Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-29 / 150. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 29. RÖVIDEN Megbékélési gesztus Tokió. Kiemelkedő gesztust tett a két Korea felé tegnap az USA-hoz tartozó Saipan szigetén Akihito japán császár: hitvesével fejet hajtott a japán megszállás és a II. világháború koreai áldozatainak emlékműve előtt. Akihito és Micsiko császárné hétfőn érkezett az amerikai Északi-Mariana-szi- getek közigazgatási székhelyére, hogy lerója kegyeletét a II. világháborúban elesett amerikai és japán katonák emléke előtt. Az eredeti programban nem szerepelt, hogy a császári pár felkeresi a koreai emlékművet is. (MTI) Cimoszewicz a legnépszerűbb Varsó. A kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetséghez tartozó Wlodzimierz Cimoszewicz, a szejm elnöke, korábbi külügyminiszter vezeti a lengyel elnökjelöltek népszerűségi listáját 27,1 százalékkal a TNS OBOP felmérése szerint. A második helyre került Zbigniew Religa párton kívüli szenátor, szívsebész (18,7), míg a korábbi első helyezett Lech Kaczynski varsói főpolgármester a harmadik helyre szorult vissza (16,8). (MTI) A házelnök tegnap jelentette be hivatalosan, hogy indul az október 9-i elnökválasztáson (Képarchívum) Jobboldali vereség Madrid. Elveszítette évtizedes fellegvárát, az északnyugati Galíciát a spanyol ellenzéki Néppárt (PP). A szocialisták (PSOE) és a galíciai nacionalisták (BNG) koalíciója szűk többséggel megnyerte a regionális választásokat. A tegnap hajnalban közzétett végeredmény szerint a PP 37, a PSOE 25 és a BNG 13 mandátumot szerzett a 75 tagú regionális parlamentben. A két utóbbi párt még a választások előtt bejelentette, hogy koalícióra lépnek. (MTI) Ujjlenyomat a kínaiaktól Tajpej. A tajvani hatóságok a jövőben ujjlenyomatot vesznek a Kínából érkező bevándorlóktól, hogy elejét vegyék az illegális bevándorlás tömegessé válásának. A tajpeji kormány szóvivője azt nem közölte, mikortól vezetik be ezt a gyakorlatot. Több ezer kínai telepedett már le a szigeten. A hatóságok szinte minden esetben visszatoloncolják az illegális bevándorlókat, ha rájuk találnak. (MTI) Ismét a Szíria-barát Nabih Berrit választotta meg elnökévé a libanoni parlament A vallási béke érdekében Bejrut. Ismét a Szíria-barát Nabih Berrit választotta meg tegnap elnökévé az új összetételű libanoni parlament. A128 fős testület tagjai közül - amely főként Szíria-ellenes képviselőkből tevődik össze - ki- lencvenen szavaztak Berrire, aki a síita Amal mozgalom vezére is. Berri 1992 óta házelnök. Az, hogy a Szíria-ellenes többségű parlament Bernnek szavazott bizalmat, tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a szíriai kapcsolatok egykori építője az egyik legtekintélyesebb személyiség a síita közösségen belül. Márpedig a felső vezetői posztok szétosztásánál Libanonban az a szigorú elv érvényesül, hogy a mindenkori államfő maro- nita keresztény, a kormányfő szunnita, míg a parlamenti elnök síita muzulmán. így a képviselőknek nem volt más választásuk, mint Berri, ha nem akartak ujjat húzni a legbefolyásosabb libanoni vallási közösséggel. (MTI) A 67 éves Berri (jobboldalt) immár negyedszer került a törvényhozás élére (Reuters-felvétel) Csáky Pál a visegrádiak egyeztetéséről tárgyalt Prága kész visszalépni Pozsonyjavára ÜJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Prága. Egységes álláspontot képviselhetnének a visegrádi országok az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről folyó tárgyalások során - egyezett meg Csáky Pál szlovákiai kormányalel- nök és Cyril Svoboda cseh külügyminiszter. „Erről V4-es miniszterelnöki és miniszteri szintű konzultációkat készítünk elő. Segíteni szeretnénk a brit elnökségnek abban, hogy kész koncepciót terjeszthessen a 25 tagállam elé. Ha a brit elnökség alatt gondok lesznek, az uniós pénzek lehívása eltolódhat, ami főleg az új tagországoknak lesz rossz. Ha a brit kormány komolyan gondolja, hogy reformra van szükség az EU költségvetésében, akkor nem tartható a brit különleges visszatérítés mechanizmusa sem” - mondta lapunknak Csáky, aki ma találkozik John Leslie Prescott brit miniszterelnök-helyettessel. A szlovák kormány alelnöke a cseh régiófejlesztési miniszterrel is tárgyalt a nemzeti fejlesztési tervek, főleg a határon átnyúló együttműködésről szóló részek lehetséges összehangolásáról. Pozsony és Prága ősszel kicseréli az anyagokat, májd a visegrádi négyek szintjén szakmai egyeztetések