Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-18 / 141. szám, szombat
6 Külföld RÖVIDEN Német forgatókönyv Berlin. Gerhard Schröder német kancellár a Bundestag elnökét segítő testületben formálisan is bejelentette, hogy felveti a bizalmi kérdést. A kormányfő nevében Rolf Schwanitz, a kancellári hivatal államminisztere járt el. Schröder június 27-én nyújtja be kérelmét a Bundestag elnökének. A kérelem benyújtása és a szavazás között 48 órának el kell telnie. Schröder július elsején délelőtt tíz órakor kívánja megindokolni, miért veti fel a bizalmi kérdést, majd név szerinti szavazás következik. Ha Schröder nem kap többséget, kérheti az államfőt a parlament feloszlatására. A köztársaság elnöke ennek a kérésnek 21 napon belül, azaz legkésőbb július 22-én eleget tehet. Az ezt követő hatvan napon belül Németországban országos parlamenti választást tarthatnak, amelyet eredetileg csak 2006-ra terveztek. (MTI) Phenjan kész tárgyalni Szöul. Phenjan kész visz- szatémi - leghamarabb idén júliusban - az atomprogramjáról folytatott hatoldalú tárgyalásokhoz Kim Dzsong II észak-koreai vezető bejelentése szerint. Ezt Szöulba hazatérve közölte Csüng Dong Jong dél-koreai újraegyesítési miniszter, akit Kim Phenjan- ban fogadott. A miniszter elmondta a kommunista vezetőnek: Dél-Korea tetemes gazdasági segélyt nyújt Észak-Ko- reának, ha lemond az atomfegyverkezésről. Három éve ez volt az első eset, hogy az északi rendszer első embere dél-koreai államférfival tárgyal. Az előző ilyen találkozó 2002 áprilisában jött létre, tehát még azelőtt, hogy kirobbant volna az északi atomfegyverkezéssel kapcsolatos nemzetközi válság. (MTI) Kim feltétele: az USA partnerként tisztelje Észak-Ko- reát (Képarchívum) Változás a NATO vezetésében Brüsszel. Új vezetője van a NATO legmagasabb szintű katonai testületének, a katonai bizottságnak a kanadai Ray Henault tábornok személyében. Az 56 éves Henault - eredetileg pilóta volt, s innen küzdötte fel magát a kanadai vezérkar élére - a német Harald Kujat tábornokot váltja fel. A NATO katonai bizottsága a szervezet politikai irányítását végző Észak-atlanti Tanács tanácsadó szerve katonai kérdésekben. (MTI) ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 18. Eddig senki sem javasolta az alaptörvény újratárgyalását - bővítési kötelezettségvállalásait az EU be akarja tartani Kényszerpihenőn az uniós alkotmány Chirac bővítéssel kapcsolatos kételyei Brüsszel. A francia elnök csütörtökön este Brüsszelben az EU- bővítés folytatását illetően a kételyeit hangoztatta. Jacques Chirac felvetette, érdemes-e folytami a bővítést „addig, amíg a szervezetnek nincsenek olyan intézményei, amelyek hatékonyan működtetnék ezt a kibővített uniód’. Emellett javasolta, rendezzenek rendkívüli csúcstalálkozót „az Európai Unió és minden egyes tagország jövőjét érintő” alapvető kérdésekről. „Szükség van egy töprengési folyamatra is, amelynek során az Európa-tervet össze lehet békíte- ni az állampolgárokkal, (m) Brüsszel. Kitolják az Európai Unió alkotmányának ratifikálására eredetileg megszabott, 2006. novemberi határidőt. Ezt csütörtökön késő este, a brüsszeli EU-csúcs első napjának eredményeit ismertetve Jean-Claude Juncker, az EU soros elnökségét adó Luxemburg miniszterelnöke jelentette be. ÖSSZEFOGLALÓ A csúcs résztvevői ugyanakkor egyetértettek abban, a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell. Az alkotmányos szerződést nem tárgyalják újra, de most az eddig történtek átgondolásának, a