Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 4. Örökségünk - gyermek-folklórfesztivál Ipolyszalka. Az Ipoly Menti Kulturális és Turisztikai Társaság, továbbá a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, valamint a Csemadok szálkái alapszervezete holnap 14 órai kezdettel meg­rendezi az Örökségünk című II. Nemzetközi Gyermek-folklórfesz- tivált az ipolyszalkai szabadtéri színpadon (rossz idő esetén a sportcsarnok épületében). Fellépnek az Ister-Granum Eurorégió gyermek-folklórcsoportjai. 17 órakor táncház kezdődik a Varjos zenekarral, (tb) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Peter Grimes szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Fel is út, le is út! sz., vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Szé­kek sz. 19 Varrónők v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Csak lazán! (am.) sz., v. 18,20.15 MLADOSŤ: Mennyei Királyság (am.) sz., v. 17.15, 20 AUPARK - PALACE: Baromi jó 3 (cseh) sz., v. 14.40, 16.50, 19.20, 21.30 Star Wars III - A Sithek bosszúja (am.) sz., v. 16.10, 14.30, 17.20, 19, 20.10 Csak lazán! (am.) sz., v. 15.40, 18.20, 20.50 A tolmács (ang.) sz., v. 14.20, 16.50, 19.20 A randiguru (am.) sz., v. 15.20, 17.40, 20 Hölgyvá­lasz (am.) sz., v. 14.50,17,18.10,19.10, 20.20 Mennyei Királyság (am.) sz., v. 16.40,19.40 Robotok (am.) sz., v. 14,16.10 Pata-csa- ta (dél-afrikai-am.) sz., v. 15, 17.10 A kör 2 (am.) sz., v. 19.30, 21.50 80 nap alatt a Föld körül (amerikai) sz., v. 16 Őrületes törté­netek (cseh) sz., v. 18.40, 21 PÓLUS - METROPOLIS: A tolmács (ang.) sz., v. 14.30, 16.50, 19.10, 21.30 Hölgyválasz (am.) sz., v. 13.50, 16, 17.05, 18.20, 19.15, 20.30 Star Wars III - A Sithek bosszúja (am.) sz., v. 13.40,14.40,15.35,16.20,17.20,18.10,19, 20, 20.50 Mennyei Királyság (am.) sz., v. 15.50,18.35, 21.20 Go­rilla bácsi (am.) sz., v. 14.55,16.45 A kör 2 (am.) sz., v. 21.25 KASSA DRUŽBA: Pata-csata (dél-afr.-am.) sz., v. 17 Gorilla bácsi (am.) sz., v. 19 CAPITOL: Star Wars III - A Sithek bosszúja (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 ÚSMEV: Hölgyválasz (am.) sz., v. 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Amerika kommandó. Világrendőrség (am.) sz., v. 21 GALÁNTA - VMK: A kör 2 (am.) sz., v. 19 ÉRSE­KÚJVÁR - AMFITEÁTRUM: Mennyei Királyság (am.) sz., v. 19 DUNASZERDAHELY-LUX: Ray (am.) sz., v. 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Constantine - A démonvadász (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: 80 nap alatt a Föld körül (am.) sz., v. 19 LÉVA - JU­NIOR: mennyei Királyság (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Beépített szépség 2. - Csábítunk és védünk (am.) sz., v. 14.15.16.45.19.15 Fehér zaj (kanadai-am.) sz., v. 15.15,20 Goril­la bácsi (kanadai-am.) sz., v. 15, 17 A kör 2 (am.) sz., v. 15.30, 20.15 Mennyei Királyság (am.) sz., v. 14.30,17.15,20 Az operaház fantomja (am.) sz., v. 17.15 Pata-csata (dél-afr.-am.) sz., v. 16.15 San Antonio (fr.-ol.) sz., v. 19 Sin City (am.) sz., v. 14.45, 17.15, 19.45 Star Wars III. - A Sithek bosszúja (am.) sz., v. 14.15, 15.45, 17.18.30.19.45 Szerelem sokadik látásra (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 A tolmács (ang.) sz., v. 17.45 xXx2 - A következő fokozat (am.) sz., v. 18.15, 20.30 Kilenc kategóriában osztották ki a díjakat Az Év könyve 2004 ÖSSZEFOGLALÓNK Élő magyar írók tavaly megjelent kiemelkedő alkotásainak elismeré­seként átadták az Év Könyve-díja- kat a Magyar Írószövetségben. