Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-17 / 140. szám, péntek
10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 17. A legjelentősebb problémák Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában vannak. Ennek ellenére a felelős magyar minisztériumok eddig nem tettek lépéseket ez ügyben Illegális fakitermelések veszélyeztetik az erdőket Szlovákiában afakitermetés 10%-a származik illegális forrásokból (Ján Krošlák illusztrációs felvételei) Illegális fakitermelések veszélyeztetik az értékes kelet-európai erdőket, melyek pusztulásáért Magyar- ország is felelős. Az Európai Unió tavaly elfogadott akcióterve az illegális forrásokból származó faanyag visszaszorítására egyelőre nem működik a gyakorlatban. WWF A WWF Magyarország kéri a hazai érintett minisztériumok vezetőit, hogy aktívan támogassák az akciótervet Brüsszelben a Mezőgazdasági és a Környezetvédelmi Tanács jövő heti ülésein. A WWF Duna Kárpátok Program Irodája által készített tanulmányok alapján elmondható, hogy az illegális erdőhasználat nemcsak a fejlődő országok problémája, hanem jelentős károkat okozó jelenség Kelet- és Közép- Európában is. A legjelentősebb problémák Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában vannak. Bulgáriában a kitermelt famennyiség 45%-a, Szlovákiában 10%-a származik illegális forrásokból. Ezek az értékek mindkét országban jóval meghaladják a fenntarthatóan kitermelhető mennyiségeket. Romániában és Ukrajnában valószínűsíthetően hasonló a helyzet, de pontos adatok híján csak becsléseink vannak. Az Európai Unió tagállamai tavaly év elején elfogadtak egy akciótervet, amelynek a célja az illegális forrásokból származó faanyag kiszorítása az EU fapiacáról, ahol jelenleg 10-15 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak ezek a termékek. Sajnos a legtöbb tagállam nem tett konkrét lépéseket az akcióterv gyakorlatba ültetésének érdekében. A WWF már több ízben kérte az érintett kormányokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az érvényben lévő jogszabályokat áthágó illegális fakitermelések rendkívül súlyos természetvédelmi károkat okoznak. Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában és Szlovákiában olyan erdők találhatóak, amelyeket nemcsak az adott országnak érdeke megőrizni, hanem az Európai Uniónak is, hiszen olyan fajok élnek ezekben az erdőkben, amelyek Nyugat-Euró- pában már nem találhatóak meg (farkas, hiúz, barnamedve). Az EU tagállamai, így hazánk is, felvevő piacai az illegális forrásokból származó faanyag egy részének. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági problémákat is okoz. Szlovákia példája bizonyítja, hogy az Európai Unió sajnos még határain belül sem képes ezt a nemkívánatos jelenséget visszaszorítani. Románia és Bulgária csatlakozásával pedig még több ilyen termék áramolhat majd szabadon a közös piacra! Magyarország is nagy mennyiségű faanyagot importál Ukrajnából, Romániából és Szlovákiából, feltehető tehát, hogy az importált termékek egy része illegális forrásokból származik. Ennek ellenére a felelős magyar minisztériumok eddig nem tettek lépéseket ez ügyben. „Magyarországon az illegális fa- kitermelés szerencsére nem országos méretű, ennek ellenére egyes régiókban, főleg a szociális problémák miatt, ezzel a jelenséggel is számolniuk kell a hatóságoknak. Azokban az országokban, ahonnan többek között Magyarország is fát importál, jóval jelentősebb problémákról van szó. A tagországoknak több mint másfél évük volt felkészülni ennek megoldására, az akcióterv gyakorlatba ültetésével nem várhatunk tovább” - nyilatkozta Máthé László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője. „Csalással szerzett fahasználati engedélyek, a jó minőségű faanyag gyengének minősítése az adózás megkerülése érdekében, hamisított nyilvántartás a kitermelt fatömeget illetően, védett területek kitermelése az ellenőrzés kijátszásával - ezek a törvénysértő cselekedetek nem ismeretlenek Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában vagy Ukrajnában” - tette hozzá a WWF Magyarország szakembere. A WWF Magyarország nyomatékosan kéri Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,, valamint Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy a jövő héten Brüsszelben a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Tanács ülésein aktívan támogassák azt az uniós akciótervet, amelynek célja az illegális forrásokból származó faanyag kiszorítása a közös piacról. Kutatások szerint sok kozmikus hatás befolyásolta