Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-28 / 149. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 28. Téma: mi változik július elsejétől? 15 A létminimum összege befolyásolja a póttartásdíj és a korkedvezményes nyugdíj kérvényezését is Szélesedik a rászorulók köre Csak az kérheti a korkedvezményes nyugdíjat, akinek legalább 5676 koronát ítél meg a biztosító Ján Krošlák felvétele Júliustól emelkedik az anyagi szükséghelyzet meghatározására szolgáló mutató, a létminimum összege. Alapvető funkciója az, hogy meghatározza, ki szorul anyagi támogatásra: azok, akiknek havi jövedelme nem éri el a létminimum összegét. Ezzel jogosulttá válnak arra, hogy anyagi támogatást kérjenek a szociális hivataltól. LAJOS P. JÁNOS Kik a közösen megítélt személyek? A létminimum összegét egy háztartásra vonatkoztatják az együtt élő, úgynevezett közösen megítélt személyek száma alapján. A jogszabály közösen megítélt személynek tartja: ♦ a házastársakat - férj, feleség ♦ a szülőket és eltartott* gyermekeiket ♦ a szülőket és 25 évnél fiatalabb, velük egy háztartásban élő gyermekeiket, akiknek nincs jövedelme, vagy jövedelme alacsonyabb a minimálbér összegénél. /*a jogszabály szerint az számít eltartott gyermeknek, aki még iskolaköteles (nem teljesítette a 9 éves iskolakötelezettséget), vagy ezt követően folytatja tanulmányait, de még nem töltötte be 26. életévét/ Mi nem számít be a jövedelembe? ♦ a havi bér 25 százaléka ♦ az öregségi nyugdíj 25 százaléka abban az esetben, ha a nyugdíjas legalább 25 évet dolgozott, minden további ledolgozott évvel egy százalékkal nő a leszámítható rész aránya ♦ az anyasági támogatás, a rokkantsági nyugdíj,' a szociális nyugdíj, az árvaellátás, az özvegyi nyugdíj 25 százaléka ♦ a családi pótlék ♦ a középiskolás vagy egyete-m- ista diák jövedelme, ha nem haladja meg a létminimum 1,2-szeresét ♦ a szakmai gyakorlatért járó havi támogatás ♦ a gyermekek után járó adó- kedvezmény ♦ egyéb, az elhelyezkedést segítő támogatások - utazási, étkezési támogatás stb. A létminimum összege júliustól a közösen megítélt személyek száma szerint: Egyedül élő felnőtt személy: 4730 Sk Egy felnőtt személy és egy eltartott gyermek: 4730+2150=6880 Sk Egy felnőtt és két eltartott gyermek: 4730+ 2150 +2150=9030 Sk Házaspár és egy eltartott gyermek: 4730+3300+2150=10 180 Sk Házaspár, egy eltartott és egy eltartásra nem szoruló, 18. életévét betöltött gyermek: 4730+3300+ 3300+2150=13480 Sk Mi módosul a létminimum összegének emelkedésével? Póttartásdíj Változik a póttartásdíjra jogosultak köre. A törvény szerint az igényelheti a póttartásdíjat, akinek'- és a vele közösen megítélt személyeknek - a jövedelme nem éri el a létminimum 2,2-szeresét. így például az egygyermekes, önálló háztartásban élő szülő létminimuma 6880 korona, így akkor kérheti a póttartásdíj folyósítását, ha jövedelme júliustól nem haladja meg a 15 136 koronát. Június 30-ig ez a határ 14 652 korona. Korkedvezményes nyugdíj A nyugdíjrendszer lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérvényezzük a nyugdíjaztatást. Ehhez azonban két feltételt kell teljesíteni: ♦ legalább tíz ledolgozott év szükséges ♦ a nyugdíj megállapított összege nem lehet alacsonyabb a létminimum 1,2 szeresénél, vagyis jelenleg 5496 koronánál; ez az összeg július 1-jétől 5676 korona lesz. A korkedvezményes nyugdíjaztatáskor figyelembe kell venni, hogy ez veszteséget jelent a kérvényezőnek: ugyanis a nyugdíjkorhatárig hátra lévő időszak arányában csökken a nyugdíj összege. Minden megkezdett harminc nap után 0,5 százalékkal. Ha valaki tehát 60 éves korában kéri korkedvezményes nyugdíjaztatását, azaz még két éve van hátra a korhatár eléréséig, az mintegy 12 