Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-22 / 144. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 22. Bikini, Moby Dick, Rómeó Vérzik, Cool Head Clan f r Újra itt az Ocsófeszt STRIEŽENEC DÁVID Pénteken nyitja kapuit Bácsién az immár kétnapos Ócsófeszt multikulturális rendezvény, amely idén is a művészetek, ezen belül is elsősorban a zene kispénzű kedvelőit várja. A tavalyi sikeren fellelkesedve a szervezők most még nevesebb zenekarokkal és még több kísérőakcióval készültek, és természetesen mindenben szeretnék felülmúlni az első évadot. Pénteken délután négy órakor indul a nagyszínpad műsora, mely egész estig az amatőr zenekaroknak nyújt lehetőséget a bemutatkozásra, sötétedés után pedig a Rómeó Vérzik és a magyarországi rock fenegyerekeiből verbuválódott Moby Dick lép színpadra. Közben persze a kisszínpad is üzemelni fog, előbb a Maniak Distortion nevezetű projekt lesz látható, később pedig karaoke, jam session, amatőr filmesek alkotásai és igazi mulatós zene vár az érdeklődőkre. Természetesen idén is rendeznek kiállítást az amatőr alkotók műveiből, sőt a műkedvelők most még nagyobb számban és súllyal lesznek jelen a fesztiválon. Egy Luigi művésznevet viselő amatőr filmes pedig arra is vállalkozik, hogy a pénteki napon felvett anyagból szombatra egy kisfilmet készít; a munkafolyamatba természetszerűleg bárki bármikor betekinthet. Vasárnap a kora délelőtti órákban indul a program. Sok egyéb mellett lesz kézműves sátor, ahol mindenki kipróbálhatja a kézügyességét, illetve különböző vetélkedőkön és sportágakban is összemérhetik tudásukat a fesztiválozók, délután egy órától estig pedig ismét az amatőr zenekaroké a terep. A fesztivál sztárvendége a legendás Bikini együttes, mellettük a Cool Head Clan, az Antipeti és a Raf II számítanak húzóneveknek. A kisszínpad kihelyezett Deja vu klubbal - mély erre az alkalomra a Zene Görbe Tükörben nevezetű kiállítását is megtekint- hetővé teszi népzenével, táncházzal, filmvetítéssel és tánccsoportokkal vár mindenkit. Ahogy a szervezők lapunknak elmondták, idén sokat javítottak a vendéglátáson is, és még több sátorhellyel várják a fesztiválo- zókat, akik idén is kevés pénzből szeretnének jól szórakozni. További információk a www.ocso- feszt.sk címen találhatók. Akcióban a Bikini (Képarchívum) A pénteken kezdődő 40. Győri Nyár kulturális fesztivál három hét alatt több mint 80 programot kínál Földön, vízen, levegőben (Képarchívum) Június 24-étől július 17-éig várja a látogatókat a jubiláló, 40. Győri Nyár. A fesztiválról sokat elárul, hogy már több éve birtokosa „a nyugat-dunántúli régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai rendezvénye” címnek. Csurák Erzsébettel, a Győri Fesztivál Iroda igazgatójával az idei programról beszélgettünk. MISLAY EDIT Mit jelent a város, a régió számára ez a kulturális rendezvény- sorozat? Nagyon sok mindent. A fesztivál 40 éves, ez azt is jelzi, hogy a városnak komoly kulturális múltja és kultúraszerető közönsége van. Természetesen az elmúlt 40 évben sok mindenen kellett a fesztiválnak keresztülmennie, de életben maradt, megerősödött, és folyamatosan meg tudott újulni. A Győri Nyárnak tehát van múltja, van jelene, és legfontosabb célunk úgy építeni ezt a jelent, hogy jövője is legyen. Tehát olyan rendezvényeket kell kínálnunk, amelyek nem csak a város, hanem a szélesebb régió közönségét is ide vonzzák. Nemcsak a kultúra oldaláról nézve nagyon fontos dolog ez, hiszen a fesztiválok, a kulturális élet generálja a gazdaságot, a turizmust, és egyben új imázsépítési lehetőség a város számára. Mert azt mondják, hogy az a város, amelyik nyitott a kultúrára, az egy jó szellemiségű város, ahova érdemes elmenni. Mitől lesz más az idei, 40. Győri Nyár? Sokat törtük a fejünket, hogyan nyújthatnánk a közönségnek egy picivel többet, mint a korábbi években, ráadásul úgy, hogy ne kerüljön sokkal többe, mert ez végeredményben egy alacsony költségvetésű fesztivál. Aztán úgy döntöttünk, hogy a nyitónapot újszerű elemekkel gazdagítjuk, és mindenhol ott leszünk: földön, vízen, levegőben. Egyrészt kihasználjuk, hogy Győr a folyók városa is, ezért a nyitóprogram részeként 40, fáklyával kivilágított és virágokkal díszített csónak úszik le a Rábán, az első hajóban pedig rezesbanda fújja. A levegőben Bessenyei Péter tart légi bemutatót; ilyen jellegű produkció sem volt még a Győri Nyárban, a szárazföldön pedig 40 huszár parádéját figyelheti majd a közönség. Milyen újdonságokat tartogatnak még a közönség számára? Korábban egy hónapon keresztül tartott a rendezvény, most rövidítettük egy picit, és egy intenzívebb három hétben próbáljuk kínálni több mint 80 programunkat, amelynek több mint egyharmada díjtalan. Ezzel az a nem titkolt célunk, hogy a szegényebb rétegeket iš meg tudjuk mozgatni. Lesz például ingyenes balettprodukció és komolyzenei nagykoncert. Új tartalmi elem, hogy a néptáncfesztivál idén először kibővül, de ezt a bővítést hagyománnyá szeretnénk nemesíteni. A Kárpát-medence népeinek, magyar lakosságának parasztmenyegzői szokásait fogjuk bemutatni, mindig másmás tájegységet felvonultatva. Idén a Rábaközt mutatjuk be az 1920-as évek legelejének szokásai alapján. Pár évvel ezelőtt már elkezdtük a magyarországi gasztro-. nómiai és borkultúra prezentálását, idén ez kiegészül a borrendek bemutatásával. Tizenöt magyar- országi borrend csatlakozott a programunkhoz, úgyhogy ők is bemutatkoznak, ez is újdonság. Musicalfesztivál ugyancsak először lesz a Győri Nyárban. És ne felejtsük el a fröccsfesztivált, mert Jedlik Ányos Győr szülöttje, és az ő nevéhez fűződő szódavízgyártó gép magával hozta a fröccsivás kultúráját is, amiben mi, magyarok az élenjárunk. Mit emelne még ki a programból? Az évtizedek során hagyománnyá vált, hogy a Győri Nyárban a szórakoztató műfajok mellett az igényesebb rétegműfajok is folyamatosan megjelennek. Ilyen például a dzsessz és a világzene, amely évről évre nagyon komoly érdeklődésre tart számot. Ebben a műfajban is minden évben megpróbáljuk a hazai és a nemzetközi zenei élet egy-egy kiválóságát meghívni. Idén többek közt a Sebő együttes, valamint Palya Bea és a Kárpátia zenekar közös koncerten lép fel, vendégünk lesz a lengyel Cracow Klezmer Band, jönnek Bo- ban Markovicék, Elsa Valle. Nagyon közkedveltek, ezért egyetlen évben sem szeretnénk kihagyni a kisszínházi előadásokat. Idén lesz egy abszurd darab, Mrozek Mulatsága, valamint Neil Simon nagy sikerű vígjátéka, a Mezítláb a parkban. Szlovákiai fellépői is lesznek a Győri Nyárnak, hajói tudom. A Ghymes együttes gyerekeknek gd koncertet, a néptáncfesztivál keretében pedig az ötvenéves jubileumát ünneplő Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes ad elő egy hosszabb programot, ennek is örülhetünk. Kiket vár Győr a fesztiválra? Természetesen nemcsak Győrből, a szűkebb régiónkból látjuk szívesen a közönséget, hanem a határhoz közel eső területekről, Szlovákiából, Ausztriából is. „Gondolkodásunk a nyelvhez van kötve, de a nyelv nem gondolkodik helyettünk” - Bohár András Cselényi Lászlóról írott monográfiáját mutatták be Érsekújvárott Meszesgödör és költészet avagy A megírhatatlan költemény CSEPÉCZ SZILVIA Cselényi László sok mindent integráló költészete több elméleti-esztétikai nézőpont kialakítására is alkalmas. Bohár András A megírhatatlan költemény című monográfiájában szakmai tárgyilagossággal és igényességgel elemzi a Cselényi-pályakép kialakulásának egyik lehetséges módját. A Ráció Kiadó Aktuális avantgárd című sorozatában megjelent kötet bemutatójára az érsekújvári Lavazza kávéházban került sor. A kávéház nem először ad otthont az Anton Bernolák Könyvtár szervezte irodalmi beszélgetéseknek. A könyvbemutatón Cselényi László Madách-, Kassák-, és József Attila-díjas költő, műfordító, a' magyar avantgárd gömöri származású „fenegyereke”, valamint Bohár András filozófus mellett részt vett Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, a Lilium Aurum Kiadó igazgatója is. Náluk jelent