Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 11. RÖVIDEN Damaszkuszi halállista Washington. Halállistát ál­lított össze a libanoni vezetők­ről Szíria az amerikai kor­mány értesülése szerint. Con- doleezza Rice külügyminisz­ter kijelentette: nem szeret­nék, hogy a libanoni kulcsem­berek meggyilkolásának egy­fajta mintája alakuljon ki, ami nagyon ingataggá tenné a helyzetet a közel-keleti or­szágban. Hozzátette, fel kell fedni azoknak a kilétét, akik bizonytalanságot szítanak Li­banonban. Amerikai és egyes libanoni politikusok szerint Szíriának az a célja, hogy za­vart keltve ismét ellenőrzése alá vonja Libanont. (MTI) Újabb kínai kém Ausztráliában Sydney. Egy héten belül a harmadik kínai állampolgár kért politikai menedékjogot Ausztráliában. A férfi, akinek személyazonosságát nem fed­ték fel, a „610-es” néven ismert kínai belbiztonsági szolgálat egyik magas rangú vezetője volt. Azután folyamodott né­hány napja menekültstátusért, amelyet azóta meg is kapott az ausztrál hatóságoktól, hogy felfedte: szemtanúja volt Kíná­ban egy ellenzéki halálra kín­zásának és az emberi jogok számos további, sorozatos megsértésének. Ezek az ügyek kellemetlenül érintik John Ho­ward kormányát, amely sze­remé Ausztrália politikai és gazdasági kapcsolatait erősíte­ni Kínával. (MTI) Ellentmondó értesülések Belgrad. A Danas szerint a szerb hatóságok megtalálták a srebrenicai népirtással amely ma tíz éve történt - vá­dolt Ratko Mladicsot. A Danas a legkomolyabb szerbiai napi­lap, amely nemigen szokott légből kapott híreket közzé­tenni címlapján. A lap szerint Mladics rejtekhelyére Carla Del Pontével, a hágai törvény­szék főügyészével együttmű­ködve derítettek fényt a szerb hatóságok. „A szerb kormány­ban többé nincsenek kételyek afelől, hogy Mladicsot el kell fogni és ki kell adni Hágának, de egyelőre nem tudják, ho­gyan fogják el úgy a táborno­kot, hogy az akciónak ne le­gyenek áldozatai és Mladics is életben maradjon.” A sajtóban a minap olyan információk lát­tak napvilágot, hogy a hatósá­gok tárgyalnak Mladiccsal ön­kéntes feladásáról, de a Danas szerint Jelen pillanatban ez nem igaz és nem is szerepel a komoly lehetőségek között”. Drágán Jocsics belügyminisz­ter tegnap azt mondta, a sajtó­ban - így a Danasban - megje­lent információknak nincs va­lóságtartalmuk. (MTI) Mladics főparancsnok a boszniai háború idején (Képarchívum) Folytatni kell a ratifikálási folyamatöt - Dzurinda elutasította az alkotmányos szerződés átfogalmazásának lehetőségét Együttesen lépnek fel a brüsszeli csúcson Jirí Paroubek, Gyurcsány Ferenc, Julia Timosenko, Mikuláš Dzurinda és Marek Belka közös fogódzót talált (Reuters-felvétel) Kazimierz Dolný. A V4 mi­niszterelnökei súlyos kihí­vásnak tartják az európai alkotmányról tartott nép­szavazások eredményeit, és fontosnak tartják a ta­nulságok elemzését, de úgy vélik: a nehézségek el­lenére folytatni kell az al­kotmányos szerződés rati­fikálásának folyamatát. ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország, Csehország, Len­gyelország és Szlovákia kormány­főinek közös nyilatkozata szerint a franciaországi és hollandiai nép­szavazás kudarca nem az EU alkot­mányos szerződésének tartalmával magyarázható, hanem más, az alkotmányon kívüli okokkal. Gyur­csány Ferenc magyar, Marek Belka lengyel, Jirí Paroubek cseh és Mikuláš Dzurinda szlovák minisz­terelnök szerint az alkotmányos szerződés marad az európai integ­ráció továbbfejlesztésének kerete, ezért folytami kell a ratifikálását. Remélik, hogy a francia és a hol­land kormány mindent megtesz a ratifikálás folyamán felmerült problémák megoldása érdekében. A találkozó utáni sajtóértekezleten, amelyet a négy kormányfő közösen tartott, Paroubek kifejtette, a cseh­országi ratifikálási folyamat jövője szempontjából döntő jelentőségű lehet, miként foglal állást e kérdés­ben a közelgő EU-csúcs. A cseh tár­sadalom szeretne világos jelzést kapni arra nézve, változatlan-e az EU-kormányok elkötelezettsége az alkotmány ratifikálása iránt. Dzurinda azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány szövegének átfogal­mazása szóba sem jöhet. A kormányfők kifejezték közös elkötelezettségüket az EU további bővítése iránt. Egy külön nyilatko­zatban megfogadták: a V4 orszá­gok kormányai azon fognak fára­dozni, hogy szorosabb együttmű­ködés alakuljon ki az EU és Ukrajna között, és hogy megkezdődjenek a tárgyalások az európai integrációs szervezet és Ukrajna szabadkeres­kedelmi egyezményéről. A V4 csúcstalálkozó plenáris ülé­sén nem vett részt, de meghívott­ként jelen volt a csúcshoz kapcsoló­dó többi rendezvényen Julia Timo­senko ukrán kormányfő is. A négy kormányfő megvitatta az EU 2007 és 2013 közötti költségve­tésének ügyét is. Marek Belka el­mondta, a négy ország álláspontja csaknem teljesen megegyezik a kérdésben. A négyek a jövő heti EU-csúcson is folyamatosan egyez­tetni fogják álláspontját e kérdés minden részletében. Közös a négy ország felfogása egyebek között ab­ban, hogy a jelenlegi n+2 rend­szert fel kell váltani az n+3 rend­szerrel, vagyis be kell vezetni azt a szabályt, hogy a kohéziós alapból kapott támogatások felhasználását a jelenlegi kettő helyett három éven belül kell elkezdeni. Abban is egyetértés alakult ki, hogy nem szabad csökkenteni a vidékfejlesz­tésre szánt európai uniós támoga­tásokat. Közös igény, hogy az a EU a lehető legkisebbre szabja a közös projektek kötelezően hazai finan­szírozású hányadát. Kifejezték kö­zös reményüket, hogy még a lu­xemburgi EU-elnökség alatt létre­jön a kompromisszum az EU- büdzséről. Lengyelország ezen a találko­zón átadta a csoport soros elnök­ségét Magyarországnak. Gyur­csány Ferenc ismertette a magyar elnökség prioritásait, ezek közé tartozik a V4-együttműködés erő­sítése és polgárközelibbé tétele. A magyar elnökség alatt rendezen­dő értekezletekre meghívják más közép-európai országok vezetőit is. A magyar elnökség intenzíveb­ben kíván foglalkozni a nyugat­balkáni térséggel. Reméli és igyekszik hozzájárulni, hogy még ez év ősze előtt megkezdődhesse­nek Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásai. A ma­gyar elnökség továbbá fókuszba kívánja állítani a roma integráció kérdését is. (MTI, t) A NATO első afrikai szerepvállalása - baj van a katonai költségvetésekkel Előzetes figyelmeztetés Gongadze-ügy Maradnak az atomfegyverek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A katonai költségve­tések növelésére, nagyobb pénz­ügyi erőfeszítésekre kérte a tagál­lamokat a szövetség védelmi mi­nisztereinek brüsszeli tanácskozá­sán Jaap de Hoop Scheffer NATO- főtitkár. A védelmi kiadások nem felelnek meg a szövetség normái­nak. „Többet kell költenünk a vé­delemre. A mostani nem elégsé­ges, a számok is ezt igazolják” - mondta a holland politikus. Ez utóbbi mondatával arra utalt, hogy a NATO most csütörtökön hozta nyilvánosságra legújabb sta­tisztikáját: a 26 országból csak 7 fordítja saját bruttó