelkedő trendet mutat. Az alma varasodása a rendszeres védekezés ellenére is jelentős, helyenként már járványos mértéket ölt. A szőlőperonoszpóra és a burgonyavész! ellen is védekezzünk. Az esők záporok hatására a fertőzési veszély erősödik. Az őszibarack termésein is megjelentek a levéllikacsosodást okozó gomba pettyes tünetei. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó ÖSSZEFOGLALÓ A nemes rózsabokrokat általában faiskolában szemzik vadrózsa alanyba, és ebből nevelik fel a rózsatövet. Legkedvesebb rózsafajtáinkat házilag is szaporíthatjuk dugványozással. Ennek az ideje június végén, a fő virágzási időszak befejeztével kezdődik. Dugványozásra olyan hajtást válasszunk ki, amelynek a csúcsán már virág nyílott. A hajtás végéből készítsünk 15-20 cm hosszú csúcsdugványt oly módon, hogy a dugvány alján 10 ernes levéltelen hajtásrész legyen. Igen jól gyökeresednek az ún. talpas dugványok, amelyeket úgy készítünk, hogy a vastagabb ágból is maradjon a dugványon egy darabka. A dugványt tápdús, homokos vagy perlites földbe, cserépbe ültetjük, majd a földet alaposan átAz időszerű kerti tennivalók taglalása mellett a Jó Gazda júliusi száma összefoglalja a mezőgazda- sági tárca előző évi eredményeit, ismerteti az idei kifizetési rendszert valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlat elemeit. A dinnyetermesztők a növény intenzív tápanyagpótlási programjával valamint a spárga termesztési feltételeivel ismerkedhetnek. A növényvédelmi rovatban az utóbbi években fokozottabb károkat okozó stolbur és a hervadás tüneteit hasonlítja össze a lap szakírója. Konkrét példákkal illusztrálja a két betegséget, hogy a termelők meg tudják azokat különböztetni a jellemző tünetek alapján. A gyümölcstermesztők a téli és az őszi almafajtákkal ismerkedhetnek. A növényvédelmi rovat a júliusi teendőket ismerteti, bemutatja a szőlő jelentősebb betegségeit. A lap olvasói értékes cikket találnak nedvesítjük. A cserepet ajánlatos félárnyékos helyen a kert talajába süllyeszteni, hogy ezzel is biztosítsuk a meggyökeresedéshez szükséges egyenletes hőmérsékletet és talajnedvességet. A hajtásokat befőttesüveggel takarjuk le, hogy párologtatásukat mérsékeljük. Öt-hat hét múlva megindul a gyökérképződés és utána a hajtásnövekedés. Ekkor már levehetjük a üvegtakarást, de ezután se feledkezzünk meg a dugvány rendszeres öntözéséről, mert akár egyszeri kiszáradás is az elpusztulását okozhatja. Őszig a dugványok annyira megerősödnek, hogy ki lehet ültetni őket a kertbe, szabadföldbe. Persze a szokásos téli takarást fokozott gondossággal kell elvégezni, mert a gyenge gyökerek egyelőre még fagyérzékenyek. A dugványról nevelt rózsatövek a mi átlagos teleinket jól elviselik, (bálint) a borhibák és -betegségek kialakulásának okairól is. A búzatermesztők az új nagyhozamú fajtákról valamint az öntözés hatékonyságáról, a virágtermesztők a gloxí- niáról és a télálló bambuszokról, az állattartók a gazdaságos nyúl- tartásról olvashatnak, (sz) Már megjelent a Jó Gazda júliusi száma Stolbur, szőlőbetegségek és gyakori borhibák LAPAJÁNLÓ PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony július 1-jén 18 Sk/köteg Komárom június 29-én 12-14 Sk/csomó Rimaszombat június 29-én 25 Sk/csomó Zseliz június 29-én 12 Sk/csomó Losonc július 1-jén 12-22 Sk/csomó Szepsi június 29-én 17 Sk/csomó Kassa június 29-én 10-15 Sk/csomó petrezselyem 18-20 Sk/köteg 16 Sk/kg 30 Sk/köteg 15 Sk/csomó 15-22 Sk/csomó 19 Sk/csomó 15 Sk/csomó korai burgonya 16 Sk/kg 15 Sk/kg 13 Sk/kg 12-15 Sk/kg 9-16 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg tojás 2,70 Sk/db 2,30-2,50 Sk/db 2 Sk/db 2,50 Sk/db 2,10 Sk/db 2,40 Sk/db 1,10-2,00 Sk/db karalábé 12 Sk/db 5-7 Sk/db 14 Sk/db 5-7 Sk Sk/db 8-12 Sk/db 10-12 Sk/db 5-10 Sk/db zeller 15 Sk/db 8 Sk/db 30 Sk/db 10 Sk/db 10-12 Sk/db X X zöldpaprika 49 Sk/db 45-50 Sk/kg 45 Sk/kg 50 Sk/kg 50-65 Sk/kg 40-59 Sk/kg 50 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg 40-48 Sk/kg 35 Sk/kg 50 Sk/kg 45 Sk/kg 42-46 Sk/kg 28-45 Sk/kg cseresznye 48 Sk/kg 30-45 Sk/kg 40-50 Sk/kg X 55 Sk/kg 20-30 Sk/kg 40-50 Sk/kg meggy 50 Sk/kg X 65 Sk/kg X 55 Sk/kg X 40 Sk/kg borsó 25-30 Sk/kg 30-40 Sk/kg X 20 Sk/kg 35 Sk/kg 40 Sk/kg 30-40 Sk/kg karfiol 25 Sk/db 15-30 Sk/db 45 Sk/db 15-25 Sk/db 15-30 Sk/fej 17-25 Sk/db 15-40 Sk/db salátauborka 29 Sk/kg 15 Sk/kg 28 Sk/kg 22 Sk/kg 15-29 Sk/kg 29 Sk/kg 20-35 Sk/kg őszibarack 60 Sk/kg X 45 Sk/kg X X 30 Sk/kg X alma 25-36 Sk/kg 23-28 Sk/kg 25 Sk/kg X 25-32 Sk/kg 16-28 Sk/kg X
