Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-03 / 128. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 3. Németh Ilona tanítványainak kiállítása június 27-ig látható a pozsonyi Brámer-kúria pincegalériájában Pincemetró, kútba vetett természet RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 22. számában feltett kérdésre Zalaba Szilvia a he­lyes válasz. E héten az 500-500 koronát Toman István palásti, Kusztván Mária tornaújfalui és Radocha Pál madari olvasónk nyerte. Gratulálunk! Kisvárdai színházi fesztivál Négy ország - Szlovákia, Románia, Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró - tizennyolc társulatának részvételével tegnap megkezdődött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesz­tiválja. A nyitó előadást a Komáromi Jókai Színház művészei ját­szották: Szomory Dezső II. József című színművét mutatták be. A fesztivál tíz napján összesen 27 előadást láthatnak a nézők és a zsűri tagjai. (MTI) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok Az előtérben Zvonimír Pudelka „kémcsőlárvái”, háttérben egy kútba néző (Somogyi Tibor felvétele) MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órától a Hétről hétre című magazinban beszámolunk a kormánykoalíció­ban kialakult helyzetről, szót ej­tünk a Nap az egészségért elneve­zésű dunaszerdahelyi rendez­vényről, s arról, hogy kikiáltották Gömörországot. A11 óra 30 perc­kor kezdődő Délidő vendége Ha­raszti Mészáros Erzsébet újságíró lesz, akivel Miklósi Péter a 40 év­vel ezelőtt, 1965. június 17-én be­következett dunai gátszakadásról, árvízkatasztrófáról beszélget. 13 órától irodalmi magazinunkban, a Tékában a szerkesztő, Lacza Éva a 75 éves Duba Gyulával beszél­get és részleteket hallhatnak az író műveiből. Vasárnap a 9 órai hírek után ka­tolikus egyházi műsorral várja hallgatóit a Világosság, melyben a vámszedő Máté elhívásáról elmél­kedik Dr. Herdics György apát, nádszegi lelkiatya. Ezt követően beszámolunk a május 25-én Szep- siben megrendezett esperesi eu­charisztikus találkozóról, majd a Mindennapi kenyerünk című áhí- tatös könyvről beszélgetünk a szerzőkkel. A 10 órai hírek után a Randevúban beszámolunk a Du­na Menti Tavasz történéseiről, előzetest hallhatnak az idei Klikk­festről, vendégünk lesz a Despera­do és a Romantic együttes. A gyer­meknap alkalmából A Dal a leg­szebb ajándék címmel nagyszabá­sú gálát rendeznek Érsekújvárban - beszélgetés hangzik el a szer­vezőkkel. „Semmit sem vétettem Nyitra városának” - A 13 órakor kezdődő Térerő Műhely mellékle­tében az Ág Tibor könyvének be­mutatóján készült összeállításun­kat hallhatják. 14 órakor hírek, majd Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük, mely­ben a szőlőről, a borról és minde­nekelőtt a szőlővel és a borral fog­lalkozó emberekről lesz szó. Nem­régiben háromnapos borfesztivált rendeztek Bátorkeszin, itt készül­tek a műsorban elhangzó beszél­getések is. 15 órától Nevelők fóru­ma, Tóth Erika szerkesztésében. Témái: Érettségik után - Együd Edit középiskolai tanár olvassa fel jegyzetét, a helsinki egyetemen magyarul - Dusík Anikó, a pozso­nyi Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője számol be élményeiről. A műsorban megem­lékezünk Sima Ferenc nyel­vészről. A fél négykor kezdődő Hazai tájakon című néprajzi összeállításban a búcsi Radilné Gaál Etelka azt eleveníti fel, hogy