hazai termé­kének, GDP-jének legalább 2 szá­zalékát erre a feladatra, miközben a 2002. novemberi prágai NATO- csúcs határozatában ez a szám szerepelt követelményként. (A szlovák katonai költségvetés is el­marad a 2 százaléktól.) A minisz­terek maguk is megerősítették, hogy a NATO összes missziójához biztosítani kell a szükséges csapa­tokat és erőforrásokat. Márpedig miközben a bevetések költségei nőnek, a védelmi költségvetések túl sok esetben még mindig elég­telenek arra, hogy kielégítsék a NATO-haderők átalakítási és mo­dernizálási igényeit” - szögezi le a kiadott közlemény. Azt is elismeri, hogy számos országnál a hiányos­ságok még mindig akadályozzák csapatok telepítését a NATO hatá­rain kívüli akciókra. Márpedig ilyen hadműveletek­ből egyre többet vállal a szövetség. A mostani védelmi miniszteri ta­lálkozón adták meg a végleges be­leegyezést a tagállamok, hogy a NATO segítse az Afrikai Unió szu- dáni békefenntartó akcióját. S bár itt nincs szó csapatok küldéséről, csak szállítógépekről és logisztikai támogatásról, Afganisztánba vi­szont a NATO pótlólagos erőket, mintegy 3000 katonát akar vezé­nyelni, a már most is ott tartózko­dó biztonsági erő, a 8300 fős ISAF megerősítésére a szeptemberi par­lamenti választások előtt. Egyben úgy döntöttek, hogy Koszovóban fenn kell tartani az ottani NATO- erő, a KFOR jelenlegi 17 ezres lét­számát, mert a helyzet továbbra is instabil a tartományban. A miniszterek megerősítették, nem változtatnak a NATO nukleá­ris stratégiáján, s az Európában ál- lomásoztatott atomfegyverek to­vábbra is „lényegi katonai és poli­tikai kapcsolatot teremtenek” az európai és az észak-amerikai szö­vetségesek között. Peter Struck német védelmi miniszter is jelez­te, egyelőre maradhatnak országa területén az ott őrzött amerikai atomfegyverek. Üzbegisztán bojkottálta a NATO és a katonai szervezettel együtt­működő országok közös tanácsko­zó szervezete, az Euroatlanti Part­nerségi Tanács tegnapi brüsszeli ülését, amelyet ezúttal védelmi miniszteri szinten rendeztek meg. Az üzbég miniszter távolléte nyil­ván összefüggött azzal, hogy a ka­tonai szövetség az elmúlt hetek­ben többször is nemzetközi vizs­gálatot sürgetett a május közepi andizsáni zavargás leverésének körülményeiről, s Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár ezt tegnap is megismételte. Scheffer elismer­te, ez ügyben nemcsak az üzbég kormánnyal van vitájuk, hanem Moszkvával is. Nem tudták neki megbocsátani, hogy leszámolt Sztálin személyi kultuszával Merénylet készült Hruscsov ellen MTI-JELENTÉS Tbiliszi. Merényletet készített eiő Nyikita Hruscsov szovjet kom­munista vezető, kormányfő ellen egy grúz csoport 1961-ben - vált ismertté tegnap a Grúziában nyil­vánosságra hozott dokumentu­mokból. A Rusztavi-2 televízió do­kumentumfilmet mutatott be, amely a szerzők szerint a grúziai titkosszolgálat archívumaiban lévő okmányok és személyes visszaem­lékezések alapján készült. Négy grúz férfi úgy döntött, hogy megöli Hruscsovot, amikor az 1961 májusában Tbiliszibe láto­gatott. Nem tudták megbocsátani a szovjet pártvezetőnek, hogy le­számolt Sztálin személyi kultuszá­val, valamint hogy 1956-ban elfoj­tották a grúz fővárosban Sztálin védelmében szervezet diáktünte­tést. Azt is felrótták neki, hogy állí­tólag grúzok százezreit akarta át­telepíteni Közép-Ázsiába. A me­rénylők több tervet dolgoztak ki, egy katonai raktárból kézigránáto­kat és időzítő szerkezeteket szerez­tek. A négy