az élet keletkezését és fejlődését; nehéz megállapítani, hogy az adott tényező milyen hatással volt az élővilágra Életet adhatnak a Földnek az Univerzum legnagyobb robbanásai ORIGO Egy új modell alapján a nagyenergiájú gammakitörések nem csak pusztulást hozhatnak a Föld élővilágára, de termékenyítő nitrátokkal is „trágyázhatják” a felszínt. Elképzelhető, hogy egy ilyen esemény működött közre a szárazföldi növényzet széleskörű elterjedésében, 440 mülió évvel ezelőtt. A gammakitörések rendkívül nagyenergiájú jelenségek, amelyek keretében fókuszált és intenzív elektromágneses sugarak indulnak ki, két egymással ellentétest irányban. Az üyen robbanások részben akkor jöhetnek létre, amikor a nagytömegű csillagok életük végén szupernóvaként fellángolnak. A kataklizma során két, egymással ellentétes irányba az átlagosnál sokkal intenzívebb sugárzás hagyja el az égitestet. A korábbi elgondolások szerint ha egy közeli gammakitörés sugárnyalábja eltalálná a Földet, az katasztrofális következményekkel lenne az élőlényekre. Egy újabb vizsgálat ugyanakkor arra utal, hogy a gyilkos sugarak bizonyos mértékig elő is segíthetik az élet kialakulását. Egy közeli gammakitörés elektromágneses sugárzása negatív hatással van bioszféránkra. A sugárzás részben lebontja az ózonréteget, szabad utat engedve a Nap DNS-t roncsoló ultraibolya sugarainak. Emellett a légköri nitrogénből és oxigénből nitrogén-oxidokat hoz létre, amelyek savas esők formájában permetezik a felszínt. A nitro- gén-oxidok homályossá is teszik a légkört, és a fenti folyamatok elősegítik az aeroszol képződését, azaz csökkentik a felszínre jutó napfény, ami globális lehűlést okoz. Adrian Melott (University of Kansas) vizsgálatai szerint elképzelhető, hogy egy ilyen közeli gammakitörés játszott szerepet a földtörténeti ordovícium végén, 440 millió évvel ezelőtt bekövetkezett globális kihalásban. Számítógépes szimulációjában egy olyan gammakitörés következményét vizsgálta, amely a statisztikák alapján jó eséllyel következett be az elmúlt egymilliárd évben a közelünkben. Egy ilyen esemény során globálisan közel harmada bomlana le az ózonpajzsnak, amitől legalább háromszorosára nőne a felszínt érő ultraibolya sugárzás. A légkörben képződő nitrogén-oxidok révén pedig intenzív pedig savas eső áztatná a felszínt. A modell ugyanakkor rámutattak mindezek kedvező hatására is. A savas esők révén ugyanis erősen megnő a talajban lévő nitrátok mennyisége, utóbbi pedig fontos tápanyagforrás a növényeknek. Egy közeli gammakitörés eszerint nem csak káros sugárzással bír, de trágyázhatja is a földeket. Elképzelhető, hogy ez működött közre a szárazföldi növényzet széleskörű elterjedésében a 440 millió évvel ezelőtti kihalás után. Az érdekes elgondolásra egyelőre nincs bizonyíték, de elméleti megfontolások alapján számolni kell vele. Az elmúlt évek kutatásai szerint sok kozmikus hatás befolyásolta Földön az élet keletkezését és fejlődését. Több esetben nehéz megállapítani, hogy az adott tényező pozitív vagy negatív hatással volt az élővilág egészére. A fenti teória értelmében egy gammakitörésnek ugyanúgy lehet előnyös és hátrányos következménye, mint például egy becsapódásnak is. Az utóbbi nagyon sok élőlényt pusztít el, de egyben lehetőséget is teremt új fajok kialakulására. A 65 millió évvel ezelőtti nagy becsapódás nélkül például elméletileg ma is lehetnének dinoszauruszaink - ugyanakkor talán nem létezne a Tisztelt Olvasó, hogy ezt konstatálja. Vásároljon az Uj Szóval és a Vasárnappal! Fizesse elő legalább fél évre az Új Szót és/vagy a Vasárnapot, s lednota vásárlási utalványt kap ajándékbal Beküldési határidő: 2005. június 30. Előfizetés Az utalvány értéke Csak Vasárnap 100 Sk Csak Új Szó 200 Sk Vasárnap+Új Szó 400 Sk I----------------------------------------------------------------------------------------------------------■§*§■ ‘ I j M egrendelem az I I Új Szót EH Vasárnapot EH Új Szót+Vasárnapot j □ fél évre □ egy évre Név: i Utca/házszám: ! Postai irányítószám: i Település: lnkasszó-/SIPO-szám: ! Telefon: Aláírás ; ^Cégjegyzékszám (ICO): I *Adónyilvántartási szám (K DPH): ; ^Bankszámlaszám: ! Kérjük, a szelvényt olvashatóan kitöltve, a kívánt sajtótermék címét megjelölve < 2005. június 30-áig küldje el a: PETIT PRESS, a.s., Odbyt, Nám. SNP 30,811 08 Bratislava címre vagy a 02/S92 33339-es faxszámra. Az újságot az előfizetési díj beérkezésétől ' számítva 10, a vásárlási utalványt pedig 20 napon belül küldjük. * 'Csak vállalkozókra vonatkozik.
