Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-17 / 140. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 17. Nagyszünet 9 A tanulók egy rendhagyó történelemórán megismerkedtek a régió múltjával, kulturális hagyományaival Dél-Tirolban jártak a komáromiak (Képarchívum) A komáromi Selye János Gimnáziumban az idei tanévben két német diák­csere valósul meg, amely­be 50 tanuló kapcsolódik be. Június 7-től 12-ig egy dél-tiroli (Schlanders - Olaszország) gimnázium tanulói fogadták 26 gim­nazistánkat. FEKETE JUDIT, SZÉNÁSSY EDIT Számukra a dél-tiroli autonómia már nem fogalom, hanem megta­pasztalt, megélt valóság. Egy nagy­szerű történelemórán megismer­kedtek a régió történelmével, pár­huzamot vontak a felvidéki magyar és a dél-tiroli német kisebbség tör­ténelmével, mindennapjaival, megismerték a partnerdiákok isko­láját, családját, kirándulásokon és oktatási órákon vettek részt. Iskolánk a 2001/2002-es tanév­ben létesített kapcsolatot a schlan- dersi gimnáziummal, és ez a barát­ság személyes kapcsolatok útján a mai napig tart. Az idei tanévben di­ákjaink a felvidéki magyarság tör­ténelmét, jelenét, politikai és kultu­rális szerepét, szokásait és a régió turisztikai lehetőségeit dolgozták fel, és mutatták be power point program segítségével. Utaztatásu­kat a Trentino-Tirol régió parla­mentje, valamint a schlandersi gimnázium támogatta. A tanulmá­nyi kirándulás tartalmas program­ja az igazgatóhelyettes, Martin Trafoier kollégánk érdeme, aki gondoskodott arról, hogy az ott töl­tött napok feledhetetlenek legye­nek mindnyájunk számára. Ötzit a közelben találták meg A projekt része volt a környék megismerése is. Idegenvezetéssel megtekintettük Churburg közép­kori várát, az autonómia fővárosát, Bolzanót, ahol a diákok nagy figye­lemmel kísérték a régészeti múze­um történészének érdekfeszítő elő­adását a világ legrégibb, 5300 éves múmiájáról. Ötzit a közelben talál­ták meg 1991-ben. Feledheteden élmény volt a Garda-tó mediterrán hangulata is. A tanulmányi kirán­dulás egyik fénypontja Verona megtekintése volt, ahol a Shakes­peare által megénekelt Júlia háza, Churburg középkori várában ill. Itália második legnagyobb aré­nája található. Bolzanóban foga­dott minket a parlament elnöke és figyelemmel kísérhettük a parla­menti ülést is. A kormány üléster­mében értékes előadást hallhat­tunk - természetesen németül - a dél-tiroli autonómia kialakulásáról és eddigi fejlődéséről. A dél-tiroli németek sorsa az el­ső világháború után a miénkhez hasonlóan alakult; a gyerekek csak olasz iskolákba járhattak, minde­nütt tilos volt a német nyelv hasz­nálata. A német földrajzi és család­neveket olaszra fordították, a la­kosságnak „felkínálták” a kitelepü­lés lehetőségét - 75 000 ember hagyta hátra családi házát, vagyo­nát, földjeit. Később nagy ipartele­pek létesültek, ahol dél-olaszok kaptak munka - és lakáslehetősé­get. A hivatalokban is csak idege­neket alkalmaztak, betiltották a német kulturális egyesületeket - sőt énekelni sem volt szabad né­metül. A 1946-os párizsi békeszer­ződés értelmében a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy Dél-Tirol Olaszország része marad, de kár­talanításként önrendelkezési jogot kap. A tényleges politikai, területi, kulturális és gazdasági autonómia azonban csak az egységes, évekig tartó .tiltakozó akciók után, 1972- ben valósult meg. A gazdasági fel­lendülés azóta