milyen volt egykor a lányok élete szülőfalujában, Búcson. (culka) Ateliér in címmel nyílt ki­állítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Festészeti Tanszé­kén működik egy műte­rem, az Atelier in, amelyet tavaly októbertől vezet Né­meth Ilona, s amelyben a festőhallgatók más médiu­mokkal is dolgozhatnak. TALLÓSI BÉLA Az Ateliér in-ben az in-nek több jelentése is van: egyrészt alapítójá­ra és vezetőjére utal, Németh Ilqna monogramja, másrészt azt fejezi ki, hogy benne lenni valamiben, ez esetben benne lenni a kortárs képzőművészetben, kortárs műve­ket létrehozni. Harmadrészt pedig a másfajta - kortárs - médiumok­ra, illetve az intermédiára utal. Az első szemeszterben a hallga­tók Dunaszerdahelyen mutattak be egy kiállítást Public art cím­mel. A második szemeszterben az Open Gallery-ből kaptak egy fel­kérést, valamint a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma pincegalé­riájában nyílt lehetőségük egy helyspecifikus kiállítás megvaló­sítására. „Ezt a két feladatot ad­tam a második szemeszterben a diákjaimnak - mondta Németh Ilona. - Az Open Gallery-ben te­matikus kiállítást készítettünk, té­mául pedig a bennünket érintő közügyeket választottuk. E témá­ra egy jelentésnélküli, fehér ún. kocka térben (white cube) reagál­tak, ahol bármit bemutathattak, mert ott a környezet nem befolyá­solja a kiállított munkákat. Témá­ul pedig azért választottam a köz­ügyeket, mert fontosnak tartom, hogy a diákok megfogalmazzák azokat a problémákat, amelyek érintik, zavarják őket a társada­lomban. A Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeumának pincegalériájá­ban kiállítani pedig egy izgalmas képzőművészeti feladat. Szép ki­hívás műalkotásra kihasználni azokat a lehetőségeket, amelye­ket egy gyönyörű környezet kí­nál: azokra az elemekre építeni, amelyek a pincegaléria terében megtalálhatók.” Friss, ötletes munkákat ihletett a múzeum barlangszerű pincetere. Zvonimír Pudelka 959 kém­csőből és tizenöt tubus szilikonból készített „lárvákat”, amelyeket egy másik dimenzióból érkezett élőlé­nyekként kell értelmezni. E „kém­csőlárvák” befészkelték magukat a pince vájatába, majd elkezdenek szaporodni. És mi nem tudjuk, mi­vé fejlődnek az idegen jövevények, s milyen hatással lesznek a környe­zetükre. Petra Bošanská egy végtelení­tett fénykép-installációt készített, azért, hogy a látogató képben le­gyen, vagyis hogy földrajzilag be­azonosítható legyen a kiállításnak otthont adó pincebarlang-rend- szer. A végtelenített fénykép ugyanis a Brámer-kúria előtti rak­partot ábrázolja, kibővítve a legis­mertebb pozsonyi műemlékekkel. Monika Kováčová egy biológiai folyamatot bemutató, Hiratakét termesztünk című alkotásával életet vitt a sötét pincébe. Laska- gomba-csírával beoltott és átszö- vesztett zsákokat rakott egymás­ra, hogy saját maga és a látogató megismerjen egy különös biológi­ai rendszert. Az „alkotás” valóban illeszkedik a térbe, és igen látvá­nyos, egzotikus. Ugyancsak élettel, de valami­lyen más, titokzatos világgal tölti meg a galériát Tomáš Székely, aki a múzeum kútjában alakította ki mikrovilág-művét. A kiapadt kút mélyén élő növényzetből formált meg egy természeti tájat, utalva arra, hogy világunkon kívül más világok is létezhetnek. De ez a „kútba vetett természet” azt is su­gallhatja, hogy az élet mindenütt megfoganhat, elpusztíthatatlanul