Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-11 / 135. szám, szombat
32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 11. ► KÉPVERSENY ■V.- . u Šimon Ágnes - Rozsnyó Noémi - Tallós Árpás Ivan - Szilice Nagyanyáink nem ritkán 16-17 évesen szültek először, ám a mai nők többsége csak 20 éves kor felett Terhesség és magas vérnyomás Minden nő életének legnagyobb álma, hogy anya lehessen. Egyeseknél ez hamarabb, másoknál később következik be. Manapság jellemző, hogy az egyetemista lányok, valamint a karrierjüket építő nők később vállalkoznak az anyaságra. DR.PÓCZIK GÁBOR Sok tanulmány foglalkozik azzal, melyik a legideálisabb kor az első gyermek világra hozatalára. Tudjuk, hogy nagyanyáink nem ritkán 16-17 évesen szültek először, ezzel szemben a mai nők többsége 20 éves kor felett vállalkozik először az anyaságra. A legtöbb tanulmány abban teljesen megegyezik, hogy a 16 év alatti és a 35 év feletti terhes nőre több veszély leselkedik a terhesség, illetve a szülés során. Ilyen veszélyt jelenthet az úgynevezett preeklampszia és eklampszia. Az köztudott, hogy a magas vérnyomás számos veszély forrása lehet. Ha a terhesség alatt, főleg a teherbeesést követő 20. hét után jelentkezik először a magas vérnyomás, számítani lehet arra, hogy a terhesség során két igen súlyos kór egyik tünete lehet. Preeklampszia Ha a terhes nő vérnyomása 160/90 Hgmm-nél magasabb, vagy két, hatórás időszak közt mért vérnyomás felső értéke 30 Hgmm, illetve alsó értéke 15 Hgmm-es növekedést mutat, preeklampsziáról beszélhetünk. Persze, a vérnyomás emelkedése nem az egyeden tünet. A terhes nő végtagjai megduzzadnak, fejfájás gyötri, előfordulhat homályos látás és hasfájás is. Vizeletében megemelkedik a fehéijeszint. Sajnos a betegség okára mindezidáig nem sikerült fényt deríteni. Any- nyit azonban tudunk, hogy leginkább az első gyermekét váró nőknél jelentkezik. További kockázatot jelent a 17. életév előtt, illetve a 35. életév után vállalt terhesség^ a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség is. Súlyosabb, veszélyesebb forma esetén a terhes nő szervezetében egy egész testre kiterjedő érösz- szehúzódás (vazospasmus) lép fel, melynek következtében emelkedik a vérnyomás, csökken az egyes szervekbe jutó vér mennyisége. Ugyanígy- kevesebb vérhez jut a méhlepény is, ez viszont a magzat számára járhat végzetes következményekkel azáltal, hogy- a méhlepény kevesebb vérhez, így tehát kevesebb oxigénhez, cukorhoz és más tápanyaghoz jut. Ha a preeklamp- sziának e súlyosabb formája fennáll, a magzat növekedése lelassul, az agyában az oxigén és a táp- anyaghiány miatt az idegsejtek fejlődése szintén lelassul. Mit tehetünk? Mint általában a legtöbb betegségnél, itt is fontos szerepet játszik a megelőzés. A terhesség alatt figyelemmel kell kísérni a terhes nő vérnyomását. Abban az esetben, ha a nő vérnyomása emelkedni kezd, ágynyugalomra van szükség. Ha az anya feszült, ideges, jótékony hatással lehetnek az enyhe nyugtatok (de csak a nőgyógyász engedélyével). Ha a beteg állapota nem súlyosbodik, otthon is lehetőség van a kezelésre: a rendszeres vérnyomásmérésre, a vizelet fehérjetartalmának a mérésére. Gondosan kell jegyezni, mennyi folyadékot ivott a nő, illetve menynyi folyadék távozott el a vizelettel. Az étrend legyen kalciumban gazdag, zsírszegény, fehétjedús. Fontos a sóbevitel csökkentése is. Ha 2-3 napon belül nem következik be javulás, elengedheteüen a kórházi kezelés. Eklampszia Sokszor a leggondosabb orvosi kezelés mellett is romlik a beteg állapota: az egész testre kiterjedő görcsök jelentkeznek. A görcsök főleg a száj körül kezdődnek, majd kiterjednek az egész testre, a beteg teste megfeszül. Nem lélegzik, végtagjai és szája megkékül. Ez az állapot kb. fél percig tart, melyet néhány percig tartó rángások követnek. A görcsök után a beteg eszméletlen, ez az eszméletvesztés akár több órán keresztül fennállhat. Az előbb említett görcsös rángatózások akár többször is ismétlődhetnek naponta, rosszabb esetben folyamatosan ismétlődhetnek. Súlyosbodnak a preeklampszia többi tünetei is: tovább növekszik a beteg nő vérnyomása, főleg a görcsök alatt, a vizeletében egyre több feltétje kerül, magának a vizeletnek a mennyisége viszont csökken. Ezt az állapotot nevezzük eklampsziának, amely mielőbbi