dokumentum megmagyarázásának és megvitatásának időszaka következik. Mint Juncker mondta, egyértelmű, hogy a ratifikálás befejezésére megszabott 2006. november elsejei dátum nem tartható, sőt, az állam- és kormányfők szerint 2007 közepe előtt nem várható e folyamat lezárása. Abban is egyetértés volt a csúcs résztvevői között, hogy azokban az államokban, ahol népszavazáson akarják jóváhagyatni az alkotmányt, több időre lesz szükség a dokumentum megmagyarázására, megvitatására, mint ahol parlamenti úton döntenek. Mindenesetre minden ország maga határozhat arról, mikorra akarja kitűzni a népszavazást vagy parlamenti voksolást ebben az ügyben. Az állam- és kormányfők pedig az osztrák EU- elnökség ideje alatt (ez 2006. január és június között lesz) áttekintik a kialakult helyzetet. Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke mindehhez hozzátette, egyetlen tagállam sem kérte a ratifikálási folyamat végleges leállítását, még Franciaország és Hollandia se, ahol pedig május végén és június elején a szavazók elutasították a dokumentumot. Jósé Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy senki se javasolta az alkotmány újratárgyalását, s hogy Európa a most következő reflexiós időszak alatt sem áll meg, nem fog megbénulni. Kérdésekre válaszolva Juncker elmondta: a csúcson több vezető is felvetette, el kell gondolkodni az EU további bővítésének tervein, de semmiféle döntés nem született. Ugyanakkor a román és bolgár felvételre tett kötelezettségvállalást az EU be fogja tartani, ezek nem kérdőjeleződnek meg, bár a tervezett, 2007-es időpont megvalósulásához a románoknak és bolgároknak is végre kell hajtaniuk vállalt feladataikat. Ami pedig Törökország ügyét illeti, a luxemburgi miniszterelnök szerint erről most nem folyt részletes vita, de a megszólaló állam- és kormányfők többsége szintén a kötelezettségvállalások betartását hangsúlyozta. A brüsszeli EU-csúcs döntése nyomán Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök rögtön bejelentette, hogy országa elhalasztja az eredetileg idén őszre tervezett népszavazást az EU-alkotmányról. Mint hozzátette, egyelőre nincs új dátum a szavazásra. Jirí Paroubek cseh kormányfő szintén közölte, hogy javasolni fogja a cseh népszavazás áthelyezését 2006 végére vagy 2007 elejére. Luxemburgban pedig - az eredeti tervek szerint itt tartották volna a következő népszavazást ebben az ügyben, július 10- én - Juncker szerint a parlamentnek kell majd eldöntenie, módosítanak-e az időponton. Portugália és Írország szintén jelezte halasztási szándékát. A csúcsértekezlet helyszínén hozzáférhetővé vált zárónyilatkozat-tervezetből kiderült: az EU a belső válság ellenére megerősíti az uniós tagságra készülő országok, valamint a fejlődő világ segítése iránti elkötelezettségét. Az állam- és kormányfők megerősítik azt a miniszteri döntést is, hogy tíz éven belül jelentősen - a régi tagországok esetében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 százalékára - emelik a fejlődő világnak szóló segítség- nyújtást. A tavaly belépett új tagországok számára mindazonáltal alacsonyabb arányról, kötelezettség helyett pedig csak célkitűzésről van szó e téren, miután önnön felzárkózásuk is jelentős erőfeszítéseket igényel. Az EU most sem foglalt állást Koszovó státusáról -- erről nemzetközi egyeztetést tartanak az idén -, de arról igen, hogy területi egységének nem szabad változnia. Az EU soknemzetiségű és oszthatatlan Koszovóban gondolkodik, olyan státussal, amely a térség