lesznek arról, hogy 2007-2013 között hogyan lehetne a leghatékonyabban lehívni a brüsszeli pénzeket. „A szociálisügyi és az igazságügyi tárcavezetőkkel szót ejtettünk az európai esélyegyenlőségi hivatal tervezett létrehozásáról. Mindkét ország szeretné, ha az intézmény nála székelne, de megígérték, ha komolyra fordulnak a tárgyalások, Prága bizonyos feltételek mellett visszalép Pozsony javára” - tette hozzá az Új Szónak Csáky. (sza) Az Egyesült Államok mintegy 520 embert tart fogva bírói ítélet nélkül Guantánamón Titkos amerikai börtönhajók? Már nem volt partner Gyámoltalan Schröder Bécs/Moszkva. Beperli az amerikai kormányt egy orosz állampolgár, aki Guantánamón raboskodott. Ez ENSZ kínzásellenes jelentéstevője szerint az USA az Indiai-óceán térségében titokban hajókon is őrizhet terrorizmus gyanújával lefogottakat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Manfred Nowak, a vüágszerve- zet különleges jelentéstevője az osztrák televízióban nyilatkozta: nagyon sok adat utal arra, hogy az amerikaiak titkos fogolytáborokat működtethetnek hajókon terrorizmussal gyanúsítottak internálása céljából. A jelentéstevő szerint azonban egyelőre semmiféle bizonyíték nincs az úszó fogolytáborok létezésére, a vüágszervezet szakértőinek sincs lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék ezeket a híreszteléseket, és megalapozottnak vagy hamisnak nyilvánítsák azokat. Nowak bírálta Washingtont, mert 3 éve megakadályozza, hogy az ENSZ szakértői felkereshessék a guantánamói fogolytábort. Pedig a Pentagonnak érdeke is lenne, hogy független szakértőket Guantána- móra engedjenek, „ha valóban úgy van, hogy ott minden olyan csodálatos”. Az USA cáfolja, hogy a fogolytáborban megsértenék az emberi jogokat. Nowak szerint azonban egykori ottani foglyoktól számos olyan panaszt hallani, amelyek a súlyos kínzások vádjáig terjednek. így például hírek vannak hosszú elkülönítésben töltött fogságról, valamint annak megtagadásáról is, hogy a lefogottak kapcsolatba lépjenek hozzátartozóikkal és ügyvédekkel. A különleges jelentéstevő leszögezte: ha az amerikaiak nem teszik lehetővé a tábor felkeresését, akkor az ENSZ az év végéig jelentést készít Guantána- móról a szemtanúktól kapott beszámolók alapján. Egy orosz állampolgár, aki másfél évi fogság után tavaly szabadult a guantánamói támaszpont börtönéből, tegnap megerősítette: a foglyokat őrző amerikai katonák rendszeresen, szándékosan meggyalázták a muzulmánok szent könyvét, a Koránt, hogy provokálják a fogva tartottakat. „A katonák ide-oda rugdalták, WC-be dobták a muzulmán szent könyv példányait” - mondta moszkvai sajtóértekezletén Ajrat Vahitov. Hozzátette: korábban az afganisztáni Kandahár- ban tartotta fogva az amerikai hadsereg, s ott is számos hasonló esetnek volt szemtanúja. Amerikai őrkatonák cafatokra tépték a Korán számos példányát, sőt ürülékkel teli vödörbe tették a muzulmán szent könyvet. Beszámolója szerint amerikai őreik az alvás megvonásával kínozták őt és fogolytársait a guantánamói támaszponton. Egy különleges kihallgatóhelyiségben a padlóhoz bilincselték őket. Amikor az elcsigázott foglyok elszunnyadtak volna,, hangos zenével vagy erős fénnyel felriasztották őket. Egy esetben kutyákat uszítottak a foglyokra. Egyébként az amerikai Newsweek magazin jelentette először, hogy a haditengerészeti támaszpont fogolytáborának őrei legalább egy esetben lehúzták WC-n a muzulmán foglyok szeme láttára a Korán egy példányát. A hírmagazin az amerikai hadsereg belső vizsgálatának megállapításaira hivatkozott. A cikk nyomán erőszakos tüntetések hulláma söpört végig néhány muszlint országon. Akkor a Newsweek - az amerikai kormány nyomására - visszavonta cikkét, elismerve, hogy bizonyítani nem tudja a benne foglalt állításokat. Június elején a Pentagon mégis elismert öt olyan esetet, amelyben amerikai őrkatonák megszentség- telenítették a Koránt. Az USA mintegy 520 embert tart fogva bírói ítélet nélkül Guantánamón. Az amerikai hatóságok a terrorizmus támogatásával gyanúsítják az-ott fogva tartott embereket, de legtöbbjük ellen nem indítottak bírói eljárást. Sok fogoly három évnél hosszabb ideje ott van már, de még csak négy ellen emeltek vádat. Törzsi hagyomány: a szégyenben maradt nőnek öngyilkosságot kellett volna elkövetnie Mukhtarannak szurkol a fél világ ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Érvénytelenítette tegnap az alacsonyabb szintű bírói testület döntését tegnap a