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által 1985-ben ala­pított elismerést kilenc kategóriá­ban, huszadik alkalommal adomá­nyozták. A tizenhét tagú bírálóbizottság líra kategóriában Tőzsér Árpád Ta­nulmányok költőportrékhoz című verskötetét (Széphalom Könyv­műhely), kisprózában Körösi Zol­tán Budapest, nőváros (Kalligram Könyvkiadó) című könyvét, a regé­nyek között pedig Papp Tibor Oli­vér könyve című munkáját (Kortárs Kiadó) ítélte a legjobbnak. Dráma kategóriában Térey Já­nos kapta a díjat A Nibelung-lakó- parkért (Magvető Kiadó), a leg­jobb kritikakötet díját Baán Tibor érdemelte ki Szerepválaszok című könyvéért (Orpheus Kiadó), esszé, illetve tanulmány kategóriában pedig Monostori Imre vehette át a jutalmat Helykeresések című munkájáért (Nap Kiadó). Frances­co Petrarca Orpheusz lantja, Dá­vid hárfája című művének (Kallig­ram Könyvkiadó) átültetéséért Csehy Zoltán vehette át a legjobb műfordításkötetnek járó díjat, gyermek- és ifjúsági irodalom ka­tegóriában pedig Lackfi János ara­tott sikert A buta felnőtt című könyvével (Móra Kiadó). Szociog­ráfia, publicisztika témakörben Takács Györgyöt jutalmazták Kan- téros, lüdérc, rekegő címmel meg­jelent néprajzi tárgyú könyvéért (Magyar Napló Kiadó). Az elismerések alapját az Artis­jus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi jogdíjaiból el­különített összeg képezi, amelyet a Magyar írószövetség Arany Já­nos Alapítványának kuratóriuma gondoz. Az ünnepségen Jávorszky Bélá­nak, Szabó T. Annának és Szent- mártoni Jánosnak átnyújtották az Arany János Irodalmi Kutatási Ösztöndíjat, amellyel további, „nagyobb formátumú alkotások” létrehozására ösztönzik az alkotó­kat. ( www.terasz.hu , ú) A XXX. Duna Menti Tavasz utolsó versenynapján nyolc bábcsoport lépett színpadra Megérkeztek az ördögök is Jelenet a Harkácsi Pimpó Bábcsoport előadásából (Héger István felvétele) Véget ért az idei, jubileumi Duna Menti Tavasz utolsó versenynapja is. Tegnap délelőttre a mikrofonokat is megjavították a műszak emberei, mindent lehetett érteni, ami a nyolc báb­előadásban elhangzott. BÁRÁNY JÁNOS És megint fontos tanulságokat sugalltak a mesék, amiket jó, ha minden kicsi és nagy egy életre megjegyez. Mindjárt az első pro­dukció láttán például azt, hogy ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Mert bizony a Tor­naijai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Nap­sugár Bábcsoportjának előadásá­ban a kiskakas az uraságot tanít­ja móresre. Mire az a kútba vette­ti, de a kiskakas felszívja a vizet, aztán amikor tűzbe dugják, kie­reszti. Amikor meg a kincses- kamrába zárják, minden aranyat felszív, otthon pedig odaadja a szegény embernek, akinek iga­zán nagy szüksége van rá. Nem paraván mögött, hanem a szín­padon játszották el A kiskakas két krajcárkája című mesét a tor­naijai bábosok Majoros Mónika rendezésében. Utánuk a Gömörfalvai Alapis­kola Harkácsi Pimpó Bábcsoport­ja következett. Feneketlen csiz­ma című produkciójukban meg­jelent a fesztiválon az ördög is - akit