töretlen, Dél-Tirol Európa tíz leggazdagabb régióinak egyike, hiszen az adó 90 százaléka az autonómián belül marad. Nem ismerik a munkanélküliséget és a korrupciót. Munkánk megtérül Ez a tanulmányi kirándulás nagyban segítette a kelet- és nyu­gat-európai fiatalok közötti megér­tést, toleranciát, és felébresztette tanulóinkban a más népek iránti érdeklődést is. A legfontosabbnak azonban azt tartjuk, hogy tanuló­ink értelmét látják annak a hosszú, nehéz tanulási folyamatnak, amely a német nyelv elsajátításához ve­zet. Munkánk megtérülésének tart­juk, amikor látjuk és halljuk, ahogy diákjaink a gyakorlatban használ­ják az iskolában megszerzett né- metnyelv-tudást. (A szerzők némettanárok) A veronai aréna előtt az Aida című opera díszletével (Képarchívum) A céltalanul bolyongó fiatalok eltévednek az élet útvesztőiben, s csupán keveseknek sikerül az érvényesülés A nagy utazás is kis lépéssel kezdődik BORKA ROLAND Életünk során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor a jövőnk alakulásáról kell döntenünk. Az egyik ilyen választóvonal az érett­ségi. Mindenki túl akar esni rajta. Minél hamarabb maga mögött akaija hagyni a küzdelmes, tanu­lással, néhol gondokkal teli életet. A fiatalok abban a reményben te­szik ezt, hogy megszabaduljanak egy béklyótól, egy kölönctől, ami tormás súlyként nehezedik rájuk. Merre tovább? Gyakran teszik fel magukban ezt a kérdést. A fiatalok nagy részének az érettségi vizsga befejezésével vé­get érnek a diákévek, s elképzelé­sük szerint elérkezik a felhőtlen szórakozás, az örömteli pillanatok ideje. Egy darabig tartható ez az ál­lapot, de sajnos az életben dönté­sek halmazát kell meghoznunk, és reális érvekkel kell megerősíte­nünk egyes választásainkat. A cél­talanul bolyongó fiatalok eltéved­nek az élet útvesztőiben, s csupán keveseknek sikerül az érvényesü­lés. A világban farkastörvények uralkodnak. Sajnos ez már csak így van. Az élet nem egyenes út, ha­nem teli van buktatókkal és hajtű­kanyarokkal. Pontosan ezért fontos a kellő felkészülés. Sokan azzal a céllal nem merik vállalni az újat, mert attól tartanak, hogy nem elég jók a vüágnak, és nem képesek megfelelni az elvárá­soknak. Sokszor felteszik maguk­ban a kérdést: Vajon sikerül-e az el­képzelésüknek megfelelő munkát, társat találni? Törekedni kell a leg­jobbra, s nem szabad beérni a keve­sebbel! Sohasem szabad megállni! Rohannunk kell, hajtani, amíg még bitjük. Egy dolgot azonban soha­sem szabad elfelejtenünk. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy miért is jöttünk erre a világra. Arra, hogy éljünk! Számos diák csak azért nem me­ri vállalni önmagát, mert tart a kör­nyezete véleményétől, s a barátai, ismerősei befolyása alatt áll. Ebből nehéz kitörni, de nem lehetetlen. Ha az ember önmagát vállalva ké­pes váltani, vagy valami újba kez­deni, akkor adhat magának egy esélyt a boldog és kiegyensúlyozott életre. Mert aki harmóniában él önmagával, annak az útjába kerülő akadályok sem okoznak túl nagy kihívást. Az önmegvalósítás na­gyon fontos. Egy átlagosan tehetsé­ges ember saját szorgalmának, ki­tartásának, igyekezetének köszön­hetően jobban érvényesülhet fog­lalkozásában, műit a tehetsége­sebb, akit hivatása kevésbé érde­kel. A világ nem fekete-fehér Ha az emberek nem keresnék, kutatnák az ismeretlent, akkor az emberiség sem fejlődne. A világot a változások viszik előre. Az élet minden helyzetben utat tör magá­nak. A növények még az aszfaltot is képesek áttörni, csakhogy élhesse­nek. Ugyanilyen a személyiség is. Minél nagyobb elnyomás alatt él, annál jobban vágyik a szabadságra. Mindenkinek szüksége van a szere­tette. Ezt csupán az önmagunk el­fogadása teheti lehetővé. Szeretni kell (magunkat is), hogy más is sze­ressen. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a világ nem fekete­fehér. A színskála minden árnyala­ta megtalálható benne. Nincs egy­értelműen jó vagy rossz. Minden­ben van egyikből is, másikból is. Pontosan ezért nem ítélkezhetünk mások felett. Akarnunk kell megis­merni másokat is, hisz csakis így él­hetünk boldogan. Csak ez lehet a motiváló erő. Élni kell! Képmutatás és póz nélkül. Tisztán. Őszintén. Számos diák csak azért nem meri vállalni önmagát, mert tart a ' környezete véleményétől, s a barátai, ismerősei befolyása alatt áll (Képarchívum) FELHÍVÁS IV. Selye Nyári Egyetem AJÁNLÓ Meghosszabbították a IV. Selye Nyári Egyetem és a Héthatár Gyer­mektábor jelentkezési határidejét. Az új jelentkezési határidő 2005. június 24. 2005. július 4-22. között Komáromban a IV. Selye Nyári Egyete­men idegennyelv-, számítástechnikai, kommunikációs, gazdasági, néptánc- és hastánctanfolyamon, valamint kézműves foglalkozáso­kon vehetnek részt az érdeklődő fiatalok. A választható tanfolyam­okról bővebb felvilágosítással szolgálnak a www.selye.sk/nyariegye- tem honlapon, a 035/790-40-32-es telefonszámon és a tanfolya- mok@selye.sk e-mail címen, (tt) VIGY0RGÓ magad? Minden rendben? Mire a kismalac:- Kuss, én így szoktam leszáll- ni! Az agresszív kismalacot éb- resztgeti az anyukája:- Kismalac... Ébredj fel! Mind­járt fél nyolc lesz!- Nem lesz! Jóóóó reggelt! (vicclap.hu) Agresszív kismalac iszonyúan náthás, és folyamatosan szipog. Odamegy hozzá a nyuszika és kérdi:- Kismalac, nincsen zsebken­dőd?- Van, de nem adok! Az agresszív kismalac egy fe­nyőfaágon üldögél. Arra megy a medve és megkérdezi:- Mit csinálsz itt, kismalac?- Cseresznyét eszek.- De ez egy fenyőfa!- Kuss! Hoztam magammal. Az agresszív kismalac autóbu­szon utazik. Jön az ellenőr:- Jegyeket, bérleteket! Mire a kismalac:- Nem kell! Az agresszív kismalac megy az- erdőben és meglátja a nyuszi­kát. Megfog egy palacsintát és hozzávágja. A nyuszika meg­fordul és megszólal:- Ez szándékos volt?- Nem, lekváros! „Még hogy nem tudok repül­ni!” (vicclap.hu) Agresszív kismalac beleesik egy gödörbe. Sehogy nem tud ki­mászni, de szerencséjére éppen arrajönaróka:- Szia kismalac, látom nem tudsz kijönni. Várj, hozok segít­séget!- Nem várok! Agresszív kismalac bemegy a fagyizóba:- Fagylaltot!- Milyet parancsol?- Sok a szöveg! Agresszív kismalac megy a vas­útállomásra jegyet venni. Mi­kor odaér:- Egy retúrjegyet kérek!- Hova? - kérdi a pénztáros.- Oda-vissza! Az agresszív kismalac bicikli­zik. Éppen a nyuszika előtt te­ker el, amikor egy hatalmasat zakózik. A nyuszika odamegy: - Kismalac, nem ütötted meg Az utazó malac türelmesen vár (vicclap.hu) A festőművész (vicclap.hu) Agresszív kismalac vizsgázik, de nagyon nem tud semmit. Vé­gül a vizsgabiztos megsajnálja.- Na, jól van, kismalac, négyes­sel átengedlek.- Nem megyek! Részegen támolyog hazafelé az agresszív kismalac, egy lakóte­lepi háznál megáll, és elkezdi rugdosni a falat. Kiszól neki a farkas:- Malac, ne rugdosó a falat, mert lejön a vakolat!-Jöjjön, lerugdosom őt is!

Next

/
Thumbnails
Contents