meg Cselényi László legutóbbi, Negyedvirágzás? (avagy van-e (volt- e, lesz-e) cseh/szlovákiai-felvidé- ki magyar irodalom?) című, meglehetősen szubjektív hangvételű, „ismeretterjesztő tanulmányokat, portrékat stb.” tartalmazó kötete. Az esten egy harmadik könyv, az Escorial avagy a Cs-tartomány (Madách Posonium - Lilium Aurum, 2002) is több alkalommal szóba került: a költő 65. születésnapjára Pomogáts Béla irodalom- történész által összeállított kötetben számos kortárs magyar író (Esterházy Pétertől Papp Tiboron és Tőzsér Árpádon át Juhász R. Józsefig) járja körül Cselényi László következetes avantgárd költészetépítését. Melynek egyik alapvető sajátossága, hogy a költő rendszeresen „újrahasználja”, új kontextusba helyezi szövegeit. A monográfiaíró Bohár András filozófus tehát nem kis feladatra vállalkozott, hiszen - Csanda Gábort idézve bizony, nem könnyű eligazodni a Cselényi-líra rengetegében, az Aleatória sokszólamú hangorgiájában. A kávéházi találkozón Kecskés Ildikó, a Bernolák Könyvtár igazgatóhelyettese köszöntötte az érdeklődőket, majd Kocskovics Péter vázolta fel röviden Cselényi László pályájának állomásait. Az est házigazdája, H. Nagy Péter irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő elöljáróban bemutatta a Ráció Kiadó és a Magyar Műhely Kiadó 26 kötetesre tervezett Aktuális avantgárd sorozatát, amely „az eleddig még földol- gozatlan témáknak és szerzőknek a komplex életművére összpontosít, a hatvanas évektől napjainkig.” A rövid felvezetés után a rendezvény kötetlen beszélgetés formájában folytatódott. Bohár András - aki egyébként L. Simon László mellett az Aktuális avantgárd sorozatszerkesztője - A megírhatatlan költemény (Her- meneutikai kísérletek Cselényi László költészetéről) című munkája kapcsán elmondta, hogy a költő 1990-ben megjelent A meg- íratlan költemény című kötetére reflektálva „toldotta meg” egy szótagnyival megír(hat)atlan-ra a Cselényi-monográfia címét. Bohár András kiindulási pozíciónak és szakmai számvetésnek egyaránt érdekes, szerves, árnyaltan értelmező módszere nem az irodalomkritika, inkább a filozófiai vonal mentén keres és talál megfelelő közeget Cselényi László magvas avantgárd lírájának vizsgálatához. A kötet nem lezár és véglegesít, inkább új távlatokat nyit. „Cselényi egy önmagát folyamatosan újrageneráló poétikát működtet. A könyv a tematizációs változások mentén próbálja meg visszaadni ennek dinamikáját.” Kétségtelen ugyan, hogy gondolkodásunk a nyelvhez van kötve, de legalább ilyen nyilvánvaló, hogy a nyelv nem gondolkodik helyettünk. Nagyon leegyszerűsítve talán így fogalmazható meg Cselényi László költői krédója. Az „átlagolvasó” számára - ahogyan azt a beszélgetés során Pénzes István irodalmár megjegyezte - Cselényi költői munkássága soha nem volt közömbös. Más kérdés, hogy lehet szeretni vagy elutasítani. A költő a maga szókimondó módján viszont azt fejtegette, hogy az egész, de elsősorban a Párizsi Magyar Műhely (hatvanas évekbeli) avantgárdja méltatlanul a feledésbe merült. „De én nem hagyom magam beledobni a meszesgödörbe! Igen, szokták mondogatni, hogy mit akar ez az ember, miért érzi magát sértve?! S azt is számtalanszor megkaptam már, hogy önmagamat ismételgetem, egy helyben toporgok. Az Escorial elemző írásai és most Bohár András nehezen emészthető, de abszolút érvényes munkája viszont azt igazolja, hogy igenis van értelme annak, amit csináltam és csinálok. Én nem siránkozom, én fel vagyok háborodva! Ez különbség.” Az olykor baráti „odamondoga- tásokkal” ízesített, jó hangulatú beszélgetést időről időre H. Nagy Péter terelte vissza az irodalmi mederbe: „Én azt mondanám, hogy van idő dönteni. Már olyan szempontból, hogy esetleg valóban mellőzhetőek-e az avantgárd, illetve a neoavantgárd poétikák. Ezek a monográfiák most kezdenek utat találni az olvasókhoz. Hagyni kell, hogy - ahogy maguk a költemények is - érlelődjenek!” Bohár András, Cselényi László, H. Nagy Péter és Juhász R. József (A szerző felvétele)