a pokol ura vissza akart kül­deni az ördögiskolába. Attól pe­dig még az ördögök is félnek. Vi­szont az ördögfi mindettől meg­menekülhet, ha hajnalig hoz egy rossz lelket. Azt meg nem nehéz találni manapság. Már jön is a gazda, aki szidja, üti, veri a nap­számosokat. Roppant jó prédája lesz így az ördögnek. A történet hosszú, de a vége az, hogy az ör­dög mindig pórul jár. A fesztivá­lon egyedüliként marionett bá­bokkal dolgozó, képzőművészeti élményt nyújtó díszletek közt ját­szó csoport munkáját Dolinszky Irén és Vezérné Gonda Klára ren­dezők irányították. Mátyás király és az igazmondó juhász történetét Tolnai Gizella és Tolnai Judit vitte bábszínpadra a Garamszentgyörgyi Aktivity Pol­gári Társulás Gyurka Bábcsoport­jával. Az aranyszőrű bárány meg a Burkus király körül forgó sztorit mindenki ismeri. A Gyurka bábjai szépek voltak, a háttér is remekül funkcionált, a juhász is feleségül vette a királykisasszonyt, a közön­ség is tapsolt. A juhász megmenti a Kígyóki­rály gyermekét, aki cseré­be felruházza az állatok nyelvének értésével. Nincs több perpatvar a macskák között, mert a gazda érti, miről perelnek. Akkor is éppen idejében érkezik, amikor a farkaskutya egy birka átadásáról tárgyal a farkas­sal. Ezt a bábjátékot a Sárói Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Csemeték Bábcsoportja hozta az országos fesztiválra, Bandáné Füri Katalin rendezésében. Azután megint jött az ördög. Ezúttal Kénkövecske személyé­ben, akit szívébe' zárt a közön­ség. Már csak azért is, mert segí­tett megtalálni a királyfinak az édesanyját, aki az ő édesanyja is volt, hiszen évekkel ezelőtt el­lopta a királynőt az óriási ördög. Szóval pokoli a sztori. Szép és látványos képekben fogalmazta meg Himmler Zsófia szerző-ren­dező, akik pedig előadták, a Pár­kányi Ady Endre Alapiskola Kuc­kó Bábcsoportja. Az Érsekújvári Czuczor Ger­gely Alapiskola Pinokkió Bábcso­portjának gyönyörű volt a dísz­lete. Macska-egér játékukat há­romszintes paraván segítségével adták elő. Az előadást Juhász Zsuzsa és Krošlák Olga hozták létre a csoporttal. Igazi meseparádé volt a Mada­rak szépségversenye. Azon a varjú is indult, tikit a nagyobb siker ér­dekében színesre mázolt egy ma­jom. A papagájként pózoló varjú már majdnem első lett, amikor el­eredt az eső, és kiderült a turpis­ság. A Muzslay Endrődy János Alapiskola Kis Bors Bábcsoportjá­nak előadását Benyó Veronika rendezte. A tévémaci zenéjét idé­ző muzsikáért külön elismerést érdemelnek, a fülbemászó dalla­mokat ütemes taps kísérte. János vitéz zárta a tegnapi báb­előadások sorát. A Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Manócska Báb­csoportjának ezoterikus dallamok­kal és Ghymes-zenével fűszerezett előadását Mészáros Andrea ren­dezte. A színjátszó elemeket is tar­talmazó előadás érdekes megoldá­sa volt, hogy gyermekek voltak az óriások, és János vitéz köztük a tör­pe. Hatásos produkció volt. Tegnap délután a Dióhéj citera- zenekar adott koncertet a mű­velődési központ előtti téren. A neves együttesen kívül fellépett a bábolnai Cseperedők néptáncegy­üttes és az Arcok énekegyüttes. Ma délelőtt lesz a díjkiosztás és a város kulcsának ünnepélyes visszaadása. Előtte, 9.30 órakor a közönség megtekintheti a Lá­nyok, fiúk játsszunk! című