biztonságát és stabilitását erősíti. Az EU azt is fontosnak tartja, hogy a koszovói szerb lakosság teljes értékűen megtalálja a helyét a helyi intézményekben és a mindennapokban. A közel-keleti helyzetről a nyilatkozatban az áll, hogy a palesztin vezetésnek folytatnia kell a harcot a terrorizmus ellen, míg Izraelnek egyebek között az újabb telepek építésével, bővítésével kell felhagynia. Arra is sürgeti az EU mindkét felet, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a nemzetközi béketerv végrehajtása, a tartós béke elérése felé. (MTI, TASR) Először kezdeményezték az iraki kivonulást . Újabb amerikai offenzíva ÖSSZEFOGLALÓ Ramádi/Washington/Bag- dad. Az amerikai légierő gépei és harckocsikkal támogatott szárazföldi csapatok új nagy offenzívát indítottak tegnap a nyugat-iraki Anbár tartományban. A szárazföldi alakulatokban vegyesen harcolnak amerikai tengerészgyalogosok és iraki katonák. A tengerész- gyalogosok számát ezerben adták meg, az iraki erők nagyságát nem közölték. A Spear (Lándzsa) fedőnevű hadművelet a szíriai határ közelében, Káim város térségében kezdődött, célja kiűzni a térségből az iraki felkelőket és fegyveres külföldi támogatóikat, valamint az ellenállók utánpótlási útvonalainak elvágása. A város lakosai tömegesen menekülnek a közeli sivatagba. A zömmel szunniták lakta Anbár tartomány az Abu Muszab az-Zarkávi jordániai szélsőséges által vezetett felkelők fellegvára. Öngyilkos merénylő robbantotta fel gépkocsiját egy bagdadi síita mecset előtt a hagyományos péntek déli közös imádság után. A robbanás pillanatában a mecset előtt két, láthatóan gyúlékony anyaggal megrakott kamion is elhaladt. A támadás több autót megrongált, de kevesen sebesültek meg - közölte a rendőrség. Az iraki belügy korábbi közleménye számos halálos áldozatról számolt be. A legújabb értesülések szerint csupán a merénylő vesztette életét. Az amerikai csapatok kivonását Irakból a jövő év október elsején kellene megkezdeni washingtoni kongresszusi képviselők szerint. Csütörtökön benyújtott határozat- tervezetük arra szólítja fel George Bush elnököt, hogy az év végéig jelentse be a kivonulás menetrendjét. Ez az első eset, hogy a kongresszusban kezdeményezték az iraki kivonulást. A tervezetet két demokrata és két republikánus párti képviselő nyújtotta be. A Fehér Ház rendre elutasítja, hogy menetrendet szabjon a kivonulásra. Scott McClellan szóvivő elmarasztalóan szólt a négy képviselő tervezetéről, megismételte a szokásos fejtegetést arról, hogy a kitűzött időpont rossz üzenet lenne, azaz kiváró taktikára késztetheti az ellenséget. Az amerikai katonákat akkor kell hazahívni, amikor befejezték küldetésüket, az iraki erők kiképzését, hogy azok gon-- doskodni tudjanak a biztonságról és az ország védelméről. Hegyi-Karabah Az elismerés reményében Sztyepanakert. Negyedszer választanak parlamentet holnap az Azerbajdzsán területén fekvő örmény enklávé, Hegyi-Karabah egyoldalúan kikiáltott köztársaságának lakói. Azt remélik, ha kimutatják kötődésüket a demokráciához, egyszer majd nemzetközi téren is elismerik őket. Az Azerbajdzsán által ellenzett választásokat 274 sza- vazókörzétben bonyolítják le a 150 ezres lélekszámú Karabahban. A voksolást több mint 100 megfigyelő kíséri figyelemmel, köztük orosz, ukrán, amerikai és közép-ázsiai civil szervezetek képviselői, de egyetlen „hivatalos” nemzetközi szervezet sem lesz jelen. Hegyi-Karabah 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét, és azt fegyverrel védte