grúzt - Otari Mik- vabisvilit, Aleko Meladzét, Abrek Batosvilit és Akakij Mdinaradzét ­azonban egy hónappal Hruscsov látogatása előtt letartóztatták, majd Mikvabisvillit halálra, társait pedig 2-től 15 évig terjedő börtön­re ítélték. Hruscsov 1961. május 12-én érkezett Tbiliszibe, és a láto­gatás minden jelentősebb incidens nélkül lezajlott, leszámítva azt, hogy a halálra ítélt merénylő anyja a város külterületén saját testével állta el a szovjet vezetőt szállító au­tóoszlop útját. Sikerült egy levelet is átadnia Hruscsovnak, amelyben azt kérte, hogy fia halálos ítéletét változtassák 15 évi szabadságvesz­tésre. A kérést teljesítették. Az ETA két merénylete Zaragoza. Aknavetőből kilőtt két gránát csapódott be tegnap az észak-spanyolországi Zaragoza repülőterére, egy órával azután, hogy egy ismeretlen az ETA (Baszk Haza és Szabadság) szaka- dár szervezet nevében telefonon figyelmeztetett a támadásra. En­nek tulajdoníthatóan a merénylet­nek az első jelentések szerint nem volt áldozata, és súlyos károkat sem okozott. A gránátok a repülő­tér terifiináljától mintegy 300 mé­terre csapódtak be, az épületet még időben kiürítették. (MTI) Keresik a megbízót Kijev. Szvjatoszlav Piszkun uk­rán főügyész szerint a Gongadze- ügyet feltárták, mivel vádat emel­tek az újságíró gyilkosai ellen. Arra a kérdésre, a gyilkos azonos-e a bel­ügyminisztérium megfigyelő osztá­lyának volt vezetőjével, a körözés alatt lévő Olekszij Pukaccsal, Pisz­kun közölte: „Pukacs egyértelmű parancsot kapott. Hogy kitől jött a parancs, azt a nyomozás fogja meg­állapítani”. A főügyész hozzátette: ehhez bizonyítékokra van szükség, amelyeknek éppen most folyik a gyűjtése. (MTI) Clementinát elrablójának édesanyjára cserélték ki Visszatérne Afganisztánba ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Róma. Egy olasz repülő­gép fedélzetén tért haza tegnap Ka­bulból Clementina Cantoni olasz segélymunkás, akit előző nap en­gedtek szabadon afganisztáni túsz- ejtői. A 32 éves Cantoni az édesap­jával és testvérével együtt utazott haza, ők az érte küldött gépen reg­gel érkeztek az afgán fővárosba. Clementina a búcsúzáskor azt mondta, szeretne visszatérni Afga­nisztánba, ahová nagyon kedves emlékek fűzik. A La Repubblicának elmondta, fogva tartói jól bántak vele, s hogy május 16-ikabuli elrab­lása óta nők őrizték őt. A tegnapra virradó éjszakát már az olasz nagy- követségen töltötte, ahol egy nagy tál spagettit kért vendéglátóitól. 2002 márciusa óta dolgozott a Care International nevű nemzetkö­zi segélyszervezetnek Afganisztán­ban, s 2003 szeptembere óta ő irá­nyította azt a programot, amellyel mintegy tízezer afgán özvegynek segítettek. Május 16-án négy fegy­veres rabolta őt el egy autóból, amelyben sofőrjével és egy kanadai nővel utazott együtt. Kiszabadulá­sának részletei egyelőre nem isme­Clementina Cantoni (Reuters) retesek, annyit lehet tudni, hogy Clementinát elrablójának édesany­jára cserélték ki, akit emberrablá­sokban való közreműködése miatt börtönöztek be. Az afgán belügy­miniszter állítása szerint nem fizet­tek váltságdíjat az emberrablók­nak. A kiszabadítására irányuló erőfeszítéseket az olasz katonai hír­szerzés (SISMI) főnöke, Nicolo Pollari személyesen irányította. Cantoni érdekében ugyanakkor több kimagasló személyiség, így XVI. Benedek pápa, Hamid Karzai afgán és Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök is felszólalt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents