Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-29 / 150. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 29. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NBC A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alaptalanul vélt kódolt üzenetet felfedezni 2003 végén az al-Dzsazíra katari televízió egyik műsorában, és hetekig tartó fokozott terrorellenes készültség elrendelését javasolta vélt leleplezése alapján. Mintegy harminc nemzetközi légi járatot töröltek a téves riasztás alapján - jelentette az NBC amerikai televízió név nélkül nyilatkozó, magas rangú amerikai illetékesre hivatkozva. A CIA elemzői azt olvasták ki a képernyő alján futó arab nyelvű szövegszalagból, hogy terroristák küldenek egymásnak kódolt üzenetet, dátumokat, repülőjáratok számait és amerikai célpontok földrajzi koordinátáit közölve benne. Úgy értelmezték, hogy az amerikai célpontok között van a Fehér Ház is. A CIA riasztása nyomán magasabb szintre emelték és több héten át emelt szinten tartották a terrorellenes készültséget 2003 karácsonya táján. Az amerikai hírszerzők később rájöttek a tévedésre, de nem siettek nyilvánosságra hozni baklövésüket.- Doktor úr, mentse meg a szomszédot, még tartozik egy talicska ganajjal! (Kiss Tibor karikatúrája) A bosszúságforrások toplistáját a szemetelés vezeti Európában, a magyarokat a magyar futball is felzaklatja Ami bosszant és dühít bennünket A Reader’s Digest magazin európai felmérése kiderítette, hogy az európaiak bosszúságainak listája meglehetősen hasonló. Az európai országok lakosságának fő bosszúságforrása a szemetelés, a kutyaürülék, a nyilvános köpködés és a tolakodás. MTI-HÁTTÉR A vizsgálat során 17 európai ország több mint 3400 felnőtt lakóját kérték meg, hogy értékelje súlyosság szerint a húsz leggyakoribb bosszúságforrást, s a megkérdezettek megnevezhettek minden egyéb olyan tényezőt, amely ugyan nem szerepelt a listán, de a válaszadók „őrjítőnek” érzik. Mint kiderült, az évek múlásával valóban egyre zsémbesebbé válunk, hiszen a 18 és 35 év közötti korcsoport csak két dolog az interneten „felugró” reklám, valamint az útépítések miatt érez nagyobb ingerültséget, mint az idősebbek. A legingerlékenyebb európai ország titulusát Portugália érdemelte ki, míg a leginkább toleránsabbnak az oroszok bizonyultak. A magyarok a középmezőnyben végeztek a svájciak után, valamelyest megelőzve az osztrákokat. Ami a bosszúságforrásokat illeti, a „toplistát” a szemetelés vezeti,. amely a válaszadók 86 százalékát ingerli a legjobban. Szoros versenyben került a második helyre az utcákat és közparkokat elcsúfító kutyaürülék, amelyet a megkérdezettek 82 százaléka tart botrányosnak. A bronzérmes a sorban állás közbeni tolakodás, amely a válaszadók 81 százalékát hozza ki a sodrából. A nyilvános köpködés, amely a „toplista” negyedik helyére került, megosztotta az európai nemzeteket. Míg a norvégok fele bosszankodik emiatt, a magyarok 95 százaléka és a spanyolok 85 százalékából vált ki viszolygást. A nemek között a különbség egyébként legélesebben a köpködés megítélésében mutatkozott meg: míg a nők 83 százaléka viszolyog, a férfiaknak csupán 69 százaléka tartja idegesítőnek. A személyi higiénia hiánya, amely az európai lakosság 74 százalékát bosszantja, különösen zavarja a kelet-európai válaszadókat. A testszaggal szemben a hollandok bizonyultak a legtolerán- sabbnak, kiknek csupán 39 százaléka tartja zavarónak. A követési távolság be nem tartása a válaszadók 73 százalékát dühíti, s különösen sokat bosszankodnak emiatt a finnek (87 százalék), valamint a hollandok (86 százalék). A lenge öltözködés kontinensszerte csak a lakosság 22 százalékát bosszantja. A legtoleránsabbak a norvégok, akiknek csupán 5 százaléka háborgott a testükből sokat mutatók miatt. Az udvariassági formulák mellőzése leginkább a briteket és a franciákat irritálja, kiknek 80 százaléka háborgott a „kérem” és a „köszönöm” elmulasztása miatt, viszont az oroszok esetében csak a válaszadók 35 százaléka bosszankodott emiatt. Ugyanakkor az oroszok ütköznek meg leginkább a káromkodáson (80 százalék), a svéd lakosságnak viszont alig egytizede