meg örmény támogatással az 1994- es tűzszünetig. Az 1988-ban kezdődött összecsapások becslések szerint 25-30 ezer halálos áldozatot követeltek, és mintegy 20 ezer azeri menekült el a területről. A harcokban bakui adatok szerint legalább egymillióan kényszerültek lakhelyük elhagyására. Hegyi-Karabah Örményország része volt 1923-ig, amikor Sztálin Azerbajdzsánhoz csatolta. (MTI) Elnökválasztás Iránban rendkívüli biztonsági intézkedések közepette Második fordulót jósolnak MTI-JELENTÉS Teherán. Mivel az előző napokban több robbantásos merényletet követtek el ismeretlenek az ország számos városában, a szokásosnál is nagyobb készültség közepette zajlott tegnap Iránban az elnökválasztás. A felmérések szerint a mérsékelt konzervatívnak számító Ali Ahbar Hasemi Ranszandzsani a fő esélyes. A magas rangú papi személy már kétszer is betöltötte korábban az államfői posztot. Noha maga is része az országot uraló muzulmán papságnak, úgy állítja be magát a választók előtt, mint a teokrácia szélsőségeinek nyesege- tőjét. Fő vetélytársai a reformpárti Musztafa Moin-Nadzsafabandi volt oktatási miniszter és Muhammad Baker Kalibáf konzervatív politikus, volt országos rendőrfőnök. Ha egyik jelölt sem nyeri el a szavazatok több mint ötven százalékát, amire a véleményszondázások adatai szerint nagy esély van, újabb választási fordulót kell rendezni. Ebben már csak az első két helyen végzett jelölt verseng. Az esetleges második fordulót június 24-én rendezik meg. George Bush amerikai elnök azt mondta, az iráni elnökválasztás nem felel meg a demokrácia alapkövetelményeinek. Utalt arra, hogy az Őrök Tanácsa nevű konzervatív papi befolyás alatt álló testület, amely az iráni alkotmány értelmében eldönteni jogosult, hogy az elnökválasztásra jelentkezők közül ki „alkalmas” a poszt betöltésére, több mint ezer jelentkezőt zárt ki az elnökválasztási vetélkedésből, főleg reformpártiakat. A kirgiz elnökválasztás jelöltjei közül kizárt Urmatbek Bariktaba- szov hívei rövid időre megszállták tegnap Biskekben a kormány épületét, Kurmanbek Bakijev államfő és miniszterelnök lemondását követelve. Nem sokkal később a rendőrök és katonák kiürítették a székházat, majd kiverték a tüntetőket a városközpontból. (Reuters-felvétel) Tengeri kerítést építene az izraeli haditengerészet A NATO és a palesztinok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rámalláh. Tengeri kerítést akar építeni az izraeli hadi- tengerészet a Gázai övezet északi része mentén, esetleges támadók behatolásának megakadályozására. Felkészülés ez az övezetből történő kivonulás utáni időkre, amikor már nem létezik majd a jelenlegi figyelőrendszer. A Jerusalem Post jelentése szerint a kerítés a partra merőlegesen, 950 méterre nyúlna be a tengerbe, hogy az övezetből Izrael területére behatolni akaró esetleges támadók ne tudják egy rövid úszással megkerülni. Hivatalos kapcsolatot létesített a NATO csütörtökön a palesztin vezetéssel. A holland Ed Kronenburg vezette küldöttség a ciszjordániai Rámalláhban találkozott Nászer el- Kidva palesztin külügyminiszterrel, majd Száeb Erekát palesztin főtárgyalóval. Kronenburg hangsúlyozta, a NATO-küldöttség látogatásának célja a Palesztin Hatósággal való kapcsolatfelvétel, illetve az volt, hogy a palesztin külügyminisztert tájékoztassák a NATO politikájáról. Kronenburg mindkét célt illetően sikeresnek minősítette a látogatást. Egyben utalt arra, egyelőre nincs napirenden a NATO biztonsági szerepvállalása a közel-keleti békefolyamatban.