pakisztáni legfelsőbb bíróság, ismét elrendelve 13, csoportos nemi erőszak elkövetésével vádolt férfi őrizetbe vételét. Az áldozat, Mukhtaran Mai sorsa és harca hónapok óta a nemzetközi figyelem homlokterében áll. A 33 éves pakisztáni nő hétfőn fellebbezett a másodfokú bírósági döntés ellen, amely a férfiakat - első fokon többüket halálra ítélték - felmentette. Egy hete jelentették be: Mukhtaran Mai, aki a megerőszakolt nők sorsa ellen lázad, emberjogi aktivisták meghívására elutazhat az USA-ba. Az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice közvetlen beavatkozásának köszönhetően visszakapja útlevelét. Az iszlámábádi hatóságok tagadták, hogy külföldi nyomás hatására hozták meg döntésüket. Korábban Pervez Musarraf államfő elismerte, hogy az ország hírnevének megőrzése miatt ő maga sem támogatja Mukhtaran amerikai látogatását. A tervezett út szervezője egy női jogokért küzdő szervezet. Ugyancsak a múlt héten volt a harmadik évfordulója a máig hullámzó esetnek. Meerwala faluban a térséget uraló mastoi törzs tagjai azzal vádolták meg Mukhtaran tizenkét éves öccsét, hogy viszonya van egy magasabb kasztba tartozó mastoi lánnyal. Később kiderült, a váddal akarták eltussolni, hogy két mastoi férfi megerőszakolta a fiút. Az összehívott törzsi tanácson, a dzsirgán egészen elképesztő döntést hoztak: a fiú nővérének, Mukhtarannak kellett eljönnie, hogy bocsánatért esedezzen.'Akkor négy mastoi férfi lefogta őt, egy szomszédos házba vitték, ahol megerőszakolták. A hagyomány szerint az egész Mukhtaran Mai (Reuters) falu szeme láttára, ruhátlanul hazatérő, szégyenben maradt Mukhtarannak öngyilkosságot kellett volna elkövetnie. Ő azonban nem tette meg ezt a szívességet. Bevádolta támadóit, s a liberális sajtónak köszönhetően országos, majd nemzetközi ügy lett a dologból. A pakisztáni vezetés érezte, Mukhtaran mellé kell állnia, ha a közvélemény ezt nem is tette meg egy emberként. A bűnösöket lefogták, 2002-ben hatan halálos ítéletet kaptak, nyolcat felmentettek. Idén márciusban a hat közül ötöt mentettek fel, egy vádlott ítéletét pedig életfogytiglanra változtatták. A per tehát folytatódik. Mukhtaran kompenzációként jelentős összeghez jutott, melyből lányiskolát indított. Az indulatok azonban azóta is forrnak körülötte. Eleinte a rendőrség őrizte, de folyamatos volt a fenyegetés. A pakisztáni kormány számára az amerikai út nélkül is igen bonyolult feladványt jelent az eset, hát még azzal együtt. Mukhtaran az USA-ban felhívhatja a világ figyelmét arra, milyen szörnyű helyzetben vannak Dél-Ázsiában a nők. (TASR, NOL) Berlin. Gyámoltalanul hatott Gerhard Schröder kancellár Washingtonban előadott ragaszkodása Németország BT- tagságához. Kivált, hogy odahaza máig nem tudta elmagyarázni, miért tartja olyan fontosnak helyet szerezni e testületben, és hogyan nézne ki politikája, ha állandó játékpartner lehetne. Ezt tegnap írta a Die Welt a kancellár előző napi tárgyalásairól. A lap úgy vélte, Schrödernek csak státus- szimbólumként lenne szüksége a New York-i klub tagságára, hiszen sem az észak-koreai válságra, sem a Teheránnal elhúzódó szembenállásra nem tud megoldást ajánlani. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint furcsán hangzott az odahaza választási csatára készülő Schröder szájából Washingtonban, hogy az iráni nukleáris törekvések ügyében óvott az „alkalmatlan választási témák kipróbálásától”. A német lapok egybehangzó véleménye: az őszre tervezett előrehozott választások miatt Bush már nem tekintette elsőrendű tárgyaló- partnernek a szociáldemokrata kancellárt. A bonni General Anzeiger ugyanakkor előrevetítette, ha ősszel a CDU kerül hatalomra, a külpolitikai kérdésekben tapasztalatlan kormányfőjelöltnek, Angela Merkelnek is meglesznek a konfliktusai Bushsal. Törökország EU- belépésének kérdésében például az USA-nak szögesen ellentétes az álláspontja a CDU és a CSU többségi véleményével. (MTI) Harcok Irakban Új amerikai hadművelet Számárrá. Tizennégy halálos áldozatot követeltek tegnap délelőtt Irakban a fegyveres felkelők támadásai. Az amerikai haderő pedig új hadműveletet indított tegnap Irak nyugati részén, ezer katonát küldve harcba a térségben tevékenykedő fegyveres lázadók ellen. Pokolgépes merénylet áldozata lett az iraki parlament legidősebb képviselője és három testőre is tegnap Bagdad külvárosában. A 87 éves Dári Ali al- Fajád az újonnan megválasztott iraki parlament második tagja, akit meggyilkoltak. (MTI)