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Ezt a 12 százalékot akkor sem kapja vissza, ha elérte a nyugdíjkorhatárt. Nyugdíját természetesen a szabályoknak megfelelően évente valorizálják, és ha nyugdíja mellett dolgozik, akkor évente egyszer kérheti ennek hozzászámí- tását is a nyugdíjához. Kire nem vonatkozik a csökkentés? Bizonyos munkanélküliek a nekik járó nyugdíj teljes összegét kapják korkedvezményes nyugdíjaztatásuk esetén is: ♦ Azoknak, akik fél évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt vesztik el munkájukat, és lemondanak a munkanélküli segélyről - teljesíteniük kell azonban azt a feltételt is, hogy a legutóbbi négy évben legalább három évig rendesen fizették a társadalombiztosítási járulékot. ♦ Azoknak sem csökken a nyugdíj összege, akik egy évvel a korhatár elérése előtt elvesztik munkájukat, és kérik nyugdíjaztatásukat. Le kell azonban mondaniuk a munkanélküli segélyről. További feltétel, hogy az utolsó hét évben folyamatosan fizették a társadalombiztosításijárulékot. Jövedelemtől függően változik a társadalombiztosítási járulék, módosul a kötelezően biztosítottak köre Június 30-ig kell igazolni a tavalyi bevételt ÖSSZEFOGLALÓNK Július elsejétől változnak a társadalombiztosítás szabályozásának az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei is. Kötelezővé válik a társadalombiztosítási díj fizetése azoknak a vállalkozóknak, akiknek 2004-ben 78 ezer koronát meghaladó bevétele volt. Az összeget azonban a kiadások leszámítása nélkül, vagyis bruttó értékben kell érteni. Számukra júliustól kötelező a beteg- és a nyugdíjbiztosítás, és fizetniük kell á megfelelő százalékot a biztosító tartalékalapjába is, miközben a járulékot a tavalyi adóbevallásuk alapján számítják ki. A legkisebb kivetési alap a minimálbér tavalyi összege, azaz havi 6500 korona, a havi járulék legalacsonyabb összege tehát 2155 korona. Mit kell tenniük az egyéni vállalkozóknak? Ha tavalyi bevételük meghaladta a 78 ezer koronát, és idén még nem voltak kötelesek fizetni a biztosítási járulékot: ♦ júliustól fizetniük kell a társadalombiztosítási, vagyis a nyugdíjjárulékot, rokkantbiztosítási és a betegbiztosítási járulékot és a biztosítást a tartalékalapba ♦ június 30-ig igazolniuk kell a bevételüket az adóbevallás kivonatával a biztosító helyileg illetékes kirendeltségében ♦ július 8-ig be kell jelentkezniük a Szociális Biztosítóba a természetes személyek regisztrációs lapján (Registračný list FO) ♦ a kivetési alap alsó határa a minimálbér, vagyis 6500 korona ♦ a kivetési alap felső határa a nyugdíjbiztosítás és a tartalékalap esetében az átlagbér háromszorosa, vagyis 47 475 korona ♦ a kivetési alap felső határa a betegbiztosítás esetében az átlagbér másfélszerese, 23 738 korona ♦ a járulékot első alkalommal augusztus 8-ig kell befizetniük. Ha tavalyi bevételük meghaladta a 78 ezer koronát, és már idén is kötelesek voltak fizetni a biztosítási járulékot: ♦ június 30-ig igazolniuk kell tavalyi bevételüket az adóbevallás kivonata alapján ♦ a járulékot a tavalyi bevételük alapján kiszámolt összegben kell fizetniük ♦ az új összegű járulékot első alkalommal augusztus 8-ig kell befizetniük. Ha tavalyi bevételük nem haladta meg a 78 ezer koronát, de idén kötelesek voltak fizetni a biztosítási járulékot: ♦ június 30-ig igazolniuk kell tavalyi bevételüket az adóbevallás kivonata alapján ♦ július 8-ig ki kell jelentkezniük a biztosító helyileg illetékes fiókjában ♦ ha kívánják, önkéntesen biztosíthatják magukat, a biztosítás az önkéntes biztosításra való bejelentkezés napján kezdődik. Akik csak idén kezdtek vállalkozni ♦ nem kötelesek biztosítást kötni, de önkéntesen ezt megtehetik Egészségbiztosítás Az egyéni