segítséget igényel. Ilyenkor ugyanis nemcsak a baba, hanem a terhes nő élete is veszélybe kerülhet, leggyakrabban agyvérzés, szívelégtelenség, illetve gad a lába, látászavarok alakulnak ki nála, pl. homályos látás, kettős látás, szédül, esetleg összeesik, csökken a vizelet mennyisége, haladéktalanul forduljon orvoshoz, mert mint a legtöbb súlyos betegséget, ezt is könnyebb a kezdeti stádiumban kezelni. A szakkönyvek szerint a várandós anyukák mintegy 5%-ánál merül fel a betegség gyanúja. Ne féljünk tehát ezekre a tünetekre felhívni a nőgyógyász figyelmét. A szerző ideggyógyász tüdőödéma formája ban. A betegség leghatékonyabb kezelési módja a terhesség befejezése, de a szülés megindítása előtt a görcsös állapotot kezelni kell. A nem megfelelően kezelt eklampszia a terhes anyák akár 10-15%-nál lehet végzetes, ugyanígy a babák 4- 5%-a nem éli túl a betegséget. Mit tegyünk eklampszia gyanúja esetén? Mivel a preeklamszia, illetve az eklampszia kiváltó oka ismeretlen, emiatt nincs semmiféle ellen szer sem arra, hogy megakadályozzuk ennek a betegségnek a ki alakulását. Ha a terít e s A legkisebbeknek az anyatej teljesen elegendő, a már nem szopóknak pedig a szénsavmentes ásványvíz az ideális folyadék Nyáron mindig árnyékban történjen a baba levegőztetése AJÁNLÓ Nemhiába mondják: a nap jó barát, de könnyen veszélyes ellenséggé válhat. A napfény antibakteriális hatású, egyes bőrproblémákra orvosság is lehet, és a mumusként emlegetett ultraibolya sugaraknak köszönhetjük, hogy a bőrben D-vi- tamin képződik, ami a csecsemők és kisgyermekek számára még sokkal fontosabb, mint a felnőtteknek. Ám a túlzásba vitt napfürdő komoly problémákat okozhat. A szakemberek véleménye nagyrészt megegyezik abban, hogy a fiatal csecsemőt nem szabad napoz- tatni. Friss levegőre természetesen ebben az életkorban is nagy szüksége van a gyermeknek, de a levegőztetés nyáron mindig árnyékban történjen, és a baba viseljen köny- nyű, természetes anyagból készült ruhát. Mivel a nap visszaverődő sugaraival így is számolni kell, érdemes könnyen felvihető, hypoaller- gén fényvédővel is bekenni a kicsi ruhádan testrészeit. Három-négy hónapos kortól ajánlott a kora délelőtti vagy késő délutáni napfürdő: kezdetnek egykét perc hason és háton, majd mindennap egy-két perccel több. Tíz percnél hosszabb idő azonban így sem ajánlott. Árnyékban viszont több órát is eltölthet a* gyerek, a fent említett óvintézkedések mellett - lehetőség szerint vegyük ki a babakocsiból. Nagyon kell figyelni arra, hogy az árnyék nehogy „lekússzon” a babáról: gyermekorvosok tapasztalatai szerint gyakoriak az így keletkező égési sérülések, túlmelegedések, napszúrások. Persze van olyan életkor, amikor szinte lehetetlen a gyereket az árnyékba kényszeríteni: a totyogó vagy éppen már szaladó apróságok legfeljebb válluk felett kacagnak vissza az aggódó mamára. Idegeskedés helyett jobb az óvintézkedés: minden pancsolás után alaposan bedörzsölni a babát hypoallergén fényvédő krémmel, nem feledkezve meg az arcáról, a füléről; vékony pamutpólót vagy napozót adni rá; a buksira pedig minden esetben kerüljön'könnyű, világos színű fejfedő - kapható olyan, ami a fülét, a nyakát, a vállát is védi. A kisgyerekek sem tölthetnek a tűző napon tíz percnél hosszabb időt a leégés veszélye nélkül, ezt az időtartamot hosszabbíthatják meg a fényvédő krémek. A képlet egyszerű: a tíz percet meg kell szorozni annyival, ahányas faktorszámú krémet használtunk. A folyadékpódás elengedhetetlen a nyári melegben: a legkisebbeknek az anyatej teljesen elegendő, a már nem szopó babáknak pedig a szénsavmentes ásványvíz az ideális. A baba nem szól, ha szomjas, a nagyobbacska pedig a játék hevében nem gondol az ivásra: gyakran kínáljuk őket folyadékkal! A legmelegebb déli órákat inkább pihenéssel, hűsöléssel, de semmiképpen sem napozással érdemes eltölteni! Minden óvintézkedés ellenére előfordulhat, hogy a baba bőre megpirul. Ilyenkor ajánlottak a hűsítő, csillapító hatású zselék, habok: a gyógyszertárban kétjünk segítséget, ha kiválasztásukkor a bőség zavarában érezzük magunkat. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha a gyermek lázas, netán szokadanul bágyadt, aluszékony - ezek a tünetek komoly bajt is jelezhetnek! egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