jelen lehet a legképtelenebb he­lyeken is. E mélyen hajtó minitá­jat a néző csak elemlámpával de­rítheti fel - így az alkotó szándéka szerint aktív részese a „világfelfe­dezésnek”. Peter Barényi talált a galéria te­rében egy oszlopot, amely felületi kidolgozottságával idegen elem­ként hatott a környezetében, elü­tött a pince egyenetlen falától. Hogy az oszlop másságát még in­kább kiemelje, emberi lényként kezdte kezelni: „leápolta” vaze­linnel, és lefújta hajlakkal. E kiállításnak köszönhetően kb. egy hónapig metró is van Po­zsonyban. Olga Štefanovic ugyan­is a barlangszerű pincebelső egyik szakaszáról a metró alagútrend­szerére asszociált, és minimális eszköztárral megteremtette a metróutazás illúzióját. És további kitűnő ötletek sora várja a látogatót. Van itt egy buja szexterem-sarok, imitált ta­lajfűtés, talajra festett, táncra buzdító tánclépések kezdőknek és haladóknak, lefolyóból felbuboré- kozó hab, valamiféle ősemberkort idéző barlangsarok, s egy han­ginstalláció is - betéglázott fal­rész mögül hallható segélykérő kopogással. Nyolc gyermekbábcsoport mutatta be produkcióját tegnap délelőtt a XXX. Duna Menti Tavaszon. Három előadást Makki Márta rendezett Bóbita táncolt, Kacor király éhen maradt A Dercsikai Alapiskola Bóbita Bábcsoportja (Héger István felvétele) BÁRÁNY JÁNOS A bábosok versenyműsorával folytatódott tegnap délelőtt Duna­szerdahelyen a XXX. Duna Menti Tavasz. Nyolc bábcsoport mutatta be produkcióját a Sarkady Nagy László bábtervező-rendezó, Végh Zsolt bábszínész, Néder Norbert, a Ládafia Bábszínház vezetője, Wenczel Imre színházi szakember és Badin Ádám bábszínházi ren­dező, a zsűri elnöke alkotta bíráló bizottság előtt. A délelőtt legnagyobb tanulsá­ga az volt, hogy egy bábelőadás­hoz megfelelő hangosítás is kell. Tegnap ugyanis hatalmas gond volt a mikrofonokkal. Vagy alig hallottuk a bábozó gyerekeket, vagy még annyira sem. Zavaró volt például, hogy már vígan be­szélgettek a varjak a fán, mégis úgy tűnt, mintha semmit sem mondtak volna. Igaz, a gyerekeket a látottak is lenyűgözték. Külön kell szólnom Kiss Helgá­ról és Mészáros Katalinról, a XXX. Duna Menti Tavasz két műsorve­zetőjéről, akik annak ellenére, hogy háromféle mikrofonba kon­ferálták a tegnap délelőttöt - mert­hogy ők is folyton mikrofoncserére kényszerültek-, fergeteges hangu­latot teremtettek a városi művelődési központban azzal, hogy szavaltatták, fütyültették, énekeltették a gyerekeket, ületve a látott produkciókkal kapcsolatos kérdéseket tettek fel nekik (amivel hintajegyet, almát, képeslapot le­hetett nyerni). Minden zavaró körülmény elle­nére is élvezetes bábelőadásokat láthatott azonban a közönség. Csu­paszív királyfi nyitotta a sort. Aki­nek Szélkirály elragadta a kedve­sét, és elindult, hogy visszahozza. Útközben jót tett a hangyákkal, a kacsákkal és a vadméhekkel, akik meghálálták ezt. A hangyák tele­hordták a zsákot liszttel, a kacsák felhozták a tó mélyéről az arany- övét, a vadméhek pedig kiválasz­tották a három egyformá lány kö­zül az igazi királylányt. A bájos me­sét az Ekecsi Alapiskola Kuckó Báb­csoportja játszotta Szabó Anita és Bíró Denisza rendezésében. Emlé­kezetes marad a Kisegér Szél király palotájából. A ravaszságot járta körül a Du­naszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola Virgoncok Bábcsoport­ja A szegény és a róka