vállalkozóknak június 30-ig el kell juttatniuk egészségbiztosítójukba a kimutatást az általuk fizetett biztosítási előlegről (Výkaz preddavkov na poistné na verejné zdravotné poistenie). Ez a kötelezettség vonatkozik valamennyi vállalkozóra, azokra is, akik állandó munkahely mellett vállalkoznak, vagy tevékenységüket külön törvény szabályozza - például biztosítási ügynökök. A kimutatást leadhatják írott vagy elektronikus formában is, a biztosító azonban megkövetelheti a nyomtatott változatot, ha az ügyfél nem rendelkezik elektronikus aláírással, (lpj) Júliustól a dolgozó szülőknek is jár a gyes Szeptembertől 4230 Sk ÖSSZEFOGLALÓNK Július elsejétől bővül azoknak a köre, akik jogosultak a gyermek- gondozási segélyre: jár majd ez a támogatás azoknak is, akik nem személyesen gondozzák gyereküket. A támogatás összege egyelőre nem változik, marad a 4110 korona, de szeptembertől 4230 koronára emelkedik. Ezzel egy időben megszűnik a másik szülőnek járó, egyszeri 1300 koronás segély, melyet a gyermek születésétől számított három hónapon belül lehetett kérvényezni. Anyasági segély Változik az anyasági segély szabályozása is. Ezt a juttatást a Szociális Biztosító fizeti azoknak a kismamáknak, akiknek az anyasági folyósítását megelőző két évben legalább 270 ledolgozott munkanapjuk volt. Az anyasági 28 hétig jár, folyósítását a szülés feltételezett időpontja előtti hatodik hétben lehet kérvényezni. Az egyedül élő nőknek 37 hétig jár az anyasági. Összege a bruttó bér 55 százaléka, ezért a legrosszabban fizetett nők esetében elképzelhető, hogy alacsonyabb a gyermekgondozási segély összegénél. A változás ezeket a nőket érinti: a munka-, szociális és családügyi hivatal hozzáfizet az általuk kapott anyaságihoz annyit, hogy elérje á gyes összegét. Kinek jár a gyermekgondozási segély? ♦ annak a szülőnek, aki legalább egy, háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel ♦ annak a szülőnek, aki legalább egy, hatévesnél fiatalabb, egészségkárosodott gyermekéről gondoskodik ♦ annak a nevelőszülőnek, aki hatévesnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, ebben az esetben a gyes legfeljebb három évig jár a nevelőszülői gondoskodást elrendelő határozat érvénybelépésétől számítva ♦ minden esetben feltétel, hogy a kérvényező állandó - ha külföldi állampolgár, átmeneti - lakhellyel rendelkezzen Szlovákia területén ♦ a gyermeknek ugyancsak állandó - ha külföldi állampolgár, átmeneti - lakhellyel kell rendelkeznie Szlovákiában. Mit tegyen az a szülő, aki 4110 koronánál kevesebb anyasági segélyt kap? ♦ a helyileg illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalban kérvényezheti a kiegészítését a gyermekgondozási segély összegére ♦ a kérvényhez mellékelnie kell a Szociális Biztosító igazolását az anyasági segély összegéről. Óvoda vagy bölcsőde A jogszabály szerint a gyermek- gondozási segély annak a szülőnek jár, aki rendesen neveli gyermekét. Rendes nevelésnek számít az is, ha a gyermekről nagyszülő, más rokon vagy bébiszitter gondoskodik, sőt bölcsődébe is be lehet íratni. Nem jár azonban a gyes azoknak a szülőknek, akik gyermeküket olyan intézménybe íratják, mely része az oktatási intézmények hálózatának. Az óvodák ilyen, államilag támogatott intézménynek számítanak, ezért a gyes nem jár azoknak a szülőknek, akik háromévesnél fiatalabb gyermeküket óvodába íratják. A bölcsődék működését nem támogatja az állam, ezért az oda beíratott gyermek után jár a gyes. (lpj) Nem jár a gyes, ha óvodába adjuk a gyermeket Pavol Funtál felvétele Hogyan emelkedik a létminimum 2005. július 1-jétől? június 30-ig július 1-től felnőtt személy 4580 4730 közösen megítélt második felnőtt személy 3200 3300 eltartott gyermek 2080 2150