veszi zokon a nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket. A válaszadók felsorolhattak az eredeti listán nem szereplő dolgokat is, amelyek megőrjítik őket. Mint kiderült, sokakat ingerelnek a galambok, a rágógumizás, a forgalommal szemben közlekedő kerékpárosok és a fölöslegesen használt esernyők. A magyarokat az eredeti listán szereplő bosszúságforrásokon kívül leginkább a labdarúgó-válogatott teljesítménye, a rossz utak, a kátyúk és a postaládába bedobott reklámok dühítik. Választási győzelme esetén tisztogatásokat ígér az államapparátusban a cseh jobboldal Topolánek a hosszú kések éjszakájára készül KOKES JÁNOS Széles körű tisztogatást ígér az államapparátusban választási győzelme esetén a cseh ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS). „Ne várjanak tőlem mást, mint a hosszú kések éjszakáját. Ez egyszerűen be fog következni” -jelentette ki Miroslav Topolánek, a párt elnöke. Pavel Bém, Prága polgármestere, az ODS egyik erős embere egy televíziós vitában leszögezte: a minisztériumokban olyan emberek kerülnek kulcspozíciókba, akiknek van erre szakképzettségük. A Lidové Noviny című konzervatív lap szerint a polgári demokrata árnyékminiszterek már konkrét terveket készítenek a tárcák átvételére. „Jan Kohout, Csehország uniós nagykövete esetében konkrét lehetek. Négy- szemközt már megmondtam neki, hogy a kormányválságban való szerencsétlen részvétele miatt a kormányváltás után számoljon a menesztéssel” - mondta a lapnak Jan Zahradil, európai parlamenti képviselő, az ODS külügyminiszter-jelöltje. Kohout ugyanis a tavaszi kormányválság során szociáldemokrata felkérésre végül ugyan sikertelenül, de vállalta jelöltségét a kormányfői bársonyszékre. Topolánek szerint a jelenlegi minisztériumok túl „pártosak”. „Manapság, ha egy minisztériumba megy az ember, s az például a kereszténydemokrata néppárt kezében van, akkor ott mindenki néppárti, egészen a sofőrökig” - állítja az ellenzéki ODS elnöke, pártja miniszterelnök-jelöltje. A prágai média szerint komoly személyi változásokra kell számítani az állami kézben lévő fontos vállalatoknál is. Jaroslav Tvrdík, a Cseh Légitársaság (ČSA) elnöke, valamint Tomáš Kadlec, az állami anyagtartalékokat kezelő Cepro vállalat igazgatója állítólag az elsők között lesz, akiket a jobboldal meneszt. Erre számíthat Marie Benešová főügyész is. Az ODS néhány vezető politikusa ugyanakkor megpróbálta mérsékelni Topolánek „hosszú kések éjszakájáról” szóló kijelentését, mert túl keménynek tartja. Petr Nečas, a párt alelnöke szerint Topolánek kijelentése csak arról szólt, hogy lényegesen át kell szervezni az állami struktúrákat. Csehországban jövő júniusban esedékesek a képviselőházi választások, amelyek nagy esélyese az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, tartósan vezet a felmérésekben, támogatottsága mintegy 30 százalék. A szociáldemokraták és a kommunisták pillanatnyilag 15-20 százalékra számíthatnak. Jirí Paroubek miniszter- elnök hivatalba lépése után azonban a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) támogatottsága ismét emelkedni kezdett. KOMMENTÁR Olajozottan nő az olajár SIDÓ H. ZOLTÁN Nincs háború a Közel-Keleten, nincs bojkott vagy tudatosan visszafogott kínálat, ennek dacára már két éve folyamatosan kúszik felfelé a nyersolaj világpiaci ára, amely mára túllépte a lélektani határnak tartott hordónkénti (159 liter) 60 dollárt. Ami még ennél is rosszabb, hogy rövidtávon a mérsékelten optimista prognózisok sem számolnak e kedvezőtlen irányzat lanyhulásával, áresésről nem is szólva. Ha az abszolút számokat nézzük, kiderül: 60 dollárba még sohasem került a fekete arany barrelje, egyedül az 1979-1981-es olajválság időszakában - a jelenlegi dollárárfolyammal számolva - volt drágább. Az árvágta oka több tényezőre vezethető vissza. Kezdjük elsőként a világgazdaság lendületes növekedésével. A dinamizmus hihetetlen olajszomjjal párosul, jelenleg már napi 83-84 millió hordónyi kell a csillapításához. A felpörgő gazdaságon belül különösen az USA, Kína és India olajbehozatalának szárnyalása aggasztó, a két ázsiai gigász már a világ hat legnagyobb