című előadásával. A szegény ember (a róka segítségével) azzal csapja be a medvét, aki meg akarja enni, hogy vadászok járnak a környé­ken. Amikor a medve elmenekül, a rókát csapja be a gyermekei se­gítségével, mondván, hogy ebek vannak a házban. A szép bábokkal paravánra vitt előadást Csiffári Renáta rendezte. Makki Márta rendező viszont a színpadra vitte a Dunaszerdahelyi VMK Kis Gézengúzok nevű bábcso­portját. A színpad közepén zsákok jelezték a szemétdombot. Ebben a térben adták elő a Hatrongyosi ka­kasok és a Kevély kiskakas történe­tét, a közönség nagy tetszésére. Ezt követően a Pozsonyeperjesi Községi Hivatal és Alapiskola Ug- ri-Bugri Bábcsoportja következett a Békakirály című bábjátékkal. A sztori közismert. A királyki­sasszony labdája a kútba esik, egy béka hozza ki, aki cserébe azt kéri, etesse, ittasa, saját ágyába fektes­se a leány. Ott pedig királyfivá vál­tozik. Nagy átéléssel, szép díszle­tekkel, jól funkcionáló bábokkal játszották el a csodálatos átalaku­lás történetét a pozsonyeperjesiek Ágh Erzsébet rendezésében. Kár, hogy a finálé alatt leszakadt a pa­raván, és az utolsó percekben bea- vatódtunk abba a munkába, ami mögötte zajlott. A szünetben mindenki bevált­hatta ,Fagyi Utalványát” valame­lyik dunaszerdahelyi fagyizóban. A Duna Menti Tavasz nagy találmá­nya ez. Minden utalvány két gom­bóc fagylalt elfogyasztására jogo­sítja tulajdonosát. Estétől reggelig követte a nap változását a Dercsikai Alapiskola Bóbita Bábcsoportja. Weöres Sán­dor és Kányádi Sándor verseiből Makki Márta készített látványos összeállítást. Az előadás legjobb ré­sze az éjszaka volt. Akkor a Hold beszélt, Bóbita táncolt, jöttek a bo­szorkányok, kísértettek a kísérte­tek. A Diószegi Petőfi Sándor Alapis­kola Diócska Bábcsoportja hozta a délelőtt legizgalmasabb díszletét. Esernyőket, melyekből hol fát, hol' gombát, hol pedig pocsolyát vará­zsoltak elénk, hol meg a három kis­malac házának falát. Merthogy A három kismalac meg a farkas törté­netét vitték színpadra, öüetes bá­bokkal, jól kihasználva a teret. A produkciót Bréda Szilvia és Karsai Margit rendezték. Diótörőnek, vagyis az Egérkirály által Diótörővé varázsolt Erik her­cegnek és a mesevár királyki­sasszonyának a szerelmét a Felső­vámosi Alapiskola Tikiriki Bábcso­portjának előadásában, Rebro Ágota rendezésében láthattuk, ter­mészetesen azt is, miképp győzi le a Varázsló a méreteiben is hatal­mas Egérkirályt meg az egérkato­nákat. Csajkovszkij zenéje betöltöt­te a termet. N. Tóth Anikó Kacor király című bábjátékát egy alacsonyabb és egy magasabb paravánt használva ren­dezte meg Makki Márta, csodaszép bábokkal a Dunaszerdahelyi VMK Gézengúzok bábcsoportjával. Ezúttal nem kövér a macska, mint a nagygéresiek előadásában a Kacort életre keltő Pál Nikolas Volt, hanem igencsak sovány, csíkos, a végén pedig nem kap erdei lakomát, mert a Medve, a Nyúl meg a Farkas fel­falják előle. Tegnap délután verőfé­nyes napsütésben lépett fel a városi művelődési központ előtti téren a Lufi Bohóc Társulat, a történelmi bajvívók, táncolt a Csallóközi Nép­táncegyüttes, végül pedig a KOR­ZÁR adott koncertet. Közben a gye­rekek hintázhattak is. Ma délelőtt újabb nyolc bábcso­port mutatkozik be a Dunaszerda­helyi Városi Művelődési Központ­ban. A kiskakas két krajcárkájá- nak történetét majd holnap mesé­lem el.

Next

/
Thumbnails
Contents