szer­kesztett népi játékot a Felsővámo­si Óvoda Szirmocska Színjátszó Csoportja előadásában, Póda Lau­ra rendezésében. Hogy melyik csoport milyen díjat kapott, hét­főn mesélem el. Igazi meseparádé volt a Madarak szépségver­senye. Parti Nagy Lajos keserédes, mulatságosságukban is fájó kórházversei „a halál botrányának paródiái’' Andersen-ünnep - tallózás a Kalligramban LAPAJÁNLÓ Egy minden tekintetben kiváló Andersen-összeállítás teszi ki a Kalligram májusi-júniusi számá­nak jelentős részét. A világhírű mesemondó, a „legnagyobb dán” bicentenáriumának ünneplésébe a folyóirat Kertész Judit műfordí­tó tanulmányával (Az ismeretlen Andersen) vezeti be az olvasót - bemutatkozik a „másik”, a kevés­bé ismert Andersen, röviden szó esik életéről és stílusáról. Ezek után Andersen következik min­den mennyiségben és minőség­ben, de úgy, ahogyan valóban nem ismerhettük eddig még: új fordítások révén; előbb egy esszé­jét, aztán egy útleírását, egy me­séjét (A ganajtúró bogár) hozza a lap, végül egy pamflet s néhány rövid történet következik, a sort pedig egy fájdalmasan szép (Szív- fájdalom) történet zárja. De csak ezt a sort, mert következnek a me­semondó ihlette szövegek, Ander­sen-átiratok és -újraköltések, szépírói Andersen-olvasatok, Mi- zser Attila gyufás szonettjével az élen, Zalán Tibor háromfelvoná- sosával (A Showkirálynő. Baba­szappanopera hat részben, elme­sélve) a végén, közben Zoltán Gá­bor novellája, Gerevich András verse, Bánki Éva és N. Tóth Anikó meséje, Darabos Enikő Andersen- remixe, Pénzes Tímea meseátira­ta. Az összeállítást két érdekes ta­nulmány zárja: Soós Anita az író életszemléletét, művészetfelfogá­sát (az élet mint mese) elemzi, Vernyik Zénó pedig Andersen ke­vésbé ismert vizuális alkotásait (papírkivágásait, több táblás kol­lázsát). Persze, szép számmal akad másféle olvasnivaló is a százhat­van oldalon: az irodalomelmélet hívei talán Cynthia Chase tanul­mányát (.Áttétel” mint trópus és meggyőzés) részesítik előnyben, Földényi F. László esszéjét (Duna- parti gondolatok - Budapesten) is nyilván sokan elolvassák majd, s így akár sorra is vehetnénk a na­gyobb vagy terjedelmesebb szöve­geket. De legyen szó a versek ked­velőiről, őket itt és most, ebben a Kalligramban Rácz Vince antiki- záló verse várja, továbbá Lövétei Lázár Lászlóé, valamint két kana­dai íróé-költőé (Gwendolyn Mac- Ewennek a szerkesztői közlés sze­rint alighanem ez az első magya­rul megjelent munkája, míg Mar­garet Atwood neve bizonyára so­kak számára ismerős). És a végére hagyva a javát: a lap Parti Nagy Lajosnak egy ki­sebb kosárra való versét közli Egy kis kosár címmel, de az is lehet, hogy nem több versről van szó, hanem egyetlen ciklus versdarab­káiról. Ezek a keserédes, mert mulatságosságukban is fájó kór­házversek, amint azt Németh Zol­tán kiváló értelmezéséből (Beteg­ségmonológok a vers ágyában) ki­derül, „a halál botrányának paró­diái”. Mellesleg, a kórházról való tapasztalatról mint a halál megta­pasztalásáról Parti Nagy Lajost ér­telmezve Németh Zoltán áttétele­sen saját utolsó, most megjelent verseskötetét (A haláljáték le­küzdhetetlen vágya) is értelmezi. Mondhatni: költő olvas költőt, vagy még inkább: látlelet olvas látleletet, (csg)

Next

/
Thumbnails
Contents