importőre közé tartozik. A politikai bizonytalanság szintén nem tesz jót a kedélyeknek: az utóbbi idők venezuelai, nigériai sztrájkjai, zavargásai, az iraki helyzet, az orosz Jukosz tönkretétele, az iráni elnökválasztás kedvezőtlen végkimenetele, az indonéz kitermelés hanyaüása nem az árcsökkenés irányába mutat. Elemzők szerint az úgynevezett terrorkockázat hordónként legalább 10 dollárral veri fel az árakat, emellett hallatlanul sok a spekulatív ügy- ' let az olajpiacon. A befektetési és nyugdíjalapok a kevés hozamot ígérő részvény- és kötvénypiacról részben áttértek az ígéretesebb nyersanyagpiaci ügyletekre, ami azt eredményezte, hogy a reál- gazdasági folyamat és az árszint kezd elválni egymástól. Végezetül, bármilyen furcsán is hangzik, de az olajfinomítók egyszerűen nem győzik feldolgozni a szükséges mennyiségű nyersolajat. Az Egyesült Államokban például már három évtizede, Európában pedig mintegy 10 éve nem épült egyetlen finomító sem. E szűk keresztmetszet folyományaként napjainkban nem elegendő csak az olajpiac áralakulását figyelni, hanem a benzinpiacra is összpontosítani kell. Mi következik mindebből? Elsősorban a jelenleg is már példátlanul magas benzinár tartóssága, ami még tovább emelkedhet. Az üzemanyag gyorsan beépül a fuvarköltségekbe. A British Airways légitársaság hétfőtől emelt árat, a pozsonyi reptér főszereplője, a SkyEurope pedig júliustól drágít. A továbbgyűrűző hatás a téli idényben természetesen a fűtési költségeket is emelheti. Szerencsére egyelőre a gazdasági növekedést érdemben nem fékezi az árvágta, mivel a fejlett ipari országokban - némi jóindulattal magunkat is odasorolhatjuk - az egységnyi hazai termék előállításához szükséges olajmennyiség a három évtizeddel ezelőttinek alig a felére esett vissza. Egy dolog biztosnak tűnik, a világgazdasági visszaesés bekövetkeztéig ne is álmodjunk kedvező benzinárakról. JEGYZET Kis pozsonyi abszurd JUHÁSZ KATALIN A'nyár a túlzásba vitt napozás mellett a lakásbetörések évszaka is. Ilyenkor a nyaralni évek óta nem járó szerkesztők bosszújaként sorra bukkannak fel a sajtóban a nyaralástól másokat elrettenteni szándékozó anyagok. Ezekből megtudhatjuk, hogy a betörők hosszú, méla lesben figyelik, mikor tesszük ki a lábunkat a lakásból, amelyet aztán habozás nélkül kirámolnak. A közszolgálati tévében tegnap reggel a pozsonyi városi rendőrség szóvivője intette óva a lakótelepek népét, hogy nagy nyilvánosság előtt dicsekedjenek a közelgő nyaralással, hogy „Engem egy hétig hiába kerestek!” jellegű vidám üzenetet hagyjanak rögzítőjükön, vagy bármilyen egyéb ráutaló magatartást tanúsítsanak. A szóvivő további jó tanácsa: barátkozzunk össze legalább egy valakivel a bejáratból, akinek adjunk kulcsot, hogy esténként világítson, nappal meg szellőztessen, mintha a lakás nem lenne lakatlan. Az abszurd humor akkor kezdődött, amikor riporteri kérdésre kiderült, hogy nemrég a szóvivő hétvégi házába is betörtek. Hát hogyan hihetünk ezek után neki? - kapott fejéhez az állampolgár, ám a riporter jól reagálva megérdeklődte, vajon mit mulasztott el a rendőrségi megmondóember a saját portáján, aminek szomorú eredményeképp ki lett fosztva. „Bizony, be kell vallanom, hogy elfeledkeztem egy nagyon fontos teendőről. Nem tettem meg az ilyenkor elengedhetetlenül szükséges biztonsági óvintézkedéseket.” Szó szerint ezt mondta, se többet, se kevesebbet, okuljon belőle az állampolgár, ha tud. Kínos helyzet alakult ki a stúdióban, gyorsan vége is szakadt a tanácsadásnak. Ha módomban állna, szívesen elmesélnék Peter Plevának egy kassai betörős történetet. A főszereplő hölgy a strandon beleszeretett egy amoró- zóba, és kéthetes ismeretség után hazavitte kis házába. Ápolgatta, dédelgette, aztán egy szép napon egyedül hagyta. Amikor a költöztető cég kocsija megjelent a ház előtt, a férfi büszkén újságolta mindenkinek, aki rákérdezett, hogy ők bizony nagyobb lakásba költöznek. Mire a nő hazaért a szolgálati útról, a kégli az utolsó szögig ki volt rámolva, az álnéven tevékenykedő szerető nyomát pedig azóta is bottal üti a rendőrség. Nos, így jár, aki nem teszi meg a „